Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

1983. május 5., csütörtök ílttörővezetői értekezletek előtt Beszélgetés Varga Sándor úttörő elnökkel Nagy eseményre készül a Magyar Űttörők Szövetsége; 1983 decemberében lesz a gyermekszervezet legmaga­sabb fórumának következő, VIII. országos konferenciája. Ezt természetesen megelőzik az alsóbb szintű értekezle­tek: május derekán kezdődnek a csapatszintű úttörő ve­zetői értekezletek, amelyekre június 5-ig mindenütt sor kerül. Ezt követik október 10-ig a járási, városi, majd november 1-ig a megyei konferenciák. Hogyan készül­nek e tanácskozásokra megyénkben, s melyek a követ­kező hónapok egyéb eseményei a gyermekszervezetben? Erről folytattunk beszélgetést Varga Sándorral, az úttö­rőszövetség Békés megyei elnökével. — Ügy tapasztaljuk, hogy mindazok, akik részt vállal­nak a gyermekek nevelésé­ben; szülők^ gyermekintéz­mények, felnőttek,, egyre na­gyobb figyelemmel fordul­nak a gyermekek felé — mondja az úttörőelnök. — A párt-, a KISZ-, a tömeg­szervezetek fokozott érdeklő­dést tanúsítanak az iskola, az úttörőélet iránt, keresve és kihasználva azokat a for­mákat, lehetőségeket, ame­lyekkel segítik munkánkat. Ez örvendetes, és szeretnénk ezt a figyelmet még' inkább magunk felé fordítani, s szeretnénk, ha ez a figyelem abban is kifejezésre jutna, hogy érdeklődéssel kísérik az úttörővezetői értekezleteket, s ott elmondják véleményü­ket, tapasztalataikat. — Kik vesznek részt eze­ken a tanácskozásokon, és mi lesz a téma? — Az úttörővezetői érte­kezleteken az úttörőcsapat minden 14 éven felüli úttö­rővezetője részt vesz, s meg­hívást kapnak a párt-, a KISZ-, az állami és társa­dalmi szervek képviselői, a pártoló testület tagjai, s a szülők képviselői. Az érte­kezleten az úttörőcsapat a saját munkáját értékeli, s számba veszi — tekintetbe véve a társadalomban azóta végbement változásokat — az előző konferencia óta el­ért eredményeket, s a fel­adatokat. Ez nagyon lénye­ges, hiszen egész sor válto­zás történt, például új ok­tatási-nevelési dokumentu­mok jelentek meg, bevezet­tük az ötnapos munkarendet, integrált intézmények jöttek létre, változtak a tárgyi, sze­mélyi feltételek, változott a gyermekek" viszonya az isko­lához, a munkához. — Ez kedvezőtlen válto­zás? — Nem, egyáltalán, csak felhívja a figyelmet arra, hogy a sokféle változás kö­vetkeztében másképpen kell az úttörőéletet is szervezni. Ez jelenti egyebek közt azt, hogy a nagy megmozdulások, csapatrendezvények mellett több, a kisebb közösségeket érintő megmozdulásra, prog­ramra van szükség. Azután; a gyermekek igényeit mesz- szemenően figyelembe vevő úttörőélet kialakítása szüksé­ges, melyben több az élet­kor és a nemek szerint dif­ferenciált program, több a játék, a táborozás, a roman­tika, az új ismereteket, ugyanakkor gazdag élményt, jó szórakozást nyújtó ese­mények. Visszatérve az úttö­rővezetői értekezletekre, az előző, VII. konferencia úgy határozott, hogy munkánkat összhangban az iskolai-neve­lési területekkel négy fő te­vékenységi körben végezzük. Most erről is véleményt mondanak majd az úttörő­vezetők. A csapatszintű érte­kezleteken sor kerül válasz­tásokra is, az úttörőcsapat vezetőit és a csapatvezetősé­get választják meg a részt­vevők. S rnég egy nagyon fontos téma kerül napirend­re: a Magyar Űttörők Szö­vetsége Országos Tanácsa le­vélben fordult a csapatszintű értekezletek résztvevőihez, az abban foglaltak alapján vitára, eszmecserére kérve és ösztönözve az úttörővezetői közösségeket. Egyben arra is számítunk, s reméljük, hogy a szülők, a KISZ-esek, a csa­pattal együttműködő szerve­zetek is véleményt monda­nak az úttörőszövetségről, munkánkról. — Milyen témákkal fog­lalkozik a levél? — A címe is utal a tarta­lomra: „Felelősség és to­vábblépés”. Ebben szó esik egyebek közt a mai gondok­ról is, arról, hogy ma még nincs mindenütt igazi nevelő közössége a gyermekeknek, azután felteszi a kérdést: „Nevelő munkánk minden­napi gyakorlata, programjai, tar+alma megfelel-e a gye­rekek, a gyerekközösségek igényeinek? Ismerjük-e a gyerekek véleményét, kíván­ságait? Jó-e, kielégítő-e a csapat-raj-őrs sokszor me­chanikusan alkalmazott struktúrája?” Szó esik to­vábbá az úttörőcsapat és a családi ház kapcsolatáról, az iskola és a csapat együttmű­ködéséről, szervezeti kérdé­sekről. A csapatszintű érte­kezleteket tartjuk egyébként a legfontosabbnak, hiszen itt mondhatnak véleményt azok, akik a leginkább a legköze­lebbről ismerik a gyermeke­ket, s akiken nem csekély mértékben múlik, milyen lesz az úttörőélet a jövőben. — Mit várnak ezektől az úttörő vezetői értekezletektől? — Egészen röviden: a gye­rekek igényeit, véleményét jobban tükröző, önállóságu­kat, kezdeményezőkészségü­ket figyelembe vevő, életkori sajátosságaiknak megfelelő, romantikus, értelmi és érzel­mi fejlődésüket szolgáló út­törőprogramokat. S szeret­nénk az ezért fáradozók kö­rébe egyre több' felnőttet, szülőt, KISZ-fiatalt úgy be­vonni, hogy ők irányítsák egy-egy kis gyerekközösség munkáját. Szeretnénk, ha mind a közösségek szervező­désében, mind a programok kialakításában jobban építe­nének a csapatok a helyi sa­játosságokra. Megkülönböz­tetett figyelemmel kívánja kísérni mozgalmunk a hát­rányos helyzetű gyerekeket, többek között úgy is, hogy az úttörőközösségek végez­nek értük értékteremtő mun­kát, s így anyagilag támo­gatják őket. — Miközben rövidesen zaj­lanak az úttörő vezetői kon­ferenciák, a csapatokban zaj­lik az úttörőélet, közeledik az év vége, a nyári szünet. Melyek a következő hónapok eseményei a kisdobosok, út­törők számára? — A legközelebbi nagy program a gyermeknap, amely az idén is emlékeze­tesnek ígérkezik. A budapes­ti központi rendezvényre me­gyénkből 140 pajtás utazik, őket a VI. kerületi úttörőel­nökség fogadja, s itt élő út­törőtársaikkal, azok család­jánál töltenek két napot. Megyeszerte pedig majáliso­kat, a már hagyományos avereknapi programokat szervezik meg. E napon ke­rül sor a kiemelkedő úttö­rőközösségek munkájának el­ismerésére, valamint kisdo­bos- és úttörőavatásra is. Időrendben a következő na­gyobb esemény az úttörőévet értékelő úttörőparlament lesz, majd jön az úttörőnyár, a táborozás, a kirándulások. Az idén őrsvezető-, rajtit­kárképző táborokban, Zán- kán, Csillebércen, valamint a különböző vándor- és csa­pattáborokban várhatóan összesen 12 ezer Békés me­gyei gyermek pihen, szóra­kozik, s néhányan eljutnak külföldi úttörőtáborba is. Békéscsabán ezen a nyáron is megszervezzük a nemzet­közi úttörőtábort — mondta befejezésül az úttörőelnök. Tóth Ibolya Elsődleges cél: az ifjúsági turizmus segítése Az Ezermester Űttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Válla­lat öt éve nyitott kölcsönzőt Békéscsabán, az Irányi ut­cában. Az első évben mind­össze félmillió forint áru­készlettel rendelkeztek. Nap­jainkban a kölcsönözhető eszközök értéke meghaladja az egymillió 800 ezer forin­tot. Az úttörő és ifjúsági köl­csönző legfontosabb felada­ta — mint ahogyan ez a ne­vében is szerepel — az ifjú­sági turizmus és szabadidős tevékenység elősegítése, de bárkinek rendelkezésére áll­nak. Szoros kapcsolatot tar­tanak az Expresszel és a kü­lönböző szintű KlSZ-lszerve- zetek sportfelelőseivel. A közösen szervezett progra­mokhoz ők biztosítják a tu­risztikai eszközöket. Minden évben tavasszal van a felújítási és karban­tartási munkák fő szezonja. Ilyenkor javítják ki a téli sportszereket és készítik elő a nyári cikkeket az idényre. Az idén a hagyományos sport- és turisztikai eszközö­kön kívül újdonságot, egy Katamarán hajót is kölcsö­nözhetnek a fiatalok. A Ka­tamaránnak valószínűleg ép­pen olyan sikere lesz, mint tavaly a szélvitorlásnak. A kölcsönző Dánfokon és Sza- nazugban május elsejétől le- rakatot nyitott. L. S. Az idén félmillió forint érté­kű új eszközzel gyarapodott a kikölcsönözhető készlet. A raktárban gumimatracok, sátrak, csővázas hátizsákok és tollaslabdaütők sorakoz­nak Fotó: Veress Erzsi Vagyonvédelem az orosházi ÁFÉSZ-nél Hazánkban a társadalmi tulajdon védelme össztársa­dalmi érdek. Az utóbbi idő­ben emelkedett a közvagyon elleni bűncselekmények szá­ma. Többek között ezt álla­pította meg legutóbbi ülés­szakán az országgyűlés. Mit kell tenni a társadalmi tu­lajon elleni bűncselekmé­nyek visszaszorításáért? El­sősorban nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tudatformá­lásra. Hatékonyabbá kell tenni az ellenőrzéseket, ahol szükséges, korszerű bizton­sági berendezéseket kell fel­szerelni. Nézzük meg az orosházi AFÉSZ-nél, hogyan áll je­lenleg a vagyonvédelem helyzete? A közelmúltban pártvezetőségi ülésen vitat­ták meg ezt a fontos témát az ÁFÉSZ kommunistái. Dr. Trenyik Pál elnökhelyet­tes ismertette az elmúlt évi ellenőrzési munka lényeges megállapításait, majd az idei tervekről beszélt. Napjaink­ban a csaknem 1500 dolgozót foglalkoztató fogyasztási szö­vetkezetnél 16 tagú szakap­parátus látja el az ellenőr­zési feladatokat. Az utóbbi években javult az ellenőr­zésben részt vevők szakmai felkészültsége. A belső ellen­őrzési tevékenységet a szak- apparátus terv szerint végzi. Tavaly többek között meg­vizsgálták az energiagazdál­kodást, a szállítási felada­tok és az újítási tevékenység alakulását. Az elmúlt év­ben 420 esetben volt leltáro­zás a különböző kereskedel- mi-vendéglátóipari egységek­nél. Megvizsgálták a szerző­déses üzleteket is. Különö­sebb, kirívó szabálytalansá­got nem találtak ezeknél az egységeknél a szakemberek. Tavaly 9 esetben fordult elő betöréses lopás az ÁFÉSZ működési területén, a kelet­kezett kár összege mintegy 60 ezer forint. Bevált az úgynevezett csereellenőrzé­sek rendszere is. Az elmúlt esztendőben a gyulai ÁFÉSZ kollektívája végzett több orosházi üzletben ellenőr­zést. Dr. Nagy László, a fel­ügyelő bizottság elnöke a társadalmi ellenőrök felelős­ségteljes munkájáról szólt. Kiemelte: ez a több mint 130 tagból álló, zömmel régi ÁFÉSZ-tagokból létrejött társadalmi szervezet jelentős segítséget, sok hasznos in­formációt ad az ÁFÉSZ ve­zetőinek. A fogyasztási szö­vetkezetben működő 58 szo­cialista brigád mintegy 600 tagja is sokat tesz a társa­dalmi tulajdon védelméért. Végül arról szólt, hogy a jövőben nagyobb figyelmet S «ell fordítani a számviteli olgozók és a középszintű vezetők tevékenységének el­lenőrzésére. Dr. Manek Edéné, az Al­föld Szálló és Vendéglátóipa­ri Kombinát igazgatónője el­mondotta, náluk két alka­lommal végeztek ellenőrzést. A szakemberek gyorsan és körültekiritően oldották meg feladatukat, nem zavarták a vendéglátó egységek dolgo­zóinak mindennapos munká­ját. Többen arról beszéltek, a társadalmi tulajdon védel­mében fontos és elsőrendű feladat a megelőzés. Ezért a jövőben is a megelőzésre, és a dolgozók tudatformálására kell helyezni a fő hangsúlyt. Vecsey Kornél, az ÁFÉSZ pártvezetőségének titkára összefoglalójában hangsú­lyozta: jelenlegi gazdasági helyzetünkben indokolt volt napirendre tűzni a vagyon­védelem helyzetének vizsgá­latát. Megállapítható, hogy az utóbbi időben javulás ta­pasztalható ezen a területen, de még sokat kell tenni az ÁFÉSZ mintegy 300 kom­munistájának azért, hogy még megnyugtatóbb legyen a kép. Befejezésül arról szólt: alapszervezeti szinten is meg kell vitatni ezt a kérdést a párttagoknak. Az orosházi ÁFÉSZ párt­vezetőségi ülésén felelősség­gel szóltak a fogyasztási szö­vetkezet kommunistái a tár­sadalmi tulajdonvédelem sze­repéről, fontosságáról. Re­mélhetően a nap mint nap jelentkező vagyonvédelmi feladatok megolásában is ilyen határozottan, körülte­kintően járnak el majd ha­zánk egyik legnagyobb fo­gyasztási szövetkezetének kommunistái, dolgozói. (Verasztó) Beszámoló után Egy tanácstag monológja Gyuján a 13. számú vá­lasztókerületnek vagyok a tanácstagja. Hozzám a Kuz- nyeck lakótelep, a mellette levő piactér és annak kör­nyéke tartozik. 1978-ban vá­lasztottak meg tanácstagnak. A nevem Galbácsné Stein Erzsébet. A körzetem megosztottsá­gánál fogva kettős arculatú, az itt élők gondjait két cso­portra lehet osztani. A ta­nácstagi beszámolón is alap­vetően kétfajta felvetés volt. Az első a közművesítési: a Varsándi és a Szerecsen ut­cában a lakosság felajánlot­ta társadalmi munkáját va­lamilyen olcsó, szilárd út­burkolat elkészítéséhez. A városi tanács fejlesztési iro­dája nem zárkózott el a fel­vetés elől, jelenleg a legész- szerűbb megoldást keresik. A piactéren lakók a gáz be­vezetését kérték, örömmel mondhattam el, hogy kéré­sük hamarosan teljesül. A piac rekonstrukciójának első ütemével együtt bevezetik a gázt és megoldódik az any- nyiszor emlegetett közvilá­gítás is. Egyébként jövőre kialakul a piac új arculata. A mostani bódék helyén pa­vilonsor épül. A kereskedel­mi egységek mellett jut hely egy szolgálati részlegnek, fodrásszal, szűccsel és mére­tes szabóval. A másik, a lakótelepi élet: slágertémája a házfelügyelői munka. Sajnos, a házfel­ügyelők kiválasztásakor nem a rátermettség az elsődleges. Az lesz házfelügyelő, aki el­vállalja. (A Kuznyecken ki­zárólag tanácsi bérlakások vannak.) Van olyan házfel­ügyelő, akit egészségi álla­pota miatt felmentettek tiszt­ségéből. Próbálkoztunk ta­karítóbrigáddal, de nem vál­tak be. Sok házban gyakor­latilag csak papíron van ház- felügyelő, nem lehet csodál­kozni, ha a lakók között szá­mos rendezetlen kérdés van. A központi antennák is gon­dot okoznak. Jó lenne olyan közös antennákat felszerelni, ami minden igényt kielégíte­ne, és nem kellene a lakók­nak külön-külön antennákat felszerelni. A mostani beszámolóra mindössze negyvenketten jöt­tek el, pedig egyedül a Kuz­nyecken 1100 ember él. Az arány tehát nem valami jó. (De ha városi szinten nézem, nem panaszkodhatunk __’ H ogy mivel magyarázható ez a passzivitás, nem tudom. A meghívóknak csaknem felét személyesen vittem ki, a töb­bit lakóbizottságunk tagjai kézbesítették. Sokan ígérték, hogy természetesen eljön­nek ..., de mégsem jöttek el. Tanácstagságom alatt még nem fordult elő, hogy a la­kásomon kerestek volna fel választóim. Leginkább az ut­cán állítottak meg ügyes-ba­jos dolgaikkal. Talán azért A nemtörődömség igenis megváltoztatható Fotó: Veress Erzsi van ez, mert nem akarnak úgymond otthon zavarni. Az a tervem, hogy az egyik la­kótelepi ház alagsorában kö­zös „társadalmi helyiséget” — hirtelen nem tudok jobb elnevezést mondani rá — alakítunk ki. A lakóbizottság tagjai, a Hazafias Népfront körzeti képviselője és a mindenkori tanácstag meg­határozott időpontokban itt fogadhatná az embereket. Remélem, kialakul valamifé­le közeledés. A beszámoló előtt számítottam arra, hogy sok szó esik majd a lakbér­besorolás változásáról. Meg­lepetésemre senki sem em­lítette. Ezek szerint a Ker­tészeti és Városgazdálkodási Vállalat gondos, alapos fel­mérés után készítette el a besorolást. Egyébként ötéves tanácstagságom tapasztalata, hogy a városi tanács szak- igazgatási szervei és dolgo­zói komolyan veszik a mun­kámat. Ha jogos igényt mon­dok el, és van rá lehetőség — legtöbbször persze pénz — a dolgok elintéződnek. Nem ta­gadom, előfordul, amikor az a válasz, hogy most ez, vagy az nem aktuális. A jövőben elsősorban arra törekszem, hogy a választókerületben lakók közéleti aktivitását nö­veljem, mert az igaz, hogy például a lakótelepen a la­kások állami tulajdonban Vannak, és nem érvényesül­het az „ez az enyém” szem­lélet. Mégis számtalan olyan megnyilvánulás van, ami azt sejteti, hogy az emberek passzivitása, nemtörődömsé­ge igenis megváltoztatható. Szűkebb közösségük érde­kében hajlandók dolgozni, ha látják az eredményt is. Lovász Sándor Ne bántsd a fát... (Tudósítónktól) Az orosházi Városi Tanács mindennapos gondjai közül igen sarkalatos kérdés a környezetvédelem. Nem kell külön ismertetni, hogy a sze­mélyiség harmonikus fejlesz­tésében milyen óriási szere­pe van a környezetnek. Sze­repe van továbbá a szép iránti igény, az esztétikum fejlesztése, nem utolsó sor­ban az egészséges környezet kialakításában. Kárpáti An- talné igazgatási főelőadó a témával kapcsolatban elmon­dotta: az utóbbi időben a lakosság az alapvető termé­szetvédelmi követelmények­nek nem tett eleget, különö­sen az utcai fák kivágásá­ban. Pedig kormányrendelet mondja ki: ...„aki — gyü­mölcsfa kivételével — a vá­rosok bel- vagy külterületén álló, valamint a közutak tar­tozékát képező élő fát, ha azzal polgári jogi, vagy egyéb jogcímen rendelkezni jogosult, az előírt engedély, illetőleg bejelentés nélkül, vagy a hatóság tilalma elle­nére kivágja, 3 ezer forintig terjedő pénzbirsággal sújtha­tó.” Ennek ellenére jelenleg 2-3 nap alatt mégis 20—25 ilyen eset volt. Talán mind­ez annak tudható be, hogy a lakosság e téren információ- hiányos. Vannak ugyan szó­rólapok, de sajnos kevesen igénylik, pedig hozzáférhető helyen van, a tanács épüle­tének előterében. A téma kapcsán önkénte­lenül juthat eszünkbe kisis­kolás korunkban tanultakból, „Ne bántsd a fát, hisz ő is érez, gyengéden nyúlj a le­veléhez.” Talán elfelejtettük volna? Takács Bálint

Next

/
Thumbnails
Contents