Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-27 / 124. szám

NÉPÚJSÁG 1983. május 27., péntek átadták a Kazinczy-díjakat Sinkovits Imre, a Nemze­ti Színház, valamint Úri Ist- ván, a győri Kisfaludy Szín­ház művésze kapta meg az idei Kazinczy-díjat. A ma­gyar nyelv szolgálatáért, és a példamutató, szép. tiszta magyar beszédért évente odaítélt díjat Korcsog And­rás művelődési minisztériu­mi államtitkár csütörtökön adta át. A Művelődési Mi­nisztériumban a díj átadá­sakor egyebek közt elmon­dotta: az idei ünnepnek ke­rek évforduló ad különös fényt. Húsz esztendeje an­nak, hogy Péchy Blanka ér­demes művész anyanyelvűnk védelmében tett — csaknem negyed évszázados — alapít­ványából odaítélték az első Kazinczy-díjat, s ezt a meg­tisztelő kitüntetést elsőként színész, Makay Margit mű­vésznő kapta. fl Vöröskereszt és a bölcsődék munkáját értékelték A békéscsabai Városi Ta­nács egészségügyi és szociá­lis bizottsága tegnap, május 26-án tanácskozott. Elsőként Fodor Sándor városi vörös- keresztes titkár számolt be a VI. kongresszus által meg­jelölt feladatok sorsáról. Az MSZMP városi bizott­sága meghatározta, hogy a Vöröskereszt választott tes­tületéi fokozzák tevékenysé­güket. s az egészségüggyel hangolják össze jobban a munkájukat. Az ifjúsági fel­adatok sorában eredmény­ként könyvelték el. hogy va­lamennyi középiskolában megalakult az ifjúsági vö­röskeresztes alapszervezet-. Az úttörő korú gyermekeket is igyekeztek bevonni a vö­röskeresztes munkába. Az if­júság nevelése szempontjá­ból lényeges szempontok; a helyes életmódra, egészség- ügyi magatartásra és csalá­di életre nevelés. A Vörös- kereszt városi vezetősége jó­nak minősítette az együtt­működést a HNF bizottsá­gaival. a városi tanács egészségügyi és művelődés- ügyi osztályával és a polgá­ri védelmi parancsnoksággal. A körzeti orvosok bevonása a vöröskeresztes tevékeny­ségbe nem elég sikeres. Bé­késcsabán és a város kör­nyéki községekben öt év alatt megduplázódott a vö­röskeresztesek taglétszáma, amely ma már több mint 9 ezer. A munka értékelését követően az előadó részlete­sen kitért az egészség és csa­ládvédelem, a véradómozga­lom és a polgári védelem eredményeire, majd megha­tározta az elkövetkezendő esztendők feladatait. A városi tanács egyesített bölcsődéinek életéről, a gon­dozási munka színvonalának alakulásáról Belanka Margit adott számot a bizottság­nak. Békéscsabán az V. és VI. ötéves tervben jelentős mértékben nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. 1990-ig az előzetes számítások szerint a 480 tanácsi és 135 üzemi bölcsődei férőhellyel ki tud­ják elégíteni a városi igé­nyeket. A tárgyi feltételek többnyire az új bölcsődék­ben megfelelőek, a régiek folyamatos korszerűsítésre szorulnak. A gondozónők szakképzettségének aránya jónak mondható, 90 százalé­kos. 1980-ban egyesítették a város bölcsődéit, ezzel meg­teremtődtek a szakmai, gaz­dasági és szervezeti integrá­ció feltételei. A szakmai munkát a Bölcsődék Orszá­gos Módszertani Intézete többszöri ellenőrzés alkal­mával. a kisebb hiányossá­goktól eltekintve, jónak ítél­te meg. A beszámolókat vita kö­vette, majd a bizottság el­fogadta a kérdésekre adott válaszokat. B. Zs. Tanácskozott a BOGÉ igazgatósága Békéscsabán tartotta soros tanácsülését május 26-án a Békéscsaba és Környéke Ag­ráripari Egyesülés igazga­tósága. Ruck János elnök megnyi­tója után Nagy Mihály igaz­gató tett szóbeli kiegészítést az írásos beszámolókhoz, elemezte az egyesülés múlt évi munkáját. Mint mond­ta, a nyereség csökkent az előző esztendőkhöz képest. Ebben jelentős része van a rekonstrukció miatt vesz­teséges hűtőháznak, és an­nak, hogy az üzemek terme­lési kiadásai gyorsabban nőttek, mint a bevételek. A termelés ütemét jelző muta­tók tavaly először nem ér­ték el az országos átlagot, azonban az egységnyi terü­letre vetített hozamok terén a BAGE-taggazdaságok meg­haladják azt. Az üzemek egyharmada. gazdálkodását tekintve tar­tósan az élen jár. egyharma­da a gyengék között van, harmadik harmada pedig egyik csoportból a másikba kerül. Gyakoriak az indoko­latlanul nagy hozamkülönb­ségek, amelyeknek az az oka, hogy nem tartják be sok üzemben a technológiai előírásokat. Az idei évről szólva elmondta Nagy Mi­hály, hogy adottak a 2—3 százalékos termelésnövelés feltételei. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt dr. Hankó Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz elnöke, Győrfi Károly, a TESZÖV titkára, dr. Nagy Zoltán, a MÉM főtanácsosa. Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Kardos Ernőné, a Békéscsa­bai Konzervgyár igazgató­ja, dr. Antal József, a me­gyei tanács osztályvezető­helyettese. Nagy Mihály ez­után a BAGE mellett mű­ködő szakbizottságok éves tervét ismertette. Ezt, és az előtte elhangzott beszámoló­kat az igazgatóság egyhan­gúlag elfogadta. m. sz. zs. Tombola az orosházi totózóban Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatósága tá­jékoztatása szerint az orosházi totó-lottó kirendeltségben má­jus 2f>—tói július 2-ig tombolát rendeznek. Minden fogadó, aki az említett időszakban a totózó­ban egyszerre legalább öt da­rab totó-lottó szelvényt vásárol vagy 25 forintnak megfelelő kollektív totószelvényt fizet be, egy, az előfizetéses lottószel­vénnyel játszók minden előfi­zetéses szelvény vásárlása ese­tén két tombolajegyet kapnak. A tombolajegyekkel a július 7-én megtartandó nyilvános sorsoláson különböző — az Orosházi Üveggyár, az Oroshá­zi Háziipari Szövetkezet, az Univerzál Békés megyei Kiske­reskedelmi Vállalat, az oroshá­zi Városi Tanács sportfelügye­lősége, az ..Andi” butik, Weg- roszta órásmester, a Kovács­virágüzlet és a Ciklámen ven­déglő által felajánlott értékes ajándéktárgyak nyerhetők. Az említett ajándéktárgyak a totó­zó kirakatában megtekinthetők. Miivelödésiközpont- és szoboravatás Mezőhegyesen (Folytatás az 1. oldalról). kultúra mindenkié. A rö­vid ünnepi beszéd után a miniszter átadta az intéz­mény jelképes kulcsát Han- czik Mátyásnak, a mezőhe- gyesi József Attila Általános Művelődési Központ igaz­gatójának. Ezt követően dr. Köpeczi Béla a Szocialista Kultúráért kitüntetést nyújtotta át Papp Jánosnak, a Békés megyei Beruházási Vállalat igazga­tójának és Kassai Bélának, a nagyközségi tanács elnöké­nek. Kiváló. Munkáért mi­niszteri kitüntetést kapott Halmosné Tábori Judit, az Általános Épülettervező Vállalat tervezője a műve­lődési központ tervezéséért. Ugyanilyen kitüntetést ka­pott Lakatos Antal, a DÉ­LÉP építésvezetője és Han- czik Mátyás, a művelődési központ igazgatója. Többen kaptak miniszteri dicséretet, majd Gyulavári Pál, a me­gyei tanács elnöke a telepü­lésfejlesztésben végzett tár­sadalmi munkáért adott át kitüntetéseket. Az avatóünnepség rövid műsort al, és az énekkar ál­tal előadott Szózattal ért vé­get. Ebéd után a megye párt- és tanácsi vezetői tanácsko­zást folytattak dr. Köpeczi Béla művelődési miniszterrel a megye közoktatási, közmű­velődési problémáiról, és a megye fejlődését szolgáló számos kérdésben megegye­zésre jutottak. I,. L. (■>ulavari l'al, a megyei ta­nács elnöke avatta fel Mc- locco Miklós József Attilát idéző alkotását A nagyközség ilis/.e, az. u.j művelődési központ Fotó: Lónyai László Tájékoztatás az óvodai felvételek rendjéről Az 1983—84-es tanévi óvodai felvételek Békés megye óvo­dáiban 1983. május 30-án kezdődnek. Az óvodai felvételeket minden esetben jelentkezés előzi meg. A jelentkezések időpontja 1983. május 30-tól június 3-ig tart. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák tanév- közbeni felvételi igényüket is az 1983. május 30-tól június 3-ig tartó jelentkezési időben kötelesek bejelenteni. Azokban a városokban, nagyközségekben, községekben, ahol több tanácsi óvoda működik; a gyermekek arányos el­osztása. a férőhelyek megfelelő arányú kiformálása, a túl­zsúfoltság elkerülése érdekében óvodai felvételi körzeteket alakítanak ki. A körzetek határait a testületileg illetékes tanács vb mű­velődésügyi szakigazgatási szerve jelöli ki. A körzethatárok kialakításánál figyelembe veszik az óvodák, az óvodai fé­rőhelyek számát, az óvodás korú gyermekek számát, az óvo­dák egymástól való távolságát, valamint a közlekedési le­hetőségeket. A szülők a területileg illetékes óvodába kérjék gyerme­keik felvételét. Óvodai felvételre csak az a gyermek jogosult, aki a 3. élet­évét 1983. szeptember 1-ig tölti be, ill. 3. életévet elért, tes­tileg és szellemileg egészséges. Az óvodajogosultságot rendelet, az óvodai rendtartás 3. paragrafusa szabályozza: „Az a gyermek, aki testi, érzék­szervi vagy értelmi fogyatékossága miatt a gyermekcsopor­tokban saját vagy mások egészségét, nyugalmát veszélyez­teti, és az egészséges gyermekekkel együtt eredményesen nem gondozható, nevelhető, óvodába nem járhat.” E szempontból az alkalmasság elbírálása a területileg il­letékes körzeti gyermekszakorvos, ill. gyermek-ideggondozó intézet vagy a nevelési tanácsadó szakorvosa jogosult. Ilyen esetben a szülő a megyei tanács vb művelődésügyi szakigaz­gatási szervétől kérheti fogyatékos gyermeke speciális (gyógy­pedagógiai) óvodai elhelyezését. A gyermekek beírásához szükséges okiratokról minden esetben az óvoda vezetője ad tájékoztatást már a jelent­keztetés idején. Amennyiben az óvodába jelentkezők száma meghaladja az óvoda betöltetlen férőhelyeinek számát, az igényeket fel­vételi bizottság bírálja el. A felvételi bizottság az elbírálásnál az alábbi sorrendet veszi figyelembe az óvodai rendtartás értelmében: — egyedülálló szülő gyermeke, — sorkatonai szolgálatot teljesítő apa gyermeke, — mindkét szülő dolgozik, s nincs olyan felnőtt családtag, aki a gyermeket elláthatja, — egyéb szociális körülmények (sokgyermekes család, la­káskörülmények stb.), — ötéves, a következő tanévben iskolába lép a -gyermek. A tanév eleji felvételekről kizárólag a felvételi bizottság vagy a vezető óvónő dönt. A felvételi bizottságok döntéséről 1983. június 20-tól tájé­kozódhatnak a szülők a körzetileg illetékes óvodában. Az óvodai beíratások 1983. június 21—24-ig tartanak. fl Minisztertanács megtárgyalta Kevesebb a szabálytalan építkezés A két évvel ezelőtt hozott minisztertanácsi határozat végrehajtása során megkez­dődött a korábbi, engedély nélküli építkezések helyzeté­nek rendezése, s a tanácsok ma már határozottabban lép­nek fel, elejét veszik olyan építkezéseknek, amelyek te­lepülésfejlesztéseket akadá­lyoznak, közérdeket sérte­nek. A korábban szabálytalanul megépített épületek sorsá­nak rendezésére 1981 máso­dik felében és tavaly össze­sen 4634 kérelem érkezett a tanácsi építésügyi hatósá­gokhoz. E hatóságok arra tö­rekedtek, hogy a már megle­vő épületeket lehetőleg meg­mentsék, megfelelő átalakí­tásokkal a tulajdonosok meg­szerezhessék az építmények fennmaradási engedélyét, és csak a feltétlenül szükséges esetekben rendelték el a le­bontást — 3432 épület tulaj­donosa kapott fennmaradási engedélyt, s a tanácsok 1012 épület lebontását rendelték el. A megadott határidő azonban sok esetben még nem járt le, így eddig csupán 208 épületet bontottak le. A határidő lejártát követően az építésügyi hatóságok — szükség esetén — többször ismétlődő végrehajtási bír­ság kiszabásával szorítják rá a szabálytalan építmény tu­lajdonosát a bontásra. Ez év közepére, tehát az előírt ha­táridőre lényegében befeje­ződik a minisztertanácsi ha­tározat hatályba lépése előtt szabálytalanul megépített épületek sorsának rendezése. A tanácsi építésügyi ható­ságok — főként a jelentős üdülőterülettel és a kedvező fekvésű zárt kertekkel ren­delkező megyékben — fokoz­ták és kiterjesztették az épí­tésrendészeti ellenőrzést, meggyorsították a szabályta­lanság feltárását követő ügy­intézést, gyakrabban és egy­re ösztönzőbben bírságol­nak. A szabálytalan építkezések megelőzése érdekében gon­doskodnak a települések tervszerű fejlődésének kere­teit, lehetőségeit megmutató általános rendezési tervek el­készítéséről, a meglevők kor­szerűsítéséről. A tanácsok nagyobb figyelmet fordítot­tak az indokolatlan építési tilalmak megszüntetésére is. Az utóbbi másfél évben a megyékben a tilalom alá vont 37 319-ből 2988 föld­részlet, a fővárosban pedig 22 254-ből 7254 földrészlet építési tilalmát törölték, s bővítették a magánlakás­építés céljaira alkalmas öve­zeteket, területeket. A Minisztertanács csü­törtöki ülése elé terjesztett jelentés megállapítja, hogy a korábbi minisztertanácsi határozat alapján megtett intézkedések jól szolgálták a- szabálytalan építkezések megakadályozását, s ennek megfelelően kell folytatni a munkát a jövőben is. Anyaggazdálkodási eredmények Jó ütemben halad a gaz­daságos anyagfelhasználás és technológiakorszerűsítés kor­mányprogramjának megvaló­sítása — állapította meg a gazdasági bizottság előter­jesztése alapján csütörtöki ülésén a Minisztertanács. A még nem egészen egy eszten­deje 15 termékcsoportra meghatározott anyaggazdál­kodási és technológiakorsze­rűsítési feladatok eddigi tel­jesítése 1982-ben, csak az iparban — összehasonlító áron — mintegy négymilli­óid forintos megtakarítást eredményezett. Különösen fi­gyelemre méltó eredménye­ket ért el a vegyipar, a gép­ipar és a könnyűipar. Ked­vező, hogy a vállalatok az anyaggazdálkodás javítására, az importból származó alap­anyagok helyettesítésére, a hulladék anyagok újrahasz­nosítására számos olyan in­tézkedést is tettek, amelye­ket a program nem irány­zott elő. Az iparban a program 1982- re 18 feladatot jelölt meg. ezek közül 15 megvalósult. Megkezdődött egyebek között a gumihulladékok fokozott feldolgozásának programja, kiépült a legfontosabb anya­gok — acél, réz, cement, gu­mi stb. — takarékos felhasz­nálását elősegítő tanácsadó szolgálat. Számos terméknél módosí­tották a gyártási technológi­át. s ezáltal jelentős anyag­megtakarítást értek el. A Papíripari Vállalatnál pél­dául a papír minőségének romlása nélkül, a technoló­gia módosításával csökken­tették az importból szárma­zó rostanyagok felhasználá­sát. A Minisztertanács kedve­zőnek értékelte, hogy az ipar területén az anyaggazdálko­dásban elért megtakarítás ötven százalékát a műszaki és szervezési intézkedések alapozták meg. Ugyancsak jelentős eredmény, hogy a program eddigi megvalósítá­sa jelentős importmeg taka­rítással járt. A kedvező eredmények el­érését nagymértékben elő­segítette az, hogy a prog­ramban előírt szabványok felülvizsgálata, korszerűsíté­se 1982-ben maradéktalanul megtörtént. A Magyar Szab­ványügyi Hivatal irányítá­sával egyebek közt az alu­mínium félgyártmányok ve­gyi összetételét és mechani­kai tulajdonságait rögzítő szabványokat, valamint a hengerelt és húzott acélok szabványait összhangba hoz­ták a nemzetközi előírások­kal. Kidolgozták, illetve át­dolgozták a korszerű acé­lok, a vas- és acélöntvények szabványait. A felújított gu­miabroncsokra új szabványt dolgoztak ki, módosították a propán-bután gázpalackok biztonsági szabályzatát és a panelépületek . tervezésére, gyártására, szerelésére vo­natkozó műszaki előírásokat. A programban megjelölt feladatok teljesítését jól szol. gálja „Az ésszérű anyagtaka­rékosság megvalósítása” cí­mű országos pályázat, ame­lyet az idén is meghirdettek. A júniusig beérkező pálya­művek várhatóan további — népgazdasági méretekben is hasznosítható — javaslato­kat adnak a különböző szak­területeken még feltáratlan lehetőségekre. Ezzel párhu­zamosan folyik a múlt évi sikeres pályaművek haszno­sítása. A Minisztertanács megerő­sítette a gazdasági bizottság határozatát, amely előírja, hogy a program végrehajtá­sáért felelős tárcák irányító és ellenőrző tevékenységük fokozásával mozdítsák elő az akcióprogram további fel­adatainak maradéktalan megvalósítását, segítsék elő a program kiszélesítését, a gaz­daságszervező tevékenység bővítését. Szükség van arra, hogy az anyagtakarékosság és technológiakorszerűsítés eredményeit az eddig kiala­kult mérési, ellenőrzési mód­szerek segítségével minden tárcánál alaposan elemezzék, és az 1984. évi tervezőmun­káknál figyelembe vegyék a viszonylag kisebb befektetés­sel, de gyorsan megtérülő technológiakorszerűsítéssel feltárható tartalékokat. A biztató kezdeti eredmények ellenére sem mondható még általánosnak, hogy a vállala­tok egész gazdálkodását át­hatja a gazdaságosabb anyag­felhasználásra való törekvés, a takarékossági szemléiét. Éppen ezért az erre irányuló tudatformáló tevékenységet és érdekeltséget mindenkép­pen tovább kell erősíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents