Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-04 / 104. szám

v

1

1983. május 4., szerda

Szomszédolás

Üj szolgáltatás: házhoz

szállít az AGROKER. A

gépellátottság ma mezőgazdaságunkban döntő tényező. A nagy értékű gépek beszerzése többféle csatornán történik, ezek közül egyik az AGROKER. Ez év január közepétől új kezdeményezést, illetve újszerű szolgáltatást találtak ki, és vezettek be: nem a vevő jön a gépért, nem az ő gondja, annak a kiszállítására nem kell embereket, járműveket kivonni arra az időre a termelésből, hanem ők viszik, ki a megrendelőnek a gépet a helyszínre. Eddig körülbelül ötven traktort és különböző gépet, munkaeszközt adtak át, s az a tapasztalat, hogy nemcsak a vevőnek, de nekik is jobb így.

Túristvándi. Kevés olyan bejáratlan része, az idegenforgalom, a hazai turizmus számára felfedezetlen tája akad az országnak, mint a fehérgyarmati járás északkeleti része, a Tiszahát, a Túr vidéke. Pedig emlékezetes kirándulás tehető hazánknak ebben a félreeső, csendes zugában, irodalmi, népi építészeti és szabadság- harcos emlékek nyomában. Erre a tájra kalauzolja el az olvasót Egri Sándor írása.

A hatodik idényt kezdi az úttörővasút. A debreceni közlekedési vállalat gondozásában működő ' kisvasút három mozdonnyal és 12 személykocsival rendelkezik összesen. A felnőttek is szívesen igénybe veszik, hogy eljussanak a fancsikai tavakhoz, vagy Martinkára. Az úttörővasút külön színfoltja, hogy a hétvégeken és a szünidőben úttörők is teljesítenek rajta szolgálatot.

ÖÉWGYAR0RSZÁ6

Harmincéves a Tisza-ku- tatás. Harminc esztendővel ezelőtt kezdődött meg a fo- lyónak és környezetének fel- térképezése, beható kutatása. Kezdetben kisebb expedíciók egymástól függetlenül dolgoztak. Két évtizede öltött szervezeti formát a folyó „vallatása”. Azóta a természetföldrajzi. a hidrológiai, a botanikai és zoológiái munkacsoportok . összehangoltan tevékenykednek, s nem csupán a nyári időszakban, hanem folyamatosan, egész évben figyelemmel kísérve a Tisza-völgyé- ben bekövetkező változásokat. különös tekintettel a környezetvédelemre.

Százhuszonöt éves a szegedi gyufagyártás. A, gyújtófejjel ellátott, kis fapálcikák gyártása 125 éve kezdődött el Szegeden. Az elmúlt időszak gyufakészítési eljárásait, a készítőket, a most ötnegyed százados gyufagyár elődjeit mutatjg be Bátyai Jenő kétrészes írása.

Energiatakarékos füstcsövek. Korábban évekig hiánycikk volt a kályhacső. Az utóbbi időben megszűnt a hiány, sőt a Szegedi Tömegcikk-készítő Ipari Szövetkezet saját szabadalma alapján energiatakarékos füstcsöveket állít elő. Az év végéig 15—20 ezer készül el, és kerül a boltokba belőlük.

Szolnoki nyár ’83. Néhány évtfel ezelőtt talán még irigykedve lapozgatták a szolnokiak azokat a műsor- kalauzokat, amelyekben hazánk kisebb-nagyobb városai csalogatták a közönséget nyári kulturális rendezvényeikre.-Tavaly megtört a jég, a város néhány jó

kezdeményezéssel hívta fel magára a figyelmet. S hogy mit ígér az idei nyár? Szolnok június 1-től augusztus végéig több országos rendezvénynek is otthont ad: ismét házigazdája lesz a zenés színházi találkozónak, az országos szövetkezeti dalostalálkozónak, de ismerkedhetnek az érdeklődők Szolnok múltjával, lesz kiállítás, népdalest, pódiumműsor, kabaré, és még számtalan színes, szórakoztató műsor.

Mini sportklub a negyediken. A Szolnoki „Turiák SC” a megye legkisebb sportegyesülete: jelvényükben egy hatalmas T, a három sportolód Timi, Tivi és Tibi nevét jelöli. A családi klub profilia a vizes sport, egy kis kajak, jó adag úszás, kazalnyi érem, és melettük annyi gond is. A József Attila út 25. 4.

emeletén egy csepp található sportéletünk tengeréből. A család mindennapjaival, a gyerekek sportpályafutásával ismertet meg Palágyi Béla cikke.

Szövetkezeti krónikaírás Szolnok megyében. Szövetkezeti krónikaírók számára pályázatot hirdetett a Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága, együtt a szövetkezetek megyei irányító szerveivel. A megyében sok emléke van a hajdani kisparaszti gazdálkodásnak, s ma már történelem a földosztás, a termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek mozgalmának kialakulása. Számos témát kínálnak ezenkívül a kihalófélben levő foglalkozások, mesterségek.

csomoiad ti« n v "m" n » moru UltCLAr

Turistaközpont lehet belőle ... Csongrádon, az elmúlt egy-két évben új lendületet vett a történelmi belváros felújítása. Az országos műemlékvédelemmel megbízott szervek 17 házat minősítettek védettnek — _ Magyarországon ez az ötö- | dik, ilyen megbecsülést kivi- I vott épületegyüttes. Az idén I a felújítási munkálatok mel- I lett szeretnének két vendég- I házat is átadni a Szeged I Touristnak: itt már a belső- I építészeti munkák folynak. I De a műemléki terület érté- I két nemcsak a házak adják, I most éppen három régi kút I felújítása folyik, s az év I folyamán felállítanak egy, a I környezetbe jól illeszkedő I szobrot is.

Start — kezdőknek. Szom- I szédos megyénkben a Csöng- I rád megyei Tanács Pedagó- I giai Intézete irányítja, koor- I dinálja a pályaválasztással, I és pályakezdéssel .összefüggő I tevékenységet. Csorba Mária I cikkében adatokat olvasha-1 tunk arról, hogyan alakul a I helyzet ebben az évben. I 1983-ban 5 ezer 555 gyerek I fejezi be általános iskolai I tanulmányait, 97 százaié- I kuk jelentkezik továbbtanu- I lásra. Az idén is óriási a I túljelentkezés az építőipari, I a gépipari és közgazdasági I szakközépiskolákba. A di-1 ^vatszakmák közül első a I fodrász, és a ruházati eladó, I s még mindig kevés azok I száma, akik hegesztők, esz-1 tergályosok vagy élelmiszer- I eladók szeretnének lenni.

Diákművészet ’83. ODN — 1

ez a három betű jelzi azt a I keretet, mely jó néhány éve I összefogja az ország tizen-1 éveseinek amatőr művésze-1 tét. Az idei országos diákna- I pok sorozata a nyolcvanas I évek középiskolásainak tő-1 rekvéseit tárja a szélesebb I nyilvánosság elé. A Hírlap I munkatársai megpróbálták I a lehetetlent: pár írással be- I mutatni a diákművészet éle-1 tét, munkáját, visszaadni I valamit az eddigi versenyek I hangulatából.

összeállította: B. A. I

Körzeti orvosok továbbképzése

Az elmúlt évben az Orvostovábbképző Intézet — a megyei egészségügyi osztályokkal — megszervezte a körzeti orvosok továbbképzését. Megyénkben ezt a feladatot a gyulai megyei kórház kapta feladatul. Békés megyében mintegy 170 körzeti orvos tevékenykedik, közülük csaknem harmincán vettek részt a három hétig tartó, és a múlt héten pénteken befejeződött továbbképzésen. Az egész napos képzésen neves előadók tartottak előadásokat, köztük dr. Rigó János, az Egészség- ügyi Főiskola professzora, dr. Girinyi Margit, az Egészségügyi Minisztérium munkatársa, ^kihez a körzeti orvosok tartoznak, dr. Szabó Mihály, a SZOTE adjunktusa, valamint megyei szakfelügyelő főorvosok, helyi osztályvezető főorvosok.

Az előadások a gyógyászat minden ágát felölelték, majd konzultáció következett. A tavalyi tapasztalatok alapján az idén a szervezők felkérték az előadókat, hogy minél több gyakorlati tájékoztatást adjanak a hallgatóknak. Az utolsó foglalkozáson dr. Horváth Éva megyei főorvos zárta a tanfolyamot és értékelte a háromhetes továbbképzést.

B. O.

________________________

E

lőadás Gyula távlati fejlesztéséről

Az elmúlt napokban Szilágyi Gábor elnökletével ülést tartott Gyulán, a SZOT-gyógyüdülőben a városi szakmaközi bizottság. Ezen elsőként dr. Takács _ Lőrinc, a városi tanács elnöke tartott előadást Gyula város távlati fejlesztési programjának irányelveiről.

A kibővített ülésen, amelyen a bizottsági tagokon kivül részt vettek a szakszervezeti tisztség- viselők, sok érdekeset hallhattak az elképzelésekről. Az előadás után többen kértek és kaptak szót, sokan mondták el véleményüket a fejlesztés irányelveiről. Ezután Bartha Zoltán, a városi tanács vb. termelésellátásfelügyeleti osztályának vezetője adott tájékoztatást a város áruellátásának helyzetéről, a fogyasztói érdekvédelem tapasztalatairól.

B. O.

Hetvenhét forrásból

Ebédidő van, a delet már el is harangozták. Szarvason, a Wesselényi utcában Nyíri Györgyné ételhordóval a kézben hazafelé igyekszik.

— Szoktak-e errefelé társadalmi munkát szervezni? — állítjuk meg a kérdéssel. Kicsit meglepetten néz körbe, mint aki magában sorra veszi az utcákat.

— Hogyne, szokott lenni. De hogy hol, mit, hirtelenjében nem is tudom. Igen, a Damjanich utcában, ahol lakom, valamelyik évben fákat ültettünk. A Zrínyi utcaiak meg járdát építettek. És itt van a tervezett iskolaépítés, arra az egész város összefogott. Nálunk, a vasipari szövetkezetben is felajánlottuk minden évben egynapi keresetünket.

— Szívesen vállalnak-e az emberek társadalmi munkát? V

— Az attól függ. Ha látják a hasznát, feltétlenül.

* * *

Szarvason tavaly több mint 13 millió forint értékű településfejlesztő társadalmi munkával járultak hozzá a szövetkezetek, intézmények és a lakosság a város szépítéséhez, gyarapításához. Nem csekély összeg ez, különösen nem, íia azt nézzük, hogy az előzetes elképzelésekben úgy hét és fél milliós értékkel számoltak. Vajon mi mindent foglal magába ez a 13 millió forint? Nos, a lakosság kétkezi és szellemi munkáját éppúgy, mint a gazdasági egységek, szocialista brigádok által végzett társadalmi munkát, a különböző célfeladatokra felajánlott és befizetett összegeket. Egy részletes kimutatás szerint 77 — nem tévedés, hetvenhét — forrásból „jött össze” a már említett 13 millió forint. A bizományi áruháztól az arborétumon át, a szülői munkaközösségekig szinte minden munkahely, szerv, szervezet tett valamit a város asztalára.

Látványos, nagy produktumokra persze senki se számítson. A magánember számára rengeteg pénz egy város háztartásában korántsem csillagászati összeg. Mit is jelent tehát ez a 13 millió forint Szarvasnak? Sok utcában új járdát, be„Az a bizonyos belső út”

Fotó: Gál Edit

tonutakat, földmunkákat az egykori vásártéren épült lakótelep parkosításához. A külterületen, az Ö-szőlőkben ivóvízvezeték épül, ennek a földmunkáit a Dózsa Tsz végzi. Bővült a város szennyvízhálózata. Az új, 665 méternyi szakasz költségeinek 40 százalékát a tanács állta, a többit pedig a lakosság. Az új MHSZ-székház is sok százezer forint értékű társadalmi munkával valósulhatott meg. S most gyűlik a forint az új iskolára is.

* * *

Az igazsághoz tartozik, hogy azért Szarvason sem mindenki lelkesedik a köz javára végzendő munkáért. Elgondolkodtató, hogy a régi városrészekben, a földes utcákban általában természetes az ott lakók számára a házuk .előtti utcarész csinosítása, az árok takarítása. Ugyanakkor a lakótelepeken élők sokkal nehezebben, kevesebben vállalnak részt közvetlen környezetük

rendezéséből, parkosításából, nem is beszélve annak rendben tartásáról. Nem Szarvason történt, de jellemző a példa: az új lakótelepen középiskolás diákok a városért vállalt társadalmi munkával hozták rendbe, és ültették be friss virágpalántákkal a parkot. Eközben az itt lakók az ablakokból, erkélyekről nézték, buzdították és kritizálták őket... De térjünk vissza a szarvasi gondokhoz. Juhász Sándort, Szarvas város tanácselnökhelyettesét kérdezzük:

— Miért nem, illetve csak részben sikerült a társadalmi munkával tervezett útépítés a Jókai és a Sallai utcában?

— A Jókai utca szóban forgó szakasza lényegében a volt vásártéren épült lakótelepi rész, a „csíkos ház”, ahogyan a szarvasiak elnevezték — magyarázza a tanácselnök. — Itt szükség volt egy 3 méter széles lakótelepi belső útra. Az itt lakók egy részével történt is megállapodás, ám amikor már az úttükör is készen volt, visszaléptek, pontosabban csak akkor vállalták volna a társadalmi munkát, ha egyéb kérésüket is teljesítjük. Erre viszont sem pénz, sem lehetőség nem volt, így végül is a tanács költségén készült el az a bizonyos belső út. Nagyjából hasonló eset történt a Sallai utcában, az úgynevezett „barna háznál” is. Az ilyesmi egyébként ritka.

— Erős társadalmi összefogással készül a város egy új iskola felépítésére. Hol tartanak?

— Az elején kezdve, ez az iskolaépítés úgy indult, hogy egy 8 tantermesre kaptunk pénzt, 18 millió forintot. A 8 tanterem viszont nagyon kevés, 12-őt szeretnénk. így hát a városi párt- bizottsággal, a KISZ-szel, a Hazafias Népfronttal közösen 1981-ben meghirdettük az iskolaépítési akciót, és téglajegyet is kibocsátottunk. A városban működő gazdasági egységek a saját fejlesztési alapjukból a jelen tervidőszak végéig olyan

5,5 millió forintot adnak át. Ugyanakkor a dolgozók is felajánlották évente egynapi keresetüket az iskolára, ami megközelítően ugyanennyi pénzt jelent. A nyugdíjasok, Szarvasról elszármazottak pedig tégla jegyet vásárolnak.

Mint a szarvasiak példája is mutatja, nagy erő, sok lehetőség rejlik a társadalmi munkában kifejezésre jutó összefogásban. Természetesen tudni kell okosan élni ezzel a lehetőséggel, mert — ahogyan Juhász Sándor is fogalmazott — csak ott, és akkor lehet eredményes a társadalmi munka, ahol a cél a lakosság érdekeivel egybeesik, ahol értelmes, világos, a köz javát szolgáló feladatokra mozgósítanak.

Tóth Ibolya

„Minden dolog mértéke az ember”

Ki volt Kari Marx?

A lipcsei Kari Marx Egyetem homlokzatán levő dombormű Marxra, a munkásosztály,- a parasztság és az értelmiség ösz- szefogására emlékeztet (KS-fotó)

1983: Marx éve. Nemcsak az NDK-ban az, ahol a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága azzá nyilvánította, s ahol tudományos konferenciákat, nemzetközi találkozókat, kiállításokat rendeztek, nyilvánosságra hozzák a legújabb kutatási eredményeket, kiadják. életművét, s olyan leveleket is, amelyek eddig még sosem jelentek meg. Az egész haladó gondolkodású világ a XIX. század nagy filozófusára, a marxizmus atyjára emlékezik halálának 100. (március 14.) és születésének 165. (május 5.) évfordulóján.

Ilyenkor szaporodnak az ünnepségek, a méltatások, a megemlékezések. Ezek sokat tehetnek e jelentős életmű értő recepciója érdekében, aktualitásáért, Marxhoz való viszonyunk rendezéséért, de nem minden esetben élnek kellőképp ezzel a felelősségteljes lehetőséggel. Mit értek azon, hogy akad javítani való Marxhoz való viszonyunkon?

A kötelező irodalmat sokkal kevesebb lelkesedéssel olvassa minden diák, mint azt a könyvet, amelyet jó barátja ajánl, vagy amelyre maga talál rá. Gyakran a határidő is nyomasztóan hat. Óráról- órára készülni, hétről hétre elolvasni fejezeteket, felfogni, megérteni összefüggéseket, beszámolni nehéz filozófiai szövegekből — nem könnyű. S hol marad ilyenkor az olvasás gyönyörűsége! Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a lecke az oka

annak, hogy Kari Marx művét ma is kevesen ismerik igazán, még kevesebben értelmezik teljes gazdagságában, aktualitásában. A valódi ok szerintem az iskolák falain túl, tanulási igényünkben, gondolkodásmódunkban és abban a behatárolt látószögben keresendő, amelybe a tudomány még csak belefér, de árnyékában eltörpül a tudós, az emberről már nem is beszélve.

Pedig sokkal többet ért és sokkal maradandóbbat kap akár a Gazdasági-filozófiai kéziratokból, a Tézisek Feuerbachról című munkából, A filozófia nyomorúságából, A Kommunista Párt kiáltványából, A gothai program kritikájából, vagy akár A tőkéből az az olvasó, aki azt is tudja, ki volt Kari Marx, milyen ember, hogyan élt, hogyan dolgozott. Aki hallott már és megőrzött némi ismeretet az egykori szertelen, szerelmes dalokat írogató bonni egyetemistáról, majd a berlini ifjúhegeliá- nusok közül zsenialitásával kiemelkedő Marxról, az édesapját szinte nyugtalanító, szárnyaló tehetségről, a filozófus újságíróról, a Rheinische Zeitung fiatal szerkesztőjéről, aki lapját a demokratikus átalakulás orgánumává tette, s ezzel a reakció szemét örökre magára vonta.

' Tájékozott, aki tud a híres Marxról, a tudományos kommunizmus, a dialektikus és történelmi materialista filozófia, a tudományos politikai gazdaságtan megalkotójáról, a nemzetközi munkás- mozgalom vezéregyéniségéről. De sokkal tájékozottabb, aki tud magáról Marxról; romantikus szerelméről, kalandos ifjúságáról, arról az emberről, akinek egész élete küzdelem, megpróbáltatás, bújkálás volt és nyomor, s akinek több keserűség és veszteség — az 1848-as forradalmak bukása Európában, a Párizsi Kommün le-'“ verése, az Internacionálé feloszlatása, emigráció, menekülés álnéven — jutott, mint elismerés, siker. Marx szörnyű nyomorban élt, és aszkéta módjára, önmagát agyonhajszolva alkotott. Hét gyermeke közül csak hármat tudott fölnevelni; a legkisebbet még eltemettetni is alig tudta, mert nem volt miből. Idős korára termé- szfetesen már elismert tudós, népszerű politikus, rendelkezik anyagiakkal. De a sok korábbi nélkülözés addigra már aláásta egészségét,

nem sokat örülhetett gazdagságának, amit egyébként is inkább arra használt fel, hogy otthonában láthassa vendégül rengeteg harcostársát, barátját, ismerősét.

Gyermekkori szerelme, a nála négy évvel idősebb Jenny von Westphalen élete végéig hű társa marad, feleségként és munkatársként egyaránt. Nélküle és barátja, harcostársa, Firedrich Engels - nélkül Marx nem lett volna azzá, akivé lett. Három fantasztikus egyéniség, akik egymás által alkottak maradandót, s váltak halhatatlanná. Az Engelsszel közösen írt, A szent család és A német ideológia című munkái is értékesebb olvasmányok, ha ismertek a művek keletkezési körülményei, kettőjük barátsága, klasszikussá lett együttműködése, amihez foghatót talán csak Goethe és Schiller weimari alkotó periódusa jelenthet még.

/