Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

1983. május 28., szombat o Tanácsülésekről jelentjük Nyugdíjba vonulása alkalmából bensőséges ünnepségen bú­csúztatták közvetlen munkatársai csütörtökön délután a Sar- kadi Cukorgyárban Mátyási János igazgatót, aki 42 évig dol­gozott a gyárban, s 19 esztendőn át volt igazgató. Az ünnep­ségen részt vett dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes is, aki méltatta a nyugdíjba vo­nuló igazgató munkásságát. Ezt követően átadta a kineve­zésről szóló okiratot — képünkön — Kora Kornélnak, a gyár új igazgatójának. Az ünnepségen megjelent a megyei párt- bizottság képviseletében Klaukó Mátyás, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese, a megyei tanács képviseletében Hankó László, a megyei tanács osztályvezető-helyettese Fotó: Szekeres András n lakásszövetkezetek nőpolitikái munkája Tegnap, május 27-én dél­előtt Sebestyén Sándorné el­nökletével tartotta meg első félévi ülését a MÉSZÖV nő­bizottsága. A napirendnek megfelelő­en elsőként Hajdú Antalné, a MÉSZÖV nőbizottságának titkára adott helyzetfelmérő tájékoztatást a megye terü­letén működő lakásszövetke­zetek nőpolitikái munkájáról és az ezzel kapcsolatos to*- vábbi feladatokról. Többek között hangsúlyozta: egy év­vel ezelőtt megkezdődött a folyamat, hogy a nagyobb taglétszámmal rendelkező la­kásszövetkezetekben jöjjön létre nőbizottság, mely több más mellett hivatva lesz a többszintes épületekben élő családok közösségi életének, illetve az együttélés normái­nak kialakításában. így jött létre a békéscsabai, majd a gyulai lakás- és üdülőépítő szövetkezetnél nőbizottság. Mint mondotta, a MÉSZÖV nőbizottsága az elkövetkező időben a szarvasi és az oros­házi lakásszövetkezetnél ter­vezi a nőbizottság megalakí­tását, míg a kisebb szövet­kezeteknél nőfelelősök meg­választását kezdeményezi. Befejezésül Sebestyén Sán­dorné, a MÉSZÖV nőbizott­ságának elnöke tájékoztatta a testületet a SZÖVOSZ nő­bizottságának legutóbbi ülé- —Balkus— Vésztő Május 27-én, tegnap Vész­tőn a nagyközségi tanács nagytermében rendeztek ta­nácsülést. A tanács határo­zatainak végrehajtásáról és a két ülés között hozott vég­rehajtó bizottsági határoza­tokról szóló jelentést köve­tően került sor az első napi­rendi pont megtárgyalására, melynek előadója Komáromi Gábor tanácselnök volt. Beszámolójában hangsú­lyozta, hogy kiemelt feladat­nak tartják a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztését. Elismeréssel szólt a tanács­tagokról, akik a tanácstör­vényben megfogalmazott kö­telezettségeken túl is sokat vállalnak, mozgalmakat, tár­sadalmi munkákat szervez­nek. A tanácsi bizottságok .véleményező, ellenőrző tevé­kenysége sokat fejlődött, ám ezen még mindig van mit javítani. Az albizottságok kö­zül a társadalmi ünnepsé­geket és szertartásokat szer­vező, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság munkája legméltóbb az elis­merésre. Komáromi Gábor ezt kö­vetően kitért a végrehajtó bizottság testületi tevékeny­ségének egy új vonására. A munkatervben foglalt napi­rendek beszámolói mellé biz­tosítják a témával kapcso­latosan korábban hozott ha­tározatot, adott esetben a szakigazgatási szerv jelenté­sét is. Ez a tájékozódást s a vitakészséget egyaránt se­gíti. A tanács ciklusonként ér­tékeli a nem tanácsi szer­vekkel kötött megállapodá­sok érvényesülését. Azok vi­szont, sajnos testületileg nem értékelik a végrehajtást. Ko­máromi Gábor beszámolója végén kitért a szakigazgatá­si szerv és a tanácsi intéz­mények irányításának ta­pasztalataira. Második napirendi pont­ként Kaszai János vb-titkár jelentése hangzott el a ta­nács és intézményei múlt évi zárszámadásáról. N. A. Telekgerendás Csütörtökön, május 26-án délután ülésezett Békéscsaba városkörnyéki községe, Te­lekgerendás tanácsa. Gyeb- nár János tanácselnök be­számolóját követően meg­hallgatták a tanácstagok a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ tájékoztatóját a köz­ség áruellátásáról, a keres­kedelem színvonaláról és a vendéglátás kulturáltságáról. Telekgerendás ellátása zö­mében a szövetkezeti keres­kedelmen keresztül valósul meg. Az egységek kiemelt feladata a fogyasztási cikkek kínálata, ezen belül elsősor­ban az alapellátás biztosítá­sa. Az üzleti beszerzési mun­kák területén a feladatok kö­zé tartozik a tervszerűbb bolti munka, a szállítókkal való jobb kapcsolattartás. Törekednek a szolid áras ter­mékek biztosítására. A sze­zonvégi vásárok mellett en­gedményes vásárokat is szer­veznek. Sokan beszerzik szükségleteiket a megyeszék­helyen, de az alapellátást biztosító boltok forgalma mégis megfelelő. Néhány át­meneti hiánycikk kivételével az áruellátásban mérsékelt javulás tapasztalható. Jó a tej- és kenyérellátás, az élel­miszer-forgalmazásban to­vábbi cél az olcsóbb cikkek választékbővítése. A TÜZÉP- telepen több az áru az előző évinél, de a minősége nem mindig megfelelő. A zöldség­boltban felvásárolják a la­kosság által megtermelt zöld­séget és gyümölcsöt. A jobb áruellátást szolgálja a íelek- gerendási Skála tevékenysé­ge, de a szövetkezetnek ver­senytársat jelent. A beszá­moló után a tervekről is be­szélt az ÁFÉSZ képviselője. Gyebnár János tanácsel­nök befejezésként ismertette az elmúlt évi tanácstagi be­számolók tapasztalatait. B. Zs. Tájékoztatás az óvodai felvételek rendjéről Az 1983—84-es tanévi óvodai felvételek Békés megye óvo­dáiban 1983. május 30-án kezdődnek. Az óvodai felvételeket minden esetben jelentkezés előzi meg. A jelentkezések időpontja 1983. május 30-tól' június 3-ig tart. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák tanév- közbeni felvételi igényüket is az 1983. május 30-tól június 3-ig tartó jelentkezési időben kötelesek bejelenteni. Azokban a városokban, nagyközségekben, községekben, ahol több tanácsi óvoda működik; a gyermekek arányos el­osztása, a férőhelyek megfelelő arányú kiformálása, a túl­zsúfoltság elkerülése érdekében óvodai felvételi körzeteket alakítanak ki. A körzetek határait a testületileg illetékes tanács vb mű­velődésügyi szakigazgatási szerve jelöli ki. A körzethatárok kialakításánál figyelembe veszik az óvodák, az óvodai fé­rőhelyek számát, az óvodás korú gyermekek számát, az óvo­dák egymástól való távolságát, valamint a közlekedési le­hetőségeket. A szülők a területileg illetékes óvodába kérjék gyerme­keik felvételét. Óvodai felvételre csak az a gyermek jogosult, aki a 3. élet­évét 1983. szeptember 1-ig tölti be, ill. .3. életévet elért, tes­tileg és szellemileg egészséges. Az óvodajogosultságot rendelet, az óvodai rendtartás 3. paragrafusa szabályozza: „Az a gyermek, aki testi, érzék­szervi vagy értelmi fogyatékossága miatt a gyermekcsopor­tokban saját vagy mások egészségét, nyugalmát veszélyez­teti, és az egészséges gyermekekkel együtt eredményesen nem gondozható, nevelhető, óvodába nem járhat.” E szempontból az alkalmasság elbírálása a területileg il­letékes körzeti gyermekszakorvos, ill. gyermek-ideggondozó intézet vagy a nevelési tanácsadó szakorvosa jogosult. Ilyen esetben a szülő a megyei tanács vb művelődésügyi szakigaz­gatási szervétől kérheti fogyatékos gyermeke speciális (gyógy­pedagógiai) óvodai elhelyezését. A gyermekek beírásához szükséges okiratokról minden esetben az óvoda vezetője ad tájékoztatást már a jelent­keztetés idején. Amennyiben az óvodába jelentkezők száma meghaladja az óvoda betöltetlen férőhelyeinek számát, az igényeket fel­vételi bizottság bírálja el. A felvételi bizottság az elbírálásnál az alábbi sorrendet veszi figyelembe az óvodai rendtartás értelmében: — egyedülálló szülő gyermeke, — sorkatonai szolgálatot teljesítő apa gyermeke, — mindkét szülő dolgozik, s nincs olyan felnőtt családtag, aki a gyermeket elláthatja, — egyéb szociális körülmények (sokgyermekes család, la­káskörülmények stb.), — ötéves, a következő tanévben iskolába lép a gyermek. A tanév eleji felvételekről kizárólag a felvételi bizottság vagy a vezető óvónő dönt. A felvételi bizottságok döntéséről 1983. június 20-tól tájé­kozódhatnak a szülők a körzetileg illetékes óvodában. Az óvodai beíratások 1983. június 21—24-ig tartanak. Tegnap, pénteken megycszerte befejeződött a tanítás a har­madikos szakmunkástanulók számára. A végzősök a hozzá­tartozók, barátok, ismerősök jelenlétében vettek búcsút isko­lájuktól. Képünk Békéscsabán, a kereskedelmi és vendéglá- tőipari szakmunkásképző iskolában készült, ahol 305 ballagó diákot búcsúztatott dr. Fekete Antalné, az intézmény igaz­gatónője Fotó: Gál Edit Megkérdeztük Mi történik a megrongált a gyomaendrődi híddal? Mint arról már hírt ad­tunk, április 14-én a 4231-es számú Gyomaendrőd—Déva- ványa közötti úton a Hár­mas-Körös hídját egy sza­bálytalanul közlekedő teher­autó megrongálta. Páskuj Józsefet, a megyei tanács ÉKV-osztályának közlekedé­si csoportvezetőjét kérdez­tük: — Mi történt azóta? — A gépjármű a híd acél- szerkezetének szélfogó rá­csait rongálta meg, összezúz­va a tartószerkezetet. A KPM a hidat nyomban lezá­ratta, csak gyalogosok, segéd­motor-kerékpárosok, szóló­motor-kerékpárosok, újab­ban személygépkocsik közle­kedhetnek rajta. A lezárást követően a Győri Közleke­dési Távközlési Műszaki Fő­iskola a KPM-mel közösen megkezdte a műszaki vizs­gálatot. — Mit állapítottak meg? — Azt, hogy a sérült ele­mek cseréjével az eredeti te­herbírású állapot helyreállít­ható. Az erre vonatkozó ter­vek elkészültek, a munkála­tok kivitelezője a Hídépítő Vállalat és a Ganz-MÁVAG. — Mikorra készülnek el a javítással? — Június első napjaiban kezdődik a munka és július végére kell átadni a hidat. A javítás idején csak a gya­logosforgalom lehetséges a hídon. A kijelölt terelőútvo­nal a már korábban közölt: Gyomaendrőd—Mezőberény —Körösladány—Dévaványa. Végül még egy dolog: a rongálást a gyomai Győze­lem Tsz egyik tehergépko­csi-vezetője okozta. A kár ér­téke meghaladja az 1 millió forintot. A vizsgálat tart még az ügyben. s. f. Reményünk a könyvben „Régi romantikus költők, j hogy letaroltátok a tájat! ; Se csalogány, se pacsirta, , se pagony, se csalit, se árnyak...” — nyílik ki szinte magától az ünnepi könyvhét egyik, évről évre visszatérő, népszerű kötete, a Szép versek Garai Gábor számomra oly meggondolkodtató sorainál. Aztán meg Veress Miklós új versgyűjteményét forgatom, az adys című- Vak­ügetést. „A versben hiszek csak a versben abban, hogy van még alkonyég .. Akaratlanul is perelne egymással a két poéta? De hiszen ugyanaz a látomás riasztja mindkettejüket: „az éteri semmi" fölszított tüze és az „őrült vadlovakként” forgó csillagvirá­gok egyazon huszadik századi, századvégi vízió metaforái. Az eszményit, a teljeset, az örököt hiába keresik már vilá­gunkban, univerzumunkban. Ügy tudják, a széppel együtt a szép hiánya is az emberre várakozik, s ma robbanásukban gyönyörűek a csillagok. Nem ünneprontó keserűség késztet papírra vetni mindezt, s éppen a könyvhét megpezsdült napjai alkalmából. A té­nyek beszélnek, a tapasztalat; a könyvek. Több mint ötven esztendeje annak, hogy az írott szóval fogadott jegyességünk ünnepet kapott (az ötletadó filozbpter, Supka Géza születésé­nek századik évfordulójáról, az idén emlékeztünk meg). A könyvnap, a könyvhét azóta rendszeres kísérőnk, ha kisebb megszakításokkal is. Nemzeti történelmünk márciusi, áprilisi piros betűs évfordulói mellett — szerényebben persze — he­lyet kér a tavaszi ünnepkörben ez a most már (így legyen) elmaradhatatlan május végi esemény is. Rossz nyelvek szerint ezért került pontosan erre az időre az ünnepi könyvhét, mert ekkor biztosan esik az eső ... A mostani — használjuk ezt a kifejezést is — szemle arról ta­núskodik, hogy inkább létünk, világunk befelhősödése, bebo- rulása miatt kell aggódnunk. A könyvkínálatban, úgy tűnik, a sötétebb színek uralkodnak, műfaji korlátoktól függetlenül is Sorolhatnám is a példáimat, hogy Csoóri Sándor repre­zentatív versválogatásától (Várakozás a tavaszban) Hernádi Gyula új regényén, a Drakulán át az igen gazdag világiro­dalmi körképig mely kötetek igazolhatják állításomat — de szerencsére mindjárt elbizonytalanít egy-egy könyvcsalád hangsúlyos jelenléte. Könyvhéten soha ilyen tiszteletet paran­csoló, izgalmas nem volt még a különféle történeti tárgyú munkák mustrája. Eddig ismeretlen, régi latin szövegek fordításai (egy figye­lemre méltó, új sorozatban: a Magyar Ritkaságokban is); könyvek sora a nagy királyról, Mátyásról; tanulmányok az Áipád-korról és Martinovics alakját egykorú dokumentumok mellett idéző filmforgatókönyv; Széchenyi-portré és a II. vi­lágháború miértjeit firtató, alapos elemzés ... — e kis helyen nem is kerekíthetem teljessé a listát. A múltfaggatást, a his­tóriai orientáltságot, a népünket serkentő — és mint Bajcsy- Zsilinszky Endre írja Mátyás királyról: a népükben gyönyör­ködni tudó — nagy egyéniségek példáját: a történeti művek túlsúlyát a jelen céltudatos intésének vélhetjük. A mához szóló, közvetetten ható tanításnak. ( Lehet végre nevetni is, többet mint máskor. Jobbára per­sze fekete humor az, ami a kortárs magyar és külföldi szer­zőket jellemzi, de ahogyan a régi kalendáriumok lapjairól „öszve-szedegetett elegy-belegy dolgok” tanmeséi, Nagy Olga Újabb paraszt dekameronjának szabadszájú történetei, Móra Ferenc újra megjelentetett csipkelődő-okos karcolatai meg­csillantják jókedvüket, úgy hangolódunk derűsebbre ma­gunk is. Az igényes esszéket közreadó remek új Európa-sorozat, a Mérleg első kötetei szkepszistől, betegségek rémétől, az öreg kor félelmétől átitatottak —, de mert az emberi méltóság megőrzésének vágya hívta életre őket, talpon maradni segí­tenek. Vagy soroljuk tovább — egészen máshonnan véve a példákat — a tudományos-technikai ismeretterjesztés körébe tartozó, homályt oszlató újdonságokat? A nagy művészek példáját sugároztató albumokat, vallomásokat? A kulturális és gazdasági politika hivatott szakembereinek a jelen gond­jaira választ kereső könyveit? A szép számú gyűjteményes munkát, amely mennyiséggel és minőséggel egyszerre bizo­nyítja, hogy van értelme az alkotásnak? Nem idilli ünnep manapság a könyv ünnepe. A „könyves szakma” is komoly problémák, terhek alatt fújja ki magát egy feledtető pillanatra. Abban a jogos meggyőződésben te­heti, hogy lehetőségeit figyelembe véve derekasan helytáll magáért az 1983-as ünnepi könyvhéten (a részletesebb átte­kintés elsősorban bizonyos aránykérdésekben emelhet majd kifogásokat). „Se csalogány, se pacsirta .. .?” „A versben hiszek csak a versben ...?” A könyvben ma is ott a reményünk. Hozzásegít, hogy ne csak a könyvekben legyen reményünk. Teljesebb magunk­ban is. Tarján Tamás Fotó: Béla Ottó ODK-vezetők Romániában (Tudósítónktól) Megyei szervezés kereté­ben szakmunkásképző inté­zetek, szakközépiskolák és gimnáziumok Országjáró Di­ákkört vezető tanárai indul­tak kétnapos romániai útra május 21-én. A kirándulás célja: túrafeladatok gyakor­lati végrehajtása, valamint szakmai továbbképzés. Márki-Zay Lajos legjobb tudása szerint látta el az idegenvezetői feladatokat. Az első program minden részt­vevőnek örömet okozott, és felejthetetlen élményt nyúj­tott a „Medve barlang” meg­tekintése. Gyalogosan túráz­va megnézték a Bihar hegy­ség mintegy 1200 méteres magasságában a „Csodabar- lang”-ot a víznyelőjével, va­lamint három udvarával együtt. A második napon délután a Vida patakj_ vala­mint az „emberszikla” meg­közelítése sok kilométeres gyaloglást kívánt. Takács Bálint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents