Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-15 / 140. szám
1983. június 15., szerda Szomszédolás A MEGYE PAftTBIZOTTSAC g * MEGVB TtMÁCS IÁT JA Egy ember, akihez hasonló nincs a világon. Masutatsu Oyama, a kyokushinkai karate megalapítója, a világ egyetlen tízdanos mestere. Tőle kérdeztük, hogy érzi magát Magyarországon? — „Egészen mást találtam Önöknél, mint amit vártam. Megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy odahaza nem reálisan mutatják be a szocialista országokat. Magyarországon csodálatosan tiszta a levegő, sok a virág, nagyon sok a zöld, ettől az ember szíve meglágyul. A Szolnokról szóló tájékoztatásból azt értettem meg, hogy ez a város megküzdötte a maga sorsát. Olyan ereje van a városnak, amely révén mindig újra és újra talpra áll, akárhányszor elpusztítják, és ez a meg-megújulás egybevág a karate legátfogóbb elveivel” — fejezte be a mester. ^Állatkerti óvodások. Mintegy kétezer állat, 130 faja látható a Jászberényi Hűtőgépgyár ' kultúrparkjában. Ebben az évben 18 tigris, három oroszlán, egy medve, húsz vietnami csüngőhasú született, ezenkívül még számos újszülöttel gazdagodott az állatkert. Űj szerzemények is láthatók Jászberényben, mint például az üstökös -majompár és az európai bölény. Az állatkertet évente mintegy kétszázezer látogató keresi fel. DÉÜmAMRSZfá Iloldizsár mester albuma, Boldizsár István a hűség festője. Képzőművészeti irodalmunkban lassan közhelyszámba megy Boldizsárt úgy emlegetni, mint az utolsó nagybányait. Az orosházi születésű művész tanult Münchenben, élt Rómában, megjárta Párizst, de témavilágát, a szívének kedves tájakat ő is itthon lelte meg. A kitűnő tipográfiájú, pompázatos kivitelű album, amely a közelmúltban jelent meg, 63 fekete-fehér és 65 színes reprodukciót tartalmaz. Ez a kötet az olvasónak kedvcsináló: ha Orosházán jár, nem felejti el felkeresni a Boldi- zsár-képtárat. A 86 éves művésznek ünnepi esemény: művei könyvalakban való fölmutatásának nagy pillanata. . Bedolgozók — nyolc megyéből. Tápén, a szövetkezeti központ csak egy raktárra emlékeztet, s ki gondolná, hogy ez a cég csaknem 2500 embernek ad biztos kenyeret. A bedolgozói rendszert nem a Tisza-parton találták ki, de a szegediek sokat tökéletesítettek az elven, és hűen kitartottak mellette. Évente körülbelül kétezer— kétezernégyszáz bedolgozóhoz megy ki a teherautó, viszi a nyersanyagot, hozza a készárut pontos/an nyolc megyéből. A háziipariak képesek az örökös megújulásra, bizonyítja ezt, hogy nemcsak jó pozíciókat szereztek évekkel ezelőtt a tőkés piacokon, hanem hírüket meg is tudták őrizni. A horgászok számadása Hajdú-Biharban. Nemrégiben tartotta közgyűlését a MOHOSZ Hajdú-Bihar megyei bizottsága. A tanácskozáson többek között elmondották, hogy hazánkban tavaly 858 engedélyes horgász- szál volt több, mint 1981- ben, s közülük 556 hajdú-bihari volt. Magyarország horgászvizeinek egy hektárján 148 kilogramm hal akadt horogra — Hajdú-Bihar legjelentősebb horgászvizén," a fancsikai tavon 361 kilogramm — hektáronként. A hajdú-bihariak jól szerepeltek az országos horgászcsapatbajnokságon az elmúlt évben, ahol az első osztály bajnokai lettek. A Vekeri tó mellett július 11. és 20. között rendezik meg a megyei horgásztábort. Öntözőtelepen. A víz nagy úr — mondják a mezőgazdasági szakemberek. Mindezeket tudva egyértelmű az öntözés jelentősége. Az öntözés irányított vízellátást jelent, s a mezőgazdasági üzemek termelését teszi biztonságosabbá. A Hajdúnánási Állami Gazdaság AC-telepén, amely 100 millió forintba került az államnak, mintegy 1780 hektárt öntöznek. Szárazság van, kell a víz a növényeknek. A hajdúnánásiak búzát, kukoricát, cukorrépát, lucernát és borsót öntöznek évente. Jelenleg a borsót öntözik, ennek a legnagyobb a vízigénye. A telep 1978-ban már teljes kapacitással üzemelt, tehát öt éve annak, hogy korszerű körülmények között termelnek ezen a területen. Miközben a szórófejekből kisugárzó víz szivárványát nézzük, fejünk felett el-elhúz a növényvédő repülőgép is: a borsót vegy- szerezik. Mivel a termést meg is kell védeni a betegségektől, a kártevőktől. Iskolabővítés társadalmi munkában. Püspökladányban, a Mező Imre úti általános iskola két tanteremmel bővült és új tanári szobát kapott. Ezenkívül könyvtár- helyiséget is kialakítottak. A nagyközségi tanács biztosította az építéshez szükséges anyagot, a helyi November 7. Termelőszövetkezet és néhány üzem szocialista brigádja társadalmi munkában végezte el a korszerűsítést. A társadalmi munka értéke eléri a 600 ezer forintot. *mJo fwmrnw. nnoumi _ Mm ma mi ÉMáf CÍOHGBiD || V n V A n * morn Országos búzabemutató Szegeden. Az elmúlt héten Szegeden, a Gabonatermesztési Kutató Intézetben országos búzabemutatót rendeztek. A nemesítők hangsúlyozták: a rendezvény elsődleges célja, hogy a fajtaváltásra, ezen belül a korai érésű fajtákra hívja fel a termesztők figyelmét. A szegedi kutatók által nemesített búzafélék az ország gabona-vetésterületének egy- hatmadán találhatók meg. A szegediek kínálata az elkövetkező évekre: GK Csongor, amely az öntözést jelentős terméstöbblettel hálálja meg. Kiváló alkalmazkodó képességű. Jó termőképességű a GK Boglár nevű korai takarmánybúza. A GK Ságvári kiváló szárszilárdságú, őszi kenyérbúza. A Gabonatermesztési Kutató Intézet kollektívája ebben az évben új. nagy termőképességű ke- nyérbúzafajtával „rukkolt” elő, amely egyelőre még csak fajtajelölt. Ez a korai érésű GK Szemes, amelynek termőképessége meghaladja a 7—8 tonnát hektáronként. Negyven éve a szakmában. Börcsök János több mint negyven évvel ezelőtt kezdte el szakmáját, a kisujjában van annak minden fogása. Jelenleg a Szegedi Építőipari Szövetkezetben dolgozik kőművesként, s mint ahogy elmondotta, már nyugdíjba is innen szeretne menni. Szocialista brigádjuk, amelynek 18 éve vezetője, a legszebb, de a legnehezebb munkákat kapja, régi házak, műemléképületek homlokzatának tatarozását, felújítását. I Mindez kézimunka, ezt nem lehet gépesíteni. Évente a keze alól hat-hét ipari szakmunkástanuló kerül ki. összeállította: V. L. Takarékszövetkezeti iizletház nyílik Gyulán Korábban már hírt adtunk arról, hogy a Gyulavári Takarékszövetkezet Gyula városra is kiterjesztheti működési területét. Sőt, a Pénzügyminisztérium által előírt feltétel, vagyis a másfél millió forint összegű tagsági részjegy összegyűjtése esetén az említett szövetkezet 1984. január első napjaiban üzletházat is nyithat Gyulán. A napokban arra kértünk választ Mag István ügyvezető-igazgatótól, hol tartanak jelenleg e nagy vállalkozás valóra váltásában, illetve bíznak-e változatlanul abban, hogy teljesíteni tudják nagyon sok gyulai kérését? — Mindenképpen bízunk ebben — mondja tétovázás nélkül Mag István. — Ezt már a meglevő csaknem 750 ezer forint összegű tagsági részjegy tudatában mondom, amit eddig szervező munkánk nyomán .a gyulai és a gyulavári szövetkezeti tagok befizettek. Pedig úgy igazán csak január második felétől beszélhetünk aktív tagszervezésről. Bízunk tehát abban, hogy a még hátralevő csaknem 7 hónap alatt a minisztérium által előírt feltételeket megteremtjük. Azt viszont meg kell mondanom, a szövetkezet valamennyi választott tisztségviselőjétől, dolgozójától óriási erőfeszv- tést követel e másfél millió, forintos részjegyállomány összegyűjtése. — Gyulán akarnak üzletházat nyitni, és azt mondta, hogy a gyulavári szövetkezeti tagok is segítenek a részjegyállomány növelésében. Ezt hogy értsük? — Mi kis szövetkezet vagyunk. Ebből az is következik, hogy a tagság céljaira fordítható különböző alapok nagyon szerények. Ha működési területünk és ezáltal taglétszámunk, továbbá forgalmunk növekszik, a tagság részére fordítható anyagi források is kedvezőbben alakulnak. Mi azonban sokkal inkább a szövetkezet iránti bizalom megnyilvánulásaként értékeljük azt. hogy az utóbbi hónapokban igen sok gyulavári tagunk már többszörös részjegyet jegyzett. Mert mi másból táplálkozna az a megnyilvánulás, hogy a részjegy címén befizethető összeg maximumát, a 20 ezer forintot jegyezte le. Az új tagok viszont a városból érkeznek naponként, hogy részjegyek jegyzése közepette kérjék tagfelvételüket. » — A Gyuláról érkezők egy része minden bizonnyal kölcsönt kérő, és ezáltal lesz tagja a szövetkezetnek. — Valóban így van. Erre mi fel vagyunk készülve, és szívesen fogadjuk a különböző célú kölcsönt kérő gyulaiakat. Az utóbbi hónapokban mintegy 300 gyulai lakos kért és kapott kölcsönt. A városból érkezők legtöbbje kisipari, mezőgazdasági és építési kölcsönt igényel. A SZÖVOSZ csaknem 6 millió forinttal növelte meg idei kölcsönkeretünket. Így az idén 10 millió forintot folyósíthatunk tagjainknak. Ebből mostanáig csak 6 millió forintot használtunk fel. Várjuk tehát az újabb kölcsönt kérőket. És jó érzés számunkra, hogy a Gyuláról érkező új, vagy régebbi ügyfeleink — így a kölcsönt kérők is — dicsérően szólnak gyors ügyintézésünkről. — A nagyarányú szervező munka, vagyis a Gyulára koncentrálás nem veti vissza a takarékszövetkezet legfontosabb üzletágának, a betét- állománynak a növekedését? — Semmiképpen sem. Június elsejéig időarányosan 2 millió 600 ezer forintos betétállomány teljesítése várt a gyulavári takarékszövetkezet kollektívájára. Ezt az előirányzatot 260 ezer- forinttal teljesítettük túl. Legnagyobb örömünkre községünkben nagyon kedvelt az ifjúsági takarékbetét, a takaréklevél és a gépkocsinyeremény-be- tét. — Tehát bízhatnak a gyulaiak abban, hogy 1984 januárjában a város központi részében megnyílik a takarékszövetkezet üzletháza? — Feltétlenül. És ebben már most segíti igazgatóságunkat Gyula város párt- és tanácsi vezetése — fejezte be válaszadását Mag István, a gyulavári takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója. Balkus Imre Becsomagolt autók a belvárosban Gyepszonyeg borítja Budapesten a Semmelweis utca aszfaltját, sőt az autókat is. Hermann Grub nyugatnémet művész Münchenben már sikerrel bemutatott alkotása valósult meg itt, a hazánkban első ízben megrendezett építészeti napok keretében. „Micsoda marhaság ez már megint” — hallani néhány meghökkent járókelőtől. Velük ellentétben sokaknak tetszik a zsúfolt, benzin bűzt árasztó autóoszlopok helyett a selymes fű látványa. (Hauer Lajos — KS) Az OFOTÉRT Vállalat június 20-án negyedik alkalommal rendezi meg a fotó- és optikai régiségek árverését a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában. Az aukcióra kerülő mintegy 185 darabból álló kollekciót, melyben több darab muzeális értékű, kiállításon mutatják be a vállalat Alpári Gyula utcai üzletében. A képen: első alkalommal kerülnek árverésre régi írógépek. (Fotó: MTI — Varga László felvétele — KS) Bírság a Duna szennyezéséért Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a hatósági eljárás lezárásaként 400 000 forint bírságot rótt ki a Duna szennyezéséért a nyergesújfalui Magyar Viscosa- gyárra. Februárban. mint annak idején hírül adtuk, egy tolózár hibás beállítása miatt körülbelül 80—90 tonna fűtőolaj került a Dunába a nyei'gesújfalui Magyar Viscosagyárból. A nagy mennyiségű olaj a rendkívül hideg vízben szerencsére azonnal tömbökbe merevedett. s a tömböket az erős szél a parthoz sodorta. . A bírságon kívül költségek címén 376 000 forint megfizetésére kötelezték a vico- sagyárat, mert ilyen kiadással járt a vízügyi igazgatóságnak a Duna megtisztítása. A gyár összes költsége azonban jóval meghaladja a vízügyi igazgatóságnak kifizetett háromnegyed millió forintot, hiszen veszteséget jelentett a megsemmisült fűtőolaj, kiadásokkal járt az összegyűjtött és a még hasznosítható olaj megtisztítása, és fedeznie kellett, a saját szervezésében végzett környezettisztítást is. II szocialista életmód és a közéleti tevékenység A szocialista életmód a közösségi társadalmi együttélési kapcsolatokra, ezen belül is a közösen, egymásra utáltán, a gondokat, a problémákat, a konkrét feladatokat csakúgy, mint az örömöket megosztó munkára épül. Ezért a szocialista életmód alapvető velejárója kell hogy legyen a közösségi magatartás a közügyek iránti érdeklődés, a közös feladatok megoldásában való aktív részvétel. E közéleti tevékenység egyik legfontosabb területe a politikai-közéleti tevékenység. Gyakran az utóbbit tekintik közéleti tevékenységnek csupán, kölcsönösen elferdítve ezáltal mind a közéleti, mind a politikai tevékenység tartalmát. A közéletiség magába foglalja a politikai tevékenységet, amelyben a közösség sorsával való törődés, mint az állami ügyekben, vagy a társadalom politikai szervezetei és intézményei tevékenységében való aktív részvétel jelenik meg. Ezen túl a közéleti tevékenység körébe tartozik a szocialista társadalmi-gazdasági rendszer jellegéből adódó olyan tevékenység is, mint a termelés érdekében kifejtett társadalmi munka, a kulturális élet fejlesztése érdekében kifejtett tevékenység, valamint a társadalom egyes csoportjai vagy tagjai javára végzett /önkéntes segítő tevékenység. Eközben nem lehet figyelmen kívül hagyni. hogy a munkatevékenység maga is társadalmi tett, közös, tehát közéleti tevékenység. Ez alól senki sem húzhatja ki magát, miközben az egyes emberek, vagy csoportok egyéni indítékai lehetnek egymástól lényegesen eltérőek, s ezért is szoktuk a munkatevékenységet, mint kötelező tevékenységet a közéleti tevékenység jellemzésénél megkülönböztetni. * * * A közéleti tevékenység általánosan kibontakozó folyamat a szocialista társadalomban. nemcsak új tartalmat, hanem új méreteket is nyer azáltal, hogy a társadalmi-közösségi tulajdon alapján nincs akadálya annak, hogy a közügyek intézése össztársadalmi üggyé váljék, ne csak egy szűk csoport (leginkább hivatásszerű ügyintéző) dolga legyen. A szocialista társadalom alapvető érdekei minden egyes tagja számára közösek, s ez teszi egyrészt lehetővé, másrészt szükségessé is a közéleti aktivitás tömegméretű kibontakozását. Ez ma még nem fejeződött be. sőt vannak olyanok, akik a régi társadalom magatartási és szokásrendszerén mesterségesen igyekeznek távol maradni a közügyektől, ezáltal is lassítva (tudatosan vagy tudattalanul) a szocialista közéletiség kibontakozását, mint a szocialista társadalmi fejlődés egyik megnyilvánulását. A közéletiség gyakorlásának a szocialista társadalom a lehetőségek egész sorát kínálja, másrészt serkenti a lehetőségek mind teljesebb kihasználását. Ezt a célt szolgálja a szocialista demokrácia intézményrendszere, mely a jogok és a kötelezettségek összhangjára épül. A közéletiség gyakorlása a szocialista embernek nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége is. Csak a magántulajdonon alapuló társadalom tekinthet el attól, hogy tagjai a közügyek iránt közömbösek legyenek, annál is inkább, mert a közéleti tevékenység egy szűk társadalmi csoport, az uralkodó osztály tagjai vagy hívei kezében a fennálló társadalmi viszonyok megszilárdítását is eredményezi. A kapitalista társadalomban a politikaiközéleti tevékenység is kereső tevékenységgé vált, külön embercsoport foglalkozásává lett, a hivatásos politikusok dolga, akik a benne levő lehetőségeket nem a közösség, a társadalom egésze, hanem szűkebb csoportjai, vagy önmaguk javára használják fel. Igazán tartalmas közéletiség csak a szocialista társadalomban bontakozhat ki, sehol másutt. * * * A közéletiség' megköveteli a társadalom egyes tagjaitól, hogy életük megszervezése során úgy vállaljanak feladatokat. hogy egyéni, szűkebb körű magánéleti feladataik ellátása kapcsolódjék egybe a szélesebb közösségek, munkahelyi, lakóhelyi környezet fejlesztése feladatainak ellátásával. Ez látszólagosan kifelé irányuló. ..mások” érdekeit szolgáló tevékenység, de tartalmában a legszemélyesebb érdek is. A közélet és a magánélet a szocialista társadalomban egymástól mereven nem különül el, kapcsolatuk dialektikus, kölcsönösen fel is tételezik egymást. A tartalmas közélet szolgálja az egyént, a magánéleti boldogulást segíti, miközben fel is tételezi azt, mert a magánéleti tevékenység egyben közéleti tett is. A szocialista társadalom feilődése során, a szocialista életmód kibontakozásának eredményeként a közéletiség terjedelmileg egyre inkább kiszélesedik, össztársadalmi méretűvé válik, miközben átfogja az egyént körülvevő szűkebb, tágabb közösségeket is. A közéleti tevékenység szerteágazó, formái és területei igen változatosak. A közélet legmélyebben már a munkahelyen jelenik meg a munkahelyi kollektívák a legtartalmasabb színterei a közösségi magatartásnak. A konkrét munkatevékenység kollektívakovácsoló szerepe mellett itt a legerősebbek az egyéb 'társadalmi-emberi kapcsolatok is, amelyek már többé-ke- vésbé képesek megteremteni a munkahelyi tevékenység, mint közéleti tevékenység és a magánéleti szféra közötti összhangot. A munkahelyi közéletiség magas szintű szocialista életmódot teremt meg ebben a szférában. Ez magába foglalja nemcsak a ka- oott munkafeladatok konkrét ellátását, hanem a munkahely, mint közösség sorsa, jövője iránt érzett felelősséget. tenniakarást is.
