Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
1983. május 29., vasárnap o ifHiiuifire Szocialista brigádvezetők országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) Gáspár Sándor a továbbiakban arról szólt, hogy népgazdaságunk helyzetének javításához, feladatainak megvalósításához minden olyan eszközt és módszert igénybe kell venni, amely hazánk gazdasági erejét növeli. Ilyenek a gazdasági munkaközösségek is. Hiányt pótolnak, aktivitást hoznak felszínre, kezdeményeznek. Tehát a konkrét társadalmi igény hozta őket létre. Nem szabad szembeállítani a munkaközösségeket a szocialista brigádmozgalommal. Mindkettőnek más a rendeltetése, de ugyanazt a célt szolgálják: hazánk gazdasági erejének növelését. A gazdasági munkaközösségek munkájáról még kevés tapasztalattal rendelkezünk. Egy idő után, amikor tapasztalataink már szélesebb körűek lesznek, meg kell nézni, hogy ezen új forma működése miképpen felel meg a társadalmi igényeknek. A szocializmus építésének útján járunk, céljaink változatlanok. A fejlődés új, még magasabb színvonalára akarunk emelkedni. Modem, hatékony, erős szocialista gazdaságot és szocialista társadalmat építünk — mondotta. Azt akarjuk, hogy a'tisztességes, jó munkát becsüljék, ismerjék el erkölcsileg, ezt állítsák követelménynek milliók elé. Az ilyen dolgoTisztelt Tanácskozás, kedves Elvtársnők, . kedves Elvtársak! Megtisztelő és szívesen vállalt kötelezettségnek teszek eleget, amikor átadom a tanácskozás résztvevőinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár János elvtárs szívélyes üdvözletét és a Minisztertanács jókívánságait. Kérem önöket, hogy munkahelyükre visszatérve, a szocialista brigádok tagjainak tolmácsolják az üdvözleteket és a jókívánságokat. Kedves Elvtársak! Tanácskozásukat, politikai életünk e fontos eseményét, közvéleményünk megkülönböztetett figyelme kíséri. Ez teljesen érthető. A szocialista brigádmozgalom, amely a munkásosztály legjobbjainak kezdeményezéséből született és negyedszázada indult útjára, tiszteletet, tekintélyt és elismerést szerzett magának. Nagy hatású, közel másfél millió tagot számláló tömeg- mozgalommá vált, .amely megszületése óta állandóan megújuló,’ fontos tényezője társadalmunknak, és már hosszú idő óta szocialista rendszerünk alapvető értékei közé tartozik. A 25 évvel ezelőtt született okos és szép hármas jelszó: a „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni!” semmit sem vesztett időszerűségéből, mert azt fejezi ki, aminek mindinkább általános magatartásnormává kell válnia. Ami ebben a teremben ma elhangzik, annak súlya és jelentősége van. Erre — a tiszteletet parancsoló múlton és a nemes szándékon túl — a szocialista brigádok azzal szolgáltak rá, hogy tetteikkel maradandó hatást gyakorolnak a közgondolkodásra. Mindig és mindenütt élen járnak a munkában, ösztönzést adnak az általános és szakmai műveltség gyarapítására, mindig készek rá, hogy önzetlen munkával hozzájáruljanak- a közösségi szükségletek kielégítéséhez, vagy a segítségre szorulók gondjainak enyhítéséhez. A tanácskozáson fölszólalók tehát olyan kollektívákat képr viselnek, mozgalmuk helyzetéről, közös dolgainkról olyan emberként mondják el véleményüket, akiknek szavát zók előtt nyíljék meg az előremenetel, a még magasabb képzettség lehetősége. Az ilyen dolgozókból legyen a politikai, a gazdasági és mozgalmi vezetők utánpótlása. Ilyen dolgozókra kell elsősorban támaszkodni, velük kell tanácskozni, és a döntések előtt tanácsukat kérni. Azt a követelményt, hogy mindenkinek többet kell nyújtania, a szakszervezetek önmagukra fokozottan értik. Ezután is minden segítséget megadnak a szocialista brigádmozgalom fejlesztéséhez. Hazánkban még nem épült fel a szocialista társadalom. A gazdaságban is, a társadalmi viszonyokban is, az emberek magatartásában, gondolkodásában és egymáshoz való viszonyában is jelen van az átmeneti időnek minden velejárója. Bármihez fogunk céljaink megvalósítása közben, sok pénz, tehetség, fegyelem, felelősségérzet kell és a korábbinál jobb munka. Gazdaságunk, ha lassan is, de már elindult azon az úton, hogy a fejlődésnek ezeket a nehézségeit legyőzze. Nem kétséges, hogy erőfeszítéseinknek, munkánknak meglesz az eredménye — fejezte he beszédét a SZOT főtitkára. Gáspár Sándor előadói beszédét széles körű vita követte. A szocialista brigád- és munkaverseny-mozgalom eredményeit értékelve sokan példamutató tettek hitelesítik. Erről a szocialista brigádokat övező tiszteleten kívül kitüntetések sokasága, köztük 37 állami díj és a tegnapi nap óta 20 Munka Vörös Zászló Érdemrend is tanúskodik. Kedves Elvtársak! Mint 25 évvel ezelőtt, s az azóta eltelt időben oly sokszor, most is elmondhatjuk, bonyolult világban élünk és nap mint nap nehéz feladatok megoldása vár ránk. A Központi Bizottság áprilisban megtartott ülése, amikor megvonta a XII. kongresszus óta végzett munka mérlegét, az eredményeket méltatva, de azokat nem szépítve, kendőzetlen nyíltsággal szólt gondjainkról is. Arról, hogy az eddig nyújtott teljesítmény a kongresszuson kitűzött célok eléréséhez nem elég, magasabbra kell emelni a mércét. A Központi Bizottság áprilisi határozatának visszhangja arról tanúskodik, hogy népünk, munkásosztályunk helyesléssel fogadta, reálisnak tartja a nemzetközi és a belpolitikai helyzetről, a hatodik ötéves terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól kialakított értékelést. Üdvözli és méltányolja az őszinte, kritikus és önkritikus hangvételt, támogatja az eddigi politika folytatását. Egyetért azzal, hogy továbbra is a XII. kongresz- szus határozatában megjelölt irányt kövessük és úgy dolgozzunk, hogy képesek legyünk a hatodik ötéves tervrámutattak: a mozgalom negyedszázados sikerei bizonyítják, hogy a brigádközösségek mozgatórugói, motorjai a társadalmi és gazdasági fejlődésnek. Egyetértve a mozgalom hármas jelszavának változatlan időszerűségével többen kifejtették, hogy az új követelményekhez való alkalmazkodás a korábbiaktól eltérő módszereket, feltételeket igényel. A felszólalók utaltak azokra a szélsőséges véleményekre is, amelyek szerint a szocialista brigádmozgalom megtorpant, visszaesett. Mint mondták, visszaesés csak ott tapasztalható, ahol a gazdasági vezetés nem támogatja kellőképpen a mozgalmat, ahol a különböző feladatok kijelölésekor nem veszik számba a szocialista brigádok segítőkészségét, tenniakarását. Többen javasolták, hogy a szocialista brigádok számára is szélesebb körben teremtsék meg a vállalkozás valamilyen formájának lehetőségét. A felszólalók sürgették, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom irányításának, érdekeltségi rendszerének korszerűsítését. A vita résztvevői jó néhány példát említettek, amelyek igazolják, hogy a vállalati vezetők és a brigádok szoros együttműködése valóban jó eredménnyel jár. . A tanácskozáson felszólalt Lázár György is. ben kitűzött feladatok teljesítésére. Népünk bizalma erőt, de egyben felelősséget is jelent. A Központi Bizottság megállapítása szerint, ha el akarjuk érni a magunk elé tűzött célokat, magasabbra kell emelni a mércét. Vajon miért van erre szükség? Rosz- szabbul dolgoztunk talán, mint korábban, vagy mint 1980-ban, amikor a hatodik ötéves terv megfogalmazta a feladatokat? Azt hiszem sem az egyikről, sem a másikról nincs szó, • ellenkezőleg. A dolgozó kollektívák közül sokan, számos területen a tervezettnél is jobbat és többet nyújtottak. Ezzel kapcsolatban a mai vitában is so.k jogos kritikai megjegyzés hangzott el, amellyel a magam részéről is teljesen egyetértek. A közelmúltban a kormány is foglalkozott a gyengén gazdálkodó vállalatok és szervezetek ügyével és helyzetük megjavítására az eddigieknél átfogóbb, s hozzátehetem: szigorúbb intézkedéseket határozott el. A kérdés most az, mikor járunk el helyesen. Akkor-e, ha a nehézségek és a problémák láttán céljaink egy részét föladjuk, vagy akkor, ha számot vetve a reális helyzettel, gyorsabban igazodunk a magasabb követelményekhez. Népünk érdeke azt kívánja, s az élenjáró és az átlagnál eredményesebben gazdálkodó vállalatok példái, a tényleges, de eddig kellően ki nem használt lehetőségek egyaránt azt mutatják, hogy az utóbbi utat kell választani. A Központi Bizottság többek között ezért foglalt úgy állást, hogy gazdasági munkánk számára továbbra is a VI. ötéves terv az irányadó. A megváltozott helyzet és a magasabb követelmények új megoldásokat is kívánnak. Ezekre azonban nincs kész recept. Előfordul, hogy egyik-másik megoldás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, vagy legalábbis módosításra szorul. A réginek az újjal való felváltása kezdetben akkor is vitát válthat ki, ha az elhatározás helyességét az élet később igazolja. Azt hiszem, ez természetes. Egy-egy új megoldás mindig magában hord bizonyos kockázatot, módosítja a megszokott viszonyokat, esetleg társadalmi feszültséget okoz és érdekütközésekkel jár. A viták elől természetesen nem lehet és nem szabad kitérni. De ahhoz, hogy biztosabban igazodjunk el a felmerült kérdésekben, konkrétabban kell ismernünk a valóságot. Az új vállalkozási formák működéséről még nincs elég tapasztalatunk. Nem lehet kellő biztonsággal felmérni az eredményeiket, sem azokat a - hátrányos következményeket vagy hatásokat, amelyek ezekből származhatnak. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a kifogásolt jelenségek nagy része nem újkeletű, s önmagától akkor sem szűnne meg, ha visszaállítanánk a korábbi állapotot. De bármilyen okból is táplálkozzanak a szocialista erkölcsöt károsító jelenségek, közös kötelességünk, a kormány is feladatának tartja, hogy jó szóval, de ha kell, a törvény szigorával is fellépjünk azok ellen, akik ügyeskedéssel, és nem jobb munkával, a közösség rovására kívánnak boldogulni.A versenymozgalmakat és a művelődést féltő aggodalmakat bizonyos értelemben túlzottnak tartom. Az előbbieket azért, mert — mint arról már többen szóltak —, azokat az értékeket, amelyeket a szociálist^ brigádok és a munkaverseny-mozgalom hordoznak, eddig sem volt képes, és a jövőben sem lesz képes helyettesíteni semmilyen vállalkozási alapon végzett munka, bármilyen hasz- nos legyen is. Az utóbbiakat azért, mert az értelmes mun-' ka, még ha többletmunkáról van is szó, nem csökkenti, ellenkezőleg, minden tapasztalat szerint inkább felkelti az új ismeretek megszerzése iránti igényt. Ami pedig a vállalaton belüli munkaközösségek ügyét illeti: a kormánynak is az a véleménye — egyetértve az érdekvédelmi szervekkel —, hogy érvényt kell szerezni a törvényes előírásoknak, és nem szabad megengedni semmilyen elnéző magatartás^ vagy jogtalan előnyszerzést. De ebben az esetben sem az a megoldás, hogy a könnyebb utat választva megszüntetjük ezeket a munkaközösségeket, hanem hogy megkeressük azokat a megoldásokat, amelyekkel jobban, harmorpkusabban illeszthetők be szervezeti rendünkbe, és az érdekrendszerbe. Olyan időszakban élünk és dolgozunk, amikor sok, korábban jó szolgálatot tett megoldáson változtatnunk vagy legalábbis módosítanunk kell; esetleg a megszokottnál gyakrabban. Reformunk bevált alapelveire építve előre kell lépnünk irányítási rendszerünk minden fő elemének — a népgazdasági tervezésnek, a közgazdasági szabályozásnak, az irányítási szervezetnek — a fejlesztésében, és erősítenünk kell az intenzív szakaszra való áttérés társadalmi-tudati feltételeit. Mindez csak akkor és csak úgy lehetséges, ha van bátorságunk és kellő elhatározottságunk, hogy változtassunk azon, amin az élet már túllépett. A mai tanácskozásnak is az egyik központi kérdése éppen az — erről sokan szóltak —, hogy mit kell tenni azért, hogy a szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny a mai viszonyok között ugyanúgy előrevivője legyen fejlődésünknek, mint volt megszületésekor, vagy abban a korábbi szakaszban, amikor a célokat még egyszerűbben fogalmazhattuk meg, mint ma. Kedves Elvtársak! A közvetlenül előttünk álló feladatokról, az 1983. évi terv eddigi végrehajtásáról szólva elmondhatom, hogy vannak biztató, de vannak figyelmeztető jelek is. Kedvező, hogy a munka szervezetten indult, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tervben kitűzött célok elérhetők. Külön is említést érdemel, hogy a nehéz külpiaci viszonyok ellenére a dollár elszámolású forgalomban kiviteli többletet értünk el. Az viszont nem sorolható a kedvező jelek közé, hogy az ipari termelés az első négy hónapban elmaradt a tervezettől; exportáraink egy része tovább csökkent, s hogy a számítottnál nagyobb a belföldi, különösen a beruházási kereslet. A továbbiakban úgy kell dolgoznunk, hogy kivédjük az egyensúlyi követelmények betartását veszélyeztető hatásokat. Arra kell törekednünk, hogy teljesítsük az ipari és a mezőgazdasági termelés előirányzatait; elérjük e tekintetben azt, amit magunk elé tűztünk; a belföldi felhasználásban pedig betartsuk a terv előírásait. Ez A vitában elhangzottakra Gáspár Sándor válaszolt. Reálisnak mondotta azokat a javaslatokat, ’ amelyek szerint időszerűvé vált, hogy újrahangolják a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ határozatát, amely a brigádmozgalomról, a ■ szocialista munkaversenyről szól. Mint mondotta, ez a jogszabály egy konkrét időszakban jól segítette a munkamozgalmakat, a fejlődés azonban itt is módosításokat igényel. A mostani tanácskozáson is egyértelműen kifejezésre jutott, hogy helyes, ha a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom üzemi hatáskörbe tartozik, így válhat a mozgalom rugalmasabbá. A SZOT főtitkára figyelmeztetett azonban arra, hogy ha nem vigyáznak, a munkahelyen is elbürokratizálódhat a verseny irányítása. A gazdasági vezetésnek, a párt-, a szakszervezeti és a KISZ- szervezeteknek jelentős feladatuk, hogy jó feltételeket teremtsenek az értelmes és hasznos brigádmunkához, a szocialista munkaversenyhez. Határozzák me^ a célokat, karolják fel a Icezdemé- nyezéseket, de sohase vállaljanak át olyan feladatokat, amelypk magára a brigádra tartoznak. A munkaverseny csak akkor szolgálhatja valóban jól a vállalati feladatok teljesítését, ha szoros kapcsolat épül ki a munkautóbbi többek között azt kívánja, hogy intézkedjünk a terven felüli beruházási vásárlóerő mérséklésére, amit meg is tettünk. Szigorúan ragaszkodnunk -kell ahhoz, hogy a bérek és a jövedelmek legyenek arányban a tényleges teljesítménnyel, és betartsuk a fogyasztói árak növelésének elhatározott mértékét. Ezek nem könnyű, de teljesíthető feladatok. Az alkalmat felhasználva kérem önöket, ki-ki a saját területén jobb minőségű és szervezett munkával járuljon hozzá, hogy teljesíteni tudjuk az ez évre magunk elé tűzött feladatokat. Kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak! A vita — a mozgalom hírnevéhez méltóan — számomra meggyőzően tanúskodik arról, hogy a párt és a kormány a jövőben is számíthat a szocialista brigádmozgalom folyamatosan megújuló, előre vivő erőire. Jólesett hallani, hogy a szocialista brigádok értik a helyzetünket, becsülik vívmányainkat, és vállalják azok megőrzését, vállalják a több és jobb munkát a jövő fejlődéséért. Megígérhetem, hogy az itt és a vállalati tanácskozásokon elhangzott javaslatokat, észrevételeket a SZOT vezetőivel és a többi társadalmi szervezettel együtt gondosan megvizsgáljuk, és azon leszünk, hogy azokat a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsuk. Amikor még egyszer tolmácsolom pártunk és kormányunk jókívánságait, felhasználom az alkalmat, hogy külön is köszöntsem azokat a brigádokat, elvtársainkat és barátainkat, akik példamutató munkájukért kitüntetésben részesültek; önöknek pedig személy szerint is sok sikert és jó egészséget kívánok. Köszönöm figyelmüket. A vita folytatásában a felszólalók hangsúlyozták, hogy az élet legkülönbözőbb területein fontos feladatok várnak a szocialista brigádokra. Magyari László, a Békéscsabai IKV brigádvezetője például érdekes vállalati kezdeményezésről számolt be: az ingatlankezelési munka jobb ellátására tizenhárom brigád önkormányzati jogot kapott. A brigádvezetők tagjai az igazgató tanácsnak, s ezzel cselekvő részeseivé váltak a döntések előkészítésének, meghozatalának és végrehajtásának. helyi vezetők és a brigádok között. Az emberek akkor tudnak eredményesen dolgozni, ha mindenkor tudják, mit várnak tőlük, ha megfelelő tájékoztatást kapnak arról, hogy milyen feladatra készüljenek fel. Magát a munka versenyt, a brigádmozgalmat is helyesen kell értelmezni ahhoz, hogy megfeleljen céljának. Az még nem mozgalom, • nem szocialista munkaverseny, ha valaki azért megy a munkahelyére, hogy ellássa azt, amiért megfizetik. Ez egyszerűen a munkaviszonyból adódó kötelezettség, amelynek teljesítése mindenkitől jogosan várható el. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom ennél több: önként vállalt kötelezettség, és ezért óriási az erkölcsi és anyagi ereje. Ezért fontos számunkra, hogy a mozgalom az új követelményekhez igazodjék, és ezzel segítse nehézségeink áthidalását, szélesítse továbbhaladásunk útját — mondotta a SZOT főtitkára. Gáspár Sándor válaszbeszéde után állásfoglalás-tervezetet fogadott el a tanácskozás, úgy határoztak, hogy az állásfoglalást a tanácskozáson elhangzott javaslatokkal kiegészítik, majd nyilvánosságra hozzák. Ezzel befejeződött a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása. (MTI) Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában tartják a tanácskozást (Teierotó) Lázár György hozzászólása Válasz, állásfoglalás
