Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-23 / 147. szám
NÉPÚJSÁG alöliöfüao ,.SS amnuj. X8CI A néptánc 35 évét mutatják be Gyulán Alföldi tanulmányuk 1983 Aki a Népművelési Intézet, a megyei művelődésügyi osztály, Gyula város Tanácsa és a gyulai Erkel Művelődési Központ közös rendezésében június 24 —25—26-án Gyulán sorra kerülő jubileumi néptánctalálkozó programját és a részt vevő néptáncegyüttesek névsorát szemléli, aligha veszi észre, hogy ez alkalommal nem az a cél, hogy 1948. április 10-én az Erkel Színkörben lebonyolított első néptáncfesztiválon közreműködő néptáncegyüttesek találkozója lesz, hanem keresztmetszetet kíván nyújtani a magyar néptáncmozgalom 35 éves fejlődéséről. — Ezt a célt két módon kívánjuk elérni — hangoztatja Varga András igazgató. — Ügy állítottuk össze mind a megyénkben három kiváló táncegyüttes június 24-én, pénteken este bemutatásra kerülő 12 számból álló műsorát, mind pedig a szombat estén közönség elé kerülő gálaesten fellépő 9 néptáncegyüttes 24 számból álló műsorát, hogy szemléltesse a 35 év keresztmetszetét. Vasárnap délelőtt a művelődési központban a szakmai konferencián nyolc előadás foglalkozik majd az említett 35 évi fejlődés főbb szakaszaival és irányzataival. Ilyen szempontból érdemes felhívni a figyelmet egyes kiemelkedő műsorszámokra. A június 24-i megyei együttesek műsorában a gyoma- endrődi Körösmenti tánc- együttes előadásában Gyalog: Táncok Székről és a Méhkeréki táncok című koreográfiák, majd a békéscsabai Balassi táncegyüttes műsorából a Vavrinecz—Born- koreográfiák közül „Néptáncok kékfestőben”, „Sodrás” és „Rábaközi táncok”, de főként a zárószámként bemutatandó Maros—Rábai: „Ecseri lakodalmas” című híres táncjátékát, amit eddig csak az Állami Népi Együttes tett világhírűvé. A gálaest műsorában az első négy szám emlékezés lesz az 1948. évi első országos néptáncfesztiválra. Elsőként a gyulai Körös és a békéscsabai Balassi táncegyüttesek táncolják el Rábai Miklós; „Székelyvarsándi csürdöngö- lőjét”. három pesti együttes táncolja majd Molnár István: „Huszárverbunkját”, végül az 1948-as fesztiválon a szólótánc győztese, Vincze Ferenc gencsapáti táncos és a szombathelyi Ungaresca férfikara gencsi verbunkot ad elő. Annak érzékeltetésére, hogy mi történt azóta, húsz műsorszámot láthatunk majd. Kezdetnek a békéscsabai Balassi táncegyüttes ismét előadja Maros—Rábai: Ecseri lakodalmasát, majd sorra színre kerülnek mind a folklór, mind a tematikus táncok legjellemzőbbjei. Kíváncsian várjuk a HVDSZ Bihari János táncegyüttes előadásában Novák: „Kőmíves Kelemen” című táncjátékot, a budapesti Bartók táncegyüttes műsorán levő Tímár: „Széki táncrendet”, a már említett szombathelyi Ungaresca által bemutatásra kerülő Pesovár Ernő: „Öra- táncot” és az OKISZ Erkel táncegyüttes híres számát, Molnár István: „Magyar képeskönyvét” éppúgy, mint az Állami Népi Együttes három szólótáncosának, Zsu- ráfszky Zoltán, Farkas Zoltán és Beibet János aranysarkantyús táncosok legújabb stílust bemutató táncát. Szákmai érdeklődésre tart számot a már említett vasárnap délelőtti konferencia. Ennek során Váradi Gyula foglalkozik az ismételten bemutatásra kerülő Ecseri lakodalmas iránymutató jelentőségével, Sik Ferenc, a Gyulai Várszínház művészeti vezetője vállalkozik Rábai Miklós rendezői munkájának felidézésére. Novák Ferenc foglalkozik a Szigeti magyar verbunkkal, Poór Anna a gyomaendrődiek műsorán levő Fehér liliomszál elemzésével. Nagy érdeklődés előzi meg az országos hírű szakíró, Maácz László: Balladák a táncszínpadon című előadását, hisz ez nagyon időszerű probléma a tematikus táncoknál. Fuchs Lívia elemzi majd Györgyfalvi Katalin koreográfusi gondolatait. Vitányi Iván előadása zárja e konferenciát „Honnan jöttünk? — Hol vagyunk? — Hova tartunk?” címmel. Június 26-án, vasárnap késő délután sorra kerülő menettánc a gyulai várhoz ér majd, és ott beolvad a Gyulai Várszínház jubileumi ünnepségsorozatának megnyitásába. Márai György Ritka pillanatot örökített meg a szemfüles fotós. A Köröstáj-nap alkalmából meghívottként Biharugrán tartózkodó neves festőművésznőnk, Koszta Rozália találkozott az egykor képeihez modellt álló Bodrogközy gjerckekkel. Mint azt fenti képünk is bizonyítja, a rendhagyó „szembesítés” jó hangulatban telt el Fotó: Oravszky Ferenc Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet alföldi csoportja kiadványa, az Alföldi tanulmányok most megjelent kötete sorrendben immár a hetedik. Az igényes szerkesztésű, több nyelvű földrajztudományi periodika legfrissebb száma is több érdekes, a szakemberek érdeklődésén is túlmutató írást közöl. Az első dolgozat szerzője, dr. Fényes József a Duna— Tisza-közi tőzeges tavak fejlődéstörténetéről ír Mollus- ca-fauna vizsgálatok alapján. A Kolon-tó, a Vörösmocsár és a Kerek-tó faunájának vizsgálatából leszűrt következtetések az emberi környezet megóvásához, a természeti értékeket fenyegető káros hatások előrejelzéséhez, elhárításához nyújtanak fogódzót. A szerzőhármas — dr. Borsy Zoltán, dr. Félszerfal- vy János, dr. Lóki József — A komádi alapfúrás negyedidőszaki homokrétegeinek elektronmikroszkópos vizsgálatáról ír. Ábrákkal bőségesen ellátott dolgozatuk az Alföld feltöltődését, a hordalékkúpok képződését, a vízhálózat alakulását célzó kutatásokhoz elsősorban újfajta vizsgálati módszerekkel járult jelentősen hozzá. Dr. Mezősi Gábor Szeged geomorfológiai vázlata című munkája a terület domborzati típusait, a folyóvízi és akkumulációs formáit, vízrajzát, eolikus formáit és az antropogén tájtípus jelen levő jegyeit ismerteti. Mint maga a szerző, dr. Vuics Tibor is megjegyzi előszavában, az Alsó-Duna- mellék gabonaintegrációjában a horizontális és vertikális kapcsolatok rendszere a közgazdasági és gazdaság- földrajzi elemzés számára egyaránt értékes következtetésekkel szolgál. Dolgozatával — elemezve az integrációs folyamatok hierarchiáját, a gabonatermelés kapcsolatrendszerét, a rendszerközpontok érdekeltségének néhány kérdését — hozzájárul az előszavában felvázolt következtetések gazdagításához. Dr. Mosolygó László igen „friss” témát vizsgál többnyire 1979-es adatok alapján. Tanulmányában a Békés megyei mezőgazdasági nagyüzemek által folytatott — a vidéki lakosság ellátásában szerepet játszó — kiegészítő tevékenységek jelentőségét elemzi részben a mezőgazdaság, részben a falvak szempontjából. A társadalmi osztályok és rétegek térbeli elhelyezkedését tárgyalja az Alföldön dr. Becsei József tanulmánya. Izgalmas, sok új következtetést tartalmazó vizsgálódása nemcsak az általa megjelölt tájegység társadalmi életének és folyamatainak jobb megismerését segíti elő, de egyben %a helyi politikai döntésekhez is — tényekkel alátámasztott — újabb alapokat nyújt. Településfejlesztési stratégiánk és az Alföld című "tanulmányában dr. Tóth József településfejlesztési politikánk eddigi gyakorlatát elemzi igen kritikusan, rámutatva arra is, hogy e korábbi gyakorlat ellentmondásai különösen az alföldi régiókban jelentkeznek mintegy sűrítetten. Következtetéseiben hangsúlyt kap. hogy a városodás üteme az Alföldön nem követi az országos átlag alakulását. Dr. Kőszegfalvy György az alföldi yárosok szellemi urbanizációjának jelenlegi helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről ír, Eke Pálné pedig Szabolcs-Szatmár megye II. világháború utáni népesedésének és település- hálózata strukturális átalakulásának fő vonásairól. A több nyelvű, igen színesre, gazdagra sikeredett Alföldi tanulmányok 7. kötetét Dr. Simon Imre és dr. Csatári Bálint tanulmánya zárja a népesség foglalkozási át- rétegződéséről a közép-békési térségben. (1960—1980). Ebből kiderül, hogy e térség foglalkozási szerkezetében a mezőgazdaság és a tercier szektor szerepe csökkent, míg az iparé nőtt. Az ipar koncentrálódásával viszont új termelési kapcsolatok születtek a települések között, míg néhány régi érezhetően meglazult. A szép kivitelű kiadvány ismertetését zárva, meg kell még említeni, hogy a Kner Nyomda Dürer üzemében készük B. S. E. Pályázat színjátszóknak A társadalmi és politikai ünnepségeket szervező munkabizottságok és intézmények a Megyei Művelődési Központtal közösen ebben az évben újra pályázatot hirdet a megyénkben tevékenykedő amatőr színjátszó csoportoknak, vezetőiknek. A pályázat témája a társadalmi és politikai ünnepségek, ünnepi műsorok színvonalának javítása. Az amatőr együttesek egyrészt színpadi bemutatókkal — klasszikus művek, vagy éppen maguk által írt és szerkesztett műsorok előadásával, másrészt ilyen jellegű műsorok színpadi forgatókönyvével pályázhatnak. A bemutatóra július 20-ig lehet jelentkezni, a forgató- könyveket pedig szeptember 30-ig lehet eljuttatni a Megyei Művelődési Központ címére (5600 Békéscsaba, Luther u. 6.). A legjobb amatőrbemutatókból november 26—27-én a mező- berényi művelődési központban nyilvános előadásokat tartanak, s ekkor nyújtják át a pályadíjakat is. HANGSZÓRÓ Szolnoki riportok Az elmúlt héten délidőben sugározta a Petőfi rádió a szolnoki stúdió illusztris riporterének, dr. Pál- réti Ágostonnak három beszélgetését olyan emberekkel, akik életükkel azt példázzák, miként és mit tehet az ember a közösségért? Három kitűnően szerkesztett portrét hallottunk, de úgy, hogy nemcsak a bemutatottak, hanem könyezetük is ott élt, lüktetett, küldött hírt a világnak: ez a gondunk, ez az örömünk, ezt tettük eddig, erre készülünk. Az első csevegés Kecskemétre kalauzolta a hallgatót, és az ottani vízmű vállalat igazgatója, Benkó Zoltán mesélt arról a meglepő tényről, hogy ők bizony olyasmit is vállaltak, hogy a Kodály Intézet egykori ferencesrendi kollégiumának restaurálása, meg olyat, hogy „tóépítés” a Széchenyi-város- részben, vagy kerámiastúdió, melynek máris nemzetközi híre van. „A várost szolgáljuk” — közölte röviden az igazgató, aki azt tartja, hogy többet is tehet az ember, mint ami a kötelessége. Az abádszalóki Lenin Tsz elnöke, Kovács Gyula is erről beszélt Pálréti mikrofonja előtt, végül pedig dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Múzeumi Szervezet igazgatója, a neves tudományos kutató, helytörténész. ,A riporter ezúttal azt kutatta, milyen szerepe volt-lehetett a betű és a szellem kapcsolatának itt, a Viharsarokban? Kner, Tevan és a többi tipográfus ország-világ előtt tette le a vidék nyomdászatának fénylő hagyományait, manapság pedig Békés megye egyike azoknak a tájaknak, ahol a legaktívabb és legszínvonalasabb a helyi könyvkiadás. „A helyről helynek szóló írások” megjelentetése, melyek katalizátora a tudatos pártfogókon kívül első helyen a közigény volt és lesz. Jó alkalom volt a Petőfi rádió hallgatói elé tárni itteni terveinket, dr. Szabó Ferenc élt is vele. Szólt a készülő Békéscsaba-monográ- fiáról, dr. Becsei József most megjelent Békéscsaba, Békés, Gyula és tanyavilágának településmorfológiája című könyvéről, a készülők között Oláh Andornak a békéscsabai népi orvoslást bemutató művéről, vázlatosan is érzékeltetve a helyi könyvkiadás semmiképpen sem másodlagos szerepét. Kár viszont, hogy az irodalomról nem esett szó, pedig helyi könyvkiadásunk abban is legalább olyan színvonalú és országos érvényű, mint másban. Jó viszont, hogy a szolnoki stúdió ilyesmire vállalkozik. és az még jobb, hogy a környező megyékbe is sűrűn ellátogat. Sass ErvinMai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Zenekari muzsika. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: Ballagó idő. 10.25: Hogyan került Kalimpász a Holdra? 10.38: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 11.25: Jogi Arcképcsarnok. 11.40: Tom Jones. 12.45: Kardos László: Harminchárom arc. 12.55: Indulók, táncok. 13.15: Remekírók — remekművek. 14.00: Edwin Fischer két zongoraversenyt játszik. 15.05: Szíriusz és Corinta. 15.35: Daloló, muzsikáló tájak. 16.08: Délutáni Rádiószínház. 17.05: Külpolitikai könyvespolc. 17.20: Magyar művészek operafelvételeiből. 17.56: Bartók—Kodály: öt dal. Op. 15. 19.30: Közvetítés az ödry Színpadról. 20.48: Zenekari muzsika. 21.40: Adottságok — lehetőségek a' Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban. 22.30: Angol madrigálok. 22.50: Egy igazgató névjegye. 23.10: Késő esti zongoramuzsika. 0.10: Toronyzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Munkásdal-feldolgozások. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.38: Részletek Bartók—Zathureczky sorozatából. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.35: Svéd Sándor operett- és daljátékfelvételeiből. 19.10: Nótacsokor. 19.55: Slágerlista. 20.35: A 04, 05, 07 jelenti. 21.10: Meggyűrűztek. 22.20: A Broadway-n bemutatott zenés játékokból. 23.20: Most érkezett. .. III. MŰSOR 9.00: Szimfonikus könnyűzene. 9.40: Operaegyüttesek. 10.20: Az Amadeus vonósnégyes játszik. 11.05: Lehotka Gábor orgonahangversenye a Zeneakadémia nagytermében. 12.24: Zenekari muzsika. 14.00: Kékszakáll. 15.03: Kórusok, hangszerszólók — magyar szerzők műveiből. 16.00: Zenei Lexikon. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Szintézis. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Rimszkij-Korszakov-cik- lus. 21.41: Régi olasz muzsika. 22.35: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Domenico Modugno énekel. 17.20: Katonafeleségek. Szerkesztő riporter: Kardos Ernő. (ism.) 17.55: Stúdiópódium. A törökszentmiklósi fúvósötös ját18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 15.40: Hírek. 15.45: Pedagógusok fóruma. (ism.) 16.20: Állatkölykök. 18/16. (ism.) 16.30: Életet az éveknek. 17.00: Képújság. 17.05: Tízen Túliak Társasága. 17.45: Reklám. 17.50: Telesport. 18.15: Az Országházból jelentjük. 18.55: Reklám. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. 20.50: Népzene zenekarra. 21.05: Hírháttér. 21.55: A hét műtárgya. 22.00: Amire a világ táncolt. 3. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 15.30: Veszprémi tévétalálkozó. 16.45: Amire a világ táncolt. 2. (ism.) 17.50: Kassák Lajos: Az út vége. (ism.) 19.00: Sohase mondd... Stollár Miki (ism.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám. 21.15: Wallestein 4/3. 22.45: Képújság. BUKAREST 16.05: Ezer szakma. 17.40: Luxemburgi képek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: A valóság képei. 21.10: Az Atlantisz embere. Filmsorozat. 6. rész. 21.40: Szeressük bolygónkat. Dokumentumfilm. 22.05: Diszkó. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17:45: A kék mint tarka — tvsorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Reflexek — politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: A nagy város — drámasorozat. (ism.) 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Modern eredmények az orvostudományban — tudományos adás. 18.45: Érdekes utazás. 18.55: Kiválasztott pillanat. 19.00: Slágerlista helyett — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Zágrábi körkép. 21.30: Adás a kultúra köréből. MOZI Békési Bástya: Hét merész kaszkadőr. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8 órakor: Végállomás, du. 4 órakor: A kis darázs. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Szerelmek, esőcseppek, fél 8 órakor: Helga. Békéscsabai Kert: Végállomás. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Dót és a kenguru, fél 8 órakor: Vérvonal. Gyulai Petőfi: Ellopták Jupiter fenekét. Gyulai Kert: Óvakodj a törpétől! Orosházi Béke: 5 órakor: A postás mindig kétszer csenget I—II. rész. Orosházi Partizán: A profi. Szarvasi Táncsics: A bátyám öccse minden pénzt megér.
