Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-24 / 148. szám
NÉPÚJSÁG 1983. június 24., péntek Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka energia-ipari Dolgozók Szak- vk.), a Cement- és Mészmű- szervezetének főtitkára; Sas vek bélapátfalvi gyárának Kálmán (Heves megye, 4. igazgatója. Faluvégi Lajos hozzászólása (Folytatás az 1. oldalról) sebbre futja, és akik nehezebben élnek, mint korábban. Ezeket a tényeket számon tartjuk és a lehetőségek határai között figyelembe vesszük. A lehetséges intézkedések keretében sor került az 1971. január 1. előtt megállapított nyugdíjak és a rendszeres évenkénti kiegészítés alsó határának emelésére. Július 1-i hatállyal 490 forintról 600 forintra növeljük a kétgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a jelenlegi 130 forintos jövedelemkiegészítés helyett pedig havi 300 forint családi pótlékot kapnak a gyermekek 6 éves koráig. Terveink szerint ez év szeptemberétől a régebben megállapított legalacsonyabb nyugdíjakat is felemeljük. A lakásépítés eddig az előirányzatnak megfelelően alakult. Két év alatt közel 153 ezer otthon épült fel. A kormány utasítása nyomán az illetékesek intézkedtek a lakosság építőanyag-ellátásának javítása, a szolgáltatások bővítése érdekében. Az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények bármilyen szerény javításához is csak a jobb, az eredményes munkával, a teherviselés igazságosabb megosztásával teremthetjük elő a fedezetet — mondotta a kormány elnöke. Lázár György külpolitikánkról szólva kiemelte: abban -központi helyet foglal el a Varsói Szerződés tagállamaihoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetségi és Az MSZMP budapesti bizottságának első titkára felszólalásában megállapította: az eltelt időszak tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy helyes volt a XII. kongresszus döntése, amikor megerősítette pártunk fő politikai irányvonalát. Ez a politika szocialista egységbe kovácsolta a nemzetet, világosan kijelöli utunkat és céljainkat. Megfelel társadalmunk minden osztálya, rétege, egész dolgozó népünk törekvéseinek. A jó politika, az arra épülő szocialista nemzeti egység, a közmegegyezés a forrása, hogy társadalmi rendszerünk szilárd, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, hogy életünk meghatározója a rend, a kölcsönös bizalom, az alkotómunka, a létbiztonság. A világpolitika helyzetéről szólva nyomatékosan hangsúlyozta: a világháború elkerülhető, meggyőződésünket a szocialista közösség hatalmas politikai, gazdasági és védelmi ereje mellett arra alapozzuk, hogy az utóbbi esztendőben szerte a világon erősödött a néptömegek tettekben is kifejeződő békeakarata. Ezt fejezi ki az a béke-világtalálkozó is, amelyik most folyik Prágában és amelyet e helyről üdvözlünk. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben még nagyobb hangsúlyt kap az az alapvető törekvésünk, hogy gondoskodjunk népünk biztonságáról, hozzájáruljunk a szocialista építés kedvező nemzetközi feltételeinek megteremtéséhez. Feladataink megoldásához a legfontosabb külső támaszt a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagállamaival folytatott együttműködés jelenti. A kormányprogram végrehajtásáról Maróthy László elmondta: a Minisztertanács következetesen dolgozik a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán, alkotmányos funkcióit eredményesen látja el. Erősödött gazdaságszervező, irányító tevékenysége. Az állami munkában a központi döntés konkrét helyzetre történő alkalmazásában nagyon testvéri kapcsolatunk állandó fejlesztése, mert ebben látjuk nemzeti létünk, szuverenitásunk megőrzésének legfőbb biztosítékát. A kölcsönös érdekek és szolidaritás alapján folytattuk az el nem kötelezett és a fejlődő országokkal meglevő együttműködés bővítését, és arra törekedtünk, hogy ne csak megőrizzük, hanem — a kölcsönös előnyökre építve — tovább fejlesszük a tőkés országokkal méglevő kapcsolatainkat is. Támogatjuk a Szovjetuniónak a nemzetközi biztonság megszilárdítására előterjesztett korábbi és legutóbbi javaslatait. Síkra száliunk az erőegyensúly fenntartásáért, azért, hogy az államok függetlenségének, területi sérthetetlenségének, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása legyen a vitás kérdések rendezésének alapja. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris katasztrófa elkerülhető, a béke megőrizhető. Ennek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség és a haladó országok következetes békepolitikája. Ladányi József (Borsod megye, 26. vk.), a Borsod megyei Tanács elnöke szólalt fel elsőként, majd utána következtek a vitában: Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának üzemmérnöke; Postás Sándor (Hajdú megye, 4. vk.), a debreceni városi párt- bizottság első titkára; Maróthy László (Budapest, 33. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. sokan vesznek részt, minisztériumok, főhatóságok, tanácsok és több más intézmény. Ha a vállalatok vezetőitől joggal azt igényeljük, hogy felelőséggel hozzáértő döntéseket hozzanak, akkor az állami irányító posztokon tevékenykedőktől még inkább meg kell követelni ugyanezt. A Központi Bizottság félidős értékelése megállapította, hogy a legfőbb gazdaság- politikai célokat alapvetően elértük. A gazdasági munka alapja továbbra is a VI. ötéves népgazdasági terv, amelynek fő irányait és célkitűzéseit változatlanul érvényesnek tartjuk — mondta a felszólaló. — A népgazdaság előtt álló feladatok megoldása valamennyi tartalékunk mozgósítását szükségessé teszi. Ilyen tartalékunk a termelési feladatoknak jobban megfelelő szervezeti formák kialakítása, ami az utóbbi időben különös hangsúlyt kapott. A vállalaton belüli szervezeti korszerűsítések és főleg a létrehozott új gazdálkodási-vállalkozási formák eredménye, hatása folyamatosan bontakozik ki. A kormány beszámolójából világosan kitűnik az a szándék és akarat, hogy az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények javításához szükséges feltételek biztosítása továbbra is erőfeszítéseink középpontjában áll. A továbbiakban felszólalt K. Papp József (Tolna megye, 9. vk.), az MSZMP Tolna megyei bizottságának első titkára; Herczeg Károly (Borsod megye, 11. vk.), a Vas-, Fém- és VillamosA vitában felszólalt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Egyebek között elmondotta: hazánkban a szocializmus építésének feltételei a nyolcvanas évtizedben sok szempontból eltérnek az eddigiektől. Politikailag és gazdaságilag jóval bizonytalanabb nemzetközi környezetben kell megoldanunk az intenzív fejlődés erőteljes kibontakoztatásának feladatát. Ma a legfőbb gondunk és dolgunk az, hogy megőrizzük fizetőképességünket, s javítsuk a külső egyensúlyt. A mindennapos gondokon csak akkor juthatunk túl tartósan, ha szem előtt tartjuk a hatékonyság fokozásának, a nép- gazdasági teljesítmények növelésének stratégiai céljait is, és így keressük az előrelépés útját. Ahhoz, hogy az 1985-ig terjedő időszakban megszilárdíthassuk népgazdaságunk külső egyesúlyi helyzetét a nem rubelelszámolású viszonylatban, 1984- ben és 1985-ben is legalább az 1983-ra tervezett áruforgalmi aktívumot kell fenntartani, s egyidejűleg javítanunk kell a rubelelszámolású áruforgalom egyenlegét. Ezt akkor érhetjük el, ha az ipari termelés, az export és a nemzeti jövedelem élénkebben, ez utóbbi legalább 2,5 százalékos ütemmel növekszik. De azt sem zárhatjuk ki, hogy kedvezőtlenebbé válik a helyzet. A kormány a kedvezőbb változat megalapozásán fáradozik, mert ilyenformán valamelyest bővíthetők a műszaki fejlesztésnek, a feldolgozó ipar korszerűsítésének a forrásai, és ekkor — csak ekkor — nem kényszerülünk visszalépésre a belföldi felhasználásban sem. Faluvégi Lajos a többi között leszögezte: a gyorsan változó körülmények között is fontos feltétel, hogy minden vállalatnak meglegyen a maga hosszú távú fejlődésére kiható stratégiája. Ennek érdekében az eddiginél nagyobb hatáskört kell adni a vállalati kollektívák és a testületek számára a stratégiai döntések meghozatalában. Ez pedig megkívánja, hogy vállalataink belső vezetési, szervezési irányítási és érdekeltségi rendszere mindenütt korszerűsödjön. A hatékonyság nemzetközi mércéjét szem előtt tartva jobVáncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalásában rámutatott: az agrárágazatok az elmúlt években két alapvető cél szolgálatában álltak: az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzése és az életszínvonal megtartása. A hazai élelmiszerellátás az elmúlt két esztendőben is megfelelő volt és ez a mai világban becsülendő. Azzal a termelési háttérrel, amelyet a mezőgazdaság és élelmiszeripar képvisel, az elkövetkező években csak jobb lehet a hazai ellátás. Az elmúlt évek számos olyan tennivalót is felszínre hoztak, amelyek megoldása napirenden van, de még nagyobb figyelmet érdemelnek. Az egyik ilyen követelmény valamennyi ágazatban az eszközök jobb, hatékonyabb kihasználása. A mezőgazdaságban a termelés szerkezete egészében véve megfelel természeti adottságainknak, piaci értékesítési lehetőségeinknek. A termelés egy-egy részterületén azonban tapasztalhatók aránytalanságok. Mai munkánk középpontjában az idei agrárexporthoz szükséges árualapok előteremtése áll. Kilátásaink biztatóak. Az aratás előtt a tavaszi aszály dacára jó köbítjuk a szabályozó rendszer fő elemeit: az árrendszert, a vállalati jövedelem- és bér- szabályozást, a hitelezés rendszerét és szervezetét, s erre alapozva — a gazdasági lehetőségektől függően — fokozatosan feloldjuk a szabályozás mai — úgymond — visszafogó elemeit. Ezután a mezőgazdaságról, az élelmiszeriparról szólva többek között ezeket mondotta: — Szándékaink szerint ágazataink eredményesebb munkáját segítik azok a szervezeti intézkedések is, amelyek az irányítás korszerűsítését szolgálják. Az utóbbi években 7 tröszt és egy nagyvállalat megszüntetése nyomán 72 élelmiszeripari vállalat és 18 eszközkereskedelmi vállalat lett önállóvá. Az idei év elején átszerveztük, ösz- szevonással egyszerűsítettük több szakigazgatási intézmény munkáját. Az első tapasztalatok szerint az élelmiszeripari vállalatok közvetlenebb kapcsolatot alakítottak ki a termelőkkel. Termelők, feldolgozók között erősödik a végtermék-érdekeltség iránti igény. Közvetlen partnerekként, egyenjogú felekként hathatósabban tudnak cselekedni a piaci lehetőségek gyors kihasználásáért, a gazdaságosabb termelésért. Dr. Rusz Márk (Csongrád megyé, 8. vk.), a deszki tüdőgondozó intézet főorvosa, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke; Takács Imre (Fejér megye, 7. vk.), az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára; Mondok Pál (Pest megye, 26. vk.), a Pest megyei Tanács elnöke; Nagy József (Baranya megye, 6. vk.), az MSZMP Baranya megyei bizottságának nyugalmazott első titkára; zepes kalászos termésre számíthatunk. A többi szántóföldi növény jelenleg kedvező képet mutat. Ha az időjárás megközelítően olyan lesz, mint tavaly, s a másodvetés, a kettős termesztés lehetőségeit jobban kihasználjuk, akkor — gondos, fegyelmezett munka nyomán — növénytermesztésünk elérheti a tervezettet: az állat- állomány, a takarmánybázis felülmúlja a tavalyit és az előirányzottnak megfelelő mennyiségű húst, tejet, tojást ígér. Tehát a termelés mennyiségi oldaláról megalapozható a belső ellátás és az agrárexport. Annak a dinamikus termelésfejlesztésnek. amely hazánk mezőgazdaságában tapasztalható, a szocialista nagyüzemek, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a fő részesei és motorjai. Meghatározzák az egész hazai mezőgazdaság teljesítményét. Befejezésül megállapította: közvéleményünk becsüli, értékeli azt a munkát, azt a teljesítményt, amelyet hazánk agrárágazatai elértek. De tudja azt is, hogy egyálA megyei képviselőcsoport elnöke bevezetőben az államigazgatási munkáról, a közigazgatás korszerűsítéséről, a kisvárosi modell megyei lehetőségeiről szólt. Ezt követően így folytatta hozzászólását : Tisztelt Országgyűlés! A következőkben két olyan zavaró körülményre szeretném felhívni a figyelmet, mely kedvezőtlenül hat a gazdasági építő munkára. A kormány meghirdette és következetesen igyekszik megvalósítani az energiaracionalizálási programot. Az országban mindazon területeken, ahol gázlelőhelyek vannak, vagy az országos hálózat közelében fekszenek, törekednek áttérni a gázenergiára. Békés megyében is termelőszövetkezetek, kisebb nagyobb ipari üzemek és települések beadták . pályázataikat a gázvezeték-hálózat építésére. Például: Dél- Békés megye több községe, vagy választókörzetemben Kondoros, Hunya, Kétsop- rony, Kamut mezőgazdasági nagyüzemei és Gyomaendrőd illetve Szarvas települések. A mezőgazdasági szárítók, keverőüzemek és más ipari nagyfogyasztók, de az intézményi és lakossági tüzelőolaj-kiváltás is jelentős energiatakarékosságot eredményezne. Megvan a fejlesztési készség, a saját erő, az elfogadott pályázatokhoz csatlakozó állami támogatás vagy hitel, mely utóbbiak szoros határidőhöz is kötöttek, de sok esetben akadozik a kivitelezés az ipari háttér. elégtelensége miatt. Hol a cső, hol a gázégő, hol a nyomásszabályozó hiányzik. Különösen a mezőgazdasági üzemek vannak nehéz helyzetben. A nyári termést még a meglevő olajfűtéses rendszerrel szárítják le, de az őszieket már gázfűtéssel szeretnék. Erre kényszeríti őket az engedélyezési okiratban szereplő határidő is. Van szűk két hónapjuk az átállásra. Ha nem lesz biztosítva minden szerelvény, nem merik leszerelni az olajos rendszert, mert mi lesz, ha nem tudnak a gázzal beindulni. Ebben a nehéznek ígérkező mezőgazdasági évben pedig minden megtermelt szem gabonára és takarmányra szükség van. Tisztelt Országgyűlés! A másik probléma részben az újítás, részben a tervezés kérdéséhez kapcsolódik. Az energiatakarékosság célját szolgálná a Láng Gépgyárnak egy mezőgazdasági melléktermékekkel fűtött kazántípusa, melyekkel szárítókat üzemeltetnének. A gyo- maendrődi Győzelem Tsz- ben és tudomásom szerint a csárdaszállási Petőfi, valamint az abonyi József Attila Tsz-ben is három éve folyik a meddő erőlködés az üzemeltetés és a tízmilliós kazánár kifizetése körül. A mezőgazdasági melléktermék vitathatatlanul olcsó fűtőanyag, de a rossz kazán tízmillióért nagyon drága, sőt felesleges. Miért kapott erre a Láng Gépgyár gyártási engedélyt, vagy miért nem igyekszik jobban az üzemképességet biztosítani ? A tervezés és kivitelezés összhangját az élet egyéb területein is jobban meg kellene teremteni. Többször felvetett, s évek óta vitatott téma, hogy a tervező vállalatok érdekeltségi rendszere — nem az ő hibájukból talán nem értünk lehetőségeink határáig. Nincs a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak olyan területe, ahol ne lehetne még jobb teljesítményt nyújtani. Mi ennek a tudatában dolgozunk. ezt a felismerést erő- sítiük — mondotta. Hüter Csaba (Nógrád megye, 7. vk.), a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke. Varga Zsigmond (Békés megye, 12. vk.), a gyomai általános iskola nyugalmazott igazgatója; ugyan — de nem megoldott. A tervezés sok esetben nem szolgálja a takarékosság, az ésszerűség, az egyszerűség elvárásait, nem igazodik a népgazdaság adta lehetőségekhez. Az igaz, hogy nem a mának, a jövőnek építünk, de a ma pénztárcájából. A készülő tervekben sokszor nagyobb szerepet kap az egyéni elképzelés, a különben dicséretes újra, modernre való törekvés, mint amit gazdasági lehetőségeink megengednek. A tervezőasztal mellől jobban ki kellene tekinteni a gyakorlati életbe. Szükség van-e egyes esetekben - ultramodern megoldásokra? Kapható-e, gyártják-e az iparban azokat az építőelemeket, anyagokat, melyeket beterveznek, vagy mindez csak menet közben derül ki, és esetleg csak import útján szerezhető be? A jövőbe látó alkotás nem biztos, hogy csak pénz kérdése. Időszerű lenne a szabályozókat úgy alakítani, hogy azok teremtsék meg a tervező és kivitelező közös érdekeltségét úgy, hogy ezek a gyors kivitelezésre, az észszerűségre és olcsóságra ösztönözzenek. Tisztelt Országgyűlés! Felvetett gondolataim nem a bölcselkedés talajából születtek. Népgazdasági gondjaink mindannyiunkat foglalkoztatnak. Megoldásukért országszerte minden becsületes állampolgár szívesen tesz, ki ekével, ki kalapácscsal, ki tollal. Lázár elvtárs beszámolója reális képet nyújt hazánk életéről, gazdaságunk helyzetéről, s az előttünk álló feladatainkról. Hasonlóan a Központi Bizottság áprilisi határozataihoz, az országgyűlés munkája. s állásfoglalásai is bizonyára elismerő helyesléssel találkoznak majd dolgozó népünk legszélesebb rétegeiben, sőt, nemcsak helyesléssel, de megfelelő tudatos és következetes támogatással is. A Békés megyei képviselő- csoport ezt igyekszik területi, közéleti munkájában biztosítani és szolgálni. A beszámolót elfogadom s elfogadásra javaslom. Péterfi Ferenc (Vas megye. 4. vk.), a Szombathelyi Lakástextil Vállalat kőszegi posztó- és nemez- gyárának üzemvezetője; Pá- jer Imre (Győr megye, 11. vk.), a beledi Előre Tsz elnöke és Kelemen Zoltán (Szolnok megye, 9. vk.), a TITÁSZ mezőtúri kirendeltségének vezető szerelője. Az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal és Péter János — befejeződött. Ma a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitával folytatódik az ülésszak. Maróthy László felszólalása Váncsa Jenő felszólalása Varga Zsigmond felszólalása
