Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-27 / 124. szám
1983. május 27., péntek Társadalmi beilleszkedés — pártfogói segítséggel Beszélgetés dr. Vermes Vilmossal, a megyei bíróság elnökhelyettesével Mélységes humanizmus csendült ki Széchenyi István szavaiból, amikor több mint másfél évszázaddal ezelőtt kijelentette: „Mindenkire szüksége van a nemzetnek”. A reformkor nagy gondolkodója ráirányította a figyelmet a bűnelkövetők reszocializálására, a társadalomba való visszavezetésére. Jókora idő telt el, hogy formát öltött a gondolat, és megszületett a felnőtt korúak pártfogói intézménye. 1915-ben jelent meg a 20. számú törvényerejű rendelet, mely a bíróságok hatáskörébe utalta a szabadságvesztésből szabadult felnőtt korúak utógondozását. Ez magába foglalta az arra rászoruló elítélteknek a szabadulás utáni támogatását, valamint azoknak a szabadultaknak az ellenőrzését, akiket szándékos bűn- cselekmény miatt ítéltek el, és tartani kellett attól, hogy újabb bűncselekményt követnek el. Dr. Vermes Vilmossal, a Gyulai Megyei Bíróság elnökhelyettesével, bírósági főtanácsossal az utógondozás céljáról, a hivatásos és a társadalmi pártfogó tevékenységéről, a társadalmi beilleszkedés jelentőségéről beszélgettünk. Ilj üzletet nyitottak — Az utógondozás célját a -törvényerejű rendelet abban jelölte meg, hogy elő kell segíteni a szabadságvesztésből szabadultaknak a társadalomba való beilleszkedését és ehhez biztosítani kell a szükséges szociális feltételeket. — Kikre terjedt ki a pártfogói felügyelet? — A pártfogói felügyelet főként a visszaeső bűnelkövetőkre terjedt ki. Az első alkalommal elítéltek közül pedig azokra, akik a hosz- szabb tartamú szabadság- vesztés töltése alatt fegyelmezetlenül viselkedtek és emiatt a bíróság nem bocsátotta őket feltételes szabadságra. A törvényerejű rendelet a fővárosi és a megyei bíróságok mellett az utógondozási teendők ellátására hivatásos pártfogói állást rendszeresített. Az utógondozásban közreműködtek általában a pártfogolt munkahelyén dolgozó társadalmi pártfogók, akik közvetlenül figyelemmel kísérték a büntetésből szabadult személy magatartását, megadták részére a szükséges támogatást. — A szövetkezetek, a vállalatok nem szívesen alkalmaznak olyan személyeket, akik börtönből szabadultak. Márpedig a társadalmi beilleszkedés szempontjából fontos a munkavállalás, a biztos kereset. Hogyan rendelkezik ezzel kapcsolatban a jogszabály? — A törvényerejű rendelet a munkáltató szervek vezetőit arra kötelezte, hogy segítsék elő a büntetésüket letöltött személyek munkába állását. Kimondta a törvényerejű rendelet azt is, hogy az alkalmazás nem tagadható meg amiatt, hogy a munkára jelentkező szabadságvesztésre volt elítélve. Olyan munkakörben azonban nem lehet alkalmazni, amely munkakör betöltésének előfeltétele a büntetlen előélet. — Az új Büntető Törvénykönyv megjelenésével mivel bővült a pártfogói felügyelet? — Az említett rendelkezéseket fenntartotta az Í979. évi július hó 1. napján hatályba lépett új Büntető Törvénykönyvvel kapcsolatban megjelent, a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet, amely a pártfogói felügyelet elren- delhetőségét és a hivatásos pártfogók feladatát bővítette. Az új Btk. a pártfogói felügyeletet a bíróság által alkalmazható intézkedésként szabályozza. A bíróság a felnőtt korú vádlottat, ha próbára bocsátotta, pártfogói felügyelet alá helyezheti a próbaidő tartamára, sőt a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés mellett is alkalmazhatja. Ez különösen indokolt olyankor, amikor mértéktelen alkoholfogyasztás, munkafegyelmet sértő magatartás, a család hanyagolása mutatható ki az elítélteknél. A szigorított őrizetből elbocsátottal szemben kötelező a pártfogói felügyelet elrendelése. A pártfogói felügyelet alkalmazásának az új törvényerejű rendelettel biztosított bővebb lehetősége szükségessé tett szervezeti változtatást, éspedig a fővárosi és a megyei bíróságokon büntetésvégrehajtási csoport alakítását. A csoport vezetője a büntetésvégrehajtási bíró, tagjai a hivatásos pártfogók, akik pedagógus, vagy jogi végzettségűek. Az adminisztrációs munkákat előadók és ügyviteli alkalmazottak végzik. — Ezenkívül mi még a feladatuk? — Az 1979. évi 11. sz. tvr. a pártfogói felügyeleten kívül a hivatásos pártfogó hatáskörébe utalta a vádlottal szemben büntetésként kiszabott javító-nevelő munka végrehajtásának az ellenőrzése is. A szabadságvesztésből szabadult elítéltek utógondozását is a hivatásos pártfogók végzik. Ez abból áll, hogy amennyiben az elítélt segítséget kér a szabadulás után a munkába álláshoz, szállás biztosításához, a hivatásos pártfogó a kérés teljesítését elősegíti, együttműködve a tanácsi s állami szervekkel és társadalmi szervezetekkel. — A gyakorlatban milyen eredménye van a hivatásos pártfogók munkájának? — A hivatásos pártfogók feladatának bővülése szükségessé tette a létszámuk növelését. A megyei bíróságon három hivatásos pártfogó működik, akik 1982-ben 341 pártfogolttal foglalkoztak. Ezek közül 83 személynél a felügyelet eredményesen telt le (24,3 százalék) ugyanis nem követtek el ismét bűn- cselekményt, magatartásuk nem esett kifogás alá. — Hogyan tevékenykednek a társadalmi pártfogók? Vál- lalnak-e munkahelyi közösségek ilyen feladatot? — A hivatásos pártfogók megbízása alapján tevékenykedő társadalmi pártfogók közvetlenül foglalkoznak a pártfogolttal. Figyelemmel kísérik munkahelyi és élet- körülményei alakulását. Ha az előírt magatartási szabályok megszegését észlelik, erről nyomban értesítik a hivatásos pártfogót. Az előírt magatartási szabályok megszegése miatt — az ügyész indítványára — a bíróság elrendelheti a szabadságvesztés végrehajtását. A pártfogói felügyeleti munkában a hivatásos és társadalmi pártfogók mellett közreműködik a rendőrség és köz- biztonsági szempontból ellenőrzi a pártfogolt magatartását. Az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek is segítik, s támogatják a pártfogó felügyelet végrehajtását. Az is előfordult, hogy munkahelyi közösségek láttak el társadalmi pártfogói szerepet. A Hidasháti Állami Gazdaság biharugrai halászati területén a Hermann Ottó Szocialista Brigád végzett ilyen feladatot. — Mi okozza a legtöbb gondot? A pártfogó felügyelet eredményes leteltének — újabb bűnelkövetéstől való visszatartásnak — alapvető feltétele az, hogy a pártfogoltnak a szabadulás után minél hamarabb munkahelye legyen. A gazdálkodó szervek a meglevő létszámmal igyekeznek feladataikat teljesíteni. A helyzetet nehezíti, hogy megyénkben nincsen olyan nagyobb vállalat, amely olyan terjedelmű munkásszállással rendelkezne, hogy vállalni tudná az ország bármely büntetésvégrehajtási intézetéből szabadulok részére a munkahely és a szállás biztosítását. Megyénkben ugyanis férfimunkásszállás csupán két vállalatnál van, mégpedig Békéscsabán, az állami építőipari vállalatnál és Orosházán, az üveggyárban. Ezekre a helyekre azonban csak korlátozott számú — elsősorban megyei — pártfogókat lehet elhelyezni. Női munkásszállás a megyében nincs. Ilyen körülmények mellett a hivatásos pártfogó részére nem egy esetben nehéz feladat a szabaduló munkába állítása. — Összegzésül milyennek lehet minősíteni megyénkben a pártfogói munkát? — A megyénkben működő hivatásos pártfogók munkája pozitívan értékelhető. Körültekintően- látják el feladataikat és igyekeznek elérni, hogy a pártfogolt társadalmunk hasznos tagjává váljék. Ezt alátámasztja a bíróságok hatáskörébe utalt pártfogói jogintézmények 1976. január 1. napjától a pártfogoltakkal kapcsolatban kifejtett eredményesnek tekinthető hatékonyságát mutató statisztikai adatok. 1982. december hó 31. napjáig 730 személy vonatkozásában végzett pártfogói felügyelet 244 pártfogoltnál eredményesen telt el (33,4 százalék). Ennek eléréséhez nagy segítséget nyújtottak a társadalmi pártfogók, akik társadalmi munkaként foglalkoznak a pártfogoltakkal és nyújtanak segítséget a felmerülő problémáik megoldásához. Munkájuk elismerést érdemel. Serédi János Kondoroson Már 26 évvel ezelőtt, az akkori földművesszövetkezet vezetői felismerték Kon- doroson: kereskedelmi és vendéglátó egységeik bővítéséhez, korszerűsítéséhez nem csak a drága építkezés jelenti a megoldást, s ezt saját anyagi forrásból nem is tudták volna magukra vállalni. Maradt tehát a régi üzletek felújításának, korszerűsítésének lehetősége, illetve ezek hozzáépítéssel történő bővítése. És a 26 évvel ezelőtt így útjára indított „felfedezés” azóta sem vált időszerűtlenné. Sőt, a periférikus kerületekben — és persze saját anyagi forrásból —, rekonstrukcióval kialakított üzletek egyértelműen tanúsítják e módszer helyességét a kondorosi ÁFÉSZ esetében. 1978-ban a nagyközség központjában levő ruházati bolt saját erőből történő bővítése, teljes felújítása is a régen választott út helyességéről győzte meg a szövetkezet vezetőit, szakgárdáját. Ezért is határozott úgy néhány hónappal ezelőtt a kondorosi ÁFÉSZ igazgatósága, hogy a jól bevált rekonstrukciós módszerrel bővítik az alig több mint 160 négyzetméter alapterületű vas-műszaki boltjukat 258 négyzetméterre. És május 21-én, szombaton délelőtt — igaz, szalagvágás és egyéb látványosság mellőzésével — olyan boltba léphettek be a községbeliek, ahol 5 millió forint értékű árukészletből válogathatnak. Itt már megtalálják a műszaki, a jármű, a villamos- sági, a vasáru, a fűtés- és vízvezeték-szerelvényeket, a bútor, az üveg-porcelán-ke- rámia s a háztartási cikkek sokféleségét. Akárcsak a háztáji kisgazdaságokban nélkülözhetetlen eszközöket is kisgépeket is. Hajdú Mihály ÁFÉSZ-elnök a Majakovszkij úti vas-műszaki bolttól az idei esztendő hátralevő hét hónapjában 16 millió forintos forgalmat vár. Hogy ez teljesüljön, azért a bolt 6 dolgozója nagyon sokat tehet. A vas-műszaki bolt külső megjelenésében és kiképzésében egyaránt tetszetős. És ezért, akárcsak a minőségi munkáért a kondorosi Nagyközségi Tanács költségvetési üzemének dolgozói érdemelnek elismerést. Mert rajtuk múlt, hogy a rekonstrukcióra szánt 1,2 millió forint „beépítésével” olyan üzlet jöjjön létre, mely több tíz éven át képes jól szolgálni a nagyközség lakosságát. Kép, szöveg: Balkus Imre Ötmillió forint értékű árukészlet várja a vásárlókat Látogatások a barátság jegyében Megjelent a Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv A Békés megyei Tanács MSZBT-tagcsoportjának mintegy negyven tagja a közelmúltban Budapestre látogatott. Először a Szovjet Tudomány és Kultúra Házát keresték fel, ahol Szovjet-ör- ményország életéről, hétköznapjairól, valamint a köztársaság fővárosáról, Jerevánról készült filmeket tekintették meg. Ezt követően az Örmény SZSZK életét bemutató, nemrég megnyílt kiállítást nézték meg a vendégek. Többek között a kiállítás' anyagából, valamint az útikalauztól megtudhatták, hogy a köztársaság fővárosát, Jerevánt időszámításunk előtt 782-ben alapították. Jelenleg metróval, 11 felsőoktatási intézménnyel, fejlett ipari üzemekkel rendelkezik a több -mint egymillió lakosú város. Az örmény főváros Lenin terén látható a Szovjetunióban, helyi egyetemisták tervei alapján elsőként létrehozott zenélő szökőkút, amely régóta vonzza az idelátogató turistákat. Az örmény SZSZK lakóinak száma jelenleg mintegy 3,2 millió. Világhírű, s jól ismert a kitűnő aromájú örmény konyak, keresettek az örmény szőnyegek és csillárok is. A magyar és az örmény nép barátsága régi keletű. Az 1848-as magyar szabadságharc és forradalom idején jó néhány örmény harcolt a magyar nép függetlenségéért. Nemrégen írták alá az örmény SZSZK és Győr-Sopron megye között az együttműködési megállapodást. Napjainkban a magyar turisták kedvelt látogatóhelye Szovjet-Örményor- szág. Tavaly például csaknem 7 ezren töltötték a szabadságukat Jerevánban és környékén. A Szovjet Tudomány és Kultúra Házának megtekintése után ízletes, eredeti örmény ételeket fogyasztottak el a vendégek a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Baj- kál étteremben. Délután a Budapesti Nemzetközi Vásárt keresték fel az MSZBT- tagcsoport tagjai. Egy másik látogatásról: a közelmúltban a békéscsabai Penza klub előzetes gyermeknapi programot szervezett az MSZBT-tagcsoportok közreműködésével Budapesten. A Szovjet Tudomány és Kultúra Házában tett látogatáson hozzátartozóik kíséretében 17 gyermek vett részt. Megtekintették az örmény SZSZK életét bemutató kiállítást, a nyelvlaboratóriumot és a zenetermet, valamint megnézték a kedvükre vetített mesefilmeket is. A ,jól sikerült kirándulást az úttörővasútnál zárták a gyerekek. v. L. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv, amely a szocialista, a fejlett tőkés országok, valamint több fejlődő állam főbb adatait tartalmazza. Hazánk nemzeti jövedelmének adatait úgynevezett bruttó nemzeti termékre is átszámították, hogy összehasonlítsák a nem szocialista országokkal, ahol ezzel mérik a gazdasági fejlődést. Magyarország nemzetközi összehasonlításban a közepesnél jobb helyet foglal el, 1975—81. között a bruttó hazai termék növekménye 23 százalék volt, míg például a szomszédos Ausztriában 19 százalék, Belgiumban és Dániában 14, Franciaországban 19, a Német Szövetségi Köztársaságban 18, Kanadában és Ausztráliában 19 százalék. A ranglistán Japán vezet, ahol a bruttó hazai termék értéke hat év alatt 32 százalékkal emelkedett. A beruházások növekménye Magyarországon hat év alatt hat százalék volt, a hasonló adottságú országokénál valamivel alacsonyabb, több azonban mint például Dániában, Angliában, Finnországban, Spanyolországban vagy Svédországban. A fontosabb ágazatok közül az ipar az európai országokhoz hasonló arányban részesedett a beruházásokból, az- építőipar valamivel kisebb mértékben, a mezőgazdasági beruházások aránya azonban meghaladja az európai országok átlagát. Lakásépítésre 1980-ban a beruházások 17,8 százalékát fordították hazánkban, ami átlagosnak mondható, a szóródás azonban igen nagy. Ez az arány Belgiumban például 31 százalék, Görögországban 34,4 százalék, az NDK-ban • azonban csak 10,6, Bulgáriában és Csehszlovákiában több mint 13, Angliában 15 százalék. Az adatok érzékeltetik, milyen nagy mértékben emelkedett az elmúlt harminc év alatt a szocialista országok ipari termelésének részesedése a világ ipari termelésében. 1950-ben az ipari termékeknek húsz, 1980-ban pedig már 40 százalékát állították elő a szocialista országok. Az ipari termelés 1975—82. között a világon 25 százalékkal, ezen belül az európai KGST-országokban 33, a fejlett tőkés országokban 23, a fejlődő országokban pedig 22 százalékkal növekedett. A világ mezőgazdasági területének 24,7 százalékát a szocialista, 27,9 százalékát a fejlett tőkés, 47,4 százalékát pedig a fejlődő országok művelik. A mezőgazdasági termékek közül gabonából az egy lakosra jutó termelés világátlaga 1981-ben 369 kiló volt, Magyarországon 1203 kilogramm. A búzatermelés egy lakosra jutó évi átlaga a világon 102 kilogramm, nálunk 431 kilogramm. A hústermelés egy főre jutó világátlaga 32, a tejé 6 kilogramm, ugyanezek az adatok Magyarországon 133, illetve 251 kilogramm. Az egy lakosra jutó hústermelés Ausztriában 81, Angliában 54, Finnországban 68, az Amerikai Fgye- sült Államokban 109 kilogramm. Messze kimagaslik viszont Dánia, ahol a hústermelés egy főre jutó átlaga 262 kiló, vagyis csaknem kétszerese a magyarországinak. Az egy lakosra jutó tejtermelésben számos hasonló adottságú ország megelőz bennünket: Ausztriában például 468, Bulgáriában 258, Csehszlovákiában 390, Finnországban 663 kilogrammnyi volt 1981-ben az egy főre jutó tejtermelés. Képünkön gyermekek és kísérőik a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában Fotó: Pacsika Edit
