Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-26 / 150. szám
1983. június 26., vasárnap JgHilUMTd Sárga zászló a hajóárbocon Szervezett megelőzés a fertőző betegségek visszaszorítására A Velencei Köztársaság idején a keletről érkező vitorlás hajó nem köthetett ki a városállamban. A kikötő igazgatósága 40 napig (franciául 40 = quarante, innen a karantén kifejezés) várakoztatta. Addig a hajó a kikötő előtt horgonyzott. így védekeztek az esetleges fertőző beteg partra szállása ellen, mert akkor — a középkorban — sejtették már, hogy a fertőző beteggel érintkezett ember nem betegszik meg azonnal, esetleg csak később. Ennek kipuhatolására kellett a negyven nap. Ma nemzetközi szabály szerint, ha a személy- és teherszállító hajókon ha fertőző betegségre gyanús személy van, akkor a kikötő előtt sárga zászlót kell felhúzni a hajóárbocra. Defoe Pestis Londonban című könyvében leírja, hogy a XVII. században például, ha egy helységben pestis vagy más veszélyes fertőző betegség fordult elő, az emberek menekülni igyekeztek onnan. így kíséreltek meg védekezni, de viszont tovább hurcolták a már lappangó betegséget azok, akik még egészségesnek hitték magukat. A XIX. és XX. század a fertőző, illetve ragályos betegségek kórokozóinak felfedezéssorozatát produkálta- Ezt követte az egyes fertőző betegségek megelőzésének, illetve gyógyításának fokozatos kidolgozása. Csak rossz emlék Korszerű, világszínvonalon álló oltási rendszerünkben hosszú múlt után is nemrég még szerepelt a feketehimlő elleni védőoltás. Ma pedig az ENSZ keretében működő Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapíthatta, hogy a világméretű oltások eredményeképpen az egész földön megszűnt a feketehimlő- ragály. Fel lehetett függeszteni az oltásokat ellene. Az orvostudomány felfedezései és elterjedésük nyomán — párosulva a tömegek kulturális színvonalának emelkedésével — néhány fertőző betegséget hazánkban sikerült visszaszorítani, illetve szinte megszüntetni. Hol van már a hastífusz, a kiütéses tífusz, a torokgyík (diftéria), a járványos gyermekbénulás? Mindezektől medikus korunkban magunk is igyekeztünk szorgosan védekezni. Ennek ellenére még nem lettünk úrrá számos betegségen, nem tudjuk bizonyossággal megelőzni az influenzát, a rubeolát (a terhes asszonyok magzatának veszélyeztetőjét), a skarlátot, a járványos fültőmirigy- gyulladást, a májgyulladást, a szamárköhögést, az úgynevezett ételmérgezést, amely utóbbit is gyakran élő kórokozó (például szalmonella) okozza. Az említett fertőző betegeket, illetve betegségeket a kezelőorvosnak folyamatosan, számszerűleg jelentenie kell a tanácsok egészségügyi osztályainak (azok az Egészségügyi Minisztériumnak) és az így adódó országos statisztikát az Orvosi Hetilap rendszeresen közzéteszi. Tudnivalók a tünetekről Mit csináljon azonban a család, a környezet fertőző betegség gyanúja esetén addig, amíg a betegnél az elhívott orvos átveszi a diagnózis és a gyógyítás felelősségét? A szűkebb környezetnek mindenesetre előnye az, hogy ismerheti és rendesen ismeri a fertőzésre gyanús gyermek, felnőtt életmódját, életkörülményeit, tüneteinek előzményeit. Ezekre a tényekre később még az orvos is rákérdez, hogy teljesebb képet alakíthasson ki a betegség kezdetéről. Gyakori tünet az általános közérzetzavar, amely arra utal, hogy valami szokatlan, kóros folyamat játszódik le a szervezetben. A borzongás, illetve a láz megjelenése rendesen már arra utal, hogy valahol a szervezetben gyulladás, illetve fertőzési folyamat zajlik. Ha a láz nem haladja meg a 37,5—38 Celsius-fok hőmérsékletet, nem kell azonnal feltétlenül lázat csillapítani. Ha ennél többet mérnek, célszerű a házi patikából gyermeknek 0,1-es, felnőttnek 0,3-as Amida- zophen tablettát adni (recept nélkül is kapható). Torokfájás, nátha, köhögés, rendesen zavart közérzet mellett valamely hurutos megbetegedésre gyanús, amely természetesen lehet fertőzés következménye is. Ma már ilyenkor szinte általános szokás az esetleges lázcsillapítás mellé C-vita- min tablettát, meleg teát és könnyű diétát adni. Az antibiotikum szükségességének eldöntését az orvosra kell bízni. Hasi fájdalmak, görcsök, hőemelkedéssel, illetve lázzal (vagy anélkül), esetleg hányingerrel olyan alarmírozó tünetek, amelyeknek megfejtése orvosi feladat, hiszen vakbélgyulladás, vesekőroham, epekőroham, gyomor-, bélátfúródás, ételmérgezés, stb. lehet a szimptómák mögött. A beteg nyugalmának biztosításával egyidejűleg sürgősen gondoskodni kell az orvosi konzultációról. A testen jelentkező kiütések, különösen gyermekeknél, de felnőtteknél is valamely egzantémával járó (skarlát, rubeola) fertőző betegségre hívják fel a figyelmet. Ezért lehetőség szerint meg kell szervezni a beteg elkülönítését a családból egy ápoló személlyel és külön evőeszközökkel, ivó- pöhárral, egyéb használati tárgyakkal addig is, amíg végleg eldől, milyen kiütéssel járó fertőző betegségről van szó. Feltéve, ha a bőrkiütés egyáltalán fertőző betegségtől származik, hiszen például allergiás oka is lehet. II család tennivalói Az állami egészségügyi szolgálat létszáma (orvosok, asszisztensek stb.) kevés ahhoz az országban, hogy mindenütt az adott pillanatban szakember teremhessen a helyszínen. Ezért törekszik az állami egészségügyi szolgálat a felkészítés rendszerében — beleértve a polgári védelmi egészségügyi felkészítést is — minél szélesebb körben ismertetni azokat az elemi tennivalókat, amelyeket az orvos megérkezéséig, vagy éppen az ő tanácsa alapján kell elvégezni.' Gondolunk itt a beteg megfigyelésére, a lázmérésre (reggel 8 órakor, déli 12 órakor és délután 4—5 óra tájban) és annak feljegyzésére. Esetleg lázcsillapításra, fektetésre, kényelmes elhelyezésre, ápolásra, nyugtató szóra. Ha pedig az orvos vizsgálata nyomán eldől a diagnózis és a beteg nem kerül kórházi beutalásra, otthon kell folytatni tovább a célszerű gyógyító teendőket a beteg körül. Hurutos betegség esetén — amely lehet például influenza vagy más vírus okozta kórkép — cseppfertőzésről van szó. Ez azt jelenti, hogy a kórokozó a beteg környezetében a levegőn át juthat a másik ember tüdejébe és okozhat fertőzést. A betegnek ezért zsebkendőbe kell köhögnie, tüsszentenie. Tudomásunk szerint Kínában, Japánban inkább a városokban ilyen hurutos tünetek között a beteg házilag készült védőt hord a szája, illetve az orra előtt. Nálunk ez egyelőre annyira szokatlan lenne — annak ellenére, hogy célszerű —, hogy esetleg még meg is mosolyognák. Ha bélfertőzésről van szó (dizentéria, szalmonellózis stb.) a továbbfertőzést kell a beteg körüli nagyfokú tisztasággal, a lehetőség szerinti elkülönítéssel megakadályozni. E célból a betegnek, illetve ápolójának gyakran kell Neomagnol tablettákat vízben oldani, azzal gyakran kezet mosni, és az evőeszközöket, ivópoharat is ezzel fertőtleníteni. A Neomagnol tabletta recept nélkül gyógyszertárban kapható, és fertőtlenítés céljából a háztartásban egyébként is előnyös tartani. Ajánlják a nyers gyümölcs fertőtlenítésére úgy, hogy a Neomagno- los leöblítés után a gyümölcsöt tiszta vízzel kell lemosni, s ezzel klóros szagát megszüntetni. Együttműködés az orvosokkal Az orvos tanácsai, szerint kell rendszeresen lázat mérni, pontosan gyógyszerelni, diétát tartani, a tüneteket megfigyelni, és az orvost ezekről tájékoztatni. A környezet és az orvos harmonikus, szakszerű együttműködése megrövidítheti, megkönnyítheti a beteg gyógyulását, és megakadályozhatja a fertőző betegség terjedését. Ebben a gyógyító-megelőző munkában hasznosan tevékenykedhetnek — tömeges fertőződés esetén — az állami egészségügyi szolgálat •irányításával a polgári védelmi egészségügyi szervezetek is. Szervezettségüknél, szakértelmüknél és készségüknél fogva mindenkor számolni lehetett velük a múltban (árvízi járványvédelem esetén) és a jövőben is. Az emberek’ jószándékú, egymást segítő készségét a polgári védelmi kiképzés szakismeretekkel támogatja. A betegség úgynevezett heveny idejének lezajlása után a beteg számára új szakasz következik. Ezt találóan lábadozásnak nevezzük. A karantént, az elkülönítést egy ideig még fent kell tartani, mert a javuló beteg lehet baktériumgazda, illetve vírusgazda, ami feltételezi, hogy még fertőzhet. Csak a negatív vizsgálati eredmények tehetik lehetővé a karantén megszüntetését. A lábraállást a fokozatosság elvének kell jellemeznie. A szervezet legyengült a betegség, a fekvés ideje alatt, és a pihenésre ítélt, meggyengült izromerő, a gyomor, bél tűrőképessége csak lassan áll helyre. A testi és szellemi munkaképesség, a táplálkozás csak lépésről lépésre érheti el a régi szintet. Adott esetben az egészség- ügyi szolgálat és a közvetlen környezete közös munkájának eredménye lehet a gyógyítás sikere. A megelőzés hatásos eszközei közé tartozik a fertőző betegség gyors felismerése, a beteg izolálása, a lehető legrövidebb idő alatti meggyógyí- tása, a korszerű oltási rendszer, az egészségügyi kultúra általános fejlődése. Dr. Bát György Tanácsülés Szeghalmon Szeghalom nagyközség Tanácsa a minap tartotta soron következő ülését. A napirendek között megtárgyalta — Kozák Sándor tanácselnök előterjesztésében — a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámolót. A második napirendi pont kapcsán jelentést fogadott el a nagyközség lakásépítés- és lakásgazdálkodási helyzetéről, melynek előadója Zsom- bok János vb-titkár volt. A harmadik napirend kereté-’ ben dr. Krattinger Márton, megyei tanácstag és Kozák Sándor megyei tanácstag számolt be a megyei tanácstagok munkájáról. A testület ülésén megjelent Kutyik Mátyás, a szeghalmi Járási Hivatal elnöke. A testület megállapította, hogy Szeghalom nagyközségben a lakásépítés és -gazdálkodás az elmúlt évben dinamikusan és eredményesen fejlődött. A fejlődés ellenére azonban még mindig jelentős azon családok száma, akik tanácsi bérlakás juttatására, illetve OTP-s lakás vásárlására várnak. Mindezen jogos lakásigények kielégítését fogja szolgálni a jelenleg építés alatt levő Bocskai úti hatvanlakásos lakótömb és a szintén kivitelezés alatt levő Péter András sori 28 lakásos sorház. A közeljövőben kezdődik a József Attila úti lakótelepen egy 65 lakásos, továbbá a Bocskai utcában egy 105 lakásos lakótömb építése. A tanács az előterjesztést elfogadta, s az alábbi feladatokat határozta meg: továbbra is minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy Szeghalom nagyközségben a VI. ötéves tervi lakás- építési program megvalósuljon. Külön figyelmet kell fordítani a terület-előkészítésre, a közműépítésre, a kivitelezői kapacitás biztosítására. Továbbra is biztosítani kell a magánerős családiházépítéshez szükséges telekigények kielégítését a település rendezésében meghatározott helyeken. A meglevő lakás- állománnyal való gazdálkodásban ösztönözni kell a jogos lakásigényt meg nem haladó lakáscseréket. A tanácsülés bejelentésekkel zárult. Baji Ferenc I Szattma Kiváló Brigádja A brigád és a művezető meg a munkaverseny-felelős Somlyaiék, a békési kubikosok A fiatalabb nemzedék lassan már csak az értelmező szótárból tudja meg, mi is az a kubikmunka. Még a szó hangulata is a múltat idézi, s egyben a Viharsarok három megyéjét, ahonnan valaha egy sereg föld nélküli vágott neki a világnak talicskával, ásóval, lapáttal, csákánnyal. Hátán háza, keblén kenyere — rájuk tényleg illett a régi mondás. Ma már se szegénység, se vándorlás. Megbecsült munka, jó kereset. — Vagyunk azért itt még a II. Rákóczi Ferenc brigádban páran, akik éltük azt az életet is — mondja Som- lyai Mihály brigádvezető —, persze csak az idősebbje. Mi, akik a hatvanhoz közeledünk. Jártunk Erdélyben, túl a Dunán, meg másutt. Azóta a munka is sokat változott a gépesítéssel. Mégis maradt épp elég a kéznek: a vízelvezető árkok építése- felújítása, zárt csatornák csi- nálása, műtárgyak és térburkolatok készítése, meg nálunk, a Békés város Költségvetési Üzeménél: a parképítés. Most éppen ez van soron. Tegnap fogtak hozzá az üzem által helyreállított és csodálatosan megszépült, több célú művelődési központ díszudvarának munkájához. Még csak az látszik, amit el kell tüntetni — a jó méteres, hepehupás földmagasság —, hogy aztán a rajz szerint kialakuljon a tervező szökőkúttal kombinált elképzelése. A nap már hevesen süt, pedig csak a délelőtt elején járunk, s alig beszéltünk, mikor az egyik brigádtag, Kövér János jön szólni, hogy holnap már itt lesz, bár az orvos többféle betegséget állapított meg. Egyik, a reuma szakmai ártalom, no meg ő sem fiatal már. De nem is most kapta, vélekednek a többiek, és magyarázzák is: ebben a munkában hamar elhasználódik az ember. Itt, ahol a tető mindig a csillagos ég, és nagy a fizikai igénybevétel. De nem lennének igazi kubikosok, ha nem fordítanák nyomban viccre a szót. Persze a pálinkára célozgatva, amiből otthon hajnalban egy korty: orvosság, később, a munkába meg: szóba sem jöhet! De a kenyér, szalonna, kolbász annál inkább megmaradt a hagyományokból. Aztán komolyra váltunk. A 11 tagú brigád nemcsak a mostani magas kitüntetésben első az üzemnél, hanem a megalakulásban is a jelenleg működő 16 közül. És amire nagyon büszkék —lehetnek is —: munkájuk mindig kifogástalan. Minőség, pontosság, magas teljesítmény — dokumentáltan ez jellemzi a brigádot. Itt megállunk egy kicsit, hiszen az utóbbi évek alatt az egész üzem teljesítménye jócskán megemelkedett. És ami fő, a termelékenység is, mint azt az egy főre eső anyagmentes termelési érték mutatja. Mert míg ez 1980- ban 101 ezer forint volt — előtte meg még kevesebb —, 1981-ben 152, 1982-ben pedig 182 ezer lett. És ami szintén nem akármi, az üzem árbevétele a négy év előtti 18,6 millióról tavaly 39,6 millióra szökött fel. Azonos — 220 körüli — létszámmal. Ilyen körülmények közt kapta meg tavaly a brigád a Vállalati Kiváló címet, s most építők napjára: a szakmáét. Vagyis bírták és állták a versenyt. Igén ám, de a gyenge években is kaptak nem egy szép elismerést. Akkor a kevesebb is elég volt? Hogy van ez? És hogy lehetett ráduplázni majdnem? — Olyan dolog ez — fontolgat Paulcsik János —, hogy a munkás mindig amit követelnek, annak tesz eleget. Mikor ’79 őszén az új igazgató, Oláh Lajos jött, gondoltuk: új seprő jól seper. Aztán már láttuk is — nem csak mi, a többi részleg és brigád is —, meg lehet a többet is csinálni, meg még többet, ha megkapjuk mindazt hozzá, ami kell, az anyagtól kezdve. — A másik meg az volt — folytatja a brigádvezető —, hogy amit teljesítünk, azt ki is fizessék. Tényleg ösztönözzenek a többre. így lett. Az országos és a helyi norma szerint. A fiatalabbak — B. Kovács Gábor és Bimbó Imre — a prémiumot említik. 10 és 16 ezer volt, amikor a csabai Volán-rakodót csinálták a vasútállomásnál. Nagy munka, tavaly 3 hónapot, az idén másfelet dolgoztak rajta, s az amúgy is feszített munkát hajtotta a prémium is. Határidő előtt kész is lettek vele. Többet nyújtani, többet kapni — így igazságos. Megérte az üzemnek is, hiszen a gondos munkaszervezés és a követelményekhez kötött, ösztönző bérpolitika tavaly már 2,2 milliós nyereséget hozott. 1979-ben még 1,2 milliós veszteséggel zártak, hasonlóképp az azt megelőző esztendőkben is. A fordulat 1980-ban következett be, amikor 1 millió lett a nyereség, majd tovább fokozva az iramot, tavaly előtt megközelítették a 2 milliót. Nemcsak megállították a gazdasági zuhanást, de egyre jobban emelkedtek. Petrás János megjegyzi: — Helyére került a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom. E nélkül nem ment volna. Ezzel mindenki egyetért, de azzal nem, hogy nincs, aki a helyükbe lépjen. A két legfiatalabbjuk is 32 éves. A tizenévesek már nem is jönnek kubikmunkára. Az a baj — tűnődnek —, hogy hivatalosan sem tekintik szakmának, holott szintezni, rézsűt kitűzni, műszerekkel bánni, rajzot olvasni, felmérést készíteni stb: tudni kell, és csak műszaki fel- készültséggel lehet. Igaz, őket még az élet és tapasztalat tanította meg minderre. De a jövő útja csak a szakmá- sítás lehet. Vass Márta
