Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

NÉPÚJSÁG 1983. május 31., kedd Küldött volt — felszólalt Magyari László brigádvezetö Az Építők Rózsa Ferenc Művelődést Házában május 28-án, szombaton rendeznék meg a szocialista brigádve­zetők VI. országos tanácsko­zását, amelyen a több mint 800 küldött' között ott volt <s felszólalt Magyari László, a Békéscsabai Ingatlankeze­lő Vállalat Darvas József önkormányzati Szocialista Brigádjának vezetője, szak­máját tekintve víz-, gáz-, központifűtés-szerelő is. * * * Amikor a vállalatnál ke­ressük, hogy a nagy ese­mény után élményeiről, be­nyomásairól és a felszólalá­sáról kérdezzük, nem sike­rül találkoznunk. Mint mondják, éppen igazgatói tanácsülés van, amelyen ő is részt szokott venni, mint brigádvezető. — Igen, ez így van ná­lunk — mondja a vékony, határozott kézfogásé férfi, amikor a délutáni órákban végre sikerül beszélgetnünk — az önkormányzati brigá­dok jogai, között szerepel, ahogyan azt az országos ta­nácskozáson is elmondtam, hogy a brigád, illetve annak mindenkori vezetője tagja az igazgatótanácsnak, vagy más hasonló fórumnak, ahol teljes jogkörrel bír. A tanácskozáson Magyari László azt is elmondta, hogy vállalatánál milyen jelentős változást hozott a szocialis­ta brigádmozgalomban az 1974-es esztendő, amikor be­vezették ezt az önkorfnány- zati .rendszert, s hogy a Darvas József hibaelhárítási brigád. tizenkilenc tagú, többszörös aranykoszorús, s elnyerték a „Vállalat Kivá­ló Brigádja” címet is. A vállalatnál egyébként ma már tizenhárom önkormány­zati brigád működik, a munkaversenyben ezek jár­nak az élen, tényleges része­sei a döntések előkészítésé­nek, meghozatalának és vég­rehajtásának. Ezek a brigá­dok részt vesznek a vállalat belső ellenőrzésében, saját tagjaik felett fegyelmi jog­kört gyakorolnak, önállóan gazdálkodnak a számukra meghatározott bruttó bér­alappal, célprémiummal és jutalomkerettel. Munkáju­kat maguk szervezik, kitün­tetést, szociális juttatást csak a brigád javaslata alapján kaphat brigádtag. Igaz, ma­gas követelmények elé állít­ják azokat a- kollektívákat, amelyek megpályázzák az önkormányzatot. — A tanácskozáson el­hangzott a felszólalások so­rán, hogy egyetértve a moz­galom hármas jelszavának változatlan időszerűségével, az új követelmények a ko­rábbitól eltérő módszere­ket, feltételeket igényelnek. Miben látja ezeket? — Én ezt az önkormány­zatban látom, s a tanácsko­záson is tapasztaltam, hogy érdeklődtek eziránt, a szü­netben többen is faggattak a mi önkormányzatunkról. — Milyen élményekkel tért haza? — Életemben először vol­tam ilyen tanácskozáson, érthető, hogy izgultam a hozzászóláskor, a több száz ember előtt, mögöttem meg a vezetők!, örülök, hogy részt vehettem, s lassan rendezgetem magamban azt a sok-sok gondolatot, véle­ményt, ami ott elhangzott. (tóth) Fotó: Gál Edit Táplálkozás Korszerűen, egészségesen Sokan voltak kíváncsiak május 28-án, szombaton dél­előtt Szeghalmon arra az árubemutatóval és kóstoló­val egybekötött ankétra, amely a korszerű és egész­séges táplálkozás népszerű­sítését szolgálta. A megyei tanács egészségügyi és ke­reskedelmi osztálya, a Ha­zafias Népfront megyei, il­letve járási-nagyközségi bi­zottsága, valamint a Szegha­lom és Vidéke ÁFÉSZ kö­zös rendezésében az ifjúsági és úttörőház nagytermében tartották meg az ankétot. Ezen a háziasszonyok mellett ott voltak a közétkeztetés­ben dolgozó szakemberek, szakácsok és kereskedelmi vezetők is, miként a Békés— Hajdú—Csongrád megyei vállalatok, szövetkezetek képviselői, akik több mint ötven terméküket mutatták be három napig az ifjúsági és úttörőház előcsarnokában. A korszerű és egészséges táplálkozás kész-, félkész alapanyagait, hordozóit lát­hatták itt az érdeklődők. Az ankéton dr. Horváth Éva megyei főorvos, a Bé­kés megyei Tanács egészség- ügyi osztályának vezetője mondott bevezetőt, majd dr. Libor János, a gyulai kór­ház endoSkópiai osztályának főorvosa tartott előadást az egészséges táplálkozásról. A másik előadó Kalmár Gyula mesterszakács volt, a MÉSZÖV csoportvezetője, aki ezt a témát főként a gyakor­lati oldaláról közelítette meg. Az ankét részvevői ezután megtekintették a vállalatok, szövetkezetek termékkiállítá­sát, majd a Sárrét étterem­ben kilencféle cukrász- és tizenhétféle szakácskészít­ményt kóstolhattak meg. Kép, szöveg: Balkus Imre A kóstolón Koszorúzások, emlékülések Hamburger Jenő születésének centenáriuma alkalmából Hamburger Jenő forra­dalmár, orvos 1883. május 31-én született Zalaudvarno- kon. A centenárium alkal­mából, hétfőn előbb szülőhá­zánál, majd a zalaszentgróti múzeum falán elhelyezett emléktáblájánál, végül pedig Zalaudvamok temetőjében, a jubileumra felújított sírjánál rendeztek koszorúzási ün­nepséget. Zalaszentgróton, ahol gyerekéveit töltötte, és elemi iskoláit végezte, »1910 és 14 között pedig orvosként tevékenykedett, tegnap este, a róla elnevezett. művelődési központban emlékülésen idézték fel forradalmár múlt­ját, életútját. Ma, kedden Zalaegerszegen is megkoszo­rúzzák a város központjában levő szobrát, majd az MSZMP Zala megyei bizott­sága Oktatási Igazgatóságá­nak nagytermében ünnepi megemlékezést tartanak. Verseny az flrtamonov-vándorserlegért Egy feladat a sok közül: „sebesültszállítás” Artamonovnak, annak a penzai pilótának a nevét vette fel ezelőtt nyolc évvel az Orosházi Kőolajipari Gépgyár KISZ-bizottsága, aki a második világháború­ban halt hősi halált, s aki a Szovjetunió kétszeres hőse. A KISZ-bizottság most, az idén ősszel sorra kerülő út­törővezetői konferencia tisz­teletére megalapította az Artamonov-vándorserleget, melyet összetett honvédelmi versenyen nyerhetnek el, il­letve védhetnek meg a fia­talok. A május 28-án, szomba­ton Orosházán rendezett vá­rosi versenyen huszonhét csapat vett részt, minden egyes csapatban szerepeltek úttörők, s a testvér KISZ- szervezetük egy-egy képvise­lője is. A 13 kilométeres út­vonalon, a helyi Dózsa Tsz sportpályájától a gyopárosi úttörőtáborig hét állomáson versengtek a fiatalok. A feladatok között szerepelt például kézigránátdobás, lö­vészet, szellemi totó a KISZ- ről. Végül a zsűri Görbics- né Szente Judit városi úttö­rőelnök vezetésével értékelte a vidám kis lelkes úttörő— KISZ-es „vegyes csapatok” eredményeit, amely szerint a Radnóti Miklós úttörőcsapat József Attila raja szerezte meg az első helyet, mögöt­tük végzett ugyancsak a Radnóti Miklós csapatból az Erkel Ferenc raj, harmadik pedig a Kulich Gyula út­törőcsapat Arany János ra­ja. Az értékes serleget Né­meth Ferenc, a Kőolajipari Gépgyár KlSZ-bizottságá- nak titkára adta át a győz­teseknek. A verseny után látványos bemutatót tartott a fiatalok­nak a gépgyár most alakult karate-szakcsoportja. Volán-nap 1983 Békéscsabán Takács Győző kiállításán Az elmúlt hét végén,' szom­baton Békéscsabán rendezte meg a Volán 8. sz. Vállalat most 5. alkalommal a Volán­napot. A program reggel 9 óra­kor kezdődött, amikor a MÁV- zenekar térzenével szórakoztat­ta a jelenlevőket. Ezzel egy időben kóstolóval egybekötött sütemény- és tejtermék-bemuta­tót tartottak, amelynek nagy si­kere volt. Szintén a Volán-nap programjához tartozott Takács Győző keramikusművész kiállí­tása. Tíz órakor kezdték a törzs- gárda-ünnepséget. amelyen Vándor Pál, a vállalat igazga­tója tartott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy az 1983-as év a jubileum éve is, ugyanis 30 évvel ezelőtt, 1953. december 1-én alakult meg a megye Köz­úti Közlekedési Vállalata. Az évforduló alkalmas arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt idő­szak eredményeire. A 30 éves évforduló mindenekelőtt a köz­lekedés dolgozóinak ünnepe, mégsem mondhatjuk, hogy ki­zárólag csak az övéké: érde­kelt ebben megyénk lakossága, is. Ünnepi beszéde befejezése­ként az igazgató köszöntötte a vállalat dolgozóit, különös tisz­telettel a törzsgárdatagokat, és kívánt további eredményes munkát valamennyiüknek. Az eseményen, amelyen több mint ezren vettek részt, ezúttal Laj- kó Antal nyugdíjas gépkocsive­zető kapta meg a 40 éves törzs­gárda jel vényt, tizenketten 30 éves, harmincán 25 éves törzs- gárdajelvényt vehettek át több évtizedes eredményes munká­jukért. Az ünnepség után fővá­rosi művészek vidám kulturá­lis műsorral szórakoztatták a megjelenteket, s az egész napos ünnepség tömegsportversenyek­kel a késő délutáni órákban fe­jeződött be. Bikfalvi Ferenc Hz Elnöki Tanács megtárgyalta A felelősségi rendszer továbbfejlesztéséért A gazdálkodás felelősségi rendszerének továbbfejleszté­sét az tette indokolttá, hogy felelősségi rendszerünk — bár alapvetően kiépült, és egészében jól tölti be ren­deltetését — a gazdálkodás egyes területein nem műkö­dik kielégítően. A felelősségi rendszer ha­tékonyabbá tétele érdekében a jogi felelősségi rendszert az anyagi és erkölcsi ösztön­zéssel együtt, továbbá a ve­zetőkre irányadó követelmé­nyek teljesítésének rendsze­res értékelésével összehan­goltan kell működtetni. A törvényes előírások megsér­tése vagy felróható mulasz­tás esetén minden esetben meg kell állapítani a fele­lősséget, és alkalmazni kell a felelősség mértékének megfelelő szankciót. Gon­doskodni kell arról, hogy pontosan elhatárolják a dön­tési hatáskörökét, követke­zetesebben érvényre juttas­sák a testületi döntések elő­készítéséért viselt felelőssé­get, javítsák az ellenőrzést — különösen az ár- és mi­nőségellenőrzést —, foko­zódjék a jogalkalmazás tör­vényessége, szakszerűsége és gyorsasága. A gazdálkodás felelősségi rendszerének következete­sebb működését szolgáló irányelveket a Miniszterta­nács határozatban állapítot­ta meg. Ugyancsak e törek­vés jegyében módosította egyebek között az állami el­lenőrzésről és a gazdasági bírságról szóló rendeleteket. A felelősségi rendszer to­vábbfejlesztése érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a Munka Törvénykönyvét. Mivel a fegyelmi eljárás megindításának eddigi, egy­éves határideje egyes ese­tekben — főleg p beruházá­soknál — gátolta a felelős­ségre vonást, ezt a határ­időt az új rendelkezések há­rom évre emelik fel. Ez a határidő — fokozott felelős­ségükre figyelemmel — a vezető állású dolgozóknál négy, a magasabb vezető ál­lásúaknál pedig öt évre mó­dosul. A szabálysértési felelős­ségre vonás egyszerűsítése, gyorsítása és hatékonyságá­nak növelése volt a célja an­nak, hogy az Elnöki Tanács korszerűsítette a szabálysér­tésekről szóló törvényt, va­lamint a Büntető Törvény- könyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról rendelkező tvr.-t. A módosítás értelmé­ben bővül azoknak a sza­bálysértéseknek köre, ame­lyek elévülési határidejét attól a naptól kell számíta­ni, amikor a szabálysértés a hatóság tudomására jutott. A-tvr. és a hozzá kapcsolódó minisztertanácsi rendelet ki­szélesíti az olyan esetek kö­rét, ahol helyszíni bírság al­kalmazható, ugyanakkor fel­emeli a bírságösszegeket. A felelősség fokozása ér­dekében a jogszabály né­hány új szabálysértési mó­dot is megállapít — ilyen például a hatóság félreve­zetése —, illetve módosítja több szabálysértés — köztük az ittas vezetés — meghatá­rozását. Megváltozik az az értékhatár is, amely felett a jogellenes magatartás már bűncselekménynek és nem szabálysértésnek minősül, így például a vagyon elleni, szándékosan elkövetett cse­lekményeknél 1000-ről 2000, a devizagazdálkodás megsér­tésénél 3000-ről 5000, az adócsalásnál, a csempészet­nél 10 00Ö-ről 20 000 forint­ra emelték fel az értékha­tárt. Ugyanakkor -ezek és egyes más, súlyosabb sza­bálysértések esetében a jö­vőben magasabb összegű pénzbírság szabható ki. Közlekedési Minisztérium — Magyar Posta A közlekedés és a hírköz­lés állami irányítási rend­szerével kapcsolatban az El­nöki Tanács úgy határozott, hogy a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium 1983. július 1-től Közlekedési Mi­nisztériumként, a Magyar Posta — államtitkár vezeté­sével — a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó, önálló, országos ha­táskörű szervként folytatja tevékenységét. Mindenekelőtt a hírközlés jelentőségének várható nö­vekedése tette szükségessé az ágazat hazai irányításá­nak továbbfejlesztését. A közlekedési ágazat szerve­zeti korszerűsítésének fő céljai közé tartozik a gaz­dálkodási és a hatósági te­vékenység szétválasztása, továbbá az, hogy hatéko­nyabb legyen az állami irá­nyító munka, decentralizált a hatósági ügyintézés, s a munkavégzésben szűnjenek meg a párhuzamosságok. Átalakítják az ágazat ha­tósági ügyekkel foglalkozó szerveit. Megszűnik a KPM Autófelügyelet és a Hajózá­si Felügyelet, s a közúti igazgatóságok a jövőben nem foglalkoznak hatósági ügyekkel. A gépjármű-köz­lekedéssel, a kishajókkal és a közutakkal összefüggő ha­tósági ügyek intézését a fő­városi, illetve a megyei ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak közlekedési szakigaz­gatási szervei veszik át. A •fővárosi, illetve a megyei ta­nácsok felügyelete alá ke­rülnek az Autóközlekedési Tanintézet iskolái, valamint a\ gépjármű-vezetői vizsga- bizottságok, és ugyancsak a tanácsok irányítása alatt végzik a jövőben a megyei (fővárosi) közlekedési fel­ügyeletek a gépjárművek üzembe helyezése előtti és időszakos műszaki vizsgá­latát is. A minisztérium felügyele­te alatt közlekedési főfel­ügyelet alakul. Feladatköré­ben szakmailag irányítja a közlekedéssel összefüggő ha­tósági tevékenységet, vala­mint első fokon dönt a ki­emelt hatósági ügyekben, il­letőleg másodfokon elbírál­ja a fővárosi és a megyei tanácsok közlekedési osztá­lyai által hozott határozato­kat. Ez a szerv látja el jú­lius 1-től egyebek között a gépjárművezető-képzés és -vizsgáztatás szakirányítását, valamint a közúti járműve­zetők pályaalkalmasságát vizsgáló intézet felügyeletét is. Megváltozik a polgári re­püléssel kapcsolatos hatósá­gi ügyintézés: a jövőben az összes hatósági ügyben első fokon a minisztérium fel­ügyelete alá tartozó Légügyi Igazgatóság jár el. (MTI) Konténerváros Barcsról Líbiába Barcsról, az Unitech Ipari Szövetkezetből útnak' indul­tak Líbiába a konténerváros első egységei: a lakószobák, klubok, konyhák, fürdőszo­bák és az orvosi rendelő ré­szei. A 300 személyesre ter­vezett konténervárost az ott dolgozó magyar építőmunká­sok számára rendelték meg a líbiaiak. Tíz csillagházat és kiszol­gáló épületet ráknak össze száznegyvenhat acél vázra épített boxból. Az épületele­meket a berendezéssel együtt küldik.

Next

/
Thumbnails
Contents