Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-22 / 146. szám
1983, június 22., szerda o Ülést tartott a HVDSZ elnöksége Fejlődő szövetkezeti szolgáltatások A lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítéséből jelentős részt vállalnak az ipari szövetkezetek; a csaknem ezer szövetkezetből 640 foglalkozik valamilyen szolgáltatással. Évente több mint 5 milliárd forint értékű munkát végeznek, s ez csaknem egynegyede a lakosság részére nyújtott összes szolgáltatás értékének. Vajon hogyan képesek lépést tartani a változó igényekkel? Erről kérdezte Mészáros Vilmost, az OKISZ elnökhelyettesét Osváth Sarolta, az MTI munkatársa. A szakszervezet termelést segítő tevékenységéről, a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom és az újítómunka tapasztalatairól tanácskozott tegnap a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Megállapították, hogy a helyiipari és a kommunális szolgáltatást végző vállalatoknál kedvező változások tapasztalhatók a szocialista munkaverseny-mozgalom- ban, az utóbbi esztendőkben előtérbe kerültek a termelés és a szolgáltatás minőségének javítására, az export fokozására , valamint az anyag- és energiatakarékosságra vonatkozó vállalások. A vállalatok nagy része számít a szocialista brigádok többletteljesítményére, a kollektív és egyéni vállalásokra, előfordul azonban az is, hogy esetenként csak kampányfeladatok elvégzésével bízzák meg őket, vagy egész évre szóló, általános célokat jelölnek meg számukra. így a brigádoknak kevesebb lehetőségük adódik az év közben változó gazdasági feladatokhoz igazítani mun- kaversenyprogramjukat. Ennek oka elsősorban az, hogy a vállalatok egy részénél a gazdasági vezetők nem tekintik folyamatos feladatuknak a munkayerseny szervezését és irányítását. A szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása — amelyen a HVDSZ tagságát 42 küldött képviselte — máris érezhető új lendületet adott a mozgalomnak, megélénkült a szocialista brigádok tevékenysége, mind a gazdasági, mind a kulturális munkában. Javulás tapasztalható — bár még elég lassú ütemű — az újítások terén is. Az elmúlt két esztendőben lényegesen nem változott az újító dolgozók aránya — 4 százalék —, a benyújtott újítások száma viszont 1,4 százalékkal nőtt, az elfogadottaké a korábbiakhoz képest 6,5 százalékkal, a bevezetett újítások aránya pedig 8,2 százalékkal emelkedett. Az újítómozgalom a legeredményesebb a vízügyi ágazatban, az ÉVM és az Ipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok jó részénél azonban a kívánatosnál és a lehetségesnél alacsonyabb színvonalú. Kedvező viszont — mutatott rá az elnökség —, hogy egyre több újítás kapcsolódik a kommunális és közüzemi szolgáltatásokban különösen fontos energiatakarékossági feladatok teljesítéséhez. A táv- hőszolgáltató, a kéményseprő és tüzeléstechnikai vállalatok jelentős eredményeket értek el az energiatakarékosságban, egyebek közt a hőtermelő berendezések, a hőszabályozás, a vezetékhálózat korszerűsítésében. Számos új energiatakarékos módszert, eljárást vezettek be. A Szombathelyi Városgazdálkodási Vállalatnál például a szennyvíznél keletkező, korábban nem hasznosított biogázok elégetésére dolgoz-- tak ki módszert, amellyel fűtésre alkalmas energiát nyernek. A módszert azóta több vállalat is átvette és sikeresen alkalmazza. Környezetkímélő műtrágyázás A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet Keszthelyi Kemizálási Szolgálatának közreműködésével a Bala- ton-parti területeken fokozatosan megvalósítják a mindenfajta kemizálási szennyezéstől mentes mező- gazdasági termelést. A hozamokat növelő, a kultúrnövények védelmét szolgáló vegyipari termékek nélkülözhetetlen eszközei a korszerű mezőgazdasági termelésnek, ám a talajba, illetve a növényzetre juttatásuk káros lehet a környezetre, elsősorban is az élővizekre. A Keszthelyi Kemizálási Szolgálat munkatársai elsősorban a Balaton védelmét tartották szem előtt, amikor hozzáfogtak a környezetet védő és kímélő folyékony műtrágyázás kísérleteihez. A keverékek előállítására mo- dellüzemet építettek, készítményeik alkalmazásához pedig a helyi egyetemi tangazdaságban és a szomszédos cserszegtomaji termelőszövetkezetben láttak hozzá. A folyékony műtrágya különösen alkalmas a Balaton-fel- vidéki szőlő- és gyümölcsültetvények talajerőpótlására, mert a megfelelő berendezéssel a kívánt mélységbe, a gyökérzóna közelébe juttatott oldat nem mosódhat le a talajfelszínről. A Balaton-felvidéken a kővágóörsi termelőszövetkezetben már üzemi méretekben alkalmazzák a keszthelyi módszert, és a sikeres kísérletek után az eljárás bevezetésére készülnek a Badacsonyi Szőlőtermelési Rendszer taggazdaságai is. A folyékony műtrágya alkalmazásának haszna még a jelentős termésnövelő hatás, s hogy a szer kijuttatásához kevesebb idő és munkaerő szükséges, mint más eljárásokhoz. — A szövetkezetek a szolgáltatóhálózat fejlesztésére tíz év alatt több mint 2 milliárd forintot fordítottak, ennek eredményeként alakult ki a főleg mennyiségi igényeket kielégítő országos hálózat — mondotta. — Időközben azonban bizonyos szolgáltatások iránt csökkent, mások iránt viszont fokozódott az érdeklődés, s egy sor újfajta szolgáltató tevékenységre is szükség van. Előtérbe kerültek a minőségi követelmények, s ez alapvetően új helyzetet teremtett a szolgáltatásban. A változásokkal a kiépített szolgáltatóhálózat kevésbé tudott lépést tartani. Ezért új szervezeti formákra is szükség van, így folyamatban van a nagy egységek decentralizálása, az egyszerűbb szervezeti forma elterjesztése. Az utóbbiak közül elsősorban az általányelszámolást részesítették előnyben az ipari szövetkezetek. Az ilyen részlegek száma meghaladja a 3 ezret. Szövetkezeti szakcsoportokból 227 alakult, ezek csaknem mindegyike végez valamilyen szolgáltatást. Erősségük elsősorban az, hogy a közvetlen anyagi érdekeltség miatt javult a munka minősége, s jobban igazodnak a megrendelői igényekhez. Figyelmeztető jel viszont, hogy a kisszövetkezeti forma lassan terjed, a múlt év végéig megalakult 156 kisszövetkezetből csak 7 kérte azt, hogy a fogyasztási szolgáltató kategóriába sorolják. A tartózkodás azzal magyarázható, hogy a vállalkozók még az egyszer végrehajtott csökkentés után is magasnak tartják a jövedelemszabályozás adókulcsait. Az OKISZ indokoltnak tartja ennek újbóli felülvizsgálatát. Az új szervezeti formák működésének tapasztalatai általában kedvezőek: javult a munka hatékonysága, csökkentek a költségek. Az egyszerűbb formában dolgozó szervezetek rugalmasabbak : például szombat, vasárnap, valamint az esti órákban is rendelkezésére állnak a szolgáltatásokat igénybe vevőknek. Bár az új formákkal javult a helyzet, mégis továbbra is ellentmondásosak a szolgáltatások jövedelmezőségi viszonyai. Tavaly néhány szolgáltató szövetkezet veszteséggel zárta az évet. A fő profilú szolgáltatók közé tartozó 88 szövetkezet — ezen belül 28 fodrászszövetkezet — is csak nagyon nehezen tudja ellensúlyozni a költségek növekedését. A fodrászok nyeresége tavaly 5 százalékkal csökkent. A jövedelmezőség biztosítására többen a régi módon változtatják termelési szerkezetüket. Párosítják a szolgáltatást valamilyen gazdaságosabb tevékenységgel, például árutermeléssel. Kezdeményezéseik azonban egyelőre még nem változtattak lényegesen a jövedelmezőségen — de nem is biztos, hogy ez mindig a helyes megoldás —, ezért további elemzésekre van szükség ahhoz, hogy kialakuljanak a valóban életképes szervezetek. Ezt a folyamatot vizsgálja az OKISZ Országos Tanácsának szolgáltatási szakbizottsága, amely széles körű társadalmi vita alapján a fejlesztés irányainak meghatározásán dolgozik. Napjainkban játszódik le egy másik folyamat is: a vegyes profilú szövetkezetek úgy alakítják át szervezetüket, hogy egyes részlegeiket átadják más szolgáltatóknak, illetve lehetővé teszik, hogy a továbbiakban önállóan tevékenykedjenek. A szövetkezetektől „levált” részlegek számára megvan a lehetőség, hogy az új környezetben, illetve önállóan nyereségesen dolgozzanak. A szolgáltatások színvonala a háttériparon is múlik. Ezen a téren továbbra is gondjaink vannak, amit a megrendelők szintén tapasztalhatnak. Kevés az alkatrész, akadozik az anyagellátás. A helyzeten szövetkezeteink is igyekeznek változ- toztatni; berendezkednek a leggyakrabban szükséges alkatrészek, hiánycikkek gyártására, illetve a használtak felújítására. Az anyag- és alkatrész- ellátás területén, sajnos, csak lassú javulás várható, mert az anyagi lehetőségek korlátozottak. A szövetkezeti szolgáltatásban — az új szervezeti formák, a korszerűsödő érdekeltségi viszonyok nyomán — javulás várható, s az, hogy a lakosság egyre rugalmasabban alkalmazkodó, s rövid határidőre, jó minőségben dolgozó szövetkezeti szolgáltatókkal találkozik. Útépítők tizenhármán A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalatnak Békés megyében egy fő- és három építésvezetősége, valamint aszfaltgyártó és bedolgozó üzeme van. Felkészültségével évente mintegy 30 kilométer útszakaszt képes felújítani, ezenkívül üzemi utakat épít, javít és kisebb műtárgyakat készít. — Javarészt a KPM békéscsabai Közúti Igazgatóság bíz meg bennünket munkával, de megrendeléseket kapunk a tanácsoktól, vállalatoktól, gazdaságoktól is — tájékoztat Sziklai György főépítés-vezető. — Augusztus 15-re kész lesz — mondja Puskás Sándor építésvezető, aki most Békéscsabán, a Szarvasi úton, a vasúti felüljáró aszfaltszőnyegének a „terítését” irányítja. A kijelentését azonban megtoldja: — Ha a régi felüljáró felújításánál nem jönnek_ közbe akadályok. Elmondja, hogy a régi és az új híd között jelentős szintkülönbség lesz, mert a régit, amely vasbetonból készült, meghagyják. Még sok évig jól fogja szolgálni a közúti közlekedést. A kicserélése igen költséges lenne. A forgalmat egyelőre az új felüljáróra terelték, amelyen az aszfaltszőnyeg terítése néhány nappal ezelőtt befejeződött. A közlekedés így is folyamatos. Amint látom, akadályt csak az útépítő gépek és bitumenszállító járművek okoznak néha-néha. A felüljáró Szarvas felőli lejtőjének a végén mély árokban a vízelvezetésen dolgozik a tizenhárom tagú Előre brigád, amely kiemelkedő munkájával az évek során igen jó hírnevet szerzett magának. Az aranykoszorús jelvény többszöri elnyerése után, 'az 1981. évi eredménye alapján kiérdemelte a Szakma Kiváló Brigádja címet, az 1982. évi eredménye alapján pedig a Vállalat Kiváló Brigádja lett. Hárman a tizenháromból (balról): Nyilasi József, Iiyés Károly és Ilyés Sándor Az útépítők nem beszédes emberek, de azt ígérik, hogy augusztus 15-re elkészül ez a mintegy 700 méteres útszakasz Ilyés Károly, a brigád vezetője azonban ehhez hozzáfűz még egy mondatot. — Ha lesz anyag, gép, a mi szómtmkra pedig pénz. — Jó, hogy a pénzt is említi — mondom. — Nem kell azt szégyellni! — Nem, nem. De mi csinálunk pénz nélküli munkát is. Vállalunk kommunista műszakot, és díjmentesen szoktunk részt venni az iskola karbantartásában, szépítésében. A brigád 1970-ben Okány- ban verbuválódott össze. Az emberek egyszerre kerültek a vállalathoz. Az idősebbek közül néhányan nyugdíjba vonultak, helyükre fiatalabb okányiak jöttek. Az azóta eltelt 13 év alatt sok tapasztalatra tettek szert. Egyebek közt arra is, hogy a boldogulásuk, létfenntartásuk feltételeit leginkább a vállalat biztosítja. — Itt — jelenti ki Nyilasi József — elég jól keresünk, naponta meleg ételt ebédelünk, és buszon utazunk reggel a munkahelyre, este pedig haza. Tennivaló meg van annyi, hogy ember legyen a talpán, aki győzi. — Jó az is, hogy sok a munka? — Akkor lehet keresni. Nálunk teljesítménybér van. — No, akkor biztosan ösz- szejött már egy autó ára. — Nincs autóm, abból nem is lesz, amit itt keresek. Az igaz, hogy néhány éve családi házat építettem, aminek az ára négy-öt autóéval is felér. Persze, OTP-kölcsönt is felvettem, amit — kiszámítottam — nyugdíjba vonulásom után még négy évig törleszteni fogok. — Segített az építkezésen a brigád? — Természetesen. Nálunk az így szokás. Zádori Lajos szintén családi házat épített. Most ő is törleszti az OTP-kölcsönt. Amikor azt kérdezem tőle, hogy miből fizet, így válaszol: — A keresetemből, és abból, amit esténként és munkaszüneti napokon otthon összegürcölök. Van néhány disznóm, apró jószágom. Elmondja még, hogy csak akkor kezdhetett az építkezésbe, amikor már a négy gyermekét felnevelte. Az egyik kőműves, a másik asztalos, a harmadik szövőnő, a negyedik elektroműszerész lett. Szakmát adott nekik, hogy könnyebben indulhassanak az életben, mint neki erre annak idején lehetősége volt. Fazekas Sándor, a brigád legfiatalabbja mindössze 25 éves. Bevallja, hogy nem szeretett tanulni, azért lett kubikos, pontosabban útépítő munkás. Bírja és szívesen is csinálja. Emellett otthon jószágot tart. — Van tíz süldőm és tizenhat hízóm — büszkélkedik. Tréfásan megjegyzem: — Ha a falubeli lányok megtudják, hogy fiatal, nőtlen, és ráadásul jómódú is ... Derűsen mosolyog. — Egyszer majd megnősülök. Már ki is szemeltem magamnak, hogy kit veszek el. A szegénységet bizonyáMély árokban, a vízelvezetésen dolgoznak Fotó: Veress Erzsi ra sem ő, sem más nem szereti. Puskás Sándor röviden így jellemzi a brjgádot: — Egy faluból valók, barátok, nem eszik egymás idegeit. Minőségi munkát végeznek. Megkapják a feladatukat, több' gondom nincs velük. Ügy is van sok más tennivalóm. Pásztor Béla
