Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-04 / 104. szám

NÉPÚJSÁG 1983. május 4., szerda Elhunyt Fábián Znltán Megrendültén tudatjuk, hogy Fábián Zoltán, József Attila- és SZOT-díjas író, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, az Olvasó népért mozgalom munkabizottságának elnöke baleset következtében 57 éves korában elhunyt. HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA, MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM, MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGE Szabó Pál emlékünnepség Biharngrán Fábián Zoltán 1926-ban született Nyíregyházán. Első elbeszélései 1950-től jelentek meg a Csillagban, az Irodal­mi Újságban és az Új Hang­ban. Érdeklődésének köre a paraszti élet átalakulására, a nagyvárosba kerülő paraszt­fiatalok emberi-erkölcsi fej­lődésére terjedt ki. Prózájá­ban a realizmus igénye páro­sult azzal a törekvéssel, hogy mondanivalóját kevés szóval fejezze ki; erről tanúskodik Honismeret és (Tudósítónktól) Az idén ötödik alkalommal rendezte meg április 27-én, az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépis­kola tanulói MEDOSZ-szér- vezete a 90 évvel ezelőtti orosházi agrárszocialistákra emlékezve a házi tájékozó­dási futóversenyét. Az oros­házi agrárszocialisták az 1890-es években gyalog jár­ták be a Dél-Alföldet, ter­jesztették a szocializmus eszméit, szervezték az egysé­ges bérköveteléseket, igye­keztek megszervezni az ag- rárproletáriátust az általá­nos titkos választójogért, és az 1898. II. törvénycikk (az úgynevezett rabszolgatör­vény) elleni harcra. Ezekre az emberekre emlékezve, akik bejárták a Körösöktől számos elbeszéléskötete — például az Utak, A hege­dűszó, a Hároyn kiáltás — és regényei, egyebek között a Kulin Györggyel közösen írt Üzen a nyolcadik boly­gó, Az ellentmondások boly­gója, valamint az ítélet. Ez utóbbiból film is készült. Fábián Zoltán hosszú éve­ken át a Magyar írószövet­ség titkári tisztjét is betöl­tötte. (MTI) sport délre, a Tiszától keletre eső területet az erdélyi hegye­kig, rendezik meg évente a versenyt. A verseny távja az idén 20 kilométer volt, hetvennégy tanuló indult el, és teljesítet­te a távot. Az értékelés há­rom csoportban történt: a lányoknál Sinka Mária, Túri Zsuzsa, Zsíros Judit, a*- III— IV-es fiúknál Szabó János, Madarász Jenő, Szokolay Balázs, az I—II-os fiúknál Horváth Sándor, Ilyés And­rás, Tompa Attila lett az első. A verseny jó hangulatban zajlott le, utána az a véle­mény alakult ki, hogy jövő­re is meg kell rendezni, so­kan sajnálták, hogy nem in­dultak el. Dr. Formann István El akarta lopni a tehergépkocsit A Battonyai Járásbíróság tár­gyalta Bányik Sándor, Mezőko- vácsháza, Móra Ferenc út 34. szám alatti lakos bűnügyét. A 26 éves férfi jármű önkényes elvétele, és ittas járművezetés vétsége miatt került a vádlot­tak padjára. Rakodómunkásként a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mező- kovácsházi körzeti üzemében dolgozott. A múlt év március 10-én ittas járművezetés vétsé­ge miatt pénzbüntetéssel súj­tották. Mellékbüntetésként pe­dig eltiltották a jármű vezeté­sétől. Március 18-án, elkesere­désében, munka közben mintegy 5 deciliter pálinkát fogyasztott el. Ezután Mezőhegyesre ment, ahol egy korsó sört ivott meg. Észrevette, hogy a Kossuth ut­cában ott áll egy ZIL tehergép­kocsi, amely a Volán 8. szá­mú Vállalat tulajdona volt. Ek­kor támadt benne az az elhatá­rozás, hogy ezzel a gépkocsival elmegy Pitvarosra, és meglá­togatja a volt házastársát. Fog­ta magát, és fölpattant a veze­tőülésre. Mintegy 20 métert tett meg a gépkocsival, amikor a gépkocsi vezetője észrevette, utána iramodott, és megaka­dályozta, hogy elmenjen vele. Értesítették a rendőrséget is. Megállapították, hogy a vádlott közepes alkoholos befolyásolt­ság állapotában volt. A járásbíróság Bányik Sán­dort halmazati büntetésül 4 hónap szabadságvesztésre ítél­te. Mellékbüntetésként pedig 2 évre eltiltotta a közúti jármű- vezetéstől. A szabadságvesztés végrehajtását azonban egy év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. S. J. Olvasóink kérésére Kedden emlékünnepséget rendeztek Szabó Pál szülő­falujában, Biharugrán, az író születésének 90. évfor­dulója alkalmából. A ta­nácsháza nagytermében Czi- ne Mihály irodalomtörténész mondott emlékbeszédet, majd a temetőben megko­szorúzták az író sírját. Dél­után a tanácsházán levetí­tették a Talpalatnyi föld cí­mű, Biharugrán különösen nagy becsben tartott filmet, este pedig az ugrai, a zsa- dányi és a körösnagyharsá- nyi könyvtárban találkoztak az olvasni szerető falusiak a békési, illetve a Békésből elszármazott írókkal, köl­tőkkel. Mától: Módszertani hónap a TIT-nél A TIT Békés megyei szer­vezete — immár hagyomá­nyosan — az idén is meg­rendezi módszertani hónap­ját. A rendezvénysorozat célja ezúttal is a szakmai út­mutatás mellett, módszerta­ni, segítséget nyújtani az elő­adóknak. A járási szintű rendezvények között az elő­adások mellett kiállítás és fórum is szerepel majd, me­lyeket 3 téma köré csopor­tosítottak. így, a világgaz­daság és a magyar energia- gazdaság kérdései, az aktuá­lis évfordulók, valamint me­gyénk természet- és kör­nyezetvédelmi feladatai. Az első előadás május 4- én, ma délután. 2 órai kez­dettel lesz Békéscsabán, a Volán 8. Vállalatnál. Farkas László energetikus az ener­giatakarékos közlekedésről tart előadást. Másnap Két- egyházán, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet­ben nyílik kiállítás, s hang­zik el „A múzeumok és közgyűjtemények szerepe az ismeretterjesztésben és a közművelődésben” címmel előadás, amelyet Vasvári Mihály, a TIT mezőgazda- sági szakosztályának tagja, és a módszertani bizottság vezetőségi tágja tart. „Marx hatása a munkás- mozgalomra” címmel dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi első titkára, a TIT filozófiai szakosztályá­nak elnöke tart előadást május 6-án, pénteken a szarvasi Városi Tanácsnál, május 23-án pedig Csorvá- son a művelődési házban. Orosházán egy másik ne­ves évfordulóról, Luther születésének 500. évforduló­járól emlékeznek meg má­jus 9-én. A művelődési köz­pontban dr. Lovász György óvónőképző intézeti tanár, a TIT történelmi szakosztá­lyának tagja lesz az előadó. Ugyancsak ez az előadás hangzik el május 11-én Gyo- maendrődön. Vésztőn, a mágorhalmi emlékhely lesz a módszerta­ni hónap keretében újabb rendezvény helyszíne. Má­jus 28-án, délelőtt 10 órá­tól ugyanis Juhász Irén muzeológus mutatja be az érdeklődőknek az emlékhe­lyet. A világgazdaság aktuális kérdéseiről május 12-én Gyu­lán, a TIT természettudo­mányi előadótermében, va­lamint másnap Mezőkovács- házán, a járási hivatalnál lesz előadás. Előadó mindkét helyen dr. Tóth József kan­didátus, az MTA Földrajztu­dományi Kutató Intézete alföldi csoportjának vezető­je, a TIT földrajztudományi szakosztályának elnöke lesz. Békés megye természeti értékei képekben címmel Békésen, a 3. számú általá­nos iskolában május 16-án, illetve Újkígyóson, a közsé­gi könyvtárban május 18-án nyílik meg kiállítás. Az elő­adó Boros László megyei környezetvédelmi felügyelő, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat környezet- védelmi és természetvédel­mi munkacsoportjának el­nöke lesz. N. A. Még egyszer az aranyfarú lepkéről Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. MÄJUS 3-ÄN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 561 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 28 Trabant Lim. (Bp.) 14 653 Trabant Lim. (Debrecen) 11 244 Trabant Lim. (Győr) 15 743 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7143 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Wartburg de Luxé (Bp.) 11224 Wartburg de Luxé (Győr) 6182 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1362 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2110 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 759 Skoda 105 (Debrecen) Skoda 105 (Győr) 5 742 Skoda 120 (Bp.) 12 811 Skoda 120 (Debrecen) 7 886 Skoda 120 (Győr) 9 183 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 21 720 Lada 1200 (Debrecen) 13 795 Lada 1200 (Győr) 7 045 Lada 1300 (Bp.) 9 045 Lada 1300 (Debrecen) 5 932 Lada 1300 (Győr) 2 197 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Lada 1500 (Győr) 2 562 Lada Combi (Bp.) 4 664 Lada Combi (Debrecen) 2 475 Moszkvics (Bp.) 12 059 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 358 Polski Fiat 126 (Győr) 4 521 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 12 226 Dácia (Debrecen) 5 570 Zastava 1100 GTL (Bp.) 1 617 Az aranyfarú lepke hernyói már majdnem egy hónapja ká­rosítanak megyénkben. Az em­beri egészséggel kapcsolatos problémák (allergiás eredetű bőrtünetek) és a napról napra növekvő, ma már mindenütt jól látható kártételek szükségessé teszik, hogy ismertessük élet­módját, ezzel mindenki számá­ra megkönnyítsük felismerésü­ket. A nyáron (VI. hó végétől VII. hó végéig) rajzó és majdnem tiszta fehér lepke tojásait a le­velek fonákjára rakja, és potro- hának aranyosbarna szőreivel le­takarja. A kikelő fiatal hernyók szövedékkel dúsan beszövik a többnyire az ágak végén levő néhány levelet. Lehámozzák azo­kat, és belőlük alakítják ki az úgynevezett nagy téli hernyó­fészket. Ezek szilárdan a fákhoz rögzítettek, és a felületüket bo­rító szövedékrétegtől ezüstösen csillognak. A hernyófészkekben telelnek át a hernyók, amelyek igen nagy hideget is elviselnek. Az áttelelés után korán — rügypattanás idején — a fiatal hernyók fokozatosan elhagyják telelőhelyeiket, és megkezdik táplálkozásukat a rügyeken. A hűvösebb napokon a hernyó­fészken melegednek. Táplálkozás után gyakran visszatérnek a hernyófészekhez, amely lakóhe­lyül szolgál számukra. A táplál­kozás helyén is gyakran alakí­tanak ki vékony fehér szálakból szőtt, igen laza „fészket”. A her­nyók fejlődésük utolsó szaka­szában szétszélednek, és igen mohón táplálkoznak. A hernyók bebábozódása és károsításuk jú­nius első felére esik. Az arany­farú lepke felismerését meg­könnyítik a még ma is jól meg­figyelhető téli hernyófész­kek, illetve a közelé­ben tartózkodó hernyók. ^ A hernyók sötét színűek, szőrö­sek. Testük vége felé két piros színű kitolható szemölcs figyel­hető meg. Oldalukon a légzőnyí­lások felett, szelvényenként egy- egy fehér szemölcs látható. A hernyók fejlődése során a ved- léskor levetett bőr, kihullott szőrzet, anyagcseretermékek az érzékeny emberek bőrén aller­giás eredetű bőrkiütéseket okoz­nak. Ezek gyakran az alkaron és a törzsön jelentkeznek. A ki-~ ütések észlelése esetén minden esetben bőrgyógyászhoz kell for­dulni. A hernyók fejlődésük jelenlegi szakaszában még csoportosan károsítanak. A fészkek környé­kén a leveleket szinte teljesen elfogyasztják. Megkezdték a fia­tal gyümölcskezdemények (pél­dául cseresznye) károsítását is. A védekezés ma már csak vegy­szeres úton oldható meg. A fész­kek környékén, illetve ahol a jelenlétüket észleljük, minél előbb védekezni kell. Virágzó fákat azonban semmilyen rovar­ölő szerrel kezelni nem szabad! Javasolt védekező szerek: Dit- rifon 50 WP, Fiiból E, Unitron 40 EC és a Chinetrin 25 EC. Az iskolák, óvodák környékén kü­lönös gonddal kell eljárni, és célszerű a védekezést a hét vé­gén elvégezni. Békés megye növényvédelmi főfelügyelője 1983. május 2—31. közötti időpontra kötelezővé tet­te az aranyfarú lepke elleni vé­dekezést minden földhasználó, tehát a kiskerttulajdonosok és nagyüzemek számára is! Jáki Jenő szakelőadó, Békés >megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Balról az aranyfarú lepke hernyója sokszoros nagyításban. A jobb oldali kép alsó részén az úgynevezett nagy téli hernyófészek Fotó: Fazekas László Tovább a magunk választotta úton A ligha kétséges, hogy a következő hónapokban, években is a gazdasági tennivalókról beszélünk, vitázunk majd a legtöbbet. Népgazdaságunk helyzetének megszilár­dítása, fejlődése, nélkül illuzórikussá válna az életszínvonal megtartása, a későbbiekben növelése, és nyilván nem juthat­na több a szociális kiadásokra, az egészségügyre, a művelő­désre. A gazdaság meghatározó szerepét hangsúlyozza az MSZMP KB április 12—13-i határozata is, de emellett, ezzel szoros összefüggésben szól hazánk belpolitikai helyzetéről, pártunk szövetségi politikájának eredményeiről, az életszín­vonalat meghatározó egyéb, korántsem lényegtelen tényezők­ről, az állampolgárok kötelességeiről és demokratikus jogai­ról. A hogyan élünk és a hogyan szeretnénk élni kérdésre ugyanis nem pusztán a gazdasági mutatók, a termelési ered­mények adnak választ. Nehezedtek a körülményeink — hallhatjuk lépten-nyomon, mert így igaz. De tapasztalhatjuk azt is, hogy a nehezebb kö­rülmények nem bénítólag hatnak a dolgozó milliókra, hanem éppen ellenkezőleg. Az ország lakosságának döntő többsége vállalja a nehézségek megoldásáért a korábbinál nagyobb terheket, a több, avagy pontosabban a jobb munkát. Azaz tettekkel juttatja kifejezésre, hogy a szocializmus építésének programját a magáénak érzi. Gyakran hivatkozunk a nemzeti egységre, amelynek min­denkori próbája, hogy osztozni tudunk-e a gondokon is vagy. csak a sikerből akarunk részesülni. E sorok írójának — és bizonyára az olvasóknak is — alkalma volt jó néhány ta­nácskozást végighallgatnia. A különböző fórumokon rendre kisebbségben maradnak azok, akik csak a hibákat sorolják, akik csak kételyeiket emlegetik. Ilyenek is akadnak persze. Olyanok is, akik a gondok láttán utólag bizonygatják, hogy lám ők már akkor is megmondták, látták élőre és így to­vább. Valójában az utólagos okoskodás, a kishitűség semmire sem megoldás. Itt és most mi a teendőnk — ennek megvála­szolása a dolgunk. A válaszok sokrétűek. Azokat a tartalé­kainkat tárhatják fel, amelyeket még nem aknáztunk ki az emberek megújulási készségéből, tehetségéből. Nem minden az anyagi eszközök függvénye. Van, ami morális értékeken, a kötelességtudaton, az egymás iránti felelősségen alapszik. Hol tartunk munkaerkölcsben, fegyelemben, „az egy min­denkiért, mindenki egyért” magatartásban? Bízvást állíthat­juk, hogy a közvélemény mind érzékenyebben reagál a visz- szás jelenségekre. Mind általánosabbá válik például a lógás elítélése. Erősödik a teljesítmény szerinti elosztás elvének megkövetelése. Kritika illeti — és joggal —, napjaink kellő­en nem differenciáló gyakorlátát. Mert nem ösztönöz na­gyobb erőfeszítésre, holott szükségünk van rá. Bírálat éri a bürokratikus ügyintézést, a hasznos, jó törekvések visszafo­gását. Az egészséges közgondolkodás jelzései ezek. Szigorúbbak a követelmények a vezető beosztásúakkal szemben. Részben szakmai hozzáértésből, rátermettségükből vizsgáznak nap-nap után, s az őket körülvevő közösség figyelmétől kísérve vizsgáznak szocialista magatartásból, em­berségből is. A kötelességét nem teljesítő, a hatalmával visz- szaélő vezető óhatatlanul bukásra ítélt, elveszíti beosztottjai bizalmát. Az egymás iránti felelősségről sem rrjondhatunk le. Való igaz, találunk példát az önzésre, a mások iránti közömbös­ségre. A „dolgozom, megfizetnek, a többihez nincs közöm” — szemléletre. Csakhogy részesei vagyunk környezetünk alakí­tásának. Munka- és lakóhelyünkön egyaránt. Aki kirekeszti magát minden társadalmi megmozdulásból, aki semmit nem tesz a köz javára, aki nem vesz tudomást róla, hogy sok minden a közösségek önerejéből valósulhat meg, remélheti-e társai megbecsülését? Vélhetőleg egyre kevésbé. Néha rosszul kérdezünk, s ha valakinek az életszínvona­lára vagyunk kíváncsiak, csak a jövedelmét tudakoljuk. Pe­dig az életszínvonalba más is beletartozik. Ha csak a kere­seteket nézzük, a családok többségének életszínvonala az utóbbi időben változatlan maradt, kisebb részének nőtt; és romlott azoké, akik nem tudták a fogyasztói árakkal arányo­san növelni jövedelmüket. Hitelesebb azonban a kép, ha az­zal is számolunk, kinek hogyan alakultak az életkörülmé­nyei, létfeltételei. Az utóbbi két évben megépült 153 ezer la­kás (ezzel együtt legsúlyosabb gondjaink közé tartozik a la­káshoz jutás), több mint 2500 új kórházi ágy, 600 bölcsődei, 1400 szociális otthoni hely létesült, az óvodák immár fogadni tudják csaknem az összes óvodás korú gyermeket. Ez is élet­színvonal-politikánkhoz tartozik. És az sem közömbös, hogy mit kínál társadalmunk művelődésben, kulturálódásban, a szabad idő eltöltésében. Ha néha hajlamosak vagyunk rá, hogy ezekről a vívmá­nyainkról, ezekről az életünk minőségét meghatározó érté­keinkről megfeledkezzünk, az egyebek között arra is figyel­meztet; nem elég tiszta, nem elég világos a szocializmus­képünk. Különösen a történelmi tapasztalatokat nélkülöző fiatalok számára okozhat zavart, hogy utunk göröngyös, hogy a felfelé ívelő szakaszt átmeneti stagnálás szakíthatja meg, hogy elveink a gyakorlatban nem mindig úgy érvényesülnek, ahogy szeretnénk. „A Központi Bizottság — írja az áprilisi határozat — az eredményeket elismerve megállapítja, hogy a párt ideológiai tevékenysége, agitációs és propagandamun­kája nem tudott elég gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a nehezebb, bonyolultabb feltételekhez... Az új kérdésekre ideológiai síkon nem mindig tudtunk elég gyorsan és megfe­lelően válaszolni, pedig ezt az elméleti munka és a szocia­lista építés gyakorlata egyaránt megköveteli.’-’ Nem mást sür­get a határozat, mint azt, hogy a szocializmus építésének történelmi tapasztalatai közkinccsé legyenek, feladatainkat, a fejlődésből természetszerűleg következő .ellentmondásokat helyesen értelmezzük. Kétségkívül könnyebb volt helyze­tünkről, jelenünkről és jövőnkről akkor szólni, amikor az eredmények önmagukért beszéltek, a szocializmus igazát, utunk helyességét a sikerek rendre igazolták; és nehezebb akkor, amikor megsokasodtak a gondok. De a meggyőző szó­ra, a tisztánlására most még nagyobb szükségünk van. Éppen a már említett nemzeti egység megerősítése érdekében. An­nak érdekében, hogy feladataink megoldását ne hátráltassák a pesszimista, a távlatvesztést tükröző megnyilatkozások, cél­jaink elérését ne késleltesssék torz és téves nézetek, illuzó­rikus felfogások. n Központi Bizottság megállapítása szerint „népünk egyetértése a XII. kongresszuson megfogalmazott cé­lokkal az élet minden területén kifejeződött a min­dennapos helytállásban, a javuló teljesítményekben.” Nem kétséges, hogy ez az egyetértés a záloga annak, hogy „a ma­gyar nép nehezebb feltételek, bonyolultabb körülmények kö­zött is továbbhalad a maga választotta úton”. v Maros Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents