Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
o 1983. június 25., szombat Idősekkel az idősekért Az idős korúak számának növekedése világjelenség. A társadalmi fejlődés velejárójaként hazánkban is számottevően megnőtt az átlagos életkor, s ezzel együtt az idős korúak népességen belüli aránya. Magyarországon a népesség egyötöde nyugdíjas, az idős korú lakosság száma megközelíti a 2 millió 200 ezret. Megyénkben mintegy 94 ezer nyugdíjas él, az idősebb korosztály száma azonban meghaladja a 100 ezret. A szakszervezeteknek — mint a szervezett dolgozók legközvetlenebb érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetének — mindig fontos feladata volt a nyugdíjasokkal való rendszeres törődés, sajátos érdekeik védelme, szociális biztonságuk, jobb életfeltételeik megteremtése — állapította meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a közelmúltban megtartott ülésén. Az MSZMP XII. kongresszusa állást foglalt az idősebb korosztályról való gondoskodás kérdésében és határozatában kimondta: „A párt változatlanul fontos feladatnak tekinti a nyugdíjasok s általában az idős korúak helyzetének javítását. Államunk, társadalmunk sokoldalúan gondoskodik róluk. A velük való törődésben növekedjék a családok szerepe és felelőssége. Volt munkahelyük társadalmi szervei is tartsanak velük rendszeres kapcsolatot. Arra törekszünk — elsősorban az alacsony nyugdíjak emelésével —, hogy az idős emberek anyagi biztonságban éljenek. Támogatjuk a nyugdíjasok aktívabb részvételét a termelésben és a közéletben. Tapasztalataik hasznosítása szocialista fejlődésünk egyik fontos erőforrása az élet minden területén.” A határozat aktualitása, a feladatok világos megfogalmazása, életszerűsége, az ide vonatkozó SZOT-határoza- tok, a nyugdíjasok körében végzett politikai munka tapasztalatai arra késztették a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, hogy napirendre tűzze és komplexitásában megtárgyalja a megyében élő nyugdíjasok és idős korúak helyzetét, megjelölve az értük és velük végzett munka jövőbeni továbbfejlesztését. A nyugdíjasokkal összefüggő tennivalók az elmúlt években hangsúlyozottabban fogalmazódtak meg és 1982- ben, az idős korúak éve folyamán a szakszervezeti mozgalom kiemelt feladata volt. Az iparági-ágazati szak- szervezetek megyei bizottságai a feladat súlyának megfelelően mozgósították alapszervezeteiket nyugdíjasaik támogatására, a régi munkahely, a szakszervezeti alap- szervezet és a nyugdíjasok közötti élő, folyamatos kapcsolattartás biztosítására, a legsürgősebb teendők megoldására. A szakmaközi bizottságok több irányú kapcsolatot alakítottak ki a nyugdíjasokkal. Nyugdíjasok klubjainak támogatásával, előadások, viták, beszélgetési lehetőségek és több más program szervezésével segítették elő a nyugdíjasok közösségi életét. A nyugdíjasokért, az idős korúakért érzett felelősség a szakszervezeti alapszervezetekben is felerősödött. Továbbfejlődtek a nyugdíjaséletre való felkészítés, a nyugdíj-előkészítés segítése és a nyugdíjasokkal való folyamatos törődés formái. Sokrétű a nyugdíjasok természetbeni támogatása és szélesedett az abban részesülők köre. Egyre több nyugdíjas veheti igénybe — a kedvezőtlen szociális körülmények között élők általában térítés nélkül is — az üzemi étkeztetést. A szakszervezeti alapszervezetek segélyezési politikája jól szolgálja a nyugdíjasod megsegítését. Lehetőségeiket bővíti, hogy a szakmák központi vezetőségei rendszeres központi segélyben részesítik a kis nyugdíjasokat. Egyes szakmák a kommunista műszakból befolyt összegek meghatározott részét a nyugdíjasok szociális helyzetének javítására fordítják. A vállalatok lehetőségeik szerint kedvezményes vásárlást biztosítanak nyugdíjasaik részére. Egyre gyakoribbak a nyugdíjastalálkozók. Jó kezdeményezés több alapszervezet részéről a nyugdíjasok klubjainak létrehozása, melyek amellett, hogy a közösségi érzést erősítik, egyben a szabad idő hasznos, kulturált eltöltését is szolgálják, ezért újabb klubok létrehozására lenne szükség. Az alapszervezetek és a nyugdíjasok közötti kapcsolatot, a nyugdíjasok és a volt munkahely közötti kapcsolatot tovább kell erősíteni. A kapcsolat megtartását a szakszervezeti bizalmiak, a szocialista brigádok és a nyugdíjasok klubjainak rendezvényei is segítik. Az idős korúakkal való foglalkozást semmiképpen sem szabad csak anyagi kérdésekre leszűkíteni. A nyugdíjasok többségének nem anyagi támogatásra van szüksége, hanem arra a bizonyosságra, hogy a társadalom számít aktivitására, felhalmozódott tapasztalatainak hasznosítására. Szorgalmazni kell a munkabíró nyugdíjasok bevonását a termelésbe és a közéleti tevékenységbe. Növelni kell a család szerepét, felelősségét, a társadalom felelősségét és nagyobb tehervállalását a rászoruló idős korúak differenciált gondozásában, előtérbe helyezve a gondoskodás emberi vonásait. A nyugdíjrendszer kiszélesítése, a nyugdíjkorhatár egységesítése megyénkben is a nyugdíjasok számának emelkedéséhez vezetett. Kedvezőbbé, igazságosabbá vált a nyugdíj feltételrendszere, szélesebb alapokra helyeződtek, korszerűsödtek a társadalombiztosítási ellátások, csökkent a nyugdíjak és a fizetések közötti különbség. Annak ellenére, hogy a nyugdíjátlag folyamatosan nőtt, a nyugdíjak vásárlóértékét a különböző kompenzációk és a 2%-os évenkénti automatika ellenére sem tudtuk megtartani. A nyugállományba kerülők biztonságérzetét segítette az, hogy a társadalombiztosítási igazgatóság az időelismerési kérelmek szorgalmazásával, a gyors és pontos ügyintézéssel évek óta 21-22 napon belül biztosítja a saját jogú nyugellátás megállapítását. A munkaképes koron túli népesség foglalkoztatását vizsgálva az tapasztalható, hogy a továbbdolgozással szemben nagyobb az igény a nyugdíj melletti munka- vállalásra. A nyugdíjasok munkavállalását a Békés megyei Munkaerő-szolgálati Iroda segíti. Az idős korú lakosság anyagi támogatása, gondozása, az egészségügy feladatkörébe utalt felnőttvédelmi szociális gondoskodás keretein belül tovább fejlődött. Jogos igényként vetődött fel azonban a szociális otthonok, az öregek napközi otthonainak rekonstrukciója, továbbfejlesztése, hetes és értelmi fogyatékosok napközi otthona, nyugdíjasok háza, szociális foglalkoztató létrehozása, a házi szociális gondozószolgálat továbbfejlesztése és a szociális étkeztetés kiszélesítése. Az általános tapasztalat az, hogy az idős korúakról való gondoskodás, törődés, életkörülményeik, anyagiszociális, egészségügyi és családi helyzetük figyelemmel kísérése az elmúlt időszakban fejlődött, a munka tervszerűbbé, rendszeresebbé és embercentrikusabbá vált. Ez korántsem jelenti azt, hogy elégedettek vagyunk az eddigi eredményekkel. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, építve a párt-, az állami és a társadalmi szervekkel kialakult jó munkakapcsolatára, a megyei tanáccsal, a Hazafias Népfronttal és a megyei KISZ-bizottsággal kötött együttműködési megállapodásra javaslatot dolgozott ki a további feladatok meghatározására. Ebben megfogalmazta az iparági-ágazati megyei bizottságok, az SZMT társadalombiztosítási bizottságának, a szakszervezeti alapszervezetek vezető testületéinek és a szakmaközi bizottságok feladatait, egyben ajánlással élt a sajtó és a tanácsi szervek felé. Javasolta, hogy az SZMT elnöksége és a megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1983. szeptember 27-i együttes ülésén dolgozzon ki intézkedési tervet és saját hatáskörben gondoskodjon annak végrehajtásáról. Az idős korúak jó társadalmi közérzetének biztosítása az egész társadalom összefogásának és a velük kapcsolatos szemlélet kérdése is. Ebben kell megtalálni minden közösségnek — a társadalmi szervezeteknek, a tanácsi szerveknek, a népfrontnak, a szakszervezeteknek, a Vöröskeresztnek és nem utolsósorban a munkahelyi kollektíváknak — a saját feladatait, tennivalóit. El kell érni, hogy az idősebb korosztályt érintő döntéseket megelőzően kérjék ki véleményüket, és a kitűzött célokat értük, de velük együtt valósítsuk meg. Erre fel kell készíteni a nyugdíjasokat, de fel kell készíteni a társadalmat is. Azonosulva az MSZMP Központi Bizottsága 1983. április 12—13-i ülésének határozatával, a SZOT elnökségének állásfoglalásával, a szakszervezeti mozgalom a maga sajátos eszközeivel továbbra is hozzájárul a lét- biztonság erősítéséhez, kiemelt figyelmet fordítva a kedvezőtlen szociális körülmények között élő alacsony nyugdíjjal rendelkező idős emberekre. Irházi Lajosné SZMT vezető titkár A békési Start Sportszergyártó Szövetkezet csomagolórészlegében kézilabdakapuk kerülnek göngyölegbe. A hagyományos faépítésű kapuk mellett újabban alumíniumból készülnek a kézilabda- és futballpályák „portásfülkéi” Fotó: Fazekas László Népszava-kiadványok HÉTKÖZNAPOK Hagyományokat folytatva a közelmúltban megjelent a Népszava Lap- és Könyvkiadó gondozásában a „Hétköznapok” című antológia. A kötet a Népszavg kulturális rovatában megjelent írásokból készült válogatás. Az írások körképet adnak arról, mi foglalkoztatta irodalmi és kulturális életünk résztvevőit az elmúlt két évben. A kötet nyolc ciklusában verseket, elbeszéléseket, irodalmi és képzőművészeti kritikákat, riportokat stb. gyűjtött egybe. Az antológia illusztrációit a lapban rendszeresen publikáló művészek — Hincz Gyula, Reich Károly, Csohány Kálmán, Czin- ke Ferenc, Károlyi András és mások — készítették. A könyv szerkesztője Gerő János. DR. HORVÁTH FERENC: ANYAKÖNYVI IGAZGATÁS Az államigazgatás szakszerűségét hivatott segíteni az új kiadvány. A könyv bevezetőjéből megtudhatjuk, hogy az összeállítás mindennapi használatra készült, ezért egyes anyakönyvi bejegyzéstípusokra mintákat is tartalmaz, illetőleg gyakorlati tanácsokat ad az olyan anyakönyvi eljárások lefolytatásához, amelyek különös figyelmet érdemelnek. A könyv bemutatja az anyakönyvezés alapelveit, definiálja az anyakönyvet, az anyakönyvvezető és a felettes szerv fogalmát, meghatározza az anyakönyvi alap- és utólagos bejegyzést, ismerteti a névviselés szabályait. A kiadványban többek között helyet kap a születés anyakönyvezésének, a házasságkötést megelőző eljárásnak az ismertetése is. A könyv záró fejezete a személyi igazolvánnyal kapcsolatos feladatokkal, az adatszolgáltatással foglalkozik. A könyv nemcsak a szakemberek, hanem a téma iránt érdeklődőknek is újszerű olvasmány. Kiváló szövetkezeti áruk bemutatója Ebben az évben 32 szövetkezet 100 termékével pályázta meg, s ebből 17 szövetkezet 50 terméke nyerte el a jogot a „Kiváló Áruk Fóruma” embléma viselésére. Ezekből a termékekből nyílt kiállítás pénteken, az Országos Piackutató Intézet Nagymező utcai bemutató- termében. Az idén viszonylag sok pályázatot utasítottak el, s ezek a cikkek csak a hibák korrigálása, s újrazsürizés után kaphatnak majd jogot az embléma viselésére. Az OKISZ vezetősége ebben az évben is különdíjjal jutalmazta azokat a szövetkezeteket, amelyek már több éve sikeresen szerepelnek termékeikkel a Kiváló Áruk Fóruma pályázatain. Ezúttal a különdíjat 4 szövetkezet kapta: a Szegedi Medikémia, a Szombathelyi Lakmetall, a Budapesti Politúr, valamint a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet. A kiállítás megnyitóján az embléma viselésére jogosító oklevelet, valamint az OKISZ különdíjait Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese adta át a nyertes szövetkezetek elnökeinek. A kiállítás július 1-ig, naponta fél 9-től 3 óráig látogatható. A lakótelepiek hétvégéje Napjainkban megyénkben több tízezren élnek lakótelepen. Az ötnapos munkahét általánossá válásával kétnaposra bővült a családok hétvégi szabad ideje. Hogyan használják ki ezt a megnövekedett időt a lakótelepen élők? Milyen hétvégi programokat ajánlanak a közművelődési intézmények? Jut-e idő a kikapcsolódásra, művelődésre? Ezekre a kérdésekre keressük a választ megyénk két városában, Békéscsabán és Orosházán. . * * * Békéscsaba, Lencsési-lakó- telep, hétköznap délután 5 óra. A Lencsési ABC-áruház környékén nagy a forgalom. Megrakott kosarakkal, táskákkal igyekeznek haza az itt lakók. A felüdülést jelentő eső után néha ki-ki- kandikál a nap sugara a felhők közül. A házak előtti padokon kismamák üldögélnek. A gyerekkocsikból fel- felhangzik a csecsemők sírása. Az ABC-áruház melletti egyik tízemeletes épület, a Lencsési út 24. Belépek a lépcsőházba, majd találomra becsöngetek az egyik lakásba. Várok. Eltelik néhány perc. Nem jelentkezik senki. A másik ajtónál próbálkozók. Itt sikerrel járok. Mosolygós arcú fiatalasszony nyit ajtót. — Csak néhány perce jöttünk haza a munkából — mondja, majd bemutatkozik: — Kmetykó Andrásné dr. jogtanácsos vagyok, a férjem pedagógus. A fiatal házaspár négy éve él a lakótelepen, és egy óvodás korú kislányuk van. Hol és hogyan telik el a hétvége? — Nálunk ugyanúgy, mint korábban. Sok a feladat a munkahelyünkön, így aztán a hét végére marad az itthoni teendők ellátása. Mivel kocsink, hétvégi házunk nincs, így zömmel itthon töltjük a hétvégét — mondja a fiatalasszony. — A kislány pedig igényelné a szabad levegőt — vetem közbe. — Igen, mindennap két- három órát lent vagyunk vele, ha jó az idő — kapcsolódik a beszélgetésbe a férj, aki néhány perce fejezte be a takarítást. — Szervezett programok... — Ami a hétvégi szervezett programokat illeti, azt hiszem, az utóbbi időben megmozdult itt valami. Jónak tartom, hogy már voltak sportversenyek, s női kondicionáló tornát is szerveztek. A gyerekek viszont csak itt, a házak között játszhatnak, ami igen balesetveszélyes, hiszen nagy a forgalom. Jó lenne, ha az iskolák udvarára bemehetnének a gyerekek játszani, sportolni. Sajnos, a hét végén zárva vannak ezek az intézmények — válaszolja a férj. Én azt hiszem, az emberek szemléletével van baj. Könyvtár is van, filmvetítésre is lehetne járni, sajnos csak kevesen teszik. Miért? Nézze az az igazság, kényelmessé váltak az emberek. Pedig a népművelők igyekeznek figyelembe venni a különböző igényeket — fejezi be a fiatalasszony. Elköszönök. Elindulok egy másik épület irányába. Kerülgetem a víztócsákat. Négyemeletes lakóházak, a Kőmíves Kelemen sor. Az egyik lakásban középkorú házaspár, Pál Sándor és családja él. Mindketten a nyomdában dolgoznak. A gyerekek már nagyok: a fiú 20, a kislány 14 éves. — Mi bizony itthon vagyunk minden hétvégén. A fárasztó napi munka után nem sok idő marad hétköznap a házi munkára — kezdi a beszélgetést a feleség. Előfordul az is a nyomdában, hogy túlórázni kell szombaton-vasárnap. Időközben megérkezik a férj, Pál Sándor is. Ö így vélekedik: — Őszintén megmondom, nem nagyon tudunk mi a programokról. Lemegyünk sétálni a házak közé, persze nagyon kell vigyázni, sokszor gyorsan hajtanak a kocsik és a motorosok. Így telik a mi szabad időnk. A húszéves fiú elmondja még, hogy néha diszkóba jár Mezőmegyerre. S terveiben más program nemigen szerepel a hétvégén. * * * A megyeszékhely után nézzük, mi a helyzet Orosházán. A Birkás Imre-lakóte- lepen délután sok apróság játszik a házak közötti szabad területen. Németh Jó- zsefék a Birkás Imre-lakóte- lep 4/A lépcsőházának egyik lakásában élnek, immár 14 éve. Érkezésemkor csak Né- methné van otthon, ő a helyi ÁFÉSZ-nél, férje az AKG-nél dolgozik. — Hogyan telik a hétvégénk? — kérdezi vissza a magas, vékony fiatalasszony. — Van egy telkünk Rákóczi- telepen, ahol megtermeljük a konyhára szükséges zöldségféléket. Most éppen nagy munkában vagyunk. Egy kis házikót építünk a telken. Jómagam általában csak az egyik napon jutok ki, a sok házi munka miatt. A férjem mind a két nap ott van, s ha jó az idő, a gyerekek is szívesen kimennek vele. — Hogyan alakul a program akkor, ha rossz az idő? — Ilyenkor itthon maradunk. A gyerekek elmennek a nagyszülőkhöz, akik szerencsére közel laknak. Néha moziba is eljutnak. Mi olvasgatunk, nézzük a- televíziót — mondja befejezésül Né- methné. Birkás Imre-lakótelep, Liget utca. öt esztendeje él itt Huszárik Jánosék családja. Amikor becsöngetek, Hu- szárikné nyit ajtót, s elmondja, hogy éppen vásá- ' rolni készült, majd egy ízlésesen berendezett szobába kísér. — Én idehaza vagyok szombat-vasárnap. A férjem kijár a telekre, amely a közeli Rákóczitelepen van. Két gyerekünk van, ők gyakran mennek az apjukkal szombaton, vagy vasárnap moziba. Aztán meg néha átjönnek a szomszédok is, beszélgetünk, a gyerekek játszanak. Előfordul, hogy közös programot szervezünk. A férjem a MEZŐGÉP-nél dolgozik. A vállalat gyopárosi üdülőjében szalonnasütést és más közös összejöveteleket rendezünk. Ilyenkor jó a hangulat — fejezi be Huszá- rikné. * * * A fentiekből — a négy család véleményének meghallgatása után — az derült ki, hogy a lakótelepen élők nem mindig tudnak élni a hétvégi szabad idő adta lehetőséggel. A háziasszony a hét közben felgyülemlett otthoni teendőket végzi el, s ebben gyakran segít a családfő is. Az utóbbi időben több szervezett program kínálkozik az itt lakóknak. Ezek a rendezvények azonban — mondjuk meg őszintén — néha a kényelmesség miatt érdektelenségbe fulladnak. A megnövekedett szabad időt a hét közbeni munka fáradalmainak kipihenésére, művelődésre, sportolásra, szórakozásra lehetne felhasználni. Vajon hányán élnek vele? Verasztó Lajos
