Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-24 / 148. szám
i 1983. június 24., péntek NÉPÚJSÁG Eredményes a katonafiatalok kiképzése Lenyűgözően szép látványt nyújt a dús lombú fákkal, díszcserjékkel és sok színben pompázó virágokkal beültetett laktanyaudvar. Az idegen — ha itt-ott nem látna feltűnni tiszteket meg kiska- tonákat — bizonyára azt hinné, hogy valamelyik szanatóriumba, vagy üdülőhelyre került. Sehol egy eldobott cigarettavég és papírszelet, mindenütt nagy a tisztaság és a rend. Nemrég a néphadsereg egyik alakulatát kerestük fel székhelyén, ahol azonnal észrevehető, hogy sok lelkes híve van a környezetvédelemnek. Azt is megtudtuk, ha például egy-egy fa ferdén nőtt, drótköteleket erősítenek törzsére, hogy később ki ne dőljön. Minden elpusztult fa helyére pedig újat ültetnek ... Nem sok idő telik el várakozással, mert amint hallom, hamarosan vége a reggeli értekezletnek. Barátságos, nyílt tekintetű ember fogad, Megyesi László alezredes. Bemutatkozás után rögtön fel is teszem első kérdésemet. — Mik a 18 hónapos sorkatonai szolgálattal kapcsolatos tapasztalatok? Az új munkarend bevezetése, vagyis a 18 hónapos kiképzésre és az ötnapos munkarendre való áttérés jelentősen befolyásolta az egység tevékenységét. E két tényező ellenére sem csökkentek a követelményszintek. Tekintettel arra, hogy majdnem kész embereket kell kibocsátani, megtaláltuk azokat az eszközöket, amelyekkel elöljáróink által megszabott célokat el tudjuk érni. Így például részben megváltoztattuk a kiképzési módszereket, és igyekeztünk növelni a hatékonyságot is. Ugyanakkor a kiképző állomány alaposabb felkészítése, a jobb szemléltetés és a kellő időbeosztás végül is eredménnyel járt. A másik tapasztalatunk az, hogy a bevonuló állomány évről évre egyre magasabb szintű tudással érkezik ide. Ugyancsak pozitívan nyilatkozhatok fizikai állapotukról is. — Milyen ismereteket szerezhetnek itt a fiatalok? Nemcsak katonai kiképzést kapnak, hanem az ÉVM által aláírt szakmásított gépkezelői jogosítványt is megszerezhetik. Azon túlmenően, hogy ehhez népgazdasági érdek is fűződik, katonáink szintén jól járnak, hiszen 6—8 ezer forintba kerül egy ilyen engedély megszerzése a polgári életben. Ezután Megyesi László alezredes arról beszél, hogy évente több százezer forint értékű munkával bízzák meg az alakulatot a téeszek. Szintén jelentős az a társadalmi i munka, amelyet a vállala- ; tokkal, szövetkezetekkel kötött szerződés alapján a KISZ-esek vállalnak a hétvégeken. Most az üveggyárral együttműködve a katonák is részt vesznek a gyo- párosi uszoda építésében. Ezenkívül számos más akcióban közreműködnek, egyebek között az úttörőavatás, laktanyalátogatás, honvédelmi nevelés céljából szervezett rendezvényeken. Majd a kontaktusteremtés további formáiról esik szó: — A különböző városi szervekben is megvannak képviseleteink, és semmilyen : gond sem terheli ezeket a < kapcsolatokat. A katonák szüleinek két héttel a bevonulás után levelet küldünk, s ebben a szükséges tudnivalókról tájékoztatjuk őket. Például arról, milyen hagyományok alakultak ki a néphadseregben; mik a követelmények, kedvezmények és így tovább. A katonai eskü napján pedig szülői értekezletet tartunk. Ez jó alkalom arra, hogy a parancsnokok kielégítő feleteket adjanak a hozzátartozók kérdéseire. Azok a katonák, akik jól dolgoztak, leszereléskor elismerést kapnak, és erről nemcsak a szülőket, hanem a munkahelyeket is értesítjük. Tudunk arról, hogy a derekasan helytállt, katonaságtól visszatérő dolgozónak a vállalat magasabb bért állapít meg. — Milyen a fegyelem a fiatalok körében? — A hivatásos állomány meghatározó szerepet tölt be, hiszen példamutatása közvetlen hatást gyakorol a beosztottakra. Nem vagyunk merevek, de követelményeket támasztunk velük szemben. Itt a lényeg azon van, ha a katona értelmes feladatot kap, minden esetben végrehajtja. Természetesen jó néhány alkalom kínálkozik arra, hogy bárki elmondhassa véleményét, javaslatát egy-egy témával kapcsolatban. Elég sok a nős, illetve gyermekes katona. őket ugyan külön méltánylás is megilleti, de nekik szintén végre kell hajtani a feladatokat. A katonák meg tudják beszélni maguk között a dolgokat és igyekeznek figyelembe venni társaik egyéni problémáit. A segítőkészség nemes szándékát igazolja az évente kétszer szervezett véradás. Ez év áprilisában több mint kétszázan jelentkeztek donornak. A politikai nevelőmunka arra irányul, hogy katonáink elfogadják a szolgálatot, és megértsék: a Magyar Néphadsereg a társadalom szerves része, s itt jól dolgozni legalább olyan dicsőség, mint a polgári életben. Legfőbb célunk az, hogy egészségesen adjuk vissza a családnak és a társadalomnak a leszerelő fiatalokat. Ily módon pontos feladatvégzésre és fegyelmezett magatartásra van szükség a balesetek elkerülése érdekében. A megfelelő erőnlét megtartásához sokféle sportolási lehetőség nyílik. A mintegy 20 évvel ezelőtt indult újítómozgalomról Si- raki Ferenc százados tájékoztat bennünket. Eszerint részben a kiképzéssel, részben pedig a javítással, karbantartással kapcsolatos módszerek, eljárások közül évente 8—10-et is elismernek hadseregszinten. A szakvélemény elkészítése után az újítók eszmei díjakban részesülnek. A mozgalom résztvevői elsősorban a kiképzést elősegítő és az emberi erőt kímélő feladatok megoldására vállalkoznak. Kép, szöveg: A konyhában mindig kétféle étel készül ebédre Bukovinszky István Megkezdődött a helyreállítás Márkus-hegyen Szombaton és hétfőn búcsúztatják az elhunyt bányászokat A szerdai tragikus bányaszerencsétlenség helyszínén, az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzemében csütörtökön megkezdték a helyreállítási munkálatokat. Az északi bányamező 1-es számú telepén, ahol a sújtólégrobbanás történt, nagy erővel dolgoznak a vágat helyreállításán. A bányaszerencsétlenség okait kivizsgáló kormánybizottság csütörtökön is folytatta munkáját. A sújtólégrobbanásnál megsérült márkus-hegyi bányászokat a tatabányai, a tatai, a komáromi, a szőnyi kórházakban, illetve Budapesten a Honvéd Kórházban ápolják. A súlyosan és könnyebben sérült 17 bányász állapota csütörtökön délig lényegesen javult. A hivatásuk teljesítése közben életüket vesztett bányászoktól szombaton 14 órakor az oroszlányi temetőben, illetve hétfőn 14 órakor a móri temetőben vesznek végső búcsút. Valamennyi elhunyt bányászt lakhelyén helyezik örök nyugalomra. * * * RÉSZVÉTTÁVIRAT Méhes Lajos ipari miniszter részvéttáviratot intézett Czeslaw Piotrowski lengyel bánya- és energiaügyi miniszterhez abból az alkalomból, hogy négy lengyel bányász hősi halált halt a márkus-hegyi bányaszerencsétlenség során, és kérte, hogy együttérzését tolmácsolja az elhunytak hozzátartozóinak is. Kapolyi László ipari államtitkár a kormány nevében fejezte ki részvétét Jer- zy Zielinskinek, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövetének. * * * Mint arról már hírt adtunk, a Nógrádi Szénbányák kányási üzemének 22-es frontján történt omlást követően a betemetett három bányász kimentéséért indított akció során Gyurkó Sándor, 23 éves vájárt sikerült élve kimenteni. Kanizsai László 28 éves csillés, tari lakosnak csak a holttestét tudták felszínre hozni, Ottmár Károly, 38 éves vájár, salgótarjáni lakos életének megmentéséért még folyik a küzdelem. Ülésezett a Vöröskereszt megyei vezetősége Az egészségnevelés középtávú tervének végrehajtásáról tárgyalt Öz Ferenc elnökletével tegnap, június 23- án a Vöröskereszt megyei vezetősége Békéscsabán. Vizs- nyiczai László megyei titkárhelyettes terjesztette elő a témával kapcsolatos írásbeli és szóbeli jelentését. A Vöröskereszt egészségvédelmi munkáját az V. kongresz- szus szellemében határozta meg, s állandó elemeiként a munkahelyi és környezethigiénét, a munkahelyi és települési egészségkárosító tényezők elleni védekezést, a korszerű táplálkozást, a mentálhigiénés nevelést, a rendszeres testmozgás népszerűsítését, a szenvedélybetegségek és a balesetek elleni küzdelmet jelölte meg. Feladatait az állami egészség- ügyi szolgálat tevékenységével, a KÖJÁL egészségnevelési osztályának munkájával, s a társadalmi és politikai tömegszervezetek segítségével próbálta megoldani. A körzeti orvosok éves egészségnevelési terveket készítenek, az alapszervezetek különböző területeken szűrő- vizsgálatokat próbálnak szervezni (az igényeket azonban nem tudja kielégíteni az egészségügyi szolgálat). A környezetvédelmi tevékenységben főként a tisztasági mozgalmak szervezésére figyeltek, de a lakótelepeken élőket nem tudták bevonni az akciókba. Felvilágosító munkával próbálták az otthoni balesetek megelőzését szolgálni. A megyei vezetőség által létrehozott és működtetett vízi mentőszolgálat tevékenysége a megyehatárokon kívül is ismertté vált. Kiemelt feladatként foglalkoztak az ifjúság egészségnevelési programjával, megrendezték a fogászati és testápolási hónapot, táboroztatták a hátrányos helyzetű és tartós egészség- ügyi problémákkal küzdő gyermekeket. Az egészségnevelés hatékony módszere az ismeretterjesztés, az előadások, a filmvetítések, s új módszerként jelentkeztek a pályázatok, vetélkedők. Népszerűnek bizonyult a járásokban és városokban rendezett fórum a családi életre nevelés gondjairól, amelyeken az általános iskolai vöröskeresztes tanárelnökök, osztályfőnökök, szülői munkaközösség-vezetők vettek részt. Általános tapasztalatok szerint a Vöröskereszt egészségnevelő munkájának hatékonysága, eredményessége nem áll egyenes arányban a befektetett munka értékével. A Vöröskereszt önmagában nem tudja az embereket egészséges életmódra nevelni, ehhez szorosabb összefogásra van szükség a politikai és társadalmi szervezetekkel, az egészségügyi szolgálattal, a tömegkommunikációs eszközökkel. Az egészségnevelés középtávú terve jól szolgálta a Vöröskereszt ez irányú munkáját, a feladatok megoldásával hozzájárultak az egészségnevelés társadalmi bázisának növeléséhez. Sajnos azonban mindez nem bizonyult elegendőnek, a lakossági életmódváltozás nem megfelelő irányú, nem vált általánossá az egészséges életmód kialakításának igénye. A megyei vezetőség tagjai hozzászólásukkal ez utóbbi megállapítást támasztották alá. Többen elmondották, hogy az egészségnevelési munka módszereinek meg kellene újulnia. Dr. König János ismertette, hogy a megye több településén öntevékeny egészségnevelési napokat rendeztek, melyek például szolgálhatnak másoknak is. A környék természeti adottságai jó lehetőséget nyújtanak az úszásra, s egyéb sporttevékenységekre, de ezzel nem kellően élünk. A tetszetős és nevelő hatású propagandaanyagok nem jutnak el oda, ahová szánták őket. Hárs Györgyné véleménye szerint mindannyiunk gondja az egészségnevelés, s bár sokféle intézkedés történt, ezek nem hozták meg a várt eredményt. A környezetünk tisztasága iránti igény lemérhető a megye- székhely kora reggeli és esti tisztasági képén. Dani Irén felhívta a figyelmet az alkoholizmus és a dohányzás elleni küzdelem gyengeségeire, s arra, hogy a legnagyobb veszélyben a tizenéves korosztályok vannak. Beraczka István az egészség értékéről beszélt, s arról a hibás szemléletről, hogy amíg nincs komoly bajunk, nem ügyelünk az egészségünkre. A legfiatalabb korosztályoknál szükséges elkezdeni az egészségnevelést, hogy eredményes szemlélet- változást érhessünk el a jövőben. Giricz Lajos szerint az egészségügy dolgozói közül a védőnők igen aktívan tevékenykednek az egészség- nevelésben, s ezt várnák el a terület többi dolgozójától is. A megyei vezetőség elfogadta a jelentést és a határozati javaslatot, majd a polgári védelmi egészségügyi egységek parancsnoki és beosztotti állományának kiképzési tapasztalatairól és további feladatairól tárgyalt. Bede Zsóka Megelőző tűzvédelem a kirakatban Ezzel a címmel hirdette meg hetekkel ezelőtt a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya, a Békés megyei Tűzoltó-parancsnokság és a Magyar Reklámszövetség Békés megyei Szervezete azt a nagyszabású kirakatversenyt, melynek értékelő és díjkiosztó eseményét tegnap, június 23-án délelőtt Békéscsabán, a MESZÖV-székház- ' bán tartották meg. A versenyben részt vett Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, az Univer- zál Békés megyei Kiskereskedelmi Vállalat és a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ kirakatrendezőit, s a meghívott vendégeket Ficzere Fe- rencné, a megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadója köszöntötte. Ezután rövid értékelést adott arról, hogy a megye négy városában megrendezett tíz kirakatának szinte mindegyike nagy érdeklődést váltott ki a lakosság körében. Ezután Gyebrovszki Mihály, a Békés megyei Tűzoltó-parancsnokság századosa adott szakmai értékelést a megelőző tűzvédelmet bemutató kirakatokról. A versenyben részt vett kirakat- rendezők mindegyike megkapta a megyei tűzoltó-parancsnokság emléklapját. Ezt követően került sor a zsűri értékelésének ismertetésére és a díjak átadására. A verseny első helyezettje az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat Kohán György gyulai szocialista brigádja lett, melynek vezetője Kara Mi- hályné. E kollektívát követte helyezési sorrendben a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ bútorbolt kirakata, rendezője; Szentesi Jánosné. A III. díjat a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 100-as ABC-áruhá- zának kirakata, illetve rendezői, Zvara László és Szat- máry József kapta. A Békés megyei Tűzoltó-parancsnokság, illetve a Magyar Reklámszövetség Békés megyei Szervezete különdíját a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ 4. számú ABC-áruházának kirakata, illetve rendezője, Leszkó Éva, valamint az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat 61. számú orosházi háztartási bolt kirakatáért Balogh Edit és Szlota András vehette át. A versenyben részt vett, illetve helyezést elért dekoratőröknek Fábián Gábor őrnagy, a megyei tűzoltó- parancsnok helyettese gratulált és kérte további ez irányú segítségüket. Balkus Imre Földmunkagép kiképzés közben
