Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-15 / 140. szám
NÉPÚJSÁG 1983. június 15., szerda Kenyérkóstoló Megkezdődtek a BKR-na- pok Baján; a kétnapos rendezvényt kedden a Hotel Su- govicában nyitották meg, ahol a több mint tíz éve működő Bajai Kukoricatermesztési Rendszer hazai és külföldi termelési tapasztalatait adták közre. A rendszer körzetében — tizenként megyében — világszínvonalon termesztik a kukoricát a partnergazdaságok, módszerüket Bulgáriában és a Szovjetunióban is több ezer hektáron alkalmazzák megelégedéssel. Más növények. így a napraforgó, a búza és a szója intenzív termesztésében is kiemelke- dőek a BKR eredményei, s tevékenységüket rét- és legelőkonstrukció kidolgozásával, közreadásával bővítik. A kukoricáéhoz hasonlóan megteremtik a gabonaprogram teljes vertikumát: kiegészül majd az ágazat tárházakkal, . feldolgozókkal, malmokkal, sütőipari részlegekkel. Az előkészületek jegyében adtak találkozót a mostani BKR-napokon a malomipar és a kereskedelem szakembereinek, s a hazai búzafajtákból őrleménybemutatót és kenyérkóstolót is tartottak. A rendezvényen — a Pe- tőfi-szigeten — harminc belföldi és külföldi cég és intézmény mutatja be gépeit, munkaeszközeit, vegyszereit, új növényfajtáit, és élelmiszer-készítményeket. A hazai gépipar és a Fortschritt gyár legújabb mezőgazda- sági gépkonstrukcióit vonultatja fel a BKR-napokon. Bővülő export Európán kívül számos tengerentúli országba. így az Amerikai Egyesült Államokba és Japánba is eljutnak a magyar mesterhangszerek. A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat a sorozatban készült hangszerek, pianínük, tanulóhegedűk mellett fokozatosan növeli az egyedi készítésű népi és professzionális hangszerek kivitelét. A legtöbbet az NSZK-ban értékesítik. de a terjedő népzenei kultusz hatására az USA-ban és főleg Franciaországban bővítették eladásaikat. A külkereskedelmi vállalat legújabb kínálatát budapesti bemutatótermében megrendezett kiállításon a napokban mutatja be külföldi üzletembereknek, kereskedőknek és művészeknek. A munkahelyen megvalósuló közéletiségnek is különböző megnyilvánulási formái vannak, a társadalmi szervezetek keretében, a szocialista demokrácia különböző fórumain. A legaktívabb közéleti tevékenységet a párttagság folytatja, pártszervezeteink nemcsak a feladatok megfogalmazásában jeleskednek, hanem a gyakorlati megvalósításban is. A munkahelyi közéletiségnek. csakúgy, mint másutt különböző formái vannak, tartalmilag másként és másként jelennek meg akkor, amikor a feladatokat kell megfogalmazni, és megint másként, amikor az elhatározott célok megvalósítására kerül sor. A szocialista ember, a szocialista életmód sajátossága, hogy a célok megfogalmazásától azok gyakorlati megvalósításáig részt vesz a közösség érdekeit szolgáló feladatok megoldásában, egyáltalán nem elégszik meg a feladatok vállalásának kifejezésével, demonstrálásával. A közéletiség igazi tartalma (a szocialista életmód egyik legfontosabb sajátosságaként) gyakorlatcentrikus, a szavak és tettek egységében nyilvánul meg. * * * A szocialista demokrácia fejlődése, kibontakozása, ezáltal a közéleti tevékenység kiszélesedése nem minden gondot és problémát megoldó csoda eljárási mód. Egyet biztosít feltétlenül, azt, hogy a fejlődéssel, életünkkel szükségszerűen vele járó gondok, problémák megoldását segíti, gyorsítja. A megoldás ilyen módja sem kecsegtet mindig, minden alkalommal sikerrel, ezért fel II MEDOSZ megyei bizottsága tárgyalta Nehéznek ígérkező aratás Nincs szükség pályamódosításra A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete az egyik legjelentősebb szakszervezet megyénkben, 21 ezer tagja van. Mint korábban beszámoltunk róla, a MEDOSZ megyei bizottsága június elején értékelte a legutóbbi megyei küldöttértekezlet óta eltelt három év munkáját, egyben megszabta a további feladatokat. A teljesség igénye nélkül emeljünk ki néhány fontos megállapítást az értekezleten elhangzottakból. Kezdjük talán a legfontosabbal. A fő cél továbbra is az, hogy a megyei bizottsághoz tartozó hét állami gazdaságban, 14 közös vállalatnál, hat termelőszövetkezetben és egyéb intézményeknél a gazdasági és szakszervezeti munkának a népgazdasági egyensúly javítását, és az életszínvonal megőrzését kell szolgálnia. Ezt tükrözik a következő megyei küldöttértekezletig hátralevő időszak feladatai. Alapvető, hogy a munkahelyi vezetők és a szakszervezeti alapszervezetek a korábbinál jobban vonják be a dolgozókat a tervezésbe — kiemelten az anyag- és energiatakarékossági elképzelések megvalósításába. Ezzel szorosan összefügg, hogy nőjön az egyes üzemrészek önállósága, ott szülessenek a tervvel és a végrehajtással kapcsolatos döntések, ahol leginkább látják azok következményeit. A gazdasági munkában —1 mint eddig is — fontos szerep vár a 738 szocialista brigádra, amelyek a dolgozók hatvan százalékát tömörítik. Kiemelt feladatuk a szak- szervezeti szerveknek, hogy részt vegyenek az új, ösztönző bérezési formák kialakításában. Követelmény, hogy ezek a bérezési rendszerek nagyobb teljesítményekre sarkalljanak, és akkora jövedelmet biztosítsanak, amely lehetővé teszi az életszínvonal megőrzését. Akár úgy is, hogy a vállalatok — az észszerűség határáig — jövedelemadót fizessenek a közpon ti költségvetésnek. A munkahelyi demokrácia fórumainak működését valamennyi gazdálkodó szervnél a központi irányelveknek megfelelően újra szabályozzák. A MEDOSZ megyei bizottságának munkatársai rendszeresen ellenőrzik a működésüket. Hiányolják viszont az állami ellenőrzést, amelyet — véleményük szerint — erősíteni kell a jövőben. Mint ismeretes, megszűntek a korábbi általános baleset-megelőzési óvórendszabályok, az új jogszabályoknak megfelelően minden vállalat elkészítette a saját munkavédelmi szabályzatát. A felmérések szerint jók ezek a szabályzatok, viszont a gyakorlati végrehajtásukban még sok apró hiányosság tapasztalható. A megyei és helyi szakszervezeti munkavédelmi aktivistákra ezért még szigorúbb ellenőrzés hárul a jövőben. Érdekes megállapítást tettek a megyei bizottság tagjai a lakáshelyzettel kapcsolatban. Az utóbbi három évben sokat javultak a dolgozók lakáskörülményei, de a régi házak komfortosítása nem haladt a tervezett ütemben. Ennek oka nem a vállalati nemtörődömség, hanem az, hogy sok idős ember nem kíván nagyobb ösz- szeget fordítani a korszerűsítésre, nem akarja felszámolni — gyakran megélhetését is könnyítő — tanyáját. Ezen a területen csak a feltételek javításával, a meggyőzéssel, szakszervezeti felvilágosító munkával lehet lépni. Javítani kell a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását, átképzését más, könnyebb munkára — állapította meg a megyei bizottság. A csökkent munkaképességűek száma viszonylag nem nagy az ágazatban — 10—15 ezrelék —, azonban nagyon lényeges, hogy valamennyien az állapotuknak leginkább megfelelő munkát találjanak. Ebben is jelentős szerepük lehet a helyi szakszervezeti munkásoknak. Hasonlóan fontos az idős korúakkal, nyugdíjasokkal való törődés. Már 17 vállalatnál — és a MEDOSZ megyei bizottsága mellett — dolgozik nyugdíjas bizottság, azonban egyedül a bizottságok képtelenek megoldani a feladatokat. A jövőben ezért szükséges, hogy az aktív dolgozók, a szakszervezeti tagok még inkább vegyék ki részüket a nemes feladatokból. Hogy ne kampány legyen a munkában megöregedettekkel való foglalkozás, hanem _ rendszeres tevékenység. kétségtelen, hogy az utóbbi időben sok a javulás ezen a téren, amely mind fontosabb része az érdekvédelemnek. A felsorolt megállapításokból is kitűnik, hogy nincs szükség a megyei mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi ágazatban működő szak- szervezeti alapszervezetek céljainak módosítására. A MEDOSZ XXV. kongresszusán és a megyei küldöttértekezleten a gazdasági és társadalmi körülményeknek megfelelő feladatokat határoztak meg. Persze az is világos, hogy az élet halad tovább, ha alapvetően nem is, részletekben módosulnak a feltételek, jogszabályok. Ezeket beépítette és folyamatosan beépíti az elképzelések közé a MEDOSZ megyei bizottsága, és a 75 vállalati szakszervezeti alapszervezet. M. Sz. Zs. kell készülnünk arra is, hogy az aktív közösségi tevékenység sem fog adott esetben teljes, maradéktalan megoldást jelenteni, annak ellenére sem, hogy sokan együttesen törekednek arra. A közéletiség, a közösségi magatartás nem probléma- mentes, nem zárja ki a konfliktusokat, a nézeteltéréseket, de segíti azokat elviselni éppen azáltal, hogy mások, a közösség egésze szempontjait is igyekszik megértéssel, jó szándékkal figyelembe venni. Az érdekek azonossága úgy alakul ki, hogy azokat egyeztetik, ez pedig vitákban, esetenként konfliktusokban jön létre. A közösségi magatartásmód tehát nem zál-ja ki a vitákat mégoly fejlett jó kollektívákban sem, de nem engedi meg, hogy ezek a viták, véleménykülönbségek rögződjenek, állandósult viszonnyá legyenek. * * * * A közéleti tevékenység nem mossa el az egyes emberek közötti különbségeket a feladatok ellátása közben, megőrzi, a maga módján fejleszti a teljesítményelvet, egészséges rivalizálást, versenyszellemet alakít ki kollektívák között csakúgy, mint az egyes emberek között. A szocialista életmód fejlődése eredményeként kialakult a szocialista munka, magatartás elitje, szocialista jellegű elitje, de ez nem a társadalom elszigetelt szűk csoportjaként létezik, hanem tömegesen, tömegméretű elitmagatartásról, szocialista életmódról van szó, amelyet a maga módján, az eddig elért színvonalon ma a szocialista brigádmozgalom testesít meg. Mindaz, ami most a szocialista brigádmozgalomban történik, olyan kedvező tendencia, folyamat, amelyben megjelenik a szocialista életmód kibontakozása, ezen belül különösen az üzemi, intézményi kereteken belül, a szocialista tartalmú közösségi, közéleti magatartás. A kollektivista, a közéleti magatartás azonban nem maradhat meg, csak az üzemi, munkahelyi szervezeti keretek között. Bármilyen fontos is a munkahelynek a szocialista életmód és magatartás formálásában játszott szerepe, ezen a kereten túl kell menni, a szocialista életmód részeként figyelmünket ki kell terjeszteni a tágabb társadalmi környezetre is, elsősorban a lakóhelyi közösségünkre, de azon túl is, bár igaz az, hogy konkrét tevékenységünkkel mégiscsak abba a közvetlen környezetbe tudunk aktívan bekapcsolódni, amelyben életünk zajlik. Ezért van nagy szerepe a közéletiség kiszélesítésében a lakóhelyi közösségben meglevő feladatok megfogalmazásának, a feladatok megoldásának vállalásában. Ez a közéleti magatartási forma színvonalában elmarad a munkahely közéletiség-szín vonalától, ma még nem kapja meg a közvéleményben sem azt a rangot, amelyet méltán megérdemel. A lakóhelyi- környezet védelme, fejlesztése leginkább ..mások” feladata, ez még nem a „mienk”. * * * A közéleti tevékenység egyik fontos meghatározója a szocialista életmódnak, formálja a személyiséget, meghatározza az új értékrendet. A szocializmus, a szocialista életmód az egyéni érvényesülés és boldogulás helyett a közösség keretében megjelenő boldogulást állítja. Ennek ellenére a közösségi magatartásmód nem egyénellenes. Nem, különösen akkor, ha összhangban van az egyén magánéleti tevékenységének tartalma a szocialista közösségekben kinyilvánított tartalmakkal. A közösség megerősíti az egyént, magabiztosabbá, határozot- tabbá, helyes irányban céltudatosabbá teszi, felerősíti a benne levő pozitív tulajdonságokat, visszaszorítja a negatívakat, ezáltal az egyén a magánéleti szférában is egyre inkább olyan tulajdonságok hordozója és megjelenítője lesz, amelyek a magánéletén kívüli, annak külső környezetét alkotó közösségek jellemzői. A szocialista közéletiség a szocialista társadalom kiemelkedő jelentőségű értéke, amely átfogja a társadalmi élet minden szintjét és tevékenységi formáját, része a szocialista életmódnak úgy is, mint egyéni, úgy is, mint közösségi magatartás. Kiteljesedésében jelentős eredményeket értünk el, erről tanúskodik a társadalmi és tömegszervezetekben, tömegmozgalmakban végzett munka, a szocialista brigádmozgalom — a felsorolás teljessége nélkül. Ez a folyamat egyre szélesedik, a szocialista életmód ezáltal is tartalmasabbá, gazdagabbá válik. Dr. Bereczki Elemér Tegnap, kedden Puszta- földváron tartotta ülését a Békés megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Termelésfejlesztési Bizottsága. Itt elsőként Kocsor László, a szövetség főmunkatársa beszélt az aratási helyzetről, a gépellátottságról. Elmondotta, hogy az idei aratás — amely már a szokásosnál jóval hamarabb megkezdődött, és sok helyen megelőzte a gépszemlét .— nem ígérkezik könnyűnek. A búza vetésterülete 8 százalékkal nőtt, és a megyében meghaladta a 110 ezer hektárt, a kombájnok kapacitása viszont 6 százalékkal csökkent. A kalászosoknál jó közepes termésre lehet számítani. A megye mezőgazdasági szakemberei mindezek ellenére abban reménykednek, hogy a csaknem 130 hektár kalászos betakarításával 14 nap alatt végezni lehet. Második napirendi pontként Bozó József, az újkí- gyósi Aranykalász Termelő- szövetkezet elnökhelyettese — aki tavaly egy KITE-de- legáció tagjaként az Egyesült Államokban járt — színes diaképekkel illusztrált előadást tartott az egyesült államokbeli tapasztalatairól. Elmondta, hogy a magyar mezőgazdaságnak nincs mit szégyenkeznie sem a nyugat-európai, sem az amerikai mezőgazdasággal szemben, de azért mindkét helyen vannak olyan követendő tapasztalatok, technológiák, amelyeket érdemes lenne nálunk is meghonosítani. A beszámoló után a résztvevők a pusztaföldvári termelőszövetkezet elnöke, Szász Lajos és főagronómu- sa, Perjés Antal vezetésével határszemlén vettek részt. B. O. Felmérés a szolgáltatásokról Egyre több kisvállalkozás alakul a különféle szolgáltatások elvégzésére, bár számuk nem gyarapodik a várt mértékben. Így a viszonylag gyors ütemben fejlődő állami és szövetkezeti szolgáltatóipar az új szervezeti formákkal együtt sem tudja kielégíteni a lakosság igényeit? Becslések szerint a kontárok, fusizók legalább any- nyi javítást, szerelést végeznek megrendelésre, mint a szervezett szolgáltatóipar. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 1980-ban az állami vállalatok 1,3 milliárd, a szövetkezetek 570 millió, a kisiparosok 426 millió forint értékben végeztek gépjárműjavítást. Az igénybe vett szolgáltatások második legnagyobb csoportja a háztartási gépek, valamint a híradástechnikai készülékek javítása, karbantartása, illetve üzembe he- ‘ lyezése. Mosatásra és vegy- tisztíttatásra 490 millió forintot költött a lakosság. A felmérés évében az állami és szövetkezeti javítószolgáltató helyek száma országosan mintegy 18 700 volt. Emellett százkétezer kisiparos működött az országban, a kisebb települések ellátását szihte teljes egészében a kisipar végezte. A reprezentatív felmérés során megkérdezett 7600 család a szolgáltatások átlagosan 80—90 százalékával elégedett volt. A budapestiek elégedetlenebbek az átlagnál, mert például a gépjárműjavítások 13 százalékát, az építőipari szolgáltatások nyolc százalékát minőségileg kifogásolhatónak tartották. Emellett túl hosszadalmasnak tartják a munka elvégzésének idejét. Különösen a fővárosban igen hosszú az építőipari javítások átlagos Vállalási ideje. Míg például Budapesten az építőipari javító-karbantartó szolgáltatások átlagos vállalási ideje 39,3 nap, vidéken nem éri el a 18 napot. A mosás-vegy- tisztítás vállalási határideje ugyancsak Budapesten a legmagasabb, 13,1 nap, míg például a vidéki városokban 11,2 nap. A fővárosiak mindössze a személygépkocsi-javítás és -karbantartás vállalási határidejénél élveznek előnyt, kocsijukat 2,8 nap alatt javítják átlagosan, a megyeszékhelyeken 4,2, a városokban 5,6 nap a vállalási határidő. A szolgáltatások árát a megkérdezettek 60—70 százaléka közepesnek, elfogadhatónak tartotta. A nem legálisan végzett szolgáltatások árai azonban alacsonyabbak, mint a vállalatoké vagy a kisiparosoké. A felmérés kitért az egy- egy javítás elvégzéséért adott borravaló nagyságára is: a gépjárműjavításért a vállalati vagy szövetkezeti alkalmazott átlagosan kilencven. a kisiparos ötven, az egyéb személyek pedig hetven forintot, a háztartási gépek javításáért a .vállalatok és szövetkezetek alkalmazottai húsz, a kisiparosok tíz, mások húsz forintot, ,építőipari javításokért az állami alkalmazottak negyven, a kisiparosok húsz, mások harminc forintot kaptak. Budapesten általában 20—30 százalékkal magasabb a borravaló, mint vidéken. A megkérdezettek választ adtak arra is, melyek a leggyakrabban hiányzó szolgáltatások. A fővárosban az építőipari javítások, ezek között is főként a lakásjavító gyorsszolgálat volt 1980-ban a leginkább hiányolt szolgáltatás. Emellett a lakástakarító, a pótmama- és bejárónő-szolgálat szélesítését óhajtották a pestiek. A kisebb városokban hiányszolgáltatásként említették ugyancsak az építőipari javító-karbantartó munkákat, a lakástakarítást, a pótmamaszolgálatot, emellett azonban a női fodrászatot és a mosás-vegytisztítást is. Növényvédelmi tájékoztató A Békés megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás felhívja a lakosság figyelmét, hogy a községek, városok közterületein az utak mentén, az utcákban, parkokban az amerikai fehér szövőlepke ellen vegyszeres védekezést folytat. Az amerikai fehér szövőlepke veszélyes károsítónak minősül, támadása a növények, fák ellen mezőgazdasági exportunkat veszélyezteti, ezért ellene a védekezést feltétlenül el kell végezni. A védekezést Ditrifon 50 Wp 0,2 százalékos oldatával végzik. A szer élelmezésegészségügyi várakozási ideje a permetezéstől számított 10 nap. A védekezésben részesített területeken kihelyezett plakátok az arra a területre vonatkozó várakozási időt dátumszerűen jelölik meg. A termés, a fák alatti fű stb. csak a várakozási idő lejárta után használható fel. Az állomás kéri a lakosságot, hogy ahol a permetlé elsod- ródása miatt érőfélben levő gyümölcsre, zöldségfélére kerül a szer, a várakozási időt ugyanúgy tartsák be, mintha az teljes permetezést kapott volna. A permetezés előtt a veszélyeztetett fákról, vagy fák alól az érett termést szedjék le, illetve a zöldségféléket használják fel. A Békés megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás kéri a lakosság megértését, türelmét, és azt, hogy az egészségügyi gondok megelőzése érdekében a várakozási időt feltétlenül tartsák be. Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémai Állomás
