Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-27 / 124. szám
NÉPÚJSÁG 1983. május 27., péntek átadták a Kazinczy-díjakat Sinkovits Imre, a Nemzeti Színház, valamint Úri Ist- ván, a győri Kisfaludy Színház művésze kapta meg az idei Kazinczy-díjat. A magyar nyelv szolgálatáért, és a példamutató, szép. tiszta magyar beszédért évente odaítélt díjat Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkár csütörtökön adta át. A Művelődési Minisztériumban a díj átadásakor egyebek közt elmondotta: az idei ünnepnek kerek évforduló ad különös fényt. Húsz esztendeje annak, hogy Péchy Blanka érdemes művész anyanyelvűnk védelmében tett — csaknem negyed évszázados — alapítványából odaítélték az első Kazinczy-díjat, s ezt a megtisztelő kitüntetést elsőként színész, Makay Margit művésznő kapta. fl Vöröskereszt és a bölcsődék munkáját értékelték A békéscsabai Városi Tanács egészségügyi és szociális bizottsága tegnap, május 26-án tanácskozott. Elsőként Fodor Sándor városi vörös- keresztes titkár számolt be a VI. kongresszus által megjelölt feladatok sorsáról. Az MSZMP városi bizottsága meghatározta, hogy a Vöröskereszt választott testületéi fokozzák tevékenységüket. s az egészségüggyel hangolják össze jobban a munkájukat. Az ifjúsági feladatok sorában eredményként könyvelték el. hogy valamennyi középiskolában megalakult az ifjúsági vöröskeresztes alapszervezet-. Az úttörő korú gyermekeket is igyekeztek bevonni a vöröskeresztes munkába. Az ifjúság nevelése szempontjából lényeges szempontok; a helyes életmódra, egészség- ügyi magatartásra és családi életre nevelés. A Vörös- kereszt városi vezetősége jónak minősítette az együttműködést a HNF bizottságaival. a városi tanács egészségügyi és művelődés- ügyi osztályával és a polgári védelmi parancsnoksággal. A körzeti orvosok bevonása a vöröskeresztes tevékenységbe nem elég sikeres. Békéscsabán és a város környéki községekben öt év alatt megduplázódott a vöröskeresztesek taglétszáma, amely ma már több mint 9 ezer. A munka értékelését követően az előadó részletesen kitért az egészség és családvédelem, a véradómozgalom és a polgári védelem eredményeire, majd meghatározta az elkövetkezendő esztendők feladatait. A városi tanács egyesített bölcsődéinek életéről, a gondozási munka színvonalának alakulásáról Belanka Margit adott számot a bizottságnak. Békéscsabán az V. és VI. ötéves tervben jelentős mértékben nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. 1990-ig az előzetes számítások szerint a 480 tanácsi és 135 üzemi bölcsődei férőhellyel ki tudják elégíteni a városi igényeket. A tárgyi feltételek többnyire az új bölcsődékben megfelelőek, a régiek folyamatos korszerűsítésre szorulnak. A gondozónők szakképzettségének aránya jónak mondható, 90 százalékos. 1980-ban egyesítették a város bölcsődéit, ezzel megteremtődtek a szakmai, gazdasági és szervezeti integráció feltételei. A szakmai munkát a Bölcsődék Országos Módszertani Intézete többszöri ellenőrzés alkalmával. a kisebb hiányosságoktól eltekintve, jónak ítélte meg. A beszámolókat vita követte, majd a bizottság elfogadta a kérdésekre adott válaszokat. B. Zs. Tanácskozott a BOGÉ igazgatósága Békéscsabán tartotta soros tanácsülését május 26-án a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés igazgatósága. Ruck János elnök megnyitója után Nagy Mihály igazgató tett szóbeli kiegészítést az írásos beszámolókhoz, elemezte az egyesülés múlt évi munkáját. Mint mondta, a nyereség csökkent az előző esztendőkhöz képest. Ebben jelentős része van a rekonstrukció miatt veszteséges hűtőháznak, és annak, hogy az üzemek termelési kiadásai gyorsabban nőttek, mint a bevételek. A termelés ütemét jelző mutatók tavaly először nem érték el az országos átlagot, azonban az egységnyi területre vetített hozamok terén a BAGE-taggazdaságok meghaladják azt. Az üzemek egyharmada. gazdálkodását tekintve tartósan az élen jár. egyharmada a gyengék között van, harmadik harmada pedig egyik csoportból a másikba kerül. Gyakoriak az indokolatlanul nagy hozamkülönbségek, amelyeknek az az oka, hogy nem tartják be sok üzemben a technológiai előírásokat. Az idei évről szólva elmondta Nagy Mihály, hogy adottak a 2—3 százalékos termelésnövelés feltételei. A beszámolót követő vitában felszólalt dr. Hankó Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz elnöke, Győrfi Károly, a TESZÖV titkára, dr. Nagy Zoltán, a MÉM főtanácsosa. Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Kardos Ernőné, a Békéscsabai Konzervgyár igazgatója, dr. Antal József, a megyei tanács osztályvezetőhelyettese. Nagy Mihály ezután a BAGE mellett működő szakbizottságok éves tervét ismertette. Ezt, és az előtte elhangzott beszámolókat az igazgatóság egyhangúlag elfogadta. m. sz. zs. Tombola az orosházi totózóban Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatósága tájékoztatása szerint az orosházi totó-lottó kirendeltségben május 2f>—tói július 2-ig tombolát rendeznek. Minden fogadó, aki az említett időszakban a totózóban egyszerre legalább öt darab totó-lottó szelvényt vásárol vagy 25 forintnak megfelelő kollektív totószelvényt fizet be, egy, az előfizetéses lottószelvénnyel játszók minden előfizetéses szelvény vásárlása esetén két tombolajegyet kapnak. A tombolajegyekkel a július 7-én megtartandó nyilvános sorsoláson különböző — az Orosházi Üveggyár, az Orosházi Háziipari Szövetkezet, az Univerzál Békés megyei Kiskereskedelmi Vállalat, az orosházi Városi Tanács sportfelügyelősége, az ..Andi” butik, Weg- roszta órásmester, a Kovácsvirágüzlet és a Ciklámen vendéglő által felajánlott értékes ajándéktárgyak nyerhetők. Az említett ajándéktárgyak a totózó kirakatában megtekinthetők. Miivelödésiközpont- és szoboravatás Mezőhegyesen (Folytatás az 1. oldalról). kultúra mindenkié. A rövid ünnepi beszéd után a miniszter átadta az intézmény jelképes kulcsát Han- czik Mátyásnak, a mezőhe- gyesi József Attila Általános Művelődési Központ igazgatójának. Ezt követően dr. Köpeczi Béla a Szocialista Kultúráért kitüntetést nyújtotta át Papp Jánosnak, a Békés megyei Beruházási Vállalat igazgatójának és Kassai Bélának, a nagyközségi tanács elnökének. Kiváló. Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Halmosné Tábori Judit, az Általános Épülettervező Vállalat tervezője a művelődési központ tervezéséért. Ugyanilyen kitüntetést kapott Lakatos Antal, a DÉLÉP építésvezetője és Han- czik Mátyás, a művelődési központ igazgatója. Többen kaptak miniszteri dicséretet, majd Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke a településfejlesztésben végzett társadalmi munkáért adott át kitüntetéseket. Az avatóünnepség rövid műsort al, és az énekkar által előadott Szózattal ért véget. Ebéd után a megye párt- és tanácsi vezetői tanácskozást folytattak dr. Köpeczi Béla művelődési miniszterrel a megye közoktatási, közművelődési problémáiról, és a megye fejlődését szolgáló számos kérdésben megegyezésre jutottak. I,. L. (■>ulavari l'al, a megyei tanács elnöke avatta fel Mc- locco Miklós József Attilát idéző alkotását A nagyközség ilis/.e, az. u.j művelődési központ Fotó: Lónyai László Tájékoztatás az óvodai felvételek rendjéről Az 1983—84-es tanévi óvodai felvételek Békés megye óvodáiban 1983. május 30-án kezdődnek. Az óvodai felvételeket minden esetben jelentkezés előzi meg. A jelentkezések időpontja 1983. május 30-tól június 3-ig tart. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák tanév- közbeni felvételi igényüket is az 1983. május 30-tól június 3-ig tartó jelentkezési időben kötelesek bejelenteni. Azokban a városokban, nagyközségekben, községekben, ahol több tanácsi óvoda működik; a gyermekek arányos elosztása. a férőhelyek megfelelő arányú kiformálása, a túlzsúfoltság elkerülése érdekében óvodai felvételi körzeteket alakítanak ki. A körzetek határait a testületileg illetékes tanács vb művelődésügyi szakigazgatási szerve jelöli ki. A körzethatárok kialakításánál figyelembe veszik az óvodák, az óvodai férőhelyek számát, az óvodás korú gyermekek számát, az óvodák egymástól való távolságát, valamint a közlekedési lehetőségeket. A szülők a területileg illetékes óvodába kérjék gyermekeik felvételét. Óvodai felvételre csak az a gyermek jogosult, aki a 3. életévét 1983. szeptember 1-ig tölti be, ill. 3. életévet elért, testileg és szellemileg egészséges. Az óvodajogosultságot rendelet, az óvodai rendtartás 3. paragrafusa szabályozza: „Az a gyermek, aki testi, érzékszervi vagy értelmi fogyatékossága miatt a gyermekcsoportokban saját vagy mások egészségét, nyugalmát veszélyezteti, és az egészséges gyermekekkel együtt eredményesen nem gondozható, nevelhető, óvodába nem járhat.” E szempontból az alkalmasság elbírálása a területileg illetékes körzeti gyermekszakorvos, ill. gyermek-ideggondozó intézet vagy a nevelési tanácsadó szakorvosa jogosult. Ilyen esetben a szülő a megyei tanács vb művelődésügyi szakigazgatási szervétől kérheti fogyatékos gyermeke speciális (gyógypedagógiai) óvodai elhelyezését. A gyermekek beírásához szükséges okiratokról minden esetben az óvoda vezetője ad tájékoztatást már a jelentkeztetés idején. Amennyiben az óvodába jelentkezők száma meghaladja az óvoda betöltetlen férőhelyeinek számát, az igényeket felvételi bizottság bírálja el. A felvételi bizottság az elbírálásnál az alábbi sorrendet veszi figyelembe az óvodai rendtartás értelmében: — egyedülálló szülő gyermeke, — sorkatonai szolgálatot teljesítő apa gyermeke, — mindkét szülő dolgozik, s nincs olyan felnőtt családtag, aki a gyermeket elláthatja, — egyéb szociális körülmények (sokgyermekes család, lakáskörülmények stb.), — ötéves, a következő tanévben iskolába lép a -gyermek. A tanév eleji felvételekről kizárólag a felvételi bizottság vagy a vezető óvónő dönt. A felvételi bizottságok döntéséről 1983. június 20-tól tájékozódhatnak a szülők a körzetileg illetékes óvodában. Az óvodai beíratások 1983. június 21—24-ig tartanak. fl Minisztertanács megtárgyalta Kevesebb a szabálytalan építkezés A két évvel ezelőtt hozott minisztertanácsi határozat végrehajtása során megkezdődött a korábbi, engedély nélküli építkezések helyzetének rendezése, s a tanácsok ma már határozottabban lépnek fel, elejét veszik olyan építkezéseknek, amelyek településfejlesztéseket akadályoznak, közérdeket sértenek. A korábban szabálytalanul megépített épületek sorsának rendezésére 1981 második felében és tavaly összesen 4634 kérelem érkezett a tanácsi építésügyi hatóságokhoz. E hatóságok arra törekedtek, hogy a már meglevő épületeket lehetőleg megmentsék, megfelelő átalakításokkal a tulajdonosok megszerezhessék az építmények fennmaradási engedélyét, és csak a feltétlenül szükséges esetekben rendelték el a lebontást — 3432 épület tulajdonosa kapott fennmaradási engedélyt, s a tanácsok 1012 épület lebontását rendelték el. A megadott határidő azonban sok esetben még nem járt le, így eddig csupán 208 épületet bontottak le. A határidő lejártát követően az építésügyi hatóságok — szükség esetén — többször ismétlődő végrehajtási bírság kiszabásával szorítják rá a szabálytalan építmény tulajdonosát a bontásra. Ez év közepére, tehát az előírt határidőre lényegében befejeződik a minisztertanácsi határozat hatályba lépése előtt szabálytalanul megépített épületek sorsának rendezése. A tanácsi építésügyi hatóságok — főként a jelentős üdülőterülettel és a kedvező fekvésű zárt kertekkel rendelkező megyékben — fokozták és kiterjesztették az építésrendészeti ellenőrzést, meggyorsították a szabálytalanság feltárását követő ügyintézést, gyakrabban és egyre ösztönzőbben bírságolnak. A szabálytalan építkezések megelőzése érdekében gondoskodnak a települések tervszerű fejlődésének kereteit, lehetőségeit megmutató általános rendezési tervek elkészítéséről, a meglevők korszerűsítéséről. A tanácsok nagyobb figyelmet fordítottak az indokolatlan építési tilalmak megszüntetésére is. Az utóbbi másfél évben a megyékben a tilalom alá vont 37 319-ből 2988 földrészlet, a fővárosban pedig 22 254-ből 7254 földrészlet építési tilalmát törölték, s bővítették a magánlakásépítés céljaira alkalmas övezeteket, területeket. A Minisztertanács csütörtöki ülése elé terjesztett jelentés megállapítja, hogy a korábbi minisztertanácsi határozat alapján megtett intézkedések jól szolgálták a- szabálytalan építkezések megakadályozását, s ennek megfelelően kell folytatni a munkát a jövőben is. Anyaggazdálkodási eredmények Jó ütemben halad a gazdaságos anyagfelhasználás és technológiakorszerűsítés kormányprogramjának megvalósítása — állapította meg a gazdasági bizottság előterjesztése alapján csütörtöki ülésén a Minisztertanács. A még nem egészen egy esztendeje 15 termékcsoportra meghatározott anyaggazdálkodási és technológiakorszerűsítési feladatok eddigi teljesítése 1982-ben, csak az iparban — összehasonlító áron — mintegy négymillióid forintos megtakarítást eredményezett. Különösen figyelemre méltó eredményeket ért el a vegyipar, a gépipar és a könnyűipar. Kedvező, hogy a vállalatok az anyaggazdálkodás javítására, az importból származó alapanyagok helyettesítésére, a hulladék anyagok újrahasznosítására számos olyan intézkedést is tettek, amelyeket a program nem irányzott elő. Az iparban a program 1982- re 18 feladatot jelölt meg. ezek közül 15 megvalósult. Megkezdődött egyebek között a gumihulladékok fokozott feldolgozásának programja, kiépült a legfontosabb anyagok — acél, réz, cement, gumi stb. — takarékos felhasználását elősegítő tanácsadó szolgálat. Számos terméknél módosították a gyártási technológiát. s ezáltal jelentős anyagmegtakarítást értek el. A Papíripari Vállalatnál például a papír minőségének romlása nélkül, a technológia módosításával csökkentették az importból származó rostanyagok felhasználását. A Minisztertanács kedvezőnek értékelte, hogy az ipar területén az anyaggazdálkodásban elért megtakarítás ötven százalékát a műszaki és szervezési intézkedések alapozták meg. Ugyancsak jelentős eredmény, hogy a program eddigi megvalósítása jelentős importmeg takarítással járt. A kedvező eredmények elérését nagymértékben elősegítette az, hogy a programban előírt szabványok felülvizsgálata, korszerűsítése 1982-ben maradéktalanul megtörtént. A Magyar Szabványügyi Hivatal irányításával egyebek közt az alumínium félgyártmányok vegyi összetételét és mechanikai tulajdonságait rögzítő szabványokat, valamint a hengerelt és húzott acélok szabványait összhangba hozták a nemzetközi előírásokkal. Kidolgozták, illetve átdolgozták a korszerű acélok, a vas- és acélöntvények szabványait. A felújított gumiabroncsokra új szabványt dolgoztak ki, módosították a propán-bután gázpalackok biztonsági szabályzatát és a panelépületek . tervezésére, gyártására, szerelésére vonatkozó műszaki előírásokat. A programban megjelölt feladatok teljesítését jól szol. gálja „Az ésszérű anyagtakarékosság megvalósítása” című országos pályázat, amelyet az idén is meghirdettek. A júniusig beérkező pályaművek várhatóan további — népgazdasági méretekben is hasznosítható — javaslatokat adnak a különböző szakterületeken még feltáratlan lehetőségekre. Ezzel párhuzamosan folyik a múlt évi sikeres pályaművek hasznosítása. A Minisztertanács megerősítette a gazdasági bizottság határozatát, amely előírja, hogy a program végrehajtásáért felelős tárcák irányító és ellenőrző tevékenységük fokozásával mozdítsák elő az akcióprogram további feladatainak maradéktalan megvalósítását, segítsék elő a program kiszélesítését, a gazdaságszervező tevékenység bővítését. Szükség van arra, hogy az anyagtakarékosság és technológiakorszerűsítés eredményeit az eddig kialakult mérési, ellenőrzési módszerek segítségével minden tárcánál alaposan elemezzék, és az 1984. évi tervezőmunkáknál figyelembe vegyék a viszonylag kisebb befektetéssel, de gyorsan megtérülő technológiakorszerűsítéssel feltárható tartalékokat. A biztató kezdeti eredmények ellenére sem mondható még általánosnak, hogy a vállalatok egész gazdálkodását áthatja a gazdaságosabb anyagfelhasználásra való törekvés, a takarékossági szemléiét. Éppen ezért az erre irányuló tudatformáló tevékenységet és érdekeltséget mindenképpen tovább kell erősíteni.
