Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-17 / 142. szám
NÉPÚJSÁG 1983. június 17., péntek Polgári védelmi parancsnoki értekezlet Tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében rendezték meg a megyei polgári védelmi parancsnoki értekezletet, melyen részt vettek a megyei tanács osztályainak, a járási hivatalok, a városi tanácsok vezető, képviselői. valamint a hivatásos állomány. Skorka Mihály alezredes köszöntötte a jelenlevőket, többek között az elnökségben helyet foglaló Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, Priskin Terézt, a megyei pártbizottság munkatársát és Lovász Ma- tildot, a megyei tanács párt- bizottságának titkárát. Dr. Szalay Tibor alezredes, a PV megyei törzsparancsnoka csaknem másfél órás beszámoló előterjesztésében átfogó képet adott a testület munkájáról, értékelte a feladatok időarányos teljesítését, majd a további tennivalókat összegezte. A beszámolóból kitűnt: a tervidőszak első felében a polgári védelem területén terv szerinti és kiegyensúlyozott munka folyt. A szükséges okmányok naprakészek, javultak a személyi és tárgyi feltételek. Több alkalommal tartottak ellenőrzést. Az elmúlt évben a megyénkben megrendezésre került polgári védelmi gyakorlat jól szolgálta a felkészülést. A résztvevők a gyakorlatban is széles körben alkalmazhatták tudásukat, bebizonyíthatták felkészültségüket. Ezt követően az állomány eszmei, politikai fel- készültségéről hangzott el tájékoztató. A hozzászólók többek között vázolták a műszaki védelem feltételeit, a kollektív életvédelmi létesítmények sajátosságait. Elmondták: a sokrétű feladatok jól szolgálták a kiképzést, a felkészítést, ugyanakkor a jövőben a felkészítésbe több gyakorlati részt szükséges iktat- nl- — szekeres — Közös érdekek a kistermelésben Csongrád és Békés megye szakembereinek eszmecseréje A Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövetsége június 16-án, tegnap együttes ülést tartott Szarvason, a Csongrád megyei testület képviselőivel. Az állami tangazdaság húsüzemében rendezett tanácskozáson ott volt, és felszólalt Sarkadi István, a Békés megyei pártbizottság tagja, valamint dr. Tóth Mihály főkertész, a Csongrád megyei kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövetségének titkára is. A vendéglátók nevében Schmidt János elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Krész Ferenc, a. Gyulai Húskombinát főosztályvezetője ismertette a kistermelőkkel folytatott szerződéses termeltetés helyzetét. Ezután Medovarszki András, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat osztályvezetője az elmúlt évek eredményeiről, a felvásárlás és az értékesítés lehetőségeiről tájékoztatta a résztvevőket. Végül Kormány János, a vaskúti Bácska Tsz ágazatvezetője a nyúltenyésztés állapotáról, valamint az exporttal kapcsolatos tudnivalókról számolt be a tegnapi ülésen. A tájékoztatók után kérdések, hozzászólások következtek. Többen is hangsúlyozták a szerződéses fegyelem betartásának és a minőségi követelményekhez való alkalmazkodás szükségességét. A lényeg az, hogy a népgazdaság célkitűzései mellett egyaránt figyelembe kell venni a vállalatok, a szövetkeztek és a kistermelők érdekeit is. A bejelentések után Békés és Csongrád megye szakembereinek Lendvai Sándor, a húsüzem vezetője mutatta be a termelés egyes folyamatait, valamint a berendezéseket. —y—n Az agrokémiai telepekről tárgyaltak Hagyomány már, hogy a MÉM Műszaki Intézet minden évben értékeli a műtrágyatárházak és agrokémiai társulások működését. Az idén erre az értékelésre tegnap került sor ' megyénkben, a BAGE három agrokémiai telepének megtekintésével együtt. Hazánkban a BAGE volt az első, amely megszervezte a kemikáliák teljes körű forgalmazását. A nap programja Telekgerendáson kezdődött a helyi agrokémiai telepen. Ezt követően a muronyi telepet nézték meg a szakemberek, majd Kamuion Nagy Mihály, a BAGE igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Dr. Kovács Gábor, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ főigazgató-helyettese vezette a vitát, ahol többek között elhangzott Guckver Lajosnak, a MÉM Műszaki Intézet osztályvezetőjének és Kariinger Jánosnak, a , MÉM növény- védelmi és agrokémiai főosztály főmunkatársának előadása. Ezután a részt vevő szakemberek észrevételeket, javaslatokat tettek a témával kapcsolatban. ' Délután a szabadkígyósi agrokémiai telep megtekintése szerepelt a programban. Mindhárom telepen Sziklai András, a BAGE agrokémiai főágazat-vezetője tájékoztatta a szakembereket a létesítmények eddigi tapasztalatairól. (v. 1.) Az egész napos program résztvevői felkeresték a tclckgc- rendási agrokémiai telepet is Fotó: Fazekas László Értékelte munkáját a Közalkalmazottak Szakszervezete (Folytatás az l. oldalról) dolgozó nincs. A kulturális területeken tevékenykedők általában aktívan részt vesznek a politikai és tömegszervezetek munkájában. A munkaidő-beosztásuk sajátossága, hogy gyakran dolgoznak hétvégeken és ünnepnapokon is. A beszámolót követően Ambrus Zoltán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője válaszolt a kérdésekre. Jelentős napirendi pontként tárgyalta a megyebizottság Mokran János titkár előterjesztésében a Közalkalmazottak Szakszervezete Békés megyei bizottságának választás óta'végzett munkáját. A mozgalom előtt álló összetett és bonyolult feladatok sorában érvényesült az érdekvédelem és a nevelőfunkció, feladataik középpontjában az állami munkát segítő szakmapolitikai tevékenységet tartották. Mozgalmi eszközeikkel segítették a politikai, állami döntések és határozatok végrehajtását, fórumrendszereikkel támogatták a szocialista demokrácia kibontakoztatását és a közigazgatás korszerűsítését. Elhatározták, hogy a jövőben nemcsak a bér- és jutalmazáspolitikai irányelvek érvényesülésével foglalkoznak, hanem vélefnényezik a középtávú tervidőszakban például a tanácsi igazgatás költségkihatásait, a bér- és keresetszabályozás és az érdekvédelem összhangját. Az állami vezetők szemléletének kedvező irányú változását bizonyítja, hogy minden szinten keresik a korszerűbb megoldások lehetőségét. Ennek ellenére sem lehetnek elégedettek a korszerűsítés ütemével és feltételrendszerének megteremté- ~sével. A középtávú tervek rendszerét követve jó eredmény, hogy az ügyfélszolgálati tájékoztató irodák száma emelkedett, s tanácsaink eredményesen alkalmazzák az új államigazgatási eljárási törvény előírásait. Az emberek jogi ismereteit jog- propagandával próbálták bővíteni., Kísérleti jelleggel megalakult a tisztségviselői titkárság. Beváltotta a szervezéséhez fűzött elképzeléseket a megyei munkaerőszolgálati iroda. A megye több .háttérintézményében folytatódott a szakmai és gazdasági integráció. Számos helyen megvalósult a gépi adatfeldolgozás, a mikrofilmes adattárolás és a számítógépes nyilvántartás. A korszerűsítés gyakran nehéz feladatot jelent a dolgozóknak, előnyei azonban hosszú távon jelentkeznek. Belső gondokat jelent a középvezetők alkalmasságának megítélése, a tervszerűbb káderutánpótlás, a szervezettebb szakmai képzés. Átalakult a települési struktúra egy része . me- g”énkben; Gyomaendrőd egyesítésével, közös tanácsok szervezésével és a városkörnyéki községek kialakításával. A társközségek helyzete nálunk kedvezőbb képet mutat az országos tapasztalatokhoz viszonyítva. A szocialista brigádmozgalom, a munkakollektíva és munkamozgalom mind a hivatalok, intézmények tevékenységének fejlesztését és korszerűsítését szolgálják. Céljuk, hogy kiküszöböljék a bürokratikus jelenségeket, gyors és pontos legyen az ügyintézés, fokozzák a dolgozók szakmai, politikai műveltségét, ösztönözzék a társadalmi munka végzését. Jelenleg 27 szocialista brigád tevékenykedik 388 taggal. A bérfejlesztés kérdéseit, az élet- és munkakörülmények alakulását sokféle szempontból vizsgálta és tárgyalta a megyebizottság. Foglalkoztak a címrendszer és a törzsgárdatagság, a munkakörülmények, a munkavédelem, a dolgozók lakásépítési támogatásának, üdülésének, segélyezésének kérdéseivel. Munkaterv alapján, következetesen dolgozik a megye 40 alapszervezete, munkájukat a megyebizottság segíti és figyelemmel kíséri. A hozzászólások során dr. Varga István elmondotta, hogy a beszámoló kollektív, következetes munkát tükröz látványos eredmények nélkül. A jövőben is nagy felelősség hárul a szakszervezetre, s az embereket foglalkoztató kisebb jelentőségű dolgokra jobban kell odafigyelni. A munkaakciók eredményességét méltatta dr. Molnár Margit. A Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének alel- nöke, Hantos Jánosné megfelelőnek értékelte a megyebizottság munkáját, s kérte, hogy konkrét javaslataikkal segítsék a központi vezetőséget. Az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetőhelyettese, dr. Fodor End- réné a párt elvárásait ismertette a formalizmus elemeinek csökkentésével, a tagok szocialista nevelésével kapcsolatosan. A megyebizottsági ülés, amelyen részt vett Írházi Lajosné, az SZMT vezető titkára is, végezetül elfogadta a beszámolót és a feladattervet. Bede Zsóka Három kondorosi eseményről A Debreceni Agrártudományi Egyetem továbbképzési osztálya öthetes tanfolyamot szervezett mezőgazdasági tsz-ek elnökeinek, általános elnökhelyetteseinek. A továbbképzés - keretében tegnap, június 16-án a kondorosi Egyesült Termelőszövetkezetbe szakmai tapasztalatcserére látogattak el. Megtekintették a sertéstelepet, megismerkedtek a gépcsoport munkájával, határszemlén vettek részt, majd az épülő — 1300 férőhelyes — szarvasmarhatelepet nézték meg. Az Egyesült Tsz tevékenységét Ladnyik Mihály ismertette a Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas és Békés megyei vezető szakemberekkel. * * * A Csongrád megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége mellett működő termelésfejlesztési és közgazdasági munkabizottság 25 tagú csoportja látogatott el tegnap, a kondorosi Takarmánykeverő Közös Vállalkozáshoz. A szomszédos megye mezőgazdasági szakemberei a közös vállalkozásban létrehozott keverőüzem tevékenységével ismerkedtek meg, mert megyéjükben szeretnének hasonló szövetkezeti üzemet, társulást létrehozni. Programjukat Füzesgyarmaton folytatták, ahol a Vörös Csillag Tsz-ben működő takarmánykeverőt tekintették meg a szakemberek. * * * A Békés megyei Termelő- szövetkezetek Szövetségének nő- és szociális bizottsága a kondorosi Egyesült Tsz-ben tartotta kihelyezett ülését. Ez alkalommal a nyugdíjasok és járadékosok helyzetéről tárgyaltak, valamint a segélyezési alap létrehozásának feltételeit, lehetőségeit vitatták meg. A bizottság által megtárgyalt előterjesztést a szövetség elnöksége soron következő ülésén tűzi napirendjére. Sz. J. Ésszerű importtakarékosság Szeget dollárért? O z importtakarékosság olyan fogalom, amelyet manapság nemcsak a közgazdák, a gazdasági szakemberek használnak, hanem a köznyelv is. Mindenkinek meg kellett ismerkedőié ezzel a fogalommal, amely a termelés, a forgalmazás egyik kulcsszavává vált. De miért? Köztudottan nyitott gazdaság a mienk, ami közelebbről azt jelenti, hogy termékeink viszonylag nagy részét exportáljuk, és hasonlóan nagy arányban hozunk be külföldről nyersanyagokat, alapanyagokat, félkész termékeket, fogyasztási cikkeket. A nemzetközi munkamegosztásban való részvétel a mi számunkra nélkülözhetetlen, hiszen — hogy csak a legismertebb példákat említsük —, nálunk nem terem meg a citrom, de van bőven almánk, nem gyártunk autót, de tudunk exportálni autóbuszt. Nem törekedhetünk önellátásra, de arra törekednünk kell, hogy nemzetközi kereskedelmi és fizetési mérlegünk egyensúlyban legyen. Ezt az egyensúlyt különösen nehéz megteremteni, fenntartani, az iparilag legfejlettebb országokkal, hiszen ezek tudják szállítani számunkra a legkorszerűbb termékeket, s ezeknek tudunk a legnehezebben árukat ajánlani, amelyek nekik is megfelelnek. Lényegében ez a helyzet kényszerít bennünket arra, hogy takarékoskodjunk az importtal. Igen ám, de hogyan? Bármelyik termelő, amelyik rendszeresen tőkés importból származó alapanyaggal, félkésztermékkel vagy akár csomagolóanyaggal dolgozik, be tudja bizonyítani, hogy számára az a behozatal nélkülözhetetlen. Követeli hát — okkal, joggal — az import folyamatosságát, sőt, esetleg a termelés bővítéséhez, korszerűsítéséhez szükséges újabb gépek, technológiák megvásárlását. Ilyen viszonyok között mégis, központilag is korlátozni kell a behozatalt, illetve az eddig importált cikkek egy részét hazaival kell helyettesíteni. Másfelől arra kell törekedni, hogy minél több, a világpiacon sikeres terméket állítsunk elő, s ennek érdekében is módosítják a termelők gyártmányszerkezetüket. Persze, korántsem csupán mennyiségekről van szó: legalább ilyen fontos, hogy exportunk gazdaságos legyen, vagyis hogy viszonylag olcsón, termelékenyen állítsuk elő a külföldre szánt termékeket is. Nem igazán javítja a külkereskedelmi mérleget az olyan áru exportja, amelynek előállítására ráfizetünk. Hasonló a helyzet a behozatallal: vé- tok olyan termékeket importálni, amelyek előállítására magunk is képesek lennénk esetleg jóval olcsóbban, mint amennyiért a vi- lágoiacon hozzájutunk. Csakis ebben a megvilágításban szabad az importtal is takarékoskodni. így azonban — kell. Hogy ismét a mindenki által ismert fogyasztási cikkek közül vegyünk példát, említhetjük az olyan egyszerű termékeket, mint a szeg, a csavar, az ásó, a kapa; ilyeneket súlyos hiba konvertibilis valutáért vásárolni. Meg kell, mert meg lehet teremteni az ezek hazai gyártásához szükséges elegendő kapacitást:ez reális, ésszerű importhelyettesítés. Másnak minősül az olyan importtakarékosság, amelynek következtében az idén például szórakoztató elektronika cikkekből, bizonyos keresett kötöttárukból kevesebbet hozunk be tőkés piacokról, mint tavaly. Ezt kényszerűségből és átmenetileg teszik az illetékesek, hiszen ilyen fogyasztási cikkeket hasonló minőségben és választékban a belkereskedelem nem tud hazai forrásból beszerezni. Az import ilyen mérséklése csak afféle tűzoltó munka, amely a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának pillanatnyi javítását célozza. Hasonlóképpen nem igazi importhelyettesítés — mert tartósan nem járható út —, ha az eddig behozott termék helyett megpróbálnak a termelők valamit itthon előállítani, de ezt vagy drágábban teszik, mint amennyibe az import került, vagy — és ez a nagyobb baj —, nem olyan minőségben, választékban gyártják az adott terméket, amilyet a hazai piac igényel. Tartós javulást tehát csak úgy érhetünk el, ha a mezőgazdaság, az ipar az eddiginél termelékenyebb munkával készít minden piacon jól értékesíthető cikkeket, ugyanakkor magas színvonalú termékek gazdaságos előállításával pótolja a behozatalt olyan cikkek esetében, amelyek importja —, mint például a szegé vagy a kapáé — földrajzi, természeti, műszaki adottságaink birtokában indokolatlan. ás szóval, egyszerűbben : mindent gyártanunk kell, amit tudunk, és amit érdemes — mert az ilyen terméket tartósai! importálni észszerűden —, és nagyobb mennyiségben kell a világpiacon megjelennünk exportképes, korszerű áruinkkal. Ha ezt sikerül elérni, akkor nem lesz szükség arra a bizonyos tűzoltó munkára, amely itthon szükséges cikkek behozatalát mérsékli pillanatnyi kényszerűségből. t. Gál Zsuzsa Diplomaosztás Szarvason Június 16-án délelőtt diplomakiosztó ünnepi tanácsülést tartott a Debreceni Agrártudományi Egyetem Főiskolai Kara Szarvason. A Himnusz elhangzása és dr. Kurucz Gyula rektorhelyettes megnyitója után dr. Szántosi Antal főiskolai tanár, a kar igazgatója mondott ünnepi beszédet. Ezt követően 105 üzemmérnök vehette át diplomáját a tegnapi rendezvényen. Közülük 45-en öntözéses meliorációs, 60-an pedig növénytermesztési szakon végeztek. Ugyancsak oklevelet kapott az a 17 hallgató is, akik gyepgazdálkodás szakon tettek szakosító államvizsgát. A friss diplomások eskütétele után került sor a búcsúbeszédre, majd a Szózattal zárult az ünnepi tanácsülés. —y—n Hz agrárújságírás helyzetét vitatta meg a MUOSZ elnöksége A Magyar Újságírók Országos Elnöksége csürtörtö- kön a Herceghalmi Állami Kísérleti Gazdaságban kibővített ülést tartott, s ezen megtárgyalta az agrárújságírás helyzetét és feladatait. A kibővített ülés munkájában részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter is. A tanácskozást üzemlátogatás zárta be, amelyen Góg Mátyás igazgató tájékoztatta a résztvevőket a gazdaság tevékenységéről.
