Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

1983. június 22., .szerda Szomszédolás ke teresüL/erem HAJDÚ­BIHARI NAPLÓ MICllRS/OCIIU$IIMUIMSPIRI Görögországban a Kodály kórus. Vasárnap, június 19- én Görögországba utazott a debreceni Kodály kórus. Az énekkart az a megtiszteltetés érte, hogy közreműködésé­vel nyitják meg június 24- én a görög fővárosban az augusztus végéig tartó athé­ni nyári fesztivált. A kultu­rális eseménysorozat meg­nyitó díszhangversenyének megtartására a Kodály kó­rust a májusi vendégszerep­léskor kérték fel. A feszti­vál nyitó díszhangversenyén a Görög Rádió szimfonikus zenekara közreműködik. A 65 fővel utazó Kodály kórus június 25-én érkezik vissza Magyarországra. A Ferihe­gyi repülőtérről az együttes egyenesen Békés-Tarhosra utazik, ahol aznap este Ko­dály Psalmus Hungaricusát éneklik. Gyógynövényt szárítanak a dohánygyárban. Több éve végez bérmunkát a Debrece­ni Dohánybeváltó és Do­hányfermentáló a budapesti Erdei Termék Vállalat ré­szére. Ennek keretében a nyári holtidényben, amikor a dohányválogató vonal sza­lagsorának éves karbantar­tása folyik, az itt dolgozó 30 munkásnő kamilla-, illetve kaporszakáll-szárítást végez. Ebben az évben 100 tonna nyers kamillát és 140—150 tonnányi kaporszakállt szá­rítanak a tervezett határ­időn belül. A citerakészítő. Téglási Imre vámospércsi nyugdí­jasra ráillik a jelző: messze földön híres. Az általa ké­szített citerák ugyanis a tá­vol-keleti országoktól az amerikai kontinensig is el­jutnak. Munkája — amely kezdetben csak hasznos idő­töltés volt, ma már ennél több — tovább éltet egy jel­legzetes alföldi népi hang­szert. Hangszerei együttesek­hez, citeraművészekhez és néprajzkutatók tulajdonába kerülnek. ciohghXd ff v n w "JE"<D Tanyai olvasókör Öpusz- taszeren. Néhány hete az ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékpark népi épület- együttese újabb házzal gaz­dagodott. A puszta-fekete- halmi olvasókör áttelepített épülete várja az érdeklődő közönséget. Berendezési tár­gyai a többi egyletből ke­rültek az olvasókör épületé­be. A puszta-feketehalmi ol­vasóegylet 1890-ben alakult Hódmezővásárhely határá­ban. Egy módos gazda által adományozott telken, ön­kéntes alapon összegyűjtött pénzből építették a kutasi határban. Az olvasókörben számos értékes kiadvány, könyv található. Spirál csövek a FÜTÖ- BER-ből. A múlt év első fe­létől gyártják a FŰTÖBER csongrádi gyárában azt a korszerű terméket — spicó csöveket —, amelynek fel- használása és a gyakorlat­ban való alkalmazása még mindig nem eléggé elter­jedt, pedig az igen termelé­keny speciális gép a külön­böző vastagságú alumínium és acéllemezekből igen rövid idő alatt készíti el a kívánt mennyiségben és méretek­ben a kiváló minőségű spi­rál lemezcsöveket. Üzleti partnereik zömmel az álla­mi építőipari vállalatok. Hogyan tovább az XB I-ben? A SZEOL AK labda­rúgócsapata visszakerült az első osztályba. Hogyan ké­szülnek a magasabb köve­telmények teljesítésére a csapat háza táján? Erre a kérdésre kereste a választ az újságíró. Megtudhatta, hogy jól halad a Tisza-parti sta­dionban az új gyepszőnyeg kialakítása. Dudás Tivadar szakosztályvezető elmondta: már megvannak a kiszemelt játékosok, akikkel erősíteni kíván a szegedi csapat. A végleges választ azonban csak július 31-e után tud­hatjuk meg. Kaszás Gábor vezető edző bizakodó: „A bajnoki évad végére a csa­pat háza táján megfelelő ke­rékvágásba került a munka- módszer és a munkastílus. Ez talán kellő biztosíték le­het arra, hogy a csapat bent maradjon az élvonalban. Re­mélem, olyan nehéz helyzet­be pedig nem kerülünk majd, hogy igaz legyen az a mondás, amivel egy éve fogadtak: hogy én is csak »bőröndös edző« leszek Sze­geden.” fcelAOM« SZOLNOK MEGYEI VllAGWCUTARIAlEGYESUUeTBU Néplap A MEGYE PÁRTBIZOTTSÁG £S A MEGYEI TWACS LAPJA Nyáron sincs uborkasze­zon. A művelődési házak­ban a leggyakrabban a fia­talok fordulnak meg. A ken- deresi művelődési ház életé­vel az ismerkedést a helyi mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetben kezdtük. A diákok véleményét Kassai József végzős így összegez­te: három éve tanulok Ken­deresen, csak a szabad hét­végeket, a szünidőt töltöt­tem otthon Tiszaföldváron. A kultúrházban elvétve vol­tak csak rendezvények. Ez a helyzet az utóbbi évben tel­jesen megváltozott, amióta új igazgató van. Mindenről értesíti az iskolát, így ter­mészetesen eljárunk a ren­dezvényekre. Különösen a fotókiállítások tetszettek. A művelődési ház igazgatója, Sipos Sándor, tavaly júni­usban állt munkába. „Az utcán kezdtem a népműve­lést, mivel a színházterem csak októberben készült el. Ismeretterjesztő előadások­kal próbáltam megnyerni a közönséget. Ügy gondolom, sikeresek voltak a nyári szünidei gyermekfoglalkozá­sok, az öregek napközi ott­honában történő filmvetíté­sek, de sokan vettek részt a kirándulásokon is” — fejez­te be az igazgató. Halastó a kenderáztatóból. A horgászok ezer óra társa­dalmi munkát végeztek Jász- jákóhalmán, a gazdasági és társadalmi szervek 30 napot segítettek, hogy a volt ken­deráztatóból ideális halasta­vat alakítsanak ki. Az érté­ke több mint 1 millió forint, ebből mindössze 80 ezer fo­rintnyi készpénz volt e cél­ra, a többit a társadalmi összefogás pótolta. A tó hal­állománya főként pontyból, amurból, kárászból és süllő­ből áll. WmmmóG ... Korszerűbb IBUSZ-iroda. Az IBUSZ 5 millió forin­tot költött a Csongrád me­gyében levő kirendeltségei­nek korszerűsítésére. A sze­gedi iroda felújítását a kö­zelmúltban fejezték be, s a rekonstrukció alatt nem szü­netelt az ügyfélfogadás. A kirendeltség tágasabb is lett a korábbinál, így több ügyfelet tudnak fogadni egy­szerre. Különösen a valuta- vásárlásnál gyorsult meg a munka. Szedik a káposztát Zá­kányszéken. A szántóföldi zöldségtermesztés iránt csök­kent az érdeklődés. Nem­csak a nagyüzemekben, ha­nem a kisgazdaságokban is gondot okoz az aszály esetén az öntözés. A zákányszéki ifjabb Papp Jánosék példá­ul 1700 négyszögölön termel­nek nyári káposztát, mert viszonylag' későn tudták csak megöntözni, így a vártnál kevesebb a termés. A be­gyűjtött káposztát a doma- széki Szőlőfürt Szakszövet­kezet vásárolja meg. összeállította: V. L. Táncszínpadon a Máté passió Egy kisközség nagy iizletháza Bemutatók előtt a Pécsi Nyári Színház Sokféle közönségigényt tel­jesít ezen a nyáron a hato­dik évadába lépő Pécsi Nyá­ri Színház. Arculatának lé­nyege: a táncszínház alap- gondolata, kezdettől. Ezút­tal tizenöt bemutatója (fel­újítása, önálló estje stb.) kö­zül 13 balett-, musical- vagy néptáncest, összesen öt ál­landó helyszínen. Előkészületei a főpróbák szakaszához érkeznek ezek­ben a napokban. Az évad­nyitó előadás a Pécsi Balet­té: J. S. Bach Máté passió­ját mutatják be Eck Imre koreográfiájával és rendezé­sében. Műfajilag ezúttal nem hagyományos oratórikus ba­lettet láthat a közönség. A művészeti ágak olyan együt­tes jelenlétére törekszenek, ahol a produkció középpont­jában áll maga a táncmű, de a szélesen áradó kórusok, a szólóének a zenekari részek mellett a próza és a képző­művészet is fontos szerephez jutnak. Mindez együttesen fejezi ki a táncszínházi al­kotás mának szóló gondola­tiságát. Jézus szerepét Dózsa Imre, az Operaház balett­igazgatója táncolja; a tanít­ványok és a passió más fő­szerepeiben színre lép a Pé­csi Balett valamennyi szó­listája, s az együttes teljes tánckara. Az ígéretes bemu­tatót nagy érdeklődéssel várja a pécsi közönség és a szakma — június 23-án, csü­törtökön este. Eck Imre másik új műve ezen a nyáron egy kamara­balett a Barbakán bástyá­ban. A címe — Danaidák — is jelzi, hogy ezúttal az óko­ri mitológiából merített, Da- naosz király lányainak tör­ténetéből. Ezt a táncművet is a gondolatiság jellemzi, te­hát nem magát a történetet, hanem az abból eredő érzel­meket és indulatokat táncol­ják el. A mű az emberi kap­csolatokban jelen levő rideg­ségre, kietlenségre kíván fényt vetni. A harmadik fontosabb be­mutató a tettyei romok szín­helyén elevenedik meg. A hetvenes években nálunk is igen népszerű La Mancha lovagja c. musicalt Bagossy László, a Pécsi Nyári Szín­ház igazgatója állítja színre, Helyey László címszereplé­sével. A darab rendezője, mint elmondta, a kellemesen szórakoztató zenés játékba komoly gondolatokat is sze­retne beleszőni, éppen Don Quijote figurájának újszerű felfogásával. A musicalek sora ezzel nem fejeződik be, sőt, már az egyhónapos játékidő első szakaszában megkezdődik a budapesti Rock Színház há­rom West side story előadá­sával. Ezenkívül több nép­táncest, bábművészeti mű­sor, balettmatiné színezi az idei programot. W. E. Román néprajzi tábor Nyolcadszor szervez román néprajzi tábort a Békés megyei múzeumi szervezet és a Ma­gyarországi Románok Demokra­tikus Szövetsége. A néprajz iránt érdeklődő nemzetiségi fia­talok ezúttal a Csongrád megyei Magyarcsanád népi hagyomány­világával ismerkednek. A július elsején nyíló egyhetes tábor munkájában huszonöt gyulai gimnazista és szegedi főiskolás vesz részt, s a gyűjtés mellett a néprajztudomány alapkérdé­seiről tájékozódhatnak a fiata­lok: jeles anyaországi és hazai kutatók tartanak nekik előadá­sokat. Magyarcsanádon, az egyetlen olyan Csongrád megyei faluban, amelyben románok is élnek, a kétezer-kétszáz lakosból ötszáz a román, s körülbelül ugyan­ennyi a szerb nemzetiségű. A magyarcsanádi gyűjtés sajátos­sága, hogy az ifjú kutatók meg­ismerhetik és feltárhatják az együtt élő nemzetiségek hagyo­mányainak kölcsönhatása nyo­mán kialakult különleges ro­mán népi műveltséget, amelyre különösen a szerb hatott, lévén mindkét nemzetiség görögkele­ti vallású. A magyarcsanádi tá­borozás résztvevői elsősorban a tárgyi néprajz feltérképezését kapják feladatul, de a szellemi hagyományokat is gyűjteni fog­ják. Az alig több mint három­ezer lakost számláló Bucsa új, 570 négyzetméter alap- területű üzletházát megyénk jó néhány településén szíve­sen fogadnák. Ez a nagyke­reskedelmi egység nemcsak külső megjelenésében tetsze­tős. Az ABC jellegű élelmi­szerbolt, s az iparcikküzlet — melyben a műszaki, a ru­házati, a háztartási és ve­gyes cikkek szinte teljes vá­lasztéka megtalálható — olyan színvonalon valósult meg, mely több évtizeden át képes lesz szolgálni Bucsa község lakosságát. Az üzlet­ház — mondotta Szebelédi János, a Szeghalom és Vi­déke ÁFÉSZ elnöke — 1 millió 700 ezer forintos áru­készlettel várja a községbe­lieket. Kép, szöveg: Balkus Imre Az élelmiszerbolt A ruházati üzlet És a vegyescikkeket forgalmazó részleg tárgyalóteremből Bűnszövetség a keverőüzemben Kiszivárogtak a hírek. Pe­dig nagyon ügyeltek, hogy illetéktelenek még ne is sejt­sék, mi folyik a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát lö- kösházi keverőüzemében. Az emberek gyanús dol­gokról kezdtek suttogni. Ám bizonyosat senki sem tudott. A Gyulai Járásbíróságon az­tán végérvényesen napfény­re kerültek a bűnös üzelmek. Népes társaság állt a bíró­ság előtt. Huszonöt vádlott­nak kellett számot adnia cselekedetéről. A bűnös gondolat a múlt év márciusában fogant meg. Rónavölgyi László, a keverő­üzem műszakvezetője, Frank Gábor molnár, Puskás Sán­dor, Czabai János és Szabó Lajos zsákolok megállapod­tak abban, hogy a tápboltok­ba történő szállítások alkal­mával a kiírt mennyiségen felül néhány mázsa táppal többet tesznek Tel a gépko­csikra, amit esetenként a tápboltosoknak értékesíte­nek, s a kapott pénzt eloszt­ják egymás között. A hiány leplezése érdekében pedig a naponta készített műszak­naplóban a kiírt mennyisé­gen felül előállított és eltu­lajdonított tápot nem tünte­tik fel. A megállapodás kez­deményezője maga a mű­szakvezető volt. Kulcsfon­tosságú személyeket szemelt ki. A molnár állapította meg a különböző tápoknál a szükséges alapanyag meny- nyiségét, ugyancsak ő állí­totta be a keverő műszere­ket. A zsákolok öntötték be a gépbe az alapanyagot, és raktározták a tápot. A dolog természeténél fogva másokat is bevontak a bűncselek­ménybe. Először Plombás Já­nos targoncást, majd gépko­csivezetőket és a rakodókat is. Kisebb tételekkel próbál­koztak. Március közepén Ró­navölgyi szólt Vigyikán Mó­zesnek, hogy tehergépkocsi­jára a kiírt mennyiségen fe­lül 2,5 mázsa hízótáppal többet tettek fel. Ezt vigye el a lökösházi tápboltba Kontró Imrének, és mázsáját 400 forintért adja el. A ra­kodó Vigyikán István volt. Természetesen ő is tudott a dologról. A tápot ezer forin­tért adták el. A pénzen osz­tozkodtak. De ez csak a kez­det volt. Megjött az étvá­gyuk, s egyre többet mar­koltak fel a társadalmi tu­lajdonból. A műszakvezető, a molnár és a zsákolok 12 mázsa tápot tulajdonítottak el a keverőüzemből, és a gépkocsivezetőknek adták oda, értékesítés céljából. A bevételből — több mint 6 ezer forintból — italt vásá­roltak, bevitték a keverő­üzembe és közösen elfo­gyasztották. A következő hó­napban Schneider Ádám te­hergépkocsijára az előírtnál 10 mázsa táppal raktak fel többet. Ezt a mennyiséget ugyancsak Kontró Imrének adták el. Júniusban megis­mételték az illegális szállí­tást. Hamarosan Palkó Jó­zsef gépkocsivezető lépett Schneider helyébe, ő is szál­lított lopott tápot. Később Czáp Józsefet is beavatták. A domaszéki tápboltba Koz­ma Istvánnénak három íz­ben vitt gépkocsiján, kiírt mennyiségen felül tápot, mégpedig összesen 30 má­zsát. Ahhoz, hogy üzelmeiket zavartalanul folytathassák, az előző időhöz képest töb­bet kellett termelni. Meg is állapodtak, hogy rávernek a „melóra”. Május 22-én, az éjszakai műszakban 40 má­zsa hízótáppal többet gyár­tottak le a szokásosnál. Ezt a mennyiséget Kontró Imre 16 ezer forintért nyomban meg is vásárolta. Június 19- én pedig már az előző telje­sítményt is túlszárnyalták, ötven mázsával termeltek többet a normánál. Erre a mennyiségre is hamarosan vevőt találtak. Beleadtak apait, anyait, hogy ezt a szintet tartsák. Űjabb és újabb vevők következtek. Rónavölgyiék pedig igyekez­tek minden igényt kielégíte­ni. A zavaros helyzetet a keverőüzemben mások is ki­használták. Fekete Attila, aki erőgépkezelőként dolgo­zott a keverőüzemben, élve az alkalommal, hogy egyedül tartózkodik a telepen, erő­gépének pótkocsijára 30 má­zsa szárított szemes kukori­cát engedett, és szállított a lakására. Tóth József segéd­munkás pedig havonta álta­lában csak egy alkalommal tulajdonított el hízótápot, ö legalább tudta a „mértéket”. Rónavölgyi és társai több mint 154 ezer forinttal ká­rosították meg a társadalmi tulajdont. A tárgyaláson az elsőrendű vádlott azzal vé­dekezett, hogy nem ők vol­tak a kezdeményezők, mi­vel csak folytatták a korábbi gyakorlatot. A védekezést a bíróság nem fogadta el, ko­rábban ugyanis ilyen vissza­élések nem történtek a ke­verőüzemben. A Gyulai Járásbíróság, dr. Nikula Valéria büntető ta­nácsa folytatólagosan, jelen­tős értékre, bűnszövetségben, társtettesként, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntet­te miatt Rónavölgyi Lászlót 2 év és 6 hónap, Kontró Im­rét, Frank Gábort 2 év, Pus­kás Sándort, Czabai Jánost, Szabó Lajost egy év 8 hó­nap szabadságvesztésre ítél­te. A többi vádlottat a já­rásbíróság felfüggesztett sza­badságvesztéssel és pénz­mellékbüntetéssel sújtotta. A 25 vádlott közül többen fel­lebbeztek, mások pedig be­lenyugodtak az ítéletbe. (Serédi)

Next

/
Thumbnails
Contents