Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-28 / 125. szám
1983. május 28., szombat Számvetés a húskombinátban „Félidő” a kongresszusi határozatok végrehajtásában A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának április 12-13-i ülését követően a pártszervezetekben is megkezdődött az az elemző munka, amelynek során a kommunisták a XII. kongresszus óta elért eredményeket elemzik, a tervek, feladatok teljesítésének mérlegét vonják meg, és számba veszik a „második félidős” teendőket. Kétezer munkahely, nyolc álláskereső Békés megye továbbra is elegendő munkaalkalmat kínál A Gyulai Húskombinát tíz alapszervezetének tevékenységét irányító pártbizottság május 23-i ülésének napirendjére tűzte a vállalati pártértekezlet óta eltelt hároméves időszak áttekintését. Szilágyi Gergely, a ' pártbizottság titkára szóbeli előter_ jesztésében külön foglalkozott a kombinát belső életével, az-itt dolgozók élet- és munkakörülményeivel, hangulatával, a gazdasági feladatok teljesítésével, az agi- tációs és propagandamunka eredményeivel, végül a párt- szervezetek tevékenységével. Megerősödött a kollektíva A húskombinát belső életét jellemző megállapítások egybecsengtek a Központi Bizottság határozatában a belpolitikánkról megfogalmazottakkal. Eszerint, amiként az országban, úgy a megye egyik legnagyobb üzemében is a dolgozók többsége fegyelmezetten, nyugodt körülmények között végzi a munkáját, a hangulat a gazdasági nehézségek ellenére is jó, amit talán az tükröz leghívebben, hogy csökkent a korábbi időszakra jellemző fluktuáció és újból megerősödőben van a törzsgárda- meg a szocialista brigádmozgalom. E tekintetben a kombinát eredményei már csak azért is figyelemre méltóak, mert tudvalevő, hogy a feladatokat kijelölő 1980-as februári vállalati pártértekezlet egy alig hogy Teljességgel beüzemelt, s ilyen formán mindent elölről kezdő munkahely napi izgalmakat is bőven hordozó légkörében zajlott le. Az 1978-ban üzembe helyezett húskombinát két évvel az indulás után már eredménnyel termelt és a termelés felfuttatásával egy időben olyan feladatokat is megoldott, mint amilyen a Az orosházi Dózsa Tsz május 27-én, pénteken versenytárgyalás útján haszon-v bérbe adta a város és a szomszédos községek határában fekvő, táblában nem művelhető szántóterületeit. A mintegy 15 hektárnyi területet a szövetkezet hosz- szabb idő óta nem tudta eredményesen kihasználni. munkáslétszám állandósítása, a munkássá válás folyamatának gyorsítása, a párt- és tömegszervezetek szervezeti kiépítése, a szakmai vezetés megerősítése, az üzemi demokrácia fórumainak kiépítése és működtetése. Az eredményekről egyfelől éppen a jó munkahelyi légkör, a rövid idő alatt megfelelő szintre emelkedett dolgozói keresetek adnak hű képet, másfelől pedig a gazdasági sikerek. Nem jelenti ez természetesen azt, hogy minden gondot meg is oldottak már a gyáriak, mert miként az ugyancsak május / 23-án jóváhagyott feladatterv fogalmaz: többet kell foglalkozni a nem is kis létszámú ingázó fiatalokkal, akiket az elvégzett munkán kívül “egyelőre más nem is kapcsol ehhez .a közösséghez. Túlteljesítették a terveket Hogy miként áll a húskombinát a középtávú tervekben szereplő előirányzatok teljesítésével, arról a közvélemény már tudomást szerezhetett, hiszen a kollektíva nemrégen vette át a Kiváló Vállalat kitüntetést. Ennél is pontosabban: a Gyulai Húskomhinát jelentősen túlteljesítette — minden tekintetben — terveit. A felvásárlás, a termelés és az értékesítés között megfelelően jó munkakapcsolat alakult ki. A vizsgált időszakban a.kombinát csaknem kétmillió 700 ezer sertést, meg 117 és fél ezer szarvas- marhát vásárolt fel, s több mint Ifi ezer tonna szárazárut termelt a 13 ezer tonna húskészítmény, meg a 26 és fél ezer tonna sertészsír mellett. A mennyiségi teljesítmény feszítettsége ellenére is jutott energiája a kollektívának, a minőségi munka javítására, a termékválaszték bőEzért határoztak úgy, hogy rendelkezésre bocsátják azok számára, akik mezőgazdasági művelésre vállalkoznak. A jelentkezők számára időben tájékoztatást nyújtott a tsz a területek fekvéséről, elhelyezkedéséről, és meghatározta az évenkénti alapbérleti díjat is. A vállalkozni szándékozók ezek ismerevítésére, amivel nemcsak hazai ellátási kötelezettségeinek tudott a korábbiaknál jobban eleget tenni, hanem három év alatt több mint hat- milliárd forint értékű árut értékesíthetett külföldön. Mindezt a munkafegyelem folyamatos szilárdítása, az üzem- és munkaszervezés tökéletesítése is elősegítette. Más kérdés, hogy .van még mit tenni a kombinátban a külpiaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodásban, a hazai ellátás további javításában, s ezekkel ösz- szefüggésben a szárazárucsalád fejlesztésében. • Mint ahogy lépni kell — a vállalati pártbizottság megállapítása szerint — a szükség szerinti belső átcsoportosítások gyakorlatának kialakításában, a rendelkezésre álló munkaidőalap ésszerűbb kiaknázásában, a teljesítménybérezés még szélesebb körűvé tételében. II dolgozók aktivizálásával A pártbizottság titkára által elmondottakat a hozzászólók — Garzó Mária, a vállalati szakszervezeti bizottság politikai munkatársa, Dékány Ferenc termelési főosztályvezető, Pallagi Ferenc, a feldolgozóüzem vezetője, valamint Kovács Lajos, a városi pártbizottság titkára — is megerősítették. Ök szóltak arról is az agitációs és propagandamunka, valamint az alapszervezeti élet értékeléséhez kapcsolódva, hogy jobban kell az eddigieknél szervezni és összehangolni a párt- és tömegszervezeti oktatásokat, nagyobb erőt kell fordítani a munkahelyi demokrácia fórumainak előkészítésére, a dolgozók aktivitásának fokozására. Valamennyi pártalapszer- vezet tevékenysége további fejlesztésre vár: odáig már eljutottak, hogy élnek a beszámoltatás jogával, de ezeket a beszámoltatásokat még nem mindig követi a közösen megfogalmazott teendők vég-. rehajtásának ellenőrzése. Jobban kell élniük az alapszervezeteknek az eddigieknél a szóbeli agitációval, a meggyőzéssel s megfelelő súllyal kell részt venniük a káderpolitikai kérdések megoldásában is. tében dr. Ladányi Antalné állami közjegyző előtt tették meg ajánlataikat a területek bérleti díjára vonatkozóan. A versenytárgyalás eredményes volt, a meghirdetett területek egy része gazdára talált. A most még vállalkozóra nem talált területek hasznosítására a szövetkezet a későbbiekben ugyanezt a formát alkalmazza majd. A gazdaságpolitika szerves része a munkaerő-gazdálkodás, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás egymással szoros kölcsönhatásban levő folyamatok. Közismert, hogy népgazdaságunk —• döntően külgazdasági okok miatt — jelenleg csak mérsékelten növekedhet. Ugyanakkor erőteljes a törekvés a hatékonyság emelésére, ami a munkaerővel való takarékosabb gazdálkodásra ösztönöz. Mindez és az egyes ágazatok fejlődésének eltérő üteme a korábbinál bonyolultabbá teszi a munkaügyi folyamatokat. Milyen hatása van a gazdasági változásoknak Békés megye munkaerőhelyzetére? A kérdésekre dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője válaszol. — A feladat megyénkben is, mint országosan, a teljes és hatékony foglalkoztatás megvalósítása, megtartása. Ezt a célt a megye adottságaihoz igazodva kell elérni. A jelenlegi munkaerőhelyzetet úgy értékelhetjük, hogy a munkaerőhiány összességében mérséklődött, a munkaerő-keresletnek és -kínálatnak a korábbinál jobb összhangja valósult meg. Annak ellenére mondhatjuk ezt, hogy a megyei munkaerőszolgálati iroda több mint kétezer álláshelyet tart nyíl-' van, és csupán nyolc ember az, aki munkaviszony hí.jan az elhelyezkedéshez az iroda segítségét kéri. A kedvezőnek számító foglalkoztatási helyzethez, a munkahelyek viszonylagos bőségéhez a népesség és ezen belül az aktív keresők számának több ezres csökkenése is hozzájárul. Békés megye úgynevezett fogyó megye, a természetes fogyás és az elvándorlás következtében az elmúlt évben például 2 ezer 350 fővel csökkent a lakosság. Kedvezőtlen a korösszetétel is, viszonylag alacsony a munkaképes korúak aránya és magas a munkavállalási koron túliaké. E folyamat megváltozása nem várható, vagyis tovább szűkül a munkaerőforrás. — Tehát néhány ezer emberrel kevesebben dolgoznak ma megyénkben, mint egy esztendővel ezelőtt. Mely területeken csökkent elsősorban a létszám? — A szocialista iparban foglalkoztatottak száma másfél százalékkal csökkent tavaly, ezen belül 0,9 százalékkal kevesebb az állami iparban do'lgozók létszáma, és 2,8 százalékkal az ipari szövetkezetekben foglalkoztatottaké. Lényegesen nagyobb arányban csökkent az ipari szövetkezetekben dolgozók létszáma, feltehetően az ottani, átlagosan alacsonyabb bérszínvonal és a talán észszerűbb munkaerő-gazd ílko- dás . következtében. A mezőgazdasági téeszek- ben lassú visszaáramlás, létszámnövekedés tapasztalható. A szektorba „áramlók” egy része magas szakképzettségű agrárértelmiségi. Egyébként ez az egyetlen ágazat, amelyben az értelmiség aránya megfelel az országos átlagnak, más területeken — e tekintetben —- igen nagy az elmaradásunk. — A legfrissebb, első negyedévi statisztikai adatok, szerint jelentős mértékben visszaesett megyénkben a könnyűipar termelése, 7,1 százalékkal, és az építőiparé 8,3 százalékkal. Ez minden bizonnyal munkaerö-f elszabadulással jár együtt. — Valóban, ezekből az ágazatokból igen erőteljes az elvándorlás, de mint említettem, a megye munkaerő- helyzetét általánosan inkább- enyhe munkaerő-túlkereslet jellemzi. Persze a kereslet a hiányszakmákban haladja meg a kínálatot, így például: több'esztergályosra, marósra. lakatosra, villanyszerelőre stb. lenne szükség, ugyanakkor a szakképzettség nélküli, nem fizikai dolgozók meglehetősen nehezen találnak állást. — Vagyis egyensúlyi helyzetben is kialakulhat egyes szakmákban, foglalkozásokban munkaerőfelesleg? — Az egyensúly mindig kisebb-nagyobb szerkezeti ellentéteket takar. Ez természetes, a gazdasági élet velejárója. A piac követelményeihez a vállalatoknak és ezen belül a munkaerőnek is alkalmazkodnia kell, ami adott esetben új szakma elsajátítását követelheti. Befolyásolja az elhelyezkedést az úgynevezett mikrokörzetek munkaerőhelyzete. Nevezetesen az, hogy egy-egy településen, illetve vonzáskörzetében milyen munkaalkalmak ' kínálkoznak. — Milyen segítséget kapnak azok, akik a jobb megélhetés reményében saját elhatározásukból vagy esetleg kényszerűségből munkahelyet, illetve szakmát változtatnak? — A vállalatok munkaerőgazdálkodását és az elhelyezkedést egy időben segíti a megyei hatáskörű munkaerőszolgálati iroda. Nem kis szerepe volt többek között abban, hogy a felszámolt bat- tonyai költségvetési üzem valamennyi dolgozója új munkahelyre talált. De ugyanígy segítették a KPM átszervezésével felszabaduló munkaerő elhelyezését. Az átképzés támogatására éppen napjainkban jelent meg egy rendelet, amely június elsejével lép életbe. Eszerint amennyiben a dolgozó munkaviszonya szervezett munkaerő-átcsop ; ásítás keretében szűnik eg. átképzése idejére tán,ugatásként megkapja a régi munkahelyén elért átlagkeresetének és az új munkahelyén várhatóan elérhető munkabérének a különbözetét. így a dolgozó az új szakma betanulásának idején nem kerül anyagilag hátrányos helyzetbe. Az átképzési támogatást a megyei tanács munkaügyi osztálya engedélyezheti és csak akkor, ha az átcsoportosításban érintett dolgozók nem tudnak korábbi szakmájukban elhelyezkedni. A rendelet ugyanakkor megkönnyíti a vállalati vezetők dolgát is, „simábbá”, egyszerűbbé téve az átcsoportosítást, a létszámleépítést. — Egy másik, sok embert érdeklő rendelet is hatályba lép hamarosan a külföldi munkavállalásról... — Igen, július elsejétől mindazoknak engedélyezzük a külföldi munkavállalást, akik igazolást hoznak arról, hogy őket a külföldi munkáltató alkalmazni kívánja. Felhívnám a figyelmet arra, hogy egyénileg ismerősök vagy rokonok útján kell munkát keresni és az igazolást megszerezni, ebben segítséget nem tudunk nyújtani. — összességében tehát megnyugtató a foglalkoztatási helyzet. Vajon így tapasztalják majd az idén első ízben munkát vállaló fiatalok is? — Erre csak azt mondhatom: ez szakmájuktól vagy szakképzetlenségüktől függ, a többség egészen biztos, hogy megtalálja majd a helyét. — Köszönöm a beszélgetést. Szatmári Ilona Kőváry E. Pcter Versenytárgyalás Orosházán Belvízelvezetés Békéscsabán az 1975-ös nagy belvíz több lakóépületben okozott kárt, mint az emlékezetes 1980-as békési árvíz. Ezért vált szükségessé a város északi csapadékvíz-főgyűjtőjének megépítése, amelynek mintegy kétharmada elkészült, és szerdán a 47-es iöútvonal átvágásával megkezdődött az Élővíz-csatornával való összekötése. A főútvonal átvágása ugyan néhány napig, pontosan június 30-ig figyelmesebb vezetést kíván az arra járó gépkocsivezetőktől, de az északi főgyűjtő- csatorna megépülése lehetővé teszi, hogy Békéscsaba III., IV., V. kerületében mintegy 7—8 ezer lakóépület és több üzem mentesüljön a belvizektől. A részben zártszelvényű csapadékvíz-elvezető rendszer teljes hossza mintegy 4 kilométer. Építésére a város eddig megközelítőleg 80 millió forintot fordított. A befejezési határidő 1986, de a már megépült szakaszokon lehetőség van arra, hogy az érintett területeken hozzákezdhetnek a mellékcsatornák építéséhez. Lovastúra Visegrádon. Az IBUSZ szervezésében Visegrád Gizella majorból elindult útjára az idei első lovastúra. A hatfős csoport több napig tartó útja alatt megismerkedett hazánk több tájegységének szépségével (Fotó: MTI — Ruzsonyi Gábor felvétele — KS) ! Kner termékek — kiállításon (T.udósítónktól) Május 26-án. csütörtökön délután 3 órakor Budapesten a Kossuth Nyomdában kiállítás nyílt a Kner Nyomda termékeiből. Ez a meghívás viszonzása volt az elmúlt év hasonló időszakában a-^ Kner Nyomdában rendezett Kossuth-bemuta- tónak. A kiállításon Hárai Tibor, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára mondott megnyitó beszédet, amelyben nagyra értékelte a nyomdák közötti effajta kap» csolatteremtést. A megnyitón a Kner Nyomdát harminctagú kollektíva képviselte; tagjai a délelőtt folyamán üzemlátogatáson voltak az új Szikra, majd a Kossuth Nyomdában, s beszélgettek a két nyomda gazdasági és társadalmi vezetőivel, illetve dolgozóival. A kiállítássorozat ez év nyarán a Glóbus Nyomda Kner Nyomda-beli bemutatkozásával folytatódik. Zsíros Istvánná 161 halad a melioráció Békésben Felmérések bizonyítják, hogy azokon a területeken, ahol a komplex talajjavítást végrehajtották, 1982-ben 59 —60 százalékkal növekedett a hektáronkénti gabonahozam — mutattak rá a Békés megyei meliorációs koordinációs bizottság pénteken Körösladányban .megtartott ülésén. A tanácskozáson, amelyen áttekintették a VI. ötéves terv megyei meliorációs program időarányos végrehajtását, megvitatták és elfogadták ennek a munkának az új ellenőrzési módjára tett javaslatot. Lényege, hogy az elsőfokú hatóságok összehangoltan, egyszerre végezzék az ellenőrzést, és közösen kialakított véleményekkel segítsék a felfedett gondok megszüntetését. Békés megyében a tervidőszak alatt 65 ezer hektár meliorálását irányozták elő. Időarányosan —• a kivitelező kapacitások növekedésének hatására — kedvező a helyzet. Ez év végéig mintegy 36,5 ezer hektáron, a tervezett terület több mint felén fejezik be a talajjavítást. A jelentősebb meliorációt végző üzemekben már mindenhol képzett szakemberek vannak, de nagyon jónak tartották a tanácskozáson jelenlevők, hogy ez év őszétől hazánkban is megkezdődik a meliorációsmérnökképzés, amelytől azt várják, hogy a jövőben a sok millió forintos beruházásokkal létesített termelésnövelő berendezéseket, eszközöket még hatékonyabban hasznosíthatják.
