Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-23 / 147. szám
o 1983. június 23., csütörtök NÉPÚJSÁG Foglalkozása: nyugdíjas? „Foglalkozása?” — tette föl a kérdést valami hivatalos helyen az arra illetékes, mire idős kollégám felelte, hogy nyugdíjas. „No de mi a képzettsége, mit csinált nyugdíj előtt?” — firtatta tovább a „hivatalos személy” kezében kollégám igazolványaival, melyekből sem foglalkozása, sem hajdani munkahelye nem derült ki. „Becsületszóra” elhitték hát neki, hogy újságíró, de épp úgy vallhatta volna magát atomfizikusnak, péknek, vagy lakatosnak. „Láttad, hogy lefogyott az öreg? Meg valahogy a viselkedése is más, mióta nyugdíjas. De hogy folyton beleszövegel a dolgokba!” — legyint elnézően a kövérkés, 40 körüli férfi, amikor baráti beszélgetés közben szóba kerül alig egy éve nyugdíjba vonult főnöke, aki a hajdani ,,X igazgató elvtárs kérlek”-ből, vagy „főorvos uram”-ból lett egycsapásra „öreg beleszövegelő”, de jobb esetben is „Pista bátyám”, vagy „Józsi bácsi”. Mintha az évtizedeken át felhalmozott tudás, tapasztalat, és sokféle szakmai fogás a nyugdíjasigazolvánnyal érvényét veszítené, magával rántva a szakmai rangot, társadalmi közéleti pozíciót is. Tapasztalt vezető mesélte egy tanácskozáson: megkérdezték a nyugdíjba vonult munkásasszonyt, hogy miért nem dolgozott még tovább néhány évet, hiszen egészséges, hiányzik is neki a munka, a gyárnak meg a szakmunkáskéz. „Nem tudtam, hogy köllök-e nekik!” — felelte az asszony. Hogyan élnek — és hogyan éreznek napjainkban megyénk nyugdíjasai? A közelmúltban foglalkozott a témával a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa. Az idős kordákkal való foglalkozást nem szabad csak anyagi kérdésekre leszűkíteni. Számtalan olyan lehetőség van, ami pénzbe sem kerül, csak jobban oda kell figyelni. Többet lehetne tenni a nyugdíjas helyzetre való felkészítésben, mely minden ember életében lelki, de nagyon sok esetben komoly fizikai megrázkódtatást is jelent. Bizonyos fokú szemléletváltoztatásra is szükség van. A nyugdíjas, mint eltartott szerepel a köztudatban, még hivatalos megfogalmazásban is sok esetben. Pedig ő a nyugdíjáért megdolgozott, annak anyagi alapjait megteremtette. Nem szabad, hogy megtűrtnek érezze magát” — mondta szóbeli kiegészítőjében az SZMT vezető titkára. Természetesen az anyagi kérdések sem szorultak azért háttérbe; a jelentés, és a rendkívül élénk vita is épp e két fő kérdés, a megélhetés, és a nyugdíjasok társadalmi, családi rangja, megbecsülése köré csoportosult. Mi is a helyzet megyénkben? 1983. január 1-i adatok szerint Békésben .82 ezer 432 a nyugdíjasok száma. Az idősek aránya a népesség számához képest igen magas, és tovább növekszik. A nyugdíjátlag 1970 végétől megyénkben 320 százalékkal nőtt ugyan, de még mindig elmarad az országos átlagtól. Ennek az a magyarázata, hogy Békésben igen sok a tsz-nyugdíjas, illetve járadékos, akik — főként a járadékosok — alacsony összegét kapnak. Sok idős ember, illetve házaspár él a megyében egyedül, olyanok is, akik a társadalom anyagi segítségére szorulnak, és olyanok is, akiknek a megélhetése ugyan biztosított, de már nem képesek ellátni magukat. A hátrányos szociális körülmények között élő, a családi gondozást nélkülöző idős emberek számára Békés megyében 1965-ben létesült az első öregek napközi otthona. Napjainkban 39 ilyen intézmény működik, ahol 1100—1200 emberről gondoskodnak. Akik pedig már nem tudnak kimozdulni otthonról, és semmilyen segítségre nem számíthatnak, azokat a házi szociális gondozás keretében hivatásos és tiszteletdíjas gondozónők, társadalmi aktívák látogatják, ebédet visznek nekik, bevásárolnak, kitakarítanak. S amikor már ez is kevés, akkor szociális otthonba kerülnek az arra rászorulók. A megye idős korú lakosságának arányához képest nagyon kevés a hely a 13 szociális otthonban és a magyarbánhegyesi szociális foglalkoztató intézetben. Az otthonok zsúfoltak, felújításra, karbantartásra szorulnak. A nyugdíjasok egy nagy csoportjának ugyanakkor nem, vagy nem elsősorban az anyagiak, az életkörülmények jelentik a legtöbb problémát, hanem az egyedüllét, az értelmes elfoglaltság hiánya, a feleslegesség érzése. S mindez nem csupán azoknál jelentkezhet, akiknek nincsenek gyermekeik, hozzátartozóik. A nyugdíjba- vonulás leggyakoribb következménye az anyagi, s ebből következően az életszínvonal-csökkenés, a társadalmi funkció elvesztése, elszigetelődés, inaktivitás. Pedig mindez nem törvény- szerű, és bizonyára meg lehetne találni a módját annak, hogy a munkahelyek, a lakóterület, a különböző szervek és szervezetek építsenek az idős emberek tudására, tapasztalataira, vonják be őket a közéletbe. A család is jóval többet tehetne értük —- ez erkölcsi kötelesség. Társadalmunk intézményesen nem kis erőfeszítéseket tesz azért, hogy az idős emberek nyugdíjas éveiket súlyos gondok nélkül élhessék. Ám ugyanakkor olyan közszemléletre is szükség van, amelyben a mainál több megbecsülés, figyelmesség illeti az idős embereket. Hogy például a „nyugdíjas” szó mellé írjuk, mondjuk azt is: „pedagógus, vájár, szövőnő, vagy kereskedő” ... Tóth Ibolya Fotó: Veress Erzsi Orosházi sikerek a vetélkedőn Az MHSZ Békés megyei vezetősége már évek óta rendezi meg nagy sikerrel az általános iskolákban működő gépjárműbarát szakkörök versenyét. A fiatalok segédmotor-kerékpáron mutatják be tudásukat és felkészültségüket, de természetesen először az elméleti feladatok megoldásában kell helytállni. A közelmúltban Békéscsabán, a Penza-lakótelepi KRESZ-pályán volt a városijárási versenyekről legjob- bakként érkezett tíz csapat megyei versenye. Ez először honvédelmi jellegű akadály- versennyel kezdődött, majd a fiatalok KRESZ-tudásuk- ról adtak számot, ezt követte az ügyességi verseny. Eredmények: csapatban első lett Orosháza 615 ponttal, tagjai: Fazekas Sándor, Szilágyi György, Kovács Mihály. Második helyen a gyo- maendrődiek végeztek 613 ponttal, tehát igen szoros versenyben. Harmadik helyre került a Békéscsabai 2. számú Általános Iskola szakköre 583 ponttal. Egyéniben az orosházi Kovács Mihály lett az első 242 ponttal, második helyen Bánszki György, a Békéscsabai 2. számú Általános Iskola tanulója végzett 220 ponttal, és ugyancsak ennek az iskolának a. tanulója, Lipták Tamás lett a harmadik 217 ponttal. Doktoravató ünnepség a SOTE-n Tíz gyógyszerészt és 73 fogorvost avattak doktorrá tegnap a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Az idén végzett fiatalok az egyetem tanácsának rendkívüli ülésén letették az esküt. Esküjükhöz híven — mondta útravalóként dr. Szécsény Andor rektor — gyógyszerészi, fogorvosi tevékenységükkel szolgálják beteg embertársaik gyógyulását, segítsék elő az egészségügyi ellátást. Az ifjú doktorok nevében dr. Váradi Zsuzsanna, dr. Simon Rita és dr. Breh- mel Axel mondott köszönetét. Ifjúsági munka a Vöröskeresztnél Békéscsabán Ha orvosért kell telefonálni... A Békéscsabán is egyre szaporodó telefonfülkékben jókora betűkkel áll a figyelmeztető felirat: a telefon életet menthet, ne rongáljuk! Aki már volt ilyen nehéz helyzetben, az tudja, valóban így van. A telefon bármelyikünk életét megmentheti. Ha jó a telefon, ha mihamarább van vonal, ha a központ gyorsan és helyesen kapcsol. Amióta átadták és üzembe helyezték a megyeszékhelyi központot, nincs is eddig semmi hiba. Csak hát a segélykéréshez még valami szükséges. Az, hogy a rászoruló tudja a kapcsolási számot. Ezért is helyeztek el minden fülkében még egy ezüstszínű papírlapot, amely a fontosabb közérdekű számokat tartalmazza. Csak hát nem mindegyik helyes. így az „Orvosi ügyelet éjjel és munkaszüneti napokon” felirat mellett a 23-844-es szám szerepel. Ezt a számot pedig hiába hívja a bajba jutott. Nem ez az orvosi ügyelet száma. Igaz, csak egyetlen szám az eltérés... A helyes: 23-544. A telefon életet menthet. De csak akkor, ha megvan minden „hozzávaló”... (—silá—) Befejeződött az úttörő őrsvezetők országos találkozója Az úttörő őrsvezetők 15. országos találkozója tegnap délután tábortűzi műsorral fejeződött be Egerben. Az ötnapos programban az ország minden részéből 120 őrsvezető vett részt, akiket pályázat útján választottak ki. Ismerkedtek Eger város műemlékeivel, történelmi nevezetességeivel, részesei lehettek az egri várban rendezett vitézi próbáknak. A Szalajka-völgy- ben a munkásőrökkel szőttek szoros barátságot az egész napos felderítő játék során. A tapasztalatcseréken mozgalmi munkájuk módszereiről, eredményeiről számoltak be egymásnak. Az őrsi munka megjavítását szolgáló ötletpályázaton a résztvevők szavazatai alapján a legjobbakat nívódíjjal jutalmazták. A találkozón bejelentették, hogy Eger város Tanácsa alapítványt hozott létre, amelyet minden évben három őrsvezető nyerhet el pályázat útján a felnőttek és gyerekek barátságát kifejező, illetve az egri hősök hazafiságra nevelő hagyományainak szentelt írással. A napokban tanácskozott a Vöröskereszt városi vezetőségének végrehajtó bizottsága Békéscsabán. Értékelték a gyógyszertári központ alapszervezetének munkáját, a vitaindító beszámolót Balázs Béláné alapszervezeti titkár tartotta. A végrehajtó bizottság véleménye szerint a vállalatnál igen aktív a vöröskeresztes élet, hiszen a taglétszámot is az elmúlt másfél év alatt emelték 35-ről 160-ra. Véradóik száma 12- röl 65-re emelkedett. Rendszeres egészségügyi felvilágosító munka folyik az alapszervezetben, elsősegélynyújtó és egyéb tanfolyamokat eredményesen szerveznek. Feladatként jelölte meg számukra a végrehajtó bizottság, hogy agitátorai legyenek a helyes gyógyszerfogyasztásnak. Zsabka Erzsébet és Baji Anna ifjúsági felelősök ismertették az elmúlt tanév-* ben végzett ifjúsági vöröskeresztes munkát. A Vörös- kereszt kiemelt feladatának tekintette, hogy ösztönözze az ifjúsági alapszervezetek mozgalmi tevékenységét és önállóságát. Figyelemmel kísérték a fiatalok egészséges életre, családi életre való felkészítését és szocialista humánumra nevelését. Törekedtek a felnőtt alapszervezetek, az úttörő egészségőr csoportok és az ifjúsági alapszervezetek közötti kapcsolat és együttműködés erősítésére. A KISZ és a Vöröskereszt munkáját két éve együttműködési megállapodás határozza meg, amelynek pontjai többnyire megvalósultak. A jövőben szeretnék, ha szorosabbra fűznék a kapcsolatukat a munkahelyi KISZ-szervezetek és a felnőtt vöröskeresztes alap. szervezetek. A fiatalok aktívabban segíthetnék a lakóterületük véradómozgalmát. A városi ifjúsági munkabizottság és a városi vöröskeresztes vezetőség tagjai felkeresték az iskolákat, s tanácsaikkal segítették az ifjúsági titkárok és a vöröskeresztes tanárelnökök munkáját. Ezek az aktivisták jól dolgoznak, a yöröskereszA Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat 23 házfelügyelője elvégezte a megyei és a vállalati Vörös- kereszt szervezet számukra közösen szervezett 60 órás tanfolyamát, és sikeresen levizsgázott a tananyagból. Az oktatás költségeit a vállalat, fizette, az előadókat a Vöröskereszt megyei szervezete biztosította. A vizsga próbafeltételei között sok egyéb mellett beteggondozás, inzulin-injekció beadása, baleseti elsősegély- nyújtás és vérnyomásmérés szerepelt. Az okleveles elsőtes rendezvényeken azonban mégis csökkent a résztvevők száma. Oka az, hogy a fiatalok elfoglaltabbak és általában ugyanazok áz emberek tevékenykednek a különböző társadalmi szervezetek munkájában. A város 12 középiskolájában mindenhol működik ifjúsági alapszervezet, a taglétszám 45 százalékkal növekedett, így most 707 tagot számlálnak. Az aktív tagok száma a korábbi évekhez képest 14 százalékkal kevesebb. A KlSZ-alap- szervezetek az eredményesen tevékenykedő vöröskeresztesek munkáját KISZ- vállalásként értékelik. Az időigényes tanfolyamok helyett szívesebben vesznek részt a fiatalok az előadásokon és filmvetítéseken, fokozódott a patronáló tevékenységük az idős és egyedülálló emberek érdekében. Kiemelkedően jó munka folyik az egészségügyi szakközépiskolában, a 611-es sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet textiltagozatában és a 635-ös sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A 22 általános iskolában az úttörő egészségőr munkát irányító vöröskeresztes tanárelnökök eredményesen mozgósítják a gyerekeket. Az iskolán belüli tevékenységen túl részt vesznek az úttörők az idős emberek patronálá- sában, a környezetvédelmi és tisztasági mozgalmakban, a felnőtt alapszervezetek ren- rezvényein, a tanfolyamokon, az egészségügyi vetélkedőkön és az elsősegély- nyújtó versenyeken. Tapasztalható, hogy a más jellegű vetélkedők (lövészet, tűzoltó) elvonják a csapatokat a Vöröskereszt rendezvényeitől. A Ki tud többet a Vöröskeresztről? című iskolai vetélkedőt mindenhol megtartották, s 695-en versenyeztek. A városi vezetőség végrehajtó bizottsága határozatként fogadta el, hogy a jövőben erősíteni kívánja az ifjúsági bizottság szervező munkáját, s törekednek arra, hogy vonzó és érdekes programokat rendezzenek a fiataloknak. segélynyújtó házfelügyelők ezentúl eredményesen segédkezhetnek a házukban élő idős emberek gondozásában, s az arra rászorulók gyors és szakszerű ellátásában. Az IKSZV brigádjai vállalták, hogy „Elsősegélynyújtóhely” feliratú táblákat helyeznek el azoknak a házaknak a falára, amelyekben a vöröskeresztes vizsgát tett házfelügyelők tevékenykednek; a Vöröskereszt pedig valamennyiüket ellátja kötözőanyagokkal és speciális elsősegélynyújtó táskával. B. Zs. Elsősegélynyújtó házfelügyelők Gépkönyvelés a Kétcgyházi Takarékszövetkezet űjkígyósi kirendeltségében B. O. Fotó: Balkus Imre .
