Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-23 / 147. szám
NÉPÚJSÁG Állattartás villamos karámmal 1983. június 23., csütörtök Szarvasi ingek az USfl-ban? Készül a Szirénben az amerikai piacra szánt próbaszéria Megfigyelések szerint ha az állatot áramimpulzusok érik, védekező és menekülési reflex fejlődik ki benne. Ezt a hatást alkalmazzák a villamos karámmal való állattartásnál, legeltetésnél. Figyelembe kell venni azonban azt, hogy az áramütés hatására emelkedik a vérnyomás, a pulzusszám, izomrángások lépnek fel, megváltozik a vér összetétele, s csak több óra elteltével áll helyre a normális állapot. Az áramütés a tejkiválasztásra is hatással van. Ismételt áramütés esetén az állat központi idegrendszere erősen ingerelt, és csak hosszú idő elteltével nyugszik meg. KONSTRUKCIÓS SZEMPONTOK Olyan műszaki feltételeket kellett tehát biztosítani — hazánkban a Villamosipari Kutató Intézetre hárult ez a feladat —, amelyek megfelelő áramimpulzust adnak ahhoz, hogy az állatban félelemérzetet keltsen, de károsodás nélkül, s így a lehető legnagyobb legelőterületet biztosítsa. Több lehetőség kínálkozott, táplálásuk és az impulzuskeltés módja szerint: hálózati, telepes, akkumulátoros, illetve konden- zátoros vagy induktív. Az összehasonlító vizsgálatok kiterjedtek a gazdaságos legelőterület hasznosítására, az áramimpulzus életvédelmi hatására, valamint a karámrendszer talajhoz, illetve aljnövényzethez képest mért szigetelési ellenállásra. Bebizonyosodott, hogy a legelőterület szempontjából a hálózati táplálású konden- zátoros készülék a leggazdaságosabb 30 kilométeres karámvezetékkel, szemben a hálózati induktív készülék 10 km-es vezetékével, vagy a telepes, akkumulátoros villanypásztor maximális 3 km-es vezetékével. Az áramimpulzus csökkenésével növelhető volt a csúcsáram értéke a hálózati kon- denzátoros készüléknél, amelynek riasztó hatása kedvezőbb, és nincs káros hatással az egészségre. A hálózati induktív készülék kétszer, míg a hálózati kon- denzátoros negyvenszer nagyobb riasztó hatású csúcsárammal rendelkezik, mint a telepes készülék. A szigetelési ellenállással kapcsolatban a kutatók — akik a vezetékig felnövő növényzet okozta energiaveszteséget, illetve földzárlat lehetőségét is figyelembe vették — a hálózati kondenzá- toros készüléket találták legalkalmasabbnak. A megfigyelések alapján ugyanis e készülékek impulzusai olyan nagy energiával rendelkeznek, hogy a fűszálakat el- fonnyasztják. Más készülékek esetében viszont gondoskodni kell az aljnövényzet eltávolításáról. A „POLIÉSZTERPÁSZTOR” A villanypásztor • szögesdrótja vagy csupasz fémhuzala helyébe angol kutatók a „poliészter-pásztort” javasolják. Az általuk kifejlesztett poliészter alapanyagú huzal vezeti az elektromosságot és fénylik. A 8 mm széles, rétegelt szalag alumíniumfóliából áll, amelynek mindkét oldalát poliészter fóliával vonják be, majd az egészet erősen fényvisz- szaverő fémezett poliészterre viszik rá. Az alumínium fóliára laminált poliészter így elektromos vezető, és egyúttal fénylik is, így az állatok és az emberek egyaránt jól észreveszik. Az impulzusok 3000—5000 voltos feszültsége elegendő ahhoz, hogy átüssön a vékony állati prémen. Ennek ellenére viszont elég gyönge ahhoz, hogy sem emberben, sem állatban ne tudjon kárt tenni. SZIGETELŐ SZARV ÉS SZŐR Nyugat-Németországban megfigyelték, hogy a villamos pásztor őrzésére bízott tehenek a bekerítésükre szolgáló drótot a szarvukkal letépik a tartóoszlopról s elszakítják. Ezt azért tehették meg, mert a szarv szaruanyaga igen jól szigetel, így az állatok nem kapnak áramütést. Megoldásként azt találták ki, hogy egy harmadik szarvat erősítettek mindegyik tehén fejére, mégpedig vezető anyagból, melyen át megkapták az áramütést a renitenskedő állatok. Napokon belül abba is hagyták a kerítés elszakí- tására tett próbálkozásaikat. A birkák villamos karámban való tartásánál az jelenti a fő problémát, hogy az állatok hamar megtanulják, hogy áramütés csak viszonylag „meztelen” pofájukon érheti őket, míg jól szigetelő gyapjúk csaknem tökéletes védelmet nyújt. Megnyíratlan állapotban tehát nem marad más megoldás a villamos karámban való tartásukra, mint az impulzusfeszültség drasztikus emelése, aminek viszont már káros élettani hatásai lehetnek. Vagy marad a jól bevált puli... BAROMFIK A KARÁMBAN A szarvasmarhák esetében minden egyes állatot esetleg többször is meg kell ütnie az áramnak, mire megtanulják tisztelni a villanypásztort. A tyúkok és a libák esetében azonban elég, ha csak egy százalékuk ér a dróthoz, a többi tanul mások kárán, és nem is merészkedik a drót közelébe. De a baromfiak tollazata szigetel. Sokszor csak akkor jön létre áramütés, ha a tollazat alá csúszik a drót, és úgy érintkezik a bőrrel. Ilyenkor azonban az állat rendszerint félig már ki is bújt a drót alatt, és az áramütéstől megijedve nagy ricsajjal megugrik — sokszor éppen kifelé, és kijut a karámból. A pánikhangulat sokszor átterjed a csapat többi, áramütéssel nem sújtott tagjaira is, amelyek annak következtében idegesen rohangálnak, könnyen át is repülhetik a drótot. Ennek ellenére a kísérleti villanypásztoros libalegeltetések a vártnál jobb eredményeket hoztak. Ekkor azonban nem egyetlen drótszálból, hanem 20—30 centi- méteres magas sodronyból készült az áramimpulzusoktól átjárt kerítés. Általános tapasztalat, hogy az állattartásban mind nagyobb szerepet tölthetnek be a villamos karámok. Segítségükkel drága, nem is mindig rendelkezésre álló munkaerő takarítható meg. A beszerzésükre szánt összeg viszonylag hamar megtérül. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a villamos karám az oda oldalról behatolni akaró ragadozókkal szemben is védelmet nyújt. K. G. Hazánk külkereskedelmi forgalmából az Amerikai Egyesült Államok méreteihez képest nagyon kevéssel részesedik, és ebbe a helyzetbe semmiképpen sem célszerű beletörődni. Az USA óriási ország, hatalmas felvevőképességű piaccal, de mert a világ egyik legfejlettebb országa, nagy a piaci verseny is. A hazai termelőkön kívül nyugat-európai, távol-keleti és dél-amerikai versenytársakkal kell azoknak a magyar gyártóknak megküzdeniük, melyek exportálni akarnak. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy eleve lemondjunk az üzleti lehetőségekről. Kapcsolat- felvétel és esetleges üzletkötés szándékával utazott nemrég az USA-ba egy külkereskedőkből és gyártókból álló küldöttség, és ennek tagja volt Tari Józsefné, a szarvasi Szirén elnöke is. — Nagyon sok érdekes tapasztalattal tértünk visz- sza. Legfontosabb talán az, hogy az amerikai piac gyökeresen eltér az európaitól, ott teljesen mások a kereskedői szokások. Nyugat-európai üzletfeleinknél megszoktuk, hogy ott egy nagy- kereskedő mindennel foglalkozik, ami az ing fogalomkörébe tartozik, az USA-ban ez nem így van. Ott egy kereskedő csak egy típust, például munkásinget tart, de abból óriási mennyiséget és választékot. A hatalmas méretek jelentik a legnagyobb nehézséget az üzletkötésnél. Míg Európában az a gond, hogy a vevők túlságosan kis szériákat kérnek, az USA-ban egymillió darabos megrendelésekkel kezdődnek a tárgyalások. Ma Magyarországon nincs olyan gyártó, amelyik ilyen mennyiséget tudna egy piacra eladni. Itt az illetékes külkereskedelmi vállalatoknak kellene összehozni a kooperációt, hogy több cég együttműködéséből jöjjön ki a nagy darabszám. Nemcsak szérianagyságokban, hanem minőségi igényekben is eltér az amerikai piac a nálunk megszokottól. Megkövetelik a minőséget, de csak addig a határig, ameddig ésszerű. Ott az a szokás, hogy egy munkásinget három-négy mosás után eldobnak, nem kell tehát a tartós anyag, a különleges kikészítés, a kemény gallér, a dupla tűzés és más hasonlók. Ennek megfelelően alacsony az ára is. A butikárunál viszont különlegesek az igények. Olyan varrási technológiákat kérnek, amely Európában teljesen ismeretlen. Még speciális gépekkel is csak lassan lehet elvégezni, így árban semmiképpen sem lehetnénk versenyképesek a nagyon olcsó bérű távol-keleti/ országokkal. A sok nehézség ellenére sem jött haza üres kézzel a Szirén elnöknője az USA-ból. New Yorkban és Chicagóban főleg a gyerekingek iránt érdeklődtek, köztük a világ legnagyobb kereskedelmi szervezete, a Sears konszern is. A tárgyalások eredményeként húszezres próbaszállításra kaptak megrendelést. A méretek érzékeltetéséül érdemes elmondani, hogy húszezer darab egy nyugat-európai vevőtől nagyon komoly, éves rendelésnek számít. Természetesen a Szirén még nem érezheti zsebében az amerikai megrendeléseket, ahhoz előbb az idei próbaszállítást kell nagyon pontosan és jó minőségben teljesíteni. Sőt, valószínű, hogy a jövő évben is csak próbamegrendeléseket adnak fel a partnerek. A piacot ismerő szakemberek szerint hosz- szabb távú kapcsolatra csak néhány évi ismerkedés után lehet számítani. Nyilván jó néhány, eddig szokatlan problémával is meg kell küzdeniük a Szirénben a szakembereknek, míg alkalmazkodnak az amerikai igényekhez, de a nagy üzlet reménye megéri a türelmet és a fáradozást. Lónyai László Legelő állatok a karámvezeték mögött — (KS) Napirenden az anvaggazdálkndás (Tudósítónktól) Hétfőn Szegeden kezdetét vette a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezésében sorra kerülő IV. anyaggazdálkodási akadémia, amely „Az anyagforrások ésszerű hasznosítása” témakörében tárgyalja a már kormányprogramban is közzétett feladatokat. Az első napon megnyitót mondott dr. Galambos Sándor, majd a résztvevőket köszöntötte dr. Csonka István, az MSZMP Szeged városi bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője. Előadást tartott dr. Juhász Adám ipari minisztériumi államtitkár „Gazdaságos anyagfelhasználás és versenyképesség” címmel. Dr. Palkovits Rezső, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, a készletfinanszírozás aktuális kérdéseiről és Székely Sándor, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályvezetője a VI. ötéves terv hulladék- és másodnyersanyag-hasznosítási programjának végrehajtásáról beszélt. A pénteken záruló akadémia előadásai közül említést érdemel még Bérczy Ferenc, az Ipari Minisztérium miniszteri tanácsosa „A gazdaságos anyagfelhasználás és technológiák korszerűsítése” című előadása. Dr. Hajdú György, a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese „Vállalati készletgazdálkodás a népi ellenőrzési vizsgálatok tükrében” című, dr. Blatfer- der Péter, az Országos Anyag- és Árhivatal árintézetének igazgatója az „Országos egységes anyagszámrendszer” című előadása. Az előadásokat pénteken kerek- asztal-megbeszélés, vita és fórum követi. Az akadémián az ipari anyaggazdálkodás szakemberei vesznek részt, mintegy kétszázan. Prokop Gyula Növényvédelmi előrejelzés Az ország homoktalajú vidékein nagy tömegben rajzik a zöld cserebogár, helyenként — főleg a kiskertekben — tömegesen lepi el a szőlőt, a málnát, sőt a gyümölcsfákat is. Mivel súlyos lombveszteséget okozhat, jelentkezésekor azonnal védekezni kell ellene — figyelmeztet a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. Az ország déli felében ismét időszerű a gyümölcsfákon tavaly igen súlyos fertőzést okozott levélaknázómolyok elleni védekezés. A lepkék ugyanis újra rajzanak, s a fertőzés már most is sokfelé erős. A levélaknákon kívül most a fák törzsén apró, fehér gubókban levő bábok tömege tájékoztatta a rajzás várható erősségéről. Fontos a védekezés, mert a következő lárvanemzedék igen súlyos fertőzést okozhat. A most érő cseresznyét és meggyet azonban csak a gyümölcs leszedése után szabad permetezni. Az almán és a szőlőn védekezni kell a varasodás, illetve a peronoszpóra ellen, mert az elmúlt napok csapadékos időjárása elősegítette a fertőzést. A lappangási idő vége előtt kell befejezni, ezéri; a hét végén célszerű elvégezni a permetezést. A ráckevei Aranykalász Mgtsz meggyesében géppel szedik a meggyet. A különleges berendezés hidraulikus karja átkulcsolja a fa törzsét, majd alaposan megrázza a fát, a gyümölcs ponyvára hullik, ahonnan szállítószalagról kerül ládákba (Fotó: MTI — Kerekes Tamás felvétele — KS)
