Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

NÉPÚJSÁG 1983. június 23., csütörtök HNF elnökségi ülés Súlyos bányaszerencsétlenség Márkus-hegyen Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat Márkus-hegyi bá­nyaüzeme északi—I-es bá­nyamező I. számú telepén szerdán hajnalban, 4 óra 10 perckor — még nem tisztá­zott okokból — sújtólégrob­banás történt. Az érintett munkaterületen 94-en dolgoz­tak. A bányamentők teljes erővel, nagy apparátussal azonnal megkezdték, s a déli órákra befejezték a mentési munkálatokat. Harminchat bányász életét vesztette, egy életveszélyes, öt súlyos és tizenkettő könnyebb sérültet kórházban ápolnak. A robbanás következtében hősi halált halt: Bíró István 25 éves szállító bányacsillés, oroszlányi, Brunda László 42 éves csillés, oroszlányi, Emödi Ferenc 44 éves ak­nász, oroszlányi, Erdélyi Gyula 36 éves vájár, orosz­lányi, Erdösi László 43 éves segédvájár, kecskédi, Farkas Sándor 22 éves szállító bá­nyacsillés, pusztavámi, Ha- lassi István 45 éves vájár, putnoki, Halász Sándor 29 éves föld alatti lakatos, oroszlányi, Horváth István 40 éves segédvájár, móri, Kolonics Lajos 36 éves se­gédvájár, oroszlányi, Kottyán József 35 éves segédvájár, móri, Kovács Károly 32 éves segédvájár, móri, Kókai Miklós 31 éves vájár, orosz­lányi, Lakatos Bertalan 45 éves vájár, kincsesbányai, Lóth János 34 éves föld alatti lakatos, oroszlányi, Markovics József 45 éves vá­jár, oroszlányi. Martin Ist­ván 33 éves csapatcsillés, oroszlányi. Mészáros László 29 éves föld alatti hegesztő, oroszlányi, Módi Károly 32 éves vájár, oroszlányi, Né­meth Imre 47 éves földalat­ti lakatos, oroszlányi, Nyol- czas András 42 éves csapat- vezető vájár, oroszlányi, Pi­rik István 33 éves csapat­csillés, nagyvelegi, Pisch László 28 éves vájár, orosz­lányi, Puska József 47 éves robbantómester, nagyvelegi, Raáb János 50 éves vájár, móri, Reichardt József 21 éves bánya-villanyszerelő, bokodi. Sóvágó Imre 41 éves aknász, oroszlányi, Szabó Sándor 21 éves segédvájár, pusztavámi, Szekeres Mi­hály 47 éves szállító bá­nyacsillés, móri, Szűcs János 41 éves fúrómester, tatabá­nyai, Vaczkó Béla 22 éves segédvájár, móri, Viczai Sán­dor 48 éves vájár, nagyvelegi lakos, továbbá négy lengyel dolgozó: Stanislaw Zyla 36 éves vájár, dabrowai, Erwin Kaszyca 42 éves vájár, mis- lowicei, Dzislaw Rolka 45 éves vájár tychy-i és Józef Bányaomlás Hányáson A Nógrádi Szénbányák ká- nyási bányaüzemének 22-es frontján szerdán délután 16 méter hosszúságban szaka­dás történt. Az omlás há­Danek 44 éves vájár, tychy-i lakos. A természettel vívott küz­delemben elhunyt bányászo­kat az Oroszlányi Szénbá­nyák Vállalat saját halottai­nak tekinti. Temetésükről később intézkednek. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag- .ja, a Központi Bizottság tit­kára és Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár szerdán a reggeli órákban a helyszínre érkezett. A sze­rencsétlenség okának megál­lapítására Kakolyi László ipari minisztériumi államtit­kár vezetésével, a SZOT, az Országos Bányaműszaki Fel­ügyelőség, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete és a Belügyminisztérium képvise­lőinek részvételével kor­mánybizottság alakult. A bi­zottság megkezdte a szeren­csétlenség körülményeinek vizsgálatát. rom bányászt betemetett. Gyui'kó Sándor 23 éves vá­járt sikerült kimenteni, munkatársai kihozataláért a bányamentők folytatják a küzdelmet. A szakadást elő­idéző okok felderítésére vizsgálat indult. Határszemle Kondoroson A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága teg­nap, június 22-én, szerdán délelőtt kihelyezett elnöksé­gi ülést tartott a kondorosi Nagyközségi Tanácsnál. A négy napirendi pont közül elsőként a megyei elnökség nő- és rétegpolitikai mun­kabizottsága munkájáról szá­molt be Oláh Miklósné, a népfront alelnöke, és a mun­kabizottság elnöke. Szóbeli beszámolójában értékelte a rétegpolitikai munkát, ki­emelten a nő- é-s az ifjúság- politikai tevékenységet. A megyei tanácstagokkal lezajlott elbeszélgetésről, és az aktivisták munkaprog­ramjának jóváhagyásáról szólt ezt követően Szikszói Ferenc megyei népfronttit­kár. Ezután a nagyközségi tanács és a községi népfront­bizottság együttműködésé­nek tapasztalatairól, a tele­pülésfejlesztő társadalmi munka és környezetvédelmi munka eredményeiről, to­vábbi helyi lehetőségeiről adtak tájékoztatást az elnök­ségnek Makrán Mátyás, a nagyközség tanácselnöke és Borbély Pál népfronttitkár. A három napirendi pont után bejelentések következ­tek. Az Egyesült Tsz az el­nökséget határszemlére invi­tálta, majd innen ellátogat­tak a termelőszövetkezet ta­nyamúzeumába, a termelő- szövetkezet szabadidő-köz­pontjába. Sz. J. Mély megrendüléssel értesültünk a Márkus-hegyi bánya­üzem telepén történt súlyos szerencsétlenségről. Kegyelettel adózunk a hős bányászok emlékének, akik hivatásuk teljesí­tése közben életüket vesztették. Egész társadalmunkkal együtt mély fájdalommal, s őszinte részvéttel osztozunk az áldozatok hozzátartozóinak gyászá­ban. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA, A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA * * * 0 Minisztertanács tárgyalta AZ ÁFÉSZ-EK SZEREPE A FALUSI ÉLETKÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSÁBAN Falvainkban az életkörül­mények az elmúlt évtize­dekben aszerint fejlődtek, hogy milyenek voltak a ter­melés feltételei. De jelentős részük volt a szolgáltatások alakulásában a fogyasztási szövetkezeteknek is, ame­lyeknek kezdeményezései sok helyütt lényegesen javították a falusi lakosság ellátását. E tevékenység további kiter­jesztését szorgalmazza a Mi­nisztertanács tegnapi ülésén megtárgyalt tájékoztató is. A cél elsősorban az. hogy az eddigi kevésbé dinamiku­san fejlődött, illetve lema­radt településeken meggyor­suljon az életfeltételek javí­tása. Különösen fontos ez a kistelepüléseken, amelyek értékes termelési kapacitá­sokkal rendelkeznek. A ház­táji gazdaságok jelentős ré­sze éppen ezekben az apró falvakban alakult ki, s ha a létfeltételek javulnak, a ma még elvándorolni szándéko­zók jelentős része szívesen marad megszokott lakóhe­lyén. Az ÁFÉSZ-ek meghatározó szerepét jelzi a falusi élet feltételeinek alakításában, hogy elsősorban szolgáltatá­sokkal foglalkoznak, 13 ezer boltjuk, 6300 vendéglátó egységük működik, s a fal­vak összes kereskedelmi for­galmából 75 százalék a ré­szesedésük. Kétezer települé­sen kizárólag az ÁFÉSZ ke­reskedelmi egységek gondos­kodnak az alapellátásról. Természetesen nemcsak ke­reskedelmi tevékenységet vé­geznek, az ÁFÉSZ-ek kere­tében 2500 szakcsoport tag­jaként 180 ezer kistermelő tevékenykedik, tehát az ő munkájuk feltételeinek javí­tásából is kiveszik részüket, ugyanakkor a termeléshez nélkülözhetetlen cikkekből is ellátják őket. Az ÁFÉSZ- ek elősegíthetik a kisterme­lők megfelelő piaci infor­málását is. Visszatérve a falusi élet- feltételek javítására, figyel­meztető, hogy a lakossági ellátásra hivatott ÁFÉSZ- boltok jelentős hányada rá­fizetéssel működik. A gyér forgalom haszna nem fedezi a kiadásokat, és az eladók jövedelme is alacsony. A veszteségek ellensúlyozásá­ra az ÁFÉSZ-ek központi támogatást kapnak, vagy a szövetkezet más egységei vi­selik a terheket. Az ÁFÉSZ-ek tevékenysé­ge tehát rendkívül sokrétű. Nemcsak a bolti ellátásról, a kistermelés szervezéséről, a felvásárlásról kívánnak gon­doskodni, részeseik az infor­mációcserének, a helyi pénz- forgalomnak, sőt, nem ritkán az ismeretterjesztésnek, és számos más, a lakosság élet- körülményeit befolyásoló te­vékenységnek. A Minisztertanács fölhív­ta a minisztériumok, az or­szágos hatáskörű szervek és a tanácsok vezetőinek fi­gyelmét, hogy sokoldalúan támogassák a fogyasztási szövetkeztek társadalmi és gazdasági tevékenységét. A szövetkezeteknek és érdek- képviseleti szerveinek is az lesz a legfontosabb felada­tuk, hogy munkájukkal az eddiginél jobban szolgálják a falvak település- és társa­dalompolitikai céljainak megvalósítását. fl SZOT ülése Egyetemisták, főiskolások a környezetükért (Folytatás az 1. oldalról) növekvő alkalmazotti réte­gek élet- és munkakörülmé­nyei is< 'Növelési kérdésekről szól­va a SZOT titkára elmondta, hogy az ifjúság gondolko­dás- és magatartásmódja alapvetően pozitív. Az álta­lánosan megfelelő kép azon­ban nem feledtetheti, hogy az ifjúság egy részénél poli­tikai közömbösség, a társa­dalmi és tömegszervezetek munkájától való elfordulás tapasztalható. Ennek okai sokrétűek. Számos kérdés új módon merül fel. A valóság gyakran eltér a tanultaktól. Még sok az üres járat a szo­cialista demokrácia intéz­ményrendszerében, s átte­kinthetetlen a fiatalok szá­mára a túlszabályozott, gyak­ran bürokratikus társadalmi, gazdasági élet. Mindez tuda­ti zavarokat okoz. Hiba vol­na elzárkóznunk a fiatalok kérdéseinek megválaszolása elől. El kell fogadnunk jo­gukat a bírálatra, s azt, hogy esetenként számunkra szo­katlanul reagálnak a társa­dalmi valóság ellentmondá­saira. Tudomásul kell ven­nünk, hogy a fiatalok külö­nösen érzékenyek a szavak és a tettek egységére. Az if­júság tudatának alakítása el­sősorban életfeltételeiken, a társadalmi termelésbe való bekapcsolódásuk körülmé­nyein, továbbá azon múlik, hogy milyen lehetőségeket teremtünk számukra ahhoz, hogy részt vegyenek a köz­ügyek intézésében. Az ifjúság iránti megér­tést, a fiatalok segítését kö­vetelmények támasztásával kell összekapcsolni — mon­dotta Sólyom Ferenc. Le­het és kell igényelni a fiata­loktól, hogy hatékonyan ve­gyenek részt szocialista épí­tőmunkánkban, mindenkitől meg kell követelnünk a rendet, a fegyelmet, a köte­lességteljesítést, és azt, hogy teljesítse a társadalmi együttélés és az emberi kap­csolatok normáit. A nevelő­munkának is hozzá kell já­rulnia ahhoz, hogy minden­ki felismerje: a mi rendsze­rünkben az egyén érvénye­sülése és jövője attól függ, hogyan él és dolgozik, mit tesz a közösség asztalára — mondotta a SZOT titkára. Sólyom Ferenc előadói be­szédét vita követte. Felszó­lalt Juhász András, a KISZ KB titkára is. Többen rámutattak arra, hogy a fiatalok nagyobb se­gítséget várnak gondjaik, különösen lakásproblémáik megoldásához. Javaslat hangzott el, hogy a vállala­tok számára fontos többlet­feladatok megoldásába fo­kozottan vonják be a fiata­lokat, így többletjövedelem­hez juttathatják őket, ami jó alapot jelenthet az ott­honteremtéshez. Mások azt indítványozták, hogy a vál­lalati, népgazdasági prognó­zisok alapján a fiatalokat már iskoláskorban tájékoz­tassák a leendő fontos, biz­tos megélhetést nyújtó szak­mákról, így könnyebbé vá­lik a pályaválasztásuk, s ke­vesebb csalódás éri őket. A szakszervezetektől ahhoz is segítséget kérnek, hogy a munkahelyeken több szak­mát is elsajátíthassanak a dolgozók. Sokoldalúan vizs­gálták a nevelés kérdéseit, s egyetértettek abban, hogy az állandó intelmek helyett egyenrangú emberek közötti érveléssel, a munkahelyi de­mokratizmus fórumain nyílt viták kibontakoztatásával, s nem utolsósorban követésre méltó magatartással lehet eredményeket elérni. A tanácsülés állásfoglalást fogadott el a szakszervezeti mozgalom ifjúsági munkájá­nak továbbfejlesztéséről. Eb­ben rámutatnak, hogy a fia­talok nagy többsége ma is becsületesen él, dolgozik, ta­nul, életszemlélete példamu­tató. Ugyanakkor e korosz­tálynak van egy nem szá­mottevő töredéke, amely lét­számához képest negatív hatást gyakorol a többi fia­talra, s a közvélemény előtt a valóságnál kedvezőtlenebb színben tünteti fel a fiatal­ságot. E problémának a megoldásához a szakszerve­zetek sem tudtak eddig kel­lőképpen hozzájárulni. Fon­tos, hogy nagyobb számban vonják be a fiatalokat a munkahelyi közéletbe, külö­nösen olyan feladatok meg­oldásába, amelyek a fiatalok gondjain segítenek. A szak- szervezetek segítsék elő azt is, hogy mindenki felkészült­ségének, tehetségének meg­felelő munkát kapjon, a ter­melési mozgalmakban fej­lesszék azokat a formákat, amelyek a pályakezdőket is ösztönzik, érdekeltté teszik magasabb eredmények eléré­sében. A teljes foglalkozta­tottság fenntartása, a gazda­ságos termelés gyorsabb üte­mű növekedése szükségsze­rűen együtt jár munkaerő­átcsoportosítással. Ezért a szakszervezetek gondosan mérlegeljék a fiatalok hely­zetét, körülményeit, hogy a szükségessé váló változtatás egyéni érdekeiknek is a le­hető legnagyobb mértékben megfeleljen. A szakszerveze­tek vállaljanak részt a fog­lalkoztatottsági struktúrá­hoz jobban alkalmazkodó oktatási rendszer korszerűsí­tésében. A gazdasági vezetőkkel együttműködve érjék el, hogy az egységes vállalati művelődési program kidol­gozásáért felelős vállalati művelődési bizottságok meg­különböztetett figyelemmel elemezzék a fiatalok művelő­dési helyzetét. Az állásfogla­lás kitér arra is, hogy a fog­lalkoztatottság, a bér- és jö­vedelmi helyzet, a szakmai és általános képzés problé­máinak megoldása mellett alaposabb, differenciáltabb és a fiatalok megváltozott körülményeihez jobban iga­zodó érdekvédelmi munkát kell kifejteni. Végül az ál­lásfoglalás szükségesnek tartja, hogy a szakszerveze­tek minden szinten fokozzák együttműködésüket az állami és társadalmi szervekkel, el­sősorban a Kommunista If­júsági Szövetséggel, töreked­ve a célszerűbb munkameg­osztásra. További napirendi pont­ként Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese terjesztette elő az elnökség jelentését a SZOT legutóbbi ülése óta végzett munkáról. A jelen­tést a tanácsülés elfogadta. A felsőoktatási intézmé­nyek környezetvédelmi mun­kája túljutott hallgatóinak faültető tevékenységén, he­lyet kapott számos egyetem, főiskola nevelési-oktatási programjában — állapította meg a Hazafias Népfront környezetvédelmi munkabi­zottságának tudományos és oktatási albizottsága szerdai ülésén. Az öt évvel ezelőtt — a HNF, a KISZ és az akkori Oktatási Minisztérium által — kezdeményezett, „egyete­misták, főiskolások a kör­nyezetvédelemért” elnevezé­sű akcióhoz napjainkra 30 — elsősorban vidéki — felső­fokú oktatási intézmény csatlakozott. Tovább bővült az oktatás korszerűsítésével együtt a környezet- és ter­mészetvédelem szerepe a fel­sőoktatásban, és jelentős az e területen folyó tudományos kutatómunka is, amelynek eredményeit azonban — az előterjesztett beszámoló sze­rint — ma még kevés he­lyen hasznosítják. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem, a Soproni Er­dészeti és Faipari Egyetem, a Bessenyei György Tanárkép­0 MÉM közleménye A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban június 27-től rendkívüli ara­tási ügyeleti szolgálatot tar­tanak. A MÉM ügyelete munka­napokon 7 órától 19 óráig, szombati napokon 7 órától 17 óráig, vasárnapokon pe­dig 7 órától 13 óráig áll a segítségnyújtást igénylő üze­mek rendelkezésére. A mi­nisztérium ügyelete közvet­lenül a 311-571-es telefon­számon hívható. ző Főiskola, a kecskeméti óvónőképző intézet hallgatói és oktatói a helyi városszé­pítő munkában jeleskedtek. Elsősorban fásítással, park- rendezéssel foglalkoztak a Veszprémi Vegyipari Egye­tem, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem, a Nehézipari Műszaki Egyetem, a kapos­vári tanítóképző főiskola, a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a Szarvason mű­ködő mezőgazdasági főisko­lai karának hallgatói. A felsőoktatási intézmé­nyekben folyó tudományos diákköri tevékenység során — a szakemberek szerint is — figyelemre méltó környe­zetvédelmi dolgozatok szü­lettek. A vitában több — a hall­gatók környezetvédelmi szemléletformálását segítő — javaslat hangzott el. Ilyenek például a környezetvédelmi táborok létrehozása, a sza­kokhoz kapcsolódó környe­zetvédelmi ismeretek tan­anyagának kidolgozása, okta­tása, a különböző tudomány­ágakban, tantárgyakban a környezetvédelmi szemlélet érvényesítése. II vízügyi ágazat jogászainak továbbképzése A víz- és csatornamű vál­lalatok Forrás Egyesülése, valamint a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat közös szervezésében kétna­pos továbbképzés kezdődött ma Békéscsabán. A vízügyi ágazat jogászai részére szer­vezett továbbképzés első napján a gazdasági munka- közösségről tart előadást a Pénzügyminisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal munkatársa. A második na­pon a közműves vízellátás­ról és csatornázásról rendel­kező, valamint az ipari víz- fogyasztás rendjét szabályo­zó jogszabályok tervezett módosításáról lesz szó. Mind­két témát követően a jog­szabályt alkalmazó gyakor­lati szakemberek megbeszé­lik a munkájuk során je­lentkező jogi problémákat, tapasztalataikat. Az ország területéről érkező 28 válla­latot képviselő több mint 50 résztvevőnek lehetősége lesz arra is, hogy megismerked­jen Békéscsaba és megyénk nevezetességeivel. Dr. Asztalos Erzsébet Gyomaendrődön, az ÁFÉSZ 16. sz. cukrászüzemében előállí­tott félkész- és késztermékek értéke eléri a 240—260 ezer fo­rintot havonta. A három éve korszerű feltételek mellett mű­ködő egységben 13-an dolgoznak, hosszabbított műszakban Fotó: Bukovinszky István

Next

/
Thumbnails
Contents