Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-15 / 140. szám
NÉPÚJSÁG 1983. június 15., szerda Kemény Gábor-emlékmüsor, szoboravató és kiállítás Békéscsabán , . Kiss Ferenc köszönti az iskolai ünnepség résztvevőit A Békés megyei és a békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztályai, sr Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Pedagógiai Intézet és a békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskola rendezésében tegnap folytatódtak a Kemény Gábor centenáriuma tiszteletére rendezett Békés megyei pedagógiai napok. A megemlékezés színhelye ezúttal a Kemény Gábor nevét viselő szakközépiskola volt, ahol az ünnepség résztvevőit — közöttük az elnökségben helyet foglaló dr. Kemény Katalint, Kemény Gábor lányát, dr. Hanga Mária művelődési miniszterhelyettest és dr. Voksán Józsefet, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkárát, valamint a megyei és békéscsabai párt-, állami és tömegszervezetek vezetőit — a házigazdák nevében Kiss Ferenc, a szakközépiskola igazgatója köszöntötte. Köszöntőjében hangsúlyozta: — azért találkoztunk ma, hogy egy országos ünnepségsorozat befejezéseként a nevét viselő iskolában tisztelegjünk Kemény Gábor emlékének születése 100. évfordulóján, aki a huszadik századi magyar pedagógia- történet kiemelkedő alakja, a művelődési szabadság. a demokratikus nevelésügy harcosa. Szarvas szülötte volt. A továbbiakban Kiss Ferenc ismertette Kemény Gábor életútját, legfontosabb, ma is elevenen "ható nevelési elveit, majd megnyitó beszédét így fejezte be: — Kemény Gábor egész életműve, egyénisége ma is nagyon tanulságos. Tanulmányozása segítséget nyújt egyes nevelési, oktatási problémák megértéséhez, feladataink színvonalasabb, jobb, eredményesebb megoldásához. A centenáriumi ünnepség színes műsorral folytatódott, amelyben a Békéscsabai 3- as számú Általános Iskola énekkara, a Kemény Gábor Szakközépiskola irodalmi színpada és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zenekara, diákjai működtek közre. A diákság lelkes tapsától kísérve vette át kiváló tanulmányi eredményéért, közösségi munkájáért a két esztendeje alapított Kemény Gábor emlékplakettet (Mladonyiczky Béla munkája) Petykó Csilla végzős tanuló. S bár az időjárás nem volt kegyes a program szervezőihez, mégis emlékezetes marad minden jelenlevő számára az iskola előtt felállított Kemény Gábor-mellszo- bor avatóünnepsége, ahol dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkára mondott ünnepi beszédet. Ebben többek között kiemelte: — Békés megye Tanácsa tisztelettől, a haladó hagyományok ápolásától, a megkésett, de idejében felismert kötelességétől indíttatva határozta el, hogy szobrot állít Kemény Gábornak. Jelképesen jelezve, hogy a pedagógiában, a művelődéspolitikában „ércnél maradandóbbat” alkotott. Kemény Gábor munkásságát méltatva dr. Szűcs Alajosné a jelenhez is szólt: — úgy vélem, hogy az utódok, a ma tanító pedagógusnemzedékek számára életműve, felfogása, szigorú, de igazságos követelménytámasztása a nevelővel szemben példa, és követendő szép feladat is egyben. Az iskolában, az oktatási intézményekben folyó munka értelmét, célját az adja, amit a gyermekért, tanításukért teszünk. Ezután leleplezte a Mlado- ■nyiczky Béla szobrászművész alkotta Kemény Gábor- mellszobrot, amelyet az ünnepség résztvevői megkoszorúztak. A tegnapi ünnepségsorozat Kemény Gábor országos emlékkiállítással zárult a Munkácsy Mihály Múzeumban, ahol dr. Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet: — az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum példás összefogásának eredményeként elénk tárul — mondotta dr. Hanga Mária — a gazdag életmű, és felvillannak ■ a nagyívű életpálya legjelentősebb állomásai. Igazuk van azoknak, akik éppen az évforduló kapcsán jegyzik meg: a centenáriumtól függetlenül is többet kellene emlékeznünk róla, hiszen köznevelésünk és társadalomtudományunk egyaránt sokat köszönhet Kemény Gábornak. Kemény Gábor pedagógiai, neveléstudományi és közoktatáspolitikai tevékenységét elemezve dr. Hanga Mária a következőket hangsúlyozta: — hirdesse ez a kiállítás is a száz éve született Kemény Gábor tanításainak időszerűségét, és figyelmeztessen kötelezettségeinkre. Gazdag életműve neveléstudományunknak, pedagógiai gyakorlatunknak mindmáig útmutatója és a jövőben is irányadó mércéje marad. B. S. E. Dr. Hanga Mária az emlékkiállítás megnyitó beszédet mondja Fotó: Gál Edit Sertéstelep-átadás Békésen Rugalmas nyári nyitva tartás az üdülőkörzetekben Idestova három éve, hogy az árvíz szinte csaknem teljes egészében elöntötte a békési Egyetértés Tsz-t. A közös gazdaság állattenyésztési telepei nagyrészt tönkrementek. A víz levonulása után a telepek többségét nem lehetett helyreállítani, ezek helyén újak épültek, s épülnek. A szövétkezet építőrészlege 1981 tavaszán látott hozzá a 650 kocaférőhelyes, évi 12 ezer hízókibocsátásos sertéstelep építéséhez. Az AGRO- BER és az ISV tervei alapján, 75 millió forintos költséggel készült zárt rendszerű, szakosított sertéstelep műszaki átadására és üzembe helyezésére tegnap, kedden került sor. A sertéstelep szakaszosan épült, s fokozatosan telepítették be a Bábolnáról vá1983. JÚNIUS 14-ÉN Trabant Lim. Hycomat (Bp.) 813 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 47 Trabant Limousin (Bp.) 1G 154 Trabant Lim. (Debr,) 11 811 Trabant Lim. (Győr) 16 040 Trabant Combi (Bp.) 7143 Trabant Combi (Győr) 3406 Wartburg Lim. (Bp.) 8134. Wartburg Lim. (Györf 5002 Wartburg de Lux (Bp.) -11 224 Wartburg de Lux (Győr) 6182 Wartburg de Lux tt. (Bp.) 2167 Wartburg Lim. tt. (Bp.) 1391 Wartburg Tourist (Bp.) 4171 Wartburg Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 S (Bp.) 6991 Skoda 105 S (Debr.) 5352 Skoda 105 S (Győr) 5832 Skoda 120 L (Bp.) 13 285 sárolt Tetra fajta tenyészjó- szágokat. Tavaly már 2 ezer vágóállatot adott a telep a feldolgozóiparnak. Ezzel együtt, mivel a hizlalda a szaporulatnál lassúbb ütemben épült, a partnergazdaságoknak és a háztájiknak mintegy 3 ezer süldőt értékesítettek. Az idén az új telep mintegy 8 ezer 600 hízót bocsát ki, s jövőre eléri a, hízókibocsátás tervszámút. A példásan előkészített beruházás határidő előtt, kiváló minőségben, hiánypótlás nélkül, a tervezett beruházási kereten belül valósult meg. Az elkövetkező hónapokban a közös gazdaság több állattenyésztési telepe kerül még átadásra. — sz — Skoda 120 L (Debr.) 8207 Skoda 120 L (Győr) 9633 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 22 359 Lada 1200 (Debr.) 14 701 Lada 1200 (Győr) 7845 Lada 1300 S (Bp.) 9786 Lada 1300 S (Debr.) 6584 Lada 1300 S (Győr) 2455 Lada 1500 (Bp.) 8742 Lada 1500 (Debr.) 5960 Lada 1500 (Győr) 2593 Lada Combi (Bp.) 4664 Lada Combi (Debr.) 2524 Moszkvics (Bp.) 12 095 Polski Fiat 126 P (Bp.) 16 587 Polski Fiat 126 P (Győr) 4926 Polski Fiat 1500 3532 Dacia (Bp.) 12 951 Dacia (Debrecen) 5669 Zasztava (Bp.) 22 45 A kereskedelem rugalmasan alkalmazkodik a nyári turistaforgalomhoz, a szezonális kereslethez. A korábbi évekhez hasonlóan május 15- től szeptember 15-ig az idén is bevezették a nyári nyitva tartási „menetrendet” az ország mintegy 180 kijelölt gyógy- és üdülőkörzetében. Ezeken a helyeken hétköznaponként a vásárlók mindenütt találnak reggel 6-tól este 8 óráig nyitva tartó élelmiszerüzleteket. Késő estig nyitva tartanak a cukrászdák, vendéglátóhelyek. Ba- latonfüreden például jól bevált, hogy a csütörtöki bevásárlónapot péntekre tették, hogy a hét végére szükséges dolgokat ekkor szerezhessék be a vásárlók. Szombatonként minden üdülőhelyen vannak 6-ig nyitva tartó üzletek. A kereskedelmi vállalatok a helyi tanácsokkal együttműködve alakítják ki a szükséges nyitva tartási rendet. Vasárnap az országban 350 — ebből a Balaton- parton 220 — élelmiszerüzletben árusítanak, s 350 dohány-, ajándék- és édességbolt várja a vevőket. A forgalmasabb üdülőhelyeken vasárnap is kaphatók iparcikkek, főként a strandoláshoz szükséges holmik, ezeket a magánkiskereskedők árusítják. Tej és kenyér munkaszüneti napokon országosan 800 helyen, s ezen belül valamennyi üdülőhelyen kapható. Az élelmiszer-ellátást a Balatonon és a Velencei tó partján, a Duna-kanyarban, a Mátrában és a Bükkben, valamint az ország számos más üdülőhelyén mintegy 900 pavilon, kihelyezett stand segíti, amelyekben, folyamatosan, kora reggeltől estig, vasár- és ünnepnapokon is árusítanak. Főként zöldséggyümölcsöt, büféárut. Az üzletek — különösen az élelmiszerboltok — folyamatos áruellátását, az „üdülőmegyékbe” telepített önkiszolgáló raktárak, elosztó áruházak, és a FÜSZÉRT-ek sűrített túrajáratai segítik. Az üdülőkörzeteken kívül ott is változik az üzletek nyitva tartása, ahol országos, vagy nemzetközi jelentőségű, sok vendéget váró rendezvényt szerveznek. Így például a szegedi ünnepi hetek, a soproni napok, valamint a gyulai várjátékok vagy a szentendrei nyári játékok idején az esti órákban tovább, illetve vasár- és ünnepnapokon is nyitva tartanak mind az élelmiszer-, mind az iparcikküzletek. Gépkocsiátvételi sorszámok: Somogy és Baranya példája Idegenforgalom és közművelődés T ájházak, új bemutató- helyek sora nyílt és nyílik országszerte, a gyarapodó múzeumi kiállítások, műemléki helyek, tárlatok egész évben várják a látogatókat, a turistacsoportokat. Egyelőre nincs kimutatásunk arról, hogy az áremelkedések óta csökkent-e számottevően a csoportok száma. Egy bizonyos: ma is nagyon sokan töltik a szabad hétvégét azzal, hogy tájakkal, korokkal, múzeumokkal találkoznak. A hetvenes évek második felétől megnőtt az országjárás igénye. Emberek százezrei ismerkedtek — jórészben vállalati, termelőszövetkezeti támogatással — hazánk tájaival, tájegységeivel. Jelentős' hányaduk, például sok mai tsz-nyugdíjas, először jutott el a járás, a megye határain túlra ... Nemegyszer voltam tanúja annak, mennyire erőteljes a vágy ezekben az emberekben: pótolni valamicskét életük alkonyán abból, amitől a röghöz tapadó évtizedek megfosztották őket. Nem mindegy: mit kapnak, mit : udnak befogadni abból, amit megmutatnak nekik. Vajon mindig valós értékek, valóságos élmények részesei lehetnek-e a hazai turizmusban részt vevő különböző idegenforgalmi csoportok? Ennek okos keresésében mutatott kezdeményező példát Baranya és Somogy megyék idegenforgalmi és köz- művelődési szakembereinek közös tanácskozása. Az a ény, hogy — Baranya kezdeményezésére — ez a két találkozó egyáltalán létrejöhetett, - önmagában is amellett szól, hogy a fenti kérdéssel szembe akarnak nézni azok, akiket elsősorban illet. Abban ugyanis, hogy élményt szerez-e vagy csalódottan, keserű szájízzel tér haza egy kirándulócsoport, az idegenforgalom és a kultúra közművelődési ágazatának szakemberei az illetékesek. Természetesen vannak jó példák, amikor egy-egy szervezett idegenforgalmi csoport részére a programban valós értékeket, hozzáértően mutatnak be. De nagyon sok a negatív tapasztalat is. Több olyan faluról tudok, ahol évente — nem is egyszer — országjárásra viszik a tsz dolgozóit, az asszonykor tagjait, az öregeket, de az idegenvezetésre inkább a helyi iskolaigazgató vagy népművelő készül fel. Ez a biztos. Magyarán: megoldatlan az idegenvezetői szakemberképzés. Néhány éve Firenzében alkalmam volt látni, hogy egy idegenforgalmi szakközépiskola érettségiző diákjai gyakorlati órákon készültek hivatásukra. Két választható idegen nyelven is flottul, felkészülten ismertették városukat és a környék nevezetességeit. Érettségi bizonyítványuk mellé minősített idegenvezetői oklevelet kapnak. Hát mi ettől még messze járunk. De addig is, amíg történik valami, vajon kellő szervezettséggel nem lehetne-e gyakrabban belevonni az idegen- vezetésbe a közművelődés erre alkalmas embereit, a helytörténészeket ? Somogy és Baranya szakemberei ez ügyben tanácskoztak, miközben gondok özönét vetették fel. Néhányat hadd említsek. Emberek százezreit cipelik el izgalmas giccsek (például a Bori vár) megtekintésére, ugyanakkor igazi (történelmi, helytörténeti, néprajzi stb.) értékek sorozata mellett száguldanak el anélkül, hogy a csoport vezetőjének halovány sejtelme volna arról, mit mulasztanak. Általában minden megdrágult, s egy-£gy országjárás-kínálat kalkulációjában mindig a kulturális részből faragnak le. .. Ettől függetlenül az idegenforgalom szívesen venné a köz- művelődési intézmények sajátos, táj jellegű program- ajánlatait, ám ezeket ősszel kellene felkínálni, amikor viszont a jövő évi költségvetés mutatói még nem ismeretesek. Mindezek ellenére Somogy és Baranya illetékes szakemberei együtt akarnak működni a jobb megoldások, elképzelések együttes kimunkálásában. Mindkét megyében közös komplex (idegenforgalmi-kulturális) programajánlatokat dolgoznak ki, eddig nem vagy kevéssé ismert természeti szépségek és kulturális értékek felmutatása, fölfedezése céljából. D z együttműködés nagy előnnyel járhat: azon túl, hogy az összköltség, a részvételi díj összege is jobban megoszlik, tág lehetőségeket nyújt a szűkebb pátria, ez esetben a Dél- Dunántúl megismerésére. Mert tartok attól, hogy Szeged, Visegrád, a Dunakanyar, a Mátra, a Bükk szépségein — vagy akár az isztambuli bazárokban való jártasságon túl — a Mecsek, a Zselic, a Rinya-vidék vagy az Ormánság megkapó szépségeinek és néprajzi-népművészeti gazdagságának megismerésében „árva még Somogy” és Baranya is egyaránt. S tartok attól, a többi megyénk se lehet sokkal gazdagabb. YVallinger Endre Megyei Úttörő Gárda parancsnoki értekezlet A napokban Békésen, a 3. számú Általános Iskolában rendezték az Üttörő Gárda kibővített megyei parancsnoki értekezletét. A városi-járási parancsnokok mellett részt vettek a megbeszélésen az úttörő korosztály hazafias és honvédelmi nevelését szolgáló társszervek képviselői is. Elsőként Pataki László, a békési városi Üttörő Gárda parancsnoka számolt be az elmúlt négy év tevékenységéről. A hozzászólások központi gondolata a gárdatevékenység szemléleti megítélésének javítása, valamint az úttörőgárdisták aktivizálása és patronáló tevékenységének fokozása volt. Gondot jelent a jól dolgozó gárdisták megfelelő elismerésének biztosítása és a hangsúlyos politikai nevelés. Hanó Pál úttörőgárda-pa- rancsnok értékelte az 1982—• 83-as kiképzési évet, s felhívta a figyelmet az általános és szakági programok arányos teljesítésére. Befejezésként Nagy Istvánná megyei képzésfelelős elemezte a hallottakat és megköszönte a társszervek és a parancsnokok elmúlt étű munkáját. b. zs.
