Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
o 1983. május 29., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG D váradi regestrumból ismerhetően 768 éve számon tartott település Mező- gyán. Ám sok minden szól amellett, hogy már ennél is jóval korábban lakott hely volt. Anonymus szerint az egyik magyar honfoglaló törzs szálláskörlete itt lehetett. Az ember szívét kétségtelenül megdobogtatja az ősök több száz éves jelenléte, de ez kenyeret,‘életet nem ad. Régen is, ma is tíz körömmel kellett megkapaszkodni minden lehetőségben, ha itt maradni, élni akart az ember. Mert nyugalmas élete itt sohasem volt senkinek: tatár és török, tűz és víz, szárazság és mocsár, majd a mindig kivirágzó sziksó a mocsár helyén szívta, nyűtte az embert. Aztán a szomszédos Geszten tanyát vert a hírhedt Tisza család és egészen a fel- szabadulásig Mezögyán határának felét is birtokolta, a másik felét meg a hozzá hasonlók. Jutott itt föld „mindenkinek”, csak éppen a gyániaknak nem. Sorsuk cselédsors volt. Aztán a régi világ előtt legördült a függöny, hogy új felvonás kezdődhessen a me- zőgyániak életében, olyan, amelyben már ők a főszereplők, s amely derűsebb, biztatóbb. 1944 őszén már közös erővel vetettek búzát a volt grófi földön, 1945 tavaszán végrehajtják a földosztást és az itteni Tisza-bir- tok is a többi nagybirtokkal együtt jogos tulajdonosaira, a mezőgyáni volt cselédekre szállt. Mi minden változott is azóta? Hosszan lehetne sorolni, ez az oldal is kevés lenne hozzá, de összegezve nyugodtan mondhatjuk azt, hogy minden. Mezögyán Nagygyantéval közös tanácsban él. Lakóik száma 1870 fő. Zömük a mező- gazdaságból él. Helyiipari foglalkoztatási lehetőség alig van: a téesz gépműhelye és a Szellőző Művek telephelye alig néhány tíz embert foglalkoztat. Sokkal többen eljárnak dolgozni Gyulára, Békéscsabára, Sarkadra. A lakosság csaknem egynegyedét kitevő cigányok zömmel Battonyára, Újkígyósra időszakos munkára járnak el, de részt vesznek a helyi mezőgazdasági termelésben is. A falu lakossága évente 30—40 fővel csökken, a fiatalja törekszik másutt fészket rakni. Szóval ma sem könnyű az élet itt, de hasonlítani sem lehet a régi világhoz. Harminc ember — 52 millió forint Nagygyantén a Szellőző Művek 3-as számú üzemegységében mindössze _30 ember dolgozik. Termelési értékük tavaly mégis meghaladta az 52 millió forintot. Többek között gyártanak thermovill elektromos hőlégbefúvókat, amelyeket a Szovjetunióba exportálják. Ezeket a berendezéseket a gázvezetékek kompresszorállomásainak melegítésére használják. Az olaj- vagy gáztüzelésű kazánok közül itt 20 kW-osa- kat készítenek. De keresettek a levegőtisztító porleválasztóik és a szénaszárító ventillátoraik is.. 1982-től 32 ipari tanuló sajátítja el az üzemben a szakma alapfogásait. Új tanműhelyt’ építettek és megállapodtak a 613-as számú gyulai szakmunkásképző iskolával,' hogy az üzem segítséget nyújt a szerkezetlakatosok kiképzésében. Az üzemegység vezetőinek eddigi tapasztalatai kedvezőek, a legtöbb tanuló lelkiismeretesen elvégzi a .rábízott feladatokat. Bár az üzemegységnek munkaerőgondja nincs, négy tanulóval tanulmányi szerződést kötöttek, ők a szakmurt- kásvizsga letétele után továbbra is itt fognak dolgoz-- ni. Itt az ÁFÉSZ vállán az ellátás gondja A lakosság ellátása a Gyu- - la és Vidéke ÁFÉSZ feladata. Az ÁFÉSZ három vegyesboltot és egy iparcikküzletet üzemeltet Mezőgyánban. A vegyesboltok közül a legnagyobb, a 84-es számú nyújtja a legszélesebb választékot. Az üzletben az . alapvető élelmiszereken kívül háztactlísi cikkek és üvegáruk is sorakoznak a gondolán. Az ellátás igazodik az igényekhez, ami persze nem jelenti azt, hogy 'soha nincs hiánycikk, vagy olyan áru, amit a vásárlók ne feleslegesen keresnének. A tejet és tejtermékeket, valamint a kenyeret naponta hozza a szállító. Baj csak akkor van, ha valamelyik elfogy, hiszen nincs lehetőségük az aznapi utórendelésre. A vevőknek ilyenkor másnap reggelig kell várniuk. * * * Az iparcikkbolt 1979 óta minden évben elnyerte á szövetkezet kiváló egysége oklevelet. Forgalma havonta meghaladja a 400 ezer forintot. Árukészletük ugyanakkor nem lehet nagyobb, mint 850. ezer forint. (Ebben az összegben a ruházati részleg is benne van.) Az emberek elsősorban azokat az iparcikkeket keresik, amelyek a ház körüli munkákhoz kellenek. A mezőgazda- sági gépek, eszközök közül most is van daráló, kapa és sarló. Hiányzik viszont — hónapok óta — a kasza és a villa. Mint ahogy nem kapható locsolócső, permetező, vagy horganyzott vízvezetékcsövek. Fólia és műtrágya viszont mindig van elegendő. A vevőkkel beszélgetve kiderült: nem a boltvezetőt hibáztatják a hiánycikkekért. Tudják, hogy ilyen kicsi raktárkészlet mellett és ennyire messze a városoktól, egyszerűen nem lehet szélesebb választékra -törekedni. Gyakran előfordul velük, hogy Gyulán vagy Békéscsabán sem tudnak hozzájutni a keresett holmihoz. A ruházati részlegnél sem lehet más a: cél, mint a' legszükségesebbek- árusítása: ne kelljen több 10 kilométert utazni filléres cérnákért, olcsó ingekért, alsóneműkért, gyermekruhákért és a különböző munkásruhákért. D Magyar—Bolgár Barátság Tsz A Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet a község legjelentősebb termelő egysége. A szövetkezet adottságai rosszak, hiszen a 415.0 hektárból csak 2400-at tudnak megművelni, a többi szikes legelő vagy gazdálkodásba be nem vont terület. A szántóik sem jók, mély- fekvésűek és nehezen i»ű- velhető, kötött a talajuk. Évről évre a földeket belvíz árasztja el. (1968 óta az idei az első év, amikor nincs belvizes területük.) A termelés biztonságosságának fokozása érdekében hatalmas munkába- kezdenek aratás után: 4000 hektár meliorációjába. A tervek szerint három ütemben 64 millió forintértékű munkát kell elvégezni, aminek 70 százalékát az állam biztosítja. Ebben az ötéves tervben mintegy 900 hektárra kerül sor. ősszel 200 hektárral kezdenek, "ami 3,7 millió forintba kerül, majd 1984—85-ben újabb 700 hektár következik. * * * A szikes legelőket leggazdaságosabban juhtartással lehet kihasználni. A termelőszövetkezetnek napjainkban 3600 darabos anyajuh-törzs- tenyészete van. Pecsenyebárányt hizlalnak exportra, a kereslettől függően évente 16—20 vagonnal. Tavaly még jó üzlet volt a tenyészkos-értékesítés is, de idén megcsappant a kereslet, így kénytelenek az optimálisnál tovább tartani az értékes kosokat. A közeljövőben hízómarha-tartással is próbálkoznak. 300 darab üszőt hoznak és úgynevezett szabadtartásban hizlalják fel az állatokat. Piac a főutcán Piac is van Mezőgyánban. Nem nagy, s nem is mindennap. de kézlegyintéssel elintézni igazságtalan lenne. A község ellátásának a zömét kétségtelenül az ÁFÉSZ végzi, de az ide eljutó pia- cozó kiskereskedők, kisiparosok jól egészítik ki azt az áruválasztékot, amit az ÁFÉSZ kínál, vagy kínálni sem tud. Képünk már a piac végén készült. Soós Istvánná gyulai kereskedő almát, zöldségfélét- árult. Ma gyenge a piac — mondja —, de máskor .jönnek ide nemcsak gyümölcsöt, zöldséget árusítók, hanem ruhaféléket, s más iparcikkeket kínáló kereskedők is. Sok olyan van itt a piacon, amit az itteni boltokban nem lehet kapni. A tanács jó szemmel nézi a mezőgyánba látogató kereskedőket: javítják a lakosság áruellátását. S ez itt talán még fontosabb, mint a városokban. Mert ha valami nincs az egyik üzletben, akkor a mezőgyáni ember nem mehet át a másikba, hogy megtalálja ott. Itt csak egy megoldás lehetséges: akkor buszra kell szállni, s irány Sarkad, Gyula vagy Békéscsaba. Ezzel van egy másik gondunk — bővíti a témát a tanácselnök —, a távolság. Ugyanis Komádi hozzánk 17 kilométer, míg Sarkad 26. De Komádiba mégse mehetünk, mert Mezögyán és Zsa- dány között van egy 3 kilométeres szakasz, ahonnan hiányzik a műút. Bizony sokát segítene rajtunk ez a 3 kilométer. A meliorációhoz szükséges műanyag csövek egy része már 'megérkezett A megkésett kívánság 3 tanterem — 3 tanító 8 tanterem —17 tanár Néhány évtized 1944—1983 .'mérlege a címben foglalt különbség. Ámde ez a két/sor két világot is jelez. Még nagyobb a kontraszt, ha a nyolc tanterem mellé odaírjuk a napközis termet, a tornaszobát, amely csak azért nem terem, mert 6 négyzetméterrel kisebb az előírtnál), a fiúműhely termet, a lánykonyhát, az úttörőházat. Az első címsor mellé viszont semmit sem írhatunk, hacsak a falu templomát nem. Egykor a három tanteremben a három tanító több osztályban mindent tanított, most jól szakosított oktatás folyik itt. A szakos ellátás most 71 százalékos: többen ugyanis gyesen vannak. A három képesítés nélküli nevelő mindegyike tanul, nemsokára végeznek is. A kabinetoktatás már húsz éve folyik eredményesen. Ápolt iskolai környezetet lát itt az ember: gazmentes udvar, virágoskert, övottvédett iskolai bútorok. A tanterembe, ahová betekintek, ott a padokon sehol egy karcolás, névfaragás. Ezeket a padokat, szekrényeket a tanulók vették — magyarázza az okot az igazgató, Nagy Sándor. Több évvel ezelőtt a mezőgazdasági munkájukért kapott bért erre fordították. Azóta évről évre megkülönböztetett módon vigyázzák. Persze a gyerekek itt se angyalok: csintalanok, pajkosak. Az iskolaudvaron. van most nagy részük. A gyermeknapra készülnek, hogy az úttörőavatás jó! sikerüljön. Nevetnek egymáson, ha nem egyszerre lépnek, s hogy nevethessenek, kicsit bele is segítenek. Az iskola lényege itt is, mint mindenütt: a tanuló gyermek. Számuk egyre csökken, talán valamivel gyorsabban is, mint a község lé- lekszáma. Most 216-an vannak az iskolában. A nyolcadik osztályt, végzettek továbbtanulnak. Sajnos, többüknél ekkor indul el az a folyamat, amelynek a végén végleg elválnak szülőfalujuktól, Mezőgyántól, s valahol másutt, valamelyik városban telepednek le. Kikerülhetetlenül szóba kerül a nevelőkkel, az igazgatóval folytatott beszélgetések során a cigánytanulók beilleszkedése, helyzete, a szülők hatása. Örömmel hallja az ember, hogy csaknem mindegyikőjük — -elhanyagolható százalék híján — elvégzi a nyolc osztályt. S nemcsak elvégzi, hanem tovább is tanul. Ez nálunk már évek óta így van — jegyzik meg nem kis büszkeséggel. Megtudom később, hogy az igazgató vaskos tanulmányt is készített erről a nevelési témáról. Név szerint ismeri nemcsak a szülőket, hanem a családi körülményeket is. A nevelők nagy része hasonlóan. Úgy vélem, a siker egyik titka éppen ebben van: az egyéni bánásmód alkalmazásában. Ez teremtett alapot a pedagógusok megbecsültségének is. Itt már szinte hagyomány, hogy ha családlátogatásra kerül sor, a pedagógust a tisztaszobában fogadják. Virágoskerten át jutunk a házba. A teremben csend van. A zsivaj, a gyermek- Csivitelés halkan szűrődik be kintről. Itt a félretolt heve- rők, a megterített asztalok közötti zsúfoltságban három csöppség szorgoskodik ügyesen, nagy műgonddal: most helyezgetik a tányérok mellé a szalvétákat. Már csak ez hiányzik a terítékhez. Büszkén mondják, hogy ők a naposok. Hangjukból érzem, hogy rettentően fontos emberkék: terítenek, s nélkülük talán ebéd sem lenne. Tiszta a terem, tiszták, gondozottak ők is. Jó szívvel, felelősséggel mutatják az utat az udvarra, ahol a többi gyerek játszik az óvó nénik felügyeletével, közreműködésével. Jöttünkre az önfeledt kacagás halkul, a fogócskázó párok irama lassul, többen az óvó nénik szoknyájához bújnak, s onnan lesnek kíváncsi szemekkel, hogy mit kereshetek én itt, aki már jócskán kinőttem közülük. A gyermekkaréj közepén beszélgetünk az óvónőkkel. öten vannak, s az oviba beiratkozott gyermekek száma 91. Két-három kivétellel — ha csak nincs valamiféle betegség — mindig itt vannak. Látom, hát rákérdezek: és a cigánygyermekek? Ök 35-en vannak, valamennyi napközis is. Rendszeresen járnak az óvodába, rendesek, gondozottak, éppen olyanok, mint a többiek. Az egyik napos is közülük van ma. A vezető óvónőtől beszélgetésünk végén megkérdezem: mi lenne, ha lehetne három kívánsága? Csak egy lenne, de az háromszor, hogy biztosan gyorsan meglegyen: egy foglalkoztatási terem, ahol nyugodtan ebédelhetnénk is — mondja és az ott levő tanácselnökre sandít. Megkésett vele — veszi fel a feléje dobott kesztyűt a fiatal elnök —, mert saját erőből még az idén meg akarjuk építeni, s mutatja is, hogy hová, s mennyi helyet vesz majd el az udvarból. De marad elég -hely játszani is — bizonygatja. Látom, igaza van. Röviden — A Gyantéi Szellőző Művek üzemegységének dolgozói jelentős «segítséget nyújtanak az épülő törpe vízmű kivitelezésében. — Az idén 130 család szerződött fólia alatti zöldségtermesztésre. — A buszjáratokkal elégedett a lakosság, csak a szombat esti, Mezőgyánba érkező járat elmaradását hiányolják, főleg a fiatalok. — Társadalmi munkával elkészült a bitumenes kézilabdapálya, a kétsávos tekepálya a sporttelepen. Ezzel . jelentősen bővült a község sportolási lehetősége. — Folyik a községben a csatornák tisztítása, rendezése, hogy a kerteket* utcákat megóvják a többször pusztító belvíztől. A munka 400 ezer forintba kerül. — Évekkel ezelőtt szolgáltatóház épült a községben. A szolgáltatást végzők hiánya miatt hosszú ideje üresen áll. Az épület romlik, pusztul, pedig a község jól tudná hasznosítani. — Az új orvosi rendelő elkészült, a közeljövőben átadják teljes egészében rendeltetésének. Az oldalt összeállította Enyedi G. Sándor és Lovász Sándor.
