Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
1983, június 25., szombat Tovább vizsgálják a kányási bányaomlás okait Amint arról korábban hírt adtunk a Nógrádi Szénbányák kányási üzemének 22- es frontján június 22-én történt omlást követően megfeszített munka kezdődött a még bentrekedt bányász életének megmentéséért. A bányamentők pénteken hajnalban — 3 óra 45 perckor — kerülő vágaton jutottak el Ottmár Károly, 38 éves vájár, salgótarjáni lakoshoz, akinek már csak a holttestét tudták kiemelni az omlás alól. A szerencsétlenség okainak kivizsgálása tovább folyik. Gyászjelentés . A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, az Ipari Minisztérium és a Nógrádi Szénbányák megrendüléssel jelenti, hogy a Nógrádi Szénbányák kányási üzemének 22-es frontján június 22-én történt omlás következtében hivatásuk gyakorlása közben hősi halált haltak Kanizsai László, 28 éves csillés és Ottmár Károly, 38 éves vájár. Felejthetetlen munkatársaink egész népünk boldogulásáért áldozták életüket a természettel vívott küzdelemben. A magyar bányásztársadalom mély részvéttel osztozik a hozzátartozók gyászában, és kegyelettel megőrzi az elhunytak emlékét, akiket a Nógrádi Szénbányák saját halottainak tekint. Temetésükről később történik intézkedés. BANYAIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE, IPARI MINISZTÉRIUM. NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁK Hz Ipari Minisztérium részvétnyilvánítása Az Ipari Minisztérium kegyelettel adózik a hős bányászok emlékének, akik áldozatos, embert próbáló-munkájuk minden percében kitartást igénylő hivatásuk teljesítése közben, a természettel vívott nehéz küzdelemben vesztették életüket a Nógrádi Szénbányák kányási üzemének 22-es frontján történt szerencsétlenség következtében. Az egész magyar társadalommal együtt őszinte részvéttel és mély fájdalommal osztozunk az áldozatok hozzátartozóinak gyászában. IPARI MINISZTÉRIUM Környezetvédelmi tábor Ma zárul Békésen az egyhetes Körös-parti tábor, amelyen nyolcvan, a természetet szerető és óvni kívánó gyermek, általános iskolai tanuló vett részt. A megyei természetvédelmi hivatalnak, a megyei tanács művelődésügyi osztályának, környezetvédelmi és ifjúságvédelmi bizottságának, valamint a megyei múzeumok igazgatóságának közös pat- ronálását élvezve az idén először szerveződött megyei tábor, elsősorban a környezetvédő szakkörökben is tevékenykedő tanulók részére. Szakképzett pedagógusok és környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek irányításával számos érdekes program várta a gyerekeket. Megismerkedhettek például megyénk jellegzetes, ritka, vagy éppenséggel védett növényeivel, némelyikkel csupán diafilmen keresztül. Ritka, védett növényünk az erdélyi hérics, amelyből mindössze néhány száz tő található már, ezért lelőhelyét titokban kell tartani. Nagy élmény nyújtottak a terepjárások Kertész Éva botanikus vezetésével, de talán a legmélyebb benyomást a dévaványai túzokrezervátumban tett látogatás tette a táborozókra. Az élménygazdag napokat minden este természetfilmek vetítése zárta, melyeknek igen nagy sikere volt a gyerekek körében. Hasznosan és jó hangulatban telt el a táborozás öt napja, gyarapítva a kis környezetvédők tudását, akik bizonyára szívesen továbbadják itt szerzett ismereteiket, szélesítve a természetvédők körét. —szi— Hídrobbantás Dobozon A Kettős-Körösön a Doboznál átívelő 168 méter hosszú, szegecselt acélszerkezetű hidat hetven évvel ezelőtt építették. Az évtizedek során több kisebb korszerűsítéssel, megerősítéssel szolgálta a növekvő közúti forgalmat, Napjainkban kes- kenysége, valamint a magassági korlátok és alacsony teherbírása miatt már nem tudott eleget tenni a megnövekedett áru- és személy- szállításnak. Ezért az acél- hídtól kőhajításnyira új, 234 méter hosszú, szabadon szerelt vasbeton hidat építettek, amit fél éve adtak át a forgalomnak. A régi híd robbantására a mikepércsi Rákóczi Tsz robbantó részlege kapott megbízást. A hét éve működő részleg napjainkra főként kémények, épületek és hidak robbantására specializálta tevékenységét. A dobozi híd robbantási tervét a Miskolci Műszaki Egyetem szakemberei készítették, a gyakorlati munkákat a tsz robbantórészlege csütörtökön teljesítette. A gondos előkészítés után az esti órákra mindennel készen álltak a robbantásra, a forgalmat elterelték, a kíváncsiskodók elől lezárták a környéket. Végül is 19 óra 19 perckor megkezdődött a hadművelet: hatalmas detonáció rázta meg a környéket, lángcsóva és több tíz méteres füstfelhő csapott a magasba, s a híd változatlanul, igaz kicsit meggyengítve, a helyén maradt. Ügy tűnik, a nyugdíjas éveiben járó szerkezettel nem bírt a 60 kilogramm különleges vágótöltet, vagy pedig az acélszerkezet készült különleges anyagból. A hídrob- bantást a jövő héten megismétlik. —szekeres— Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az l. oldalról) Barcs Sándor (Bp. 1. vk.), az MTI nyugalmazott vezér- igazgatója; Újvári Sándor (Zala m. 7. vk.), a Zala megyei Tanács elnöke; Ispáno- vits Márton (Bács-Kiskun m. 11. vk.); Tóth Géza (Sza- bolcs-"Szatmár m. 20. vk.), a megyei tanács titkára; Pe- thő István (Veszprém m. 5. vk.); Kovács Ferenc (Bp. 15. vk.). Több képviselő nem kért szót. Ezután Lázár György válaszolt a vitában elhangzottakra. Lázár György vita-összefoglalója A vitában elhangzottakat összegezve a kormány elnöke nyugtázta: a felszólalók mindegyike egyetértett azzal, hogy a kormány az 1980-ban megerősített program alapján, a beszámolóban elhangzottak szerint folytassa munkáját. Ezt a bizalom megerősítésének ítélem és a kormány nevében megköszönöm — mondotta. A felszólalások sokszínűén átfogták társadalmi életünk úgyszólván minden területét. Valódi kérdésekkel foglalkoztak, kritikus, ám reális és kiegyensúlyozott hangon, olykor töprengve, de minden esetben a megoldást keresve szóltak gondjainkról. — A felszólalásokból kitűnt: hogy a képviselők tudatában vannak annak, hogy az egyensúly helyreállításához vezető útszakasz nehezén még nem jutottunk túl, de elindult egy nagyon fontos folyamat. Megerősödött annak felismerése — ami mindinkább tettekben is kifejezésre jut —, hogy fejlődésünk mai szakaszában másként kell megközelítenünk a valóságot, másként kell dolgoznunk, mint korábban, amikor a szocializmus alapjainak a lerakása volt a feladat. A jelenlegi nehéz helyzetben mutatkozik meg igazán annak jelentősége, hogy a párt — az intenzív fejlődési szakaszra való felkészülésként — 1968-ban új irányítási rendszer bevezetését határozta el. Enélkül ma sokkal nehezebben alkalmazkodnánk az új viszonyokhoz. A kifejtett vélemények nem mindenben fedték egymást, egyes jelenségek okairól, a lehetséges megoldásokról szólva egymástól eltérő nézetek is hangot kaptak. Ez így természetes. De — és ez a fontos — az alapvető kérdésekben teljes volt a nézetazonosság. A vita valamennyi résztvevője helyeselte, hogy mind a belpolitikában, mint a nemzetközi politikában azt az utat járjuk, amit a XII. kongresszus kijelölt. Teljes egyetértés volt abban is, hogy a kormányzati munkában is a Központi Bizottság áprilisi határozatát tekintjük irányadónak. Minden felszólaló egyetértett azzal, hogy népünk, munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk többre képes, az anyagi bázis nagyobb teljesítményre nyújt lehetőséget, mint amit ténylegesen felmutatunk. Egyben sürgette, hogy éljünk jobban ezekkel a lehetőségekkel, mert ez elengedhetetlen feltétele a VI. ötéves tervben magunk elé tűzött célok elérésének. A vita is aláhúzta a szocialista demokrácia kiteljesítésének fontosságát, mert ezzel további alkotó erőket szabadítunk fel. Ugyanakkor nagyobb, tudatosabb felelősségvállalást, a felelősség következetes számonkérését, fegyelmezettebb munkát sürgetett. Valamennyi felszólaló megerősítette, hogy az állam irányító szerepének fontossága elvitathatatlan, de azt is hozzátette, hogy a kormányzati irányítás további fejlesztésre szorul. Helyeselték azt a törekvést is, hogy az államigazgatásban növeljük a tanácsok, a gazdaságban a vállalatok önállóságát. A miniszterelnök a vitában elhangzott kérdéscsoportok közül néhányra külön is kitért. Az államigazgatási gyakorlat fonákságait szóvá tevő észrevételekkel kapcsolatban a többi között hangsúlyozta : — Egyetértek a bíráló megjegyzésekkel. Tervünk az, hogy tovább haladunk az államigazgatás korszerűsítésének útján, tovább növeljük a tanácsok mozgásterét, ami lehetővé teszi, hogy az állampolgárokat a jelenleginél is nagyobb mértékben tehermentesítsük az ügyintézés bürokratikus vonásaitól, az ezzel járó bosszúságoktól. Utalt Lázár György arra, hogy több felszólaló példákkal illusztrálta: mennyire fontos napjainkban a vezetés javítása, az irányítási eszközök fejlesztése. Ezekkel a véleményekkel egyetértek — mondotta, és hozzáfűzte: az ez irányú előkészítő munkálatok közel jutottak ahhoz a fázishoz, amikor a döntés meghozható, s a végrehajtás menetére is kialakulóban van az elképzelés. Így előreláthatólag 1984—85-ben az irányítási rendszerünket továbbfejlesztő valamennyi lépést megtehetjük. — Nagy jelentősége van annak, hogy a vezetés javítása terén is előbbre jussunk — folytatta. Enélkül elképzelhetetlen a feladatok megoldása, irányítási rendszerünk továbbfejlesztése vagy az ennek megvalósítása során elérhető eredmények realizálása. A kongresszuson és azóta sok más fórumon is megfogalmazódott, hogy a fejlődés mostani szakaszában rendkívül nagy az emberi tényező szerepe. Fokozottan érvényes ez a vezetőkre. Ezt tudva és ismerve — ha csak szerényen is, de — tettünk lépéseket. Utalok azokra a határozatainkra, amelyekkel új típusú felügyelő bizottság létrehozását szorgalmaztuk — sajnálatos, hogy kicsit lassan halad ennek átültetése a gyakorlatba, vagy az igazgatótanácsok megerősítését, illetve feladat- és hatáskörének megújítását sürgettük. Erősíteni kívánjuk azt a gyakorlatot, amely a demokratikus fórumok — egyszerűen szólva: a munkások — számára lehetőséget biztosít arra, hogy saját vezetőik munkájának minősítésébe beleszóljanak. Törvényes lehetőséget teremtettünk arra is, hogy a vállalati vezetőket is pályázat útján állítsák munkába, meghatározott időre alkalmazzák. De ezzel egyelőre — talán érthető okokból — az indokoltnál kisebb mértékben élnek. A Minisztertanács elnöke nagy jelentőséget tulajdonított annak a feladatnak — amiről a vitában is szó esett —, hogy a nagyvállalatokon belül kapjanak nagyobb mozgásteret a gyáregységek. A gazdálkodás minőségére, eredményességére ugyanis nagy hatással lehet, ha az eddiginél jobban hasznosítják a rendelkezésükre álló szellemi és anyagi erőket. Sokan szóltak az anyagi érdekeltségről, a bérezés kérdéseiről, a bérarányokról, a differenciálás lehetőségéről. A tisztesség azt kívánja, hogy megismételjem: most nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nagy rétegekre kiterjedő, általános bérpolitikai intézkedést helyezzünk kilátásba. Erre nincs lehetőségünk. Arra viszont van, hogy ilyen körülmények között is javítsuk bérezési rendszerünket, gyakorlatunkat, nagyobb mértékben éljünk a differenciálás eszközével. Az év végéig módosítjuk, korszerűsítjük a bértarifarendszert. Tesszük ezt azért, hogy még több teret adjunk az egyéni teljesítmények különbségeinek anyagi kifejezésére. Nem lehet azonban olyan bér- vagy tarifarendszert kidolgozni, amely felmenti a vezetőt az alól, hogy megmondja: ki dolgozik jól, ki rosszul, ki kapjon ezért több fizetést, s ki kevesebbet. Ilyen bérrendszer kidolgozását tehát nem ígérhetem, olyanét viszont igen, amely a mainál is nagyobb lehetőséget fog adni a megfelelő vezetői magatartás érvényesítésére — mondotta. A gazdasági munkaközösségek kapcsán Lázár György megjegyezte: a kormány nem kötelezővé, hanem lehetővé tette a fővállalatokon belüli gazdasági munkaközösségek alakítását. Azt tartjuk helyesnek, hogy csak ott és csak akkor alakítsanak ki ilyet, ahol azt a* társadalom és az adott kollektíva igénye indokolja. A kormány kifejezetten kéri, hogy az érdekvédelmi szervek lépjenek fel minden esetben, ha netán olyan magatartást tapasztalnak, amely törvényeinkkel és a kormány szándékaival ellenkezik. A lakásproblémákkal és az építőanyag-ellátási gondokkal kapcsolatos képviselői észrevételekre válaszolva a miniszterelnök ezeket mondta: Nem ígérhetjük a lakásgondok rövid távú megolAz elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot terjesztette elő He- tényi István pénzügyminiszter. Bevezetőben elmondta: a legfőbb adatokat tekintve a bevételek 485,8 milliárd forintot tettek ki, a kiadások 498 milliárd forintot, a hiány tehát 12,2 milliárd forint volt, és ez valamivel kisebb az előirányzottnál. A javulást az mutatja, Rogy a népgazdaság számos területén végzett munkánk eredménye itt is értékelhető. A költségvetés bevételei és kiadásai az elmúlt évben eayaránt kereken 3-3 százalékkal emelkedtek. Nem érték el a tervezett szintet, ami azt mutatja, hogv sikerült egészében megtakarításokat elérni, s a kiadások növekedési üteme elmarad a nemzeti jövedelem belső fel- használásának növekedési ütemétől is. Ez azt jelzi, hogy valamelyest csökkent a költségvetés újraelosztó szerepe és a csökkenésen belül nem a szociális, kulturális kiadások maradtak el, hanem a felhalmozás terén és a támogatásokban sikerült megtakarítást elérni, s ez önmagában is kedvező. A vállalatok és szövetkezetek nyeresége összesen 9,192 milliárd forint, ez körülbelül másfél százalékkal kisebb, mint 1981-ben. Ez egyfelől a feltételek nehezedését mutatja, másfelől azt, hogy nem minden vállalat tudta a hatékonyság növelésével e nehéz feltételeket ellensúlyozni, számos válladását. Azt viszont igen, hogy nagy következetességgel törekszünk a Központi Bizottság itt többször idézett határozatának végrehajtására, amely lehetővé teszi ezeknek a társadalmi gondoknak az enyhítését. Az építőanyag-hiány csökkenéséről szólva most hiába ismertetném a statisztikát, amely szerint az elmúlt öt hónapban a legfontosabb építőanyagok termelése öt, nyolc, tíz százalékkal emelkedett. Ez — azok számára nem vigasz, akik építőanyagot akarnak vásárolni, de nem jutnak hozzá. Azt viszont elmondhatom, hogy az Állami Tervbizottság áprilisban foglalkozott a témával. Bérpreferenciát, többletbért biztosított arra, hogy ahol kihasználható építőanyagtermelő kapacitások vannak, ott ezeket ténylegesen nagyobb mértékben használják ki. Intézkedtünk, hogy a határmenti forgalomban és más módon is bővítsék a választékot, és külkereskedelmünk az alapvető építőanyagokból is többet szerezzen be. Remélhető, hogy ezek a döntések a második félévben már éreztetik kedvező hatásukat. Az eddigi intézkedéseken túl is folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását, és ameny- nyiben szükséges, még további lépéseket teszünk arra, hogy ezt a valóban fontos, általános társadalmi törekvéseinkkel is egyező, igényt kielégítsük, és az építőanyag-ellátást kiegyensúlyozottá tegyük. Lázár György végül — megköszönve a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat — ígéretet tett rá, hogy a kormány azokat — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — további munkájában felhasználja. Kérte, hogy az országgyűlés a beszámolót és a vitában elhangzottakra adott választ fogadja el. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Minisztertanács elnökének a kormány munkájáról adott beszámolóját, az abban ismertetett elképzeléseket, valamint a felszólalásra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. latnak csökkent a nyeresége. A miniszter szólt az ülésszakon elhangzottakra válaszolva a kisvállalkozásokról is. Azok a jövedelmükből az állami költségvetés bevételeit is gyarapítják, így tehát ez is fontos szempont munkájuk értékelésekor — mondotta. Közülük egyesek vállalkozói jellege, illetve a kialakult jövedelemarányok kifogásolhatók. Megkezdődött az összes ilyen kisvállalkozás adóellenőrzése. Ezt következetesen végrehajtjuk. Ha ennek nyomán, vagy más tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy — akár ösztönző, akár indokolt korlátozó jellegű — változtatás szükséges, nem zárkózhatunk el a módosítások elől sem. Hetényi István kérte az országgyűlést, fogadja el az 1982. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Eleki János (Békés m. 7. vk.), a TOT főtitkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról, hogy az országgyűlés valamennyi állandó bizottsága megvitatta a zárszámadási jelentést. Részletesen felsorolta azokat az észrevételeket, amelyeket a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban a bizottsági üléseken tettek a képviselők. Több hozzászóló nem volt, határozathozatal következett. Az országgyűlés a törvény- javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezzel a parlament nyári ülésszaka, amelyen Apró Antal és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. (MTI)
