Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

NÉPÚJSÁG 1983. június 24., péntek Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka energia-ipari Dolgozók Szak- vk.), a Cement- és Mészmű- szervezetének főtitkára; Sas vek bélapátfalvi gyárának Kálmán (Heves megye, 4. igazgatója. Faluvégi Lajos hozzászólása (Folytatás az 1. oldalról) sebbre futja, és akik nehe­zebben élnek, mint koráb­ban. Ezeket a tényeket szá­mon tartjuk és a lehetősé­gek határai között figyelem­be vesszük. A lehetséges in­tézkedések keretében sor ke­rült az 1971. január 1. előtt megállapított nyugdíjak és a rendszeres évenkénti kiegé­szítés alsó határának emelé­sére. Július 1-i hatállyal 490 forintról 600 forintra növel­jük a kétgyermekes csalá­dok gyermekenkénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a jelenlegi 130 fo­rintos jövedelemkiegészítés helyett pedig havi 300 fo­rint családi pótlékot kapnak a gyermekek 6 éves koráig. Terveink szerint ez év szep­temberétől a régebben meg­állapított legalacsonyabb nyugdíjakat is felemeljük. A lakásépítés eddig az elő­irányzatnak megfelelően ala­kult. Két év alatt közel 153 ezer otthon épült fel. A kor­mány utasítása nyomán az illetékesek intézkedtek a la­kosság építőanyag-ellátásá­nak javítása, a szolgáltatá­sok bővítése érdekében. Az életszínvonal megőrzé­séhez, az életkörülmények bármilyen szerény javításá­hoz is csak a jobb, az ered­ményes munkával, a teher­viselés igazságosabb megosz­tásával teremthetjük elő a fedezetet — mondotta a kor­mány elnöke. Lázár György külpoliti­kánkról szólva kiemelte: ab­ban -központi helyet foglal el a Varsói Szerződés tag­államaihoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista ország­hoz fűződő szövetségi és Az MSZMP budapesti bi­zottságának első titkára fel­szólalásában megállapította: az eltelt időszak tapasztala­tai egyértelműen igazolták, hogy helyes volt a XII. kongresszus döntése, amikor megerősítette pártunk fő po­litikai irányvonalát. Ez a politika szocialista egységbe kovácsolta a nemzetet, vilá­gosan kijelöli utunkat és céljainkat. Megfelel társadal­munk minden osztálya, réte­ge, egész dolgozó népünk tö­rekvéseinek. A jó politika, az arra épülő szocialista nemzeti egység, a közmeg­egyezés a forrása, hogy tár­sadalmi rendszerünk szilárd, belpolitikai helyzetünk ki­egyensúlyozott, hogy életünk meghatározója a rend, a kölcsönös bizalom, az alkotó­munka, a létbiztonság. A vi­lágpolitika helyzetéről szól­va nyomatékosan hangsú­lyozta: a világháború elke­rülhető, meggyőződésünket a szocialista közösség hatal­mas politikai, gazdasági és védelmi ereje mellett arra alapozzuk, hogy az utóbbi esztendőben szerte a világon erősödött a néptömegek tet­tekben is kifejeződő béke­akarata. Ezt fejezi ki az a béke-világtalálkozó is, ame­lyik most folyik Prágában és amelyet e helyről üdvözlünk. A jelenlegi feszült nemzet­közi helyzetben még nagyobb hangsúlyt kap az az alapve­tő törekvésünk, hogy gon­doskodjunk népünk bizton­ságáról, hozzájáruljunk a szocialista építés kedvező nemzetközi feltételeinek megteremtéséhez. Feladata­ink megoldásához a legfon­tosabb külső támaszt a Szov­jetunióval, a Varsói Szer­ződés és a KGST tagállamai­val folytatott együttműködés jelenti. A kormányprogram vég­rehajtásáról Maróthy László elmondta: a Minisztertanács következetesen dolgozik a XII. kongresszus határoza­tainak végrehajtásán, alkot­mányos funkcióit eredmé­nyesen látja el. Erősödött gazdaságszervező, irányító tevékenysége. Az állami munkában a központi dön­tés konkrét helyzetre törté­nő alkalmazásában nagyon testvéri kapcsolatunk állan­dó fejlesztése, mert ebben látjuk nemzeti létünk, szu­verenitásunk megőrzésének legfőbb biztosítékát. A köl­csönös érdekek és szolidari­tás alapján folytattuk az el nem kötelezett és a fej­lődő országokkal meglevő együttműködés bővítését, és arra törekedtünk, hogy ne csak megőrizzük, hanem — a kölcsönös előnyökre építve — tovább fejlesszük a tőkés országokkal méglevő kapcso­latainkat is. Támogatjuk a Szovjetuniónak a nemzetkö­zi biztonság megszilárdítá­sára előterjesztett korábbi és legutóbbi javaslatait. Síkra száliunk az erőegyensúly fenntartásáért, azért, hogy az államok függetlenségének, területi sérthetetlenségének, a népek önrendelkezési jo­gának tiszteletben tartása le­gyen a vitás kérdések ren­dezésének alapja. Meggyő­ződésünk, hogy a nukleáris katasztrófa elkerülhető, a béke megőrizhető. Ennek legfőbb biztosítéka a Szov­jetunió, a szocialista közös­ség és a haladó országok kö­vetkezetes békepolitikája. Ladányi József (Bor­sod megye, 26. vk.), a Borsod megyei Tanács elnö­ke szólalt fel elsőként, majd utána következtek a vitá­ban: Tóth Attiláné (Buda­pest, 52. vk.), az Elektroni­kus Mérőkészülékek Gyárá­nak üzemmérnöke; Postás Sándor (Hajdú megye, 4. vk.), a debreceni városi párt- bizottság első titkára; Maró­thy László (Budapest, 33. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első tit­kára. sokan vesznek részt, minisz­tériumok, főhatóságok, ta­nácsok és több más intéz­mény. Ha a vállalatok ve­zetőitől joggal azt igényeljük, hogy felelőséggel hozzáértő döntéseket hozzanak, akkor az állami irányító posztokon tevékenykedőktől még in­kább meg kell követelni ugyanezt. A Központi Bizottság fél­idős értékelése megállapítot­ta, hogy a legfőbb gazdaság- politikai célokat alapvetően elértük. A gazdasági mun­ka alapja továbbra is a VI. ötéves népgazdasági terv, amelynek fő irányait és cél­kitűzéseit változatlanul ér­vényesnek tartjuk — mond­ta a felszólaló. — A népgaz­daság előtt álló feladatok megoldása valamennyi tar­talékunk mozgósítását szük­ségessé teszi. Ilyen tartalé­kunk a termelési feladatok­nak jobban megfelelő szer­vezeti formák kialakítása, ami az utóbbi időben külö­nös hangsúlyt kapott. A vál­lalaton belüli szervezeti kor­szerűsítések és főleg a létre­hozott új gazdálkodási-vál­lalkozási formák eredménye, hatása folyamatosan bonta­kozik ki. A kormány beszá­molójából világosan kitűnik az a szándék és akarat, hogy az életszínvonal megőrzésé­hez, az életkörülmények ja­vításához szükséges feltéte­lek biztosítása továbbra is erőfeszítéseink középpontjá­ban áll. A továbbiakban felszólalt K. Papp József (Tolna me­gye, 9. vk.), az MSZMP Tol­na megyei bizottságának el­ső titkára; Herczeg Károly (Borsod megye, 11. vk.), a Vas-, Fém- és Villamos­A vitában felszólalt Falu­végi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Egyebek között elmondotta: hazánk­ban a szocializmus építésé­nek feltételei a nyolcvanas évtizedben sok szempontból eltérnek az eddigiektől. Po­litikailag és gazdaságilag jó­val bizonytalanabb nemzet­közi környezetben kell meg­oldanunk az intenzív fejlő­dés erőteljes kibontakoztatá­sának feladatát. Ma a leg­főbb gondunk és dolgunk az, hogy megőrizzük fizetőké­pességünket, s javítsuk a kül­ső egyensúlyt. A mindenna­pos gondokon csak akkor juthatunk túl tartósan, ha szem előtt tartjuk a haté­konyság fokozásának, a nép- gazdasági teljesítmények nö­velésének stratégiai céljait is, és így keressük az előre­lépés útját. Ahhoz, hogy az 1985-ig terjedő időszakban megszilárdíthassuk népgaz­daságunk külső egyesúlyi helyzetét a nem rubelelszá­molású viszonylatban, 1984- ben és 1985-ben is legalább az 1983-ra tervezett árufor­galmi aktívumot kell fenn­tartani, s egyidejűleg javíta­nunk kell a rubelelszámolású áruforgalom egyenlegét. Ezt akkor érhetjük el, ha az ipa­ri termelés, az export és a nemzeti jövedelem élénkeb­ben, ez utóbbi legalább 2,5 százalékos ütemmel növek­szik. De azt sem zárhatjuk ki, hogy kedvezőtlenebbé vá­lik a helyzet. A kormány a kedvezőbb változat megala­pozásán fáradozik, mert ilyenformán valamelyest bő­víthetők a műszaki fejlesz­tésnek, a feldolgozó ipar kor­szerűsítésének a forrásai, és ekkor — csak ekkor — nem kényszerülünk visszalépésre a belföldi felhasználásban sem. Faluvégi Lajos a többi kö­zött leszögezte: a gyorsan változó körülmények között is fontos feltétel, hogy min­den vállalatnak meglegyen a maga hosszú távú fejlődésé­re kiható stratégiája. Ennek érdekében az eddiginél na­gyobb hatáskört kell adni a vállalati kollektívák és a testületek számára a straté­giai döntések meghozatalá­ban. Ez pedig megkívánja, hogy vállalataink belső ve­zetési, szervezési irányítási és érdekeltségi rendszere mindenütt korszerűsödjön. A hatékonyság nemzetközi mér­céjét szem előtt tartva job­Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter felszólalásában rámuta­tott: az agrárágazatok az elmúlt években két alapvető cél szolgálatában álltak: az ország nemzetközi fizetőké­pességének megőrzése és az életszínvonal megtartása. A hazai élelmiszerellátás az el­múlt két esztendőben is meg­felelő volt és ez a mai vi­lágban becsülendő. Azzal a termelési háttérrel, amelyet a mezőgazdaság és élelmi­szeripar képvisel, az elkövet­kező években csak jobb le­het a hazai ellátás. Az el­múlt évek számos olyan ten­nivalót is felszínre hoztak, amelyek megoldása napiren­den van, de még nagyobb fi­gyelmet érdemelnek. Az egyik ilyen követelmény va­lamennyi ágazatban az esz­közök jobb, hatékonyabb ki­használása. A mezőgazda­ságban a termelés szerkezete egészében véve megfelel ter­mészeti adottságainknak, pia­ci értékesítési lehetőségeink­nek. A termelés egy-egy részterületén azonban ta­pasztalhatók aránytalansá­gok. Mai munkánk közép­pontjában az idei agrárex­porthoz szükséges árualapok előteremtése áll. Kilátásaink biztatóak. Az aratás előtt a tavaszi aszály dacára jó kö­bítjuk a szabályozó rendszer fő elemeit: az árrendszert, a vállalati jövedelem- és bér- szabályozást, a hitelezés rendszerét és szervezetét, s erre alapozva — a gazda­sági lehetőségektől függően — fokozatosan feloldjuk a szabályozás mai — úgy­mond — visszafogó elemeit. Ezután a mezőgazdaságról, az élelmiszeriparról szólva többek között ezeket mon­dotta: — Szándékaink szerint ága­zataink eredményesebb mun­káját segítik azok a szerve­zeti intézkedések is, amelyek az irányítás korszerűsítését szolgálják. Az utóbbi évek­ben 7 tröszt és egy nagyvál­lalat megszüntetése nyomán 72 élelmiszeripari vállalat és 18 eszközkereskedelmi vál­lalat lett önállóvá. Az idei év elején átszerveztük, ösz- szevonással egyszerűsítettük több szakigazgatási intéz­mény munkáját. Az első ta­pasztalatok szerint az élel­miszeripari vállalatok köz­vetlenebb kapcsolatot alakí­tottak ki a termelőkkel. Ter­melők, feldolgozók között erősödik a végtermék-érde­keltség iránti igény. Közvet­len partnerekként, egyenjogú felekként hathatósabban tud­nak cselekedni a piaci lehe­tőségek gyors kihasználásá­ért, a gazdaságosabb terme­lésért. Dr. Rusz Márk (Csongrád megyé, 8. vk.), a deszki tü­dőgondozó intézet főorvosa, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke; Takács Imre (Fejér megye, 7. vk.), az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára; Mondok Pál (Pest megye, 26. vk.), a Pest megyei Tanács elnöke; Nagy József (Baranya megye, 6. vk.), az MSZMP Baranya megyei bizottságának nyu­galmazott első titkára; zepes kalászos termésre szá­míthatunk. A többi szántó­földi növény jelenleg kedve­ző képet mutat. Ha az idő­járás megközelítően olyan lesz, mint tavaly, s a má­sodvetés, a kettős termesztés lehetőségeit jobban kihasz­náljuk, akkor — gondos, fe­gyelmezett munka nyomán — növénytermesztésünk el­érheti a tervezettet: az állat- állomány, a takarmánybázis felülmúlja a tavalyit és az előirányzottnak megfelelő mennyiségű húst, tejet, to­jást ígér. Tehát a termelés mennyiségi oldaláról meg­alapozható a belső ellátás és az agrárexport. Annak a dinamikus ter­melésfejlesztésnek. amely ha­zánk mezőgazdaságában ta­pasztalható, a szocialista nagyüzemek, a termelőszö­vetkezetek, az állami gazda­ságok, a fő részesei és mo­torjai. Meghatározzák az egész hazai mezőgazdaság teljesítményét. Befejezésül megállapította: közvéleményünk becsüli, ér­tékeli azt a munkát, azt a teljesítményt, amelyet ha­zánk agrárágazatai elértek. De tudja azt is, hogy egyál­A megyei képviselőcsoport elnöke bevezetőben az ál­lamigazgatási munkáról, a közigazgatás korszerűsítésé­ről, a kisvárosi modell me­gyei lehetőségeiről szólt. Ezt követően így folytatta hoz­zászólását : Tisztelt Országgyűlés! A következőkben két olyan zavaró körülményre szeret­ném felhívni a figyelmet, mely kedvezőtlenül hat a gazdasági építő munkára. A kormány meghirdette és kö­vetkezetesen igyekszik meg­valósítani az energiaracio­nalizálási programot. Az or­szágban mindazon területe­ken, ahol gázlelőhelyek van­nak, vagy az országos háló­zat közelében fekszenek, tö­rekednek áttérni a gázener­giára. Békés megyében is termelőszövetkezetek, ki­sebb nagyobb ipari üzemek és települések beadták . pá­lyázataikat a gázvezeték-há­lózat építésére. Például: Dél- Békés megye több községe, vagy választókörzetemben Kondoros, Hunya, Kétsop- rony, Kamut mezőgazdasági nagyüzemei és Gyomaendrőd illetve Szarvas települések. A mezőgazdasági szárítók, keverőüzemek és más ipari nagyfogyasztók, de az intéz­ményi és lakossági tüzelő­olaj-kiváltás is jelentős ener­giatakarékosságot eredmé­nyezne. Megvan a fejleszté­si készség, a saját erő, az elfogadott pályázatokhoz csatlakozó állami támogatás vagy hitel, mely utóbbiak szoros határidőhöz is kötöt­tek, de sok esetben akado­zik a kivitelezés az ipari hát­tér. elégtelensége miatt. Hol a cső, hol a gázégő, hol a nyomásszabályozó hiányzik. Különösen a mezőgazdasági üzemek vannak nehéz hely­zetben. A nyári termést még a meglevő olajfűtéses rend­szerrel szárítják le, de az őszieket már gázfűtéssel sze­retnék. Erre kényszeríti őket az engedélyezési okiratban szereplő határidő is. Van szűk két hónapjuk az átál­lásra. Ha nem lesz biztosít­va minden szerelvény, nem merik leszerelni az olajos rendszert, mert mi lesz, ha nem tudnak a gázzal bein­dulni. Ebben a nehéznek ígérkező mezőgazdasági év­ben pedig minden megter­melt szem gabonára és ta­karmányra szükség van. Tisztelt Országgyűlés! A másik probléma részben az újítás, részben a terve­zés kérdéséhez kapcsolódik. Az energiatakarékosság cél­ját szolgálná a Láng Gép­gyárnak egy mezőgazdasági melléktermékekkel fűtött ka­zántípusa, melyekkel szárí­tókat üzemeltetnének. A gyo- maendrődi Győzelem Tsz- ben és tudomásom szerint a csárdaszállási Petőfi, vala­mint az abonyi József Atti­la Tsz-ben is három éve fo­lyik a meddő erőlködés az üzemeltetés és a tízmilliós kazánár kifizetése körül. A mezőgazdasági melléktermék vitathatatlanul olcsó fűtő­anyag, de a rossz kazán tíz­millióért nagyon drága, sőt felesleges. Miért kapott erre a Láng Gépgyár gyártási en­gedélyt, vagy miért nem igyekszik jobban az üzemké­pességet biztosítani ? A tervezés és kivitelezés összhangját az élet egyéb te­rületein is jobban meg kel­lene teremteni. Többször fel­vetett, s évek óta vitatott téma, hogy a tervező válla­latok érdekeltségi rendszere — nem az ő hibájukból talán nem értünk lehetősé­geink határáig. Nincs a me­zőgazdaságnak és az élelmi­szeriparnak olyan területe, ahol ne lehetne még jobb teljesítményt nyújtani. Mi ennek a tudatában dolgo­zunk. ezt a felismerést erő- sítiük — mondotta. Hüter Csaba (Nógrád me­gye, 7. vk.), a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke. Varga Zsigmond (Békés me­gye, 12. vk.), a gyomai álta­lános iskola nyugalmazott igazgatója; ugyan — de nem megoldott. A tervezés sok esetben nem szolgálja a takarékosság, az ésszerűség, az egyszerűség elvárásait, nem igazodik a népgazdaság adta lehetősé­gekhez. Az igaz, hogy nem a mának, a jövőnek építünk, de a ma pénztárcájából. A készülő tervekben sokszor nagyobb szerepet kap az egyéni elképzelés, a külön­ben dicséretes újra, modern­re való törekvés, mint amit gazdasági lehetőségeink meg­engednek. A tervezőasztal mellől jobban ki kellene te­kinteni a gyakorlati életbe. Szükség van-e egyes esetek­ben - ultramodern megoldá­sokra? Kapható-e, gyárt­ják-e az iparban azokat az építőelemeket, anyagokat, melyeket beterveznek, vagy mindez csak menet közben derül ki, és esetleg csak im­port útján szerezhető be? A jövőbe látó alkotás nem biz­tos, hogy csak pénz kérdése. Időszerű lenne a szabályo­zókat úgy alakítani, hogy azok teremtsék meg a terve­ző és kivitelező közös érde­keltségét úgy, hogy ezek a gyors kivitelezésre, az ész­szerűségre és olcsóságra ösz­tönözzenek. Tisztelt Országgyűlés! Felvetett gondolataim nem a bölcselkedés talajából szü­lettek. Népgazdasági gondja­ink mindannyiunkat foglal­koztatnak. Megoldásukért or­szágszerte minden becsüle­tes állampolgár szívesen tesz, ki ekével, ki kalapács­csal, ki tollal. Lázár elvtárs beszámolója reális képet nyújt hazánk életéről, gaz­daságunk helyzetéről, s az előttünk álló feladatainkról. Hasonlóan a Központi Bi­zottság áprilisi határozatai­hoz, az országgyűlés munká­ja. s állásfoglalásai is bizo­nyára elismerő helyesléssel találkoznak majd dolgozó népünk legszélesebb rétegei­ben, sőt, nemcsak helyeslés­sel, de megfelelő tudatos és következetes támogatással is. A Békés megyei képviselő- csoport ezt igyekszik terüle­ti, közéleti munkájában biz­tosítani és szolgálni. A beszámolót elfogadom s elfogadásra javaslom. Péterfi Ferenc (Vas me­gye. 4. vk.), a Szom­bathelyi Lakástextil Vállalat kőszegi posztó- és nemez- gyárának üzemvezetője; Pá- jer Imre (Győr megye, 11. vk.), a beledi Előre Tsz el­nöke és Kelemen Zoltán (Szolnok megye, 9. vk.), a TITÁSZ mezőtúri kirendelt­ségének vezető szerelője. Az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen az elnöki tisztet fel­váltva töltötte be Apró An­tal és Péter János — befeje­ződött. Ma a Minisztertanács elnö­kének beszámolója feletti vitával folytatódik az ülés­szak. Maróthy László felszólalása Váncsa Jenő felszólalása Varga Zsigmond felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents