Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-26 / 123. szám
1983. május 26., csütörtök Kozma László Kertész Imre Hornok Erzsébet Bereezki Dénes Összefogás, közös akarat A csárdaszállási titok nyomában Csárdaszállás alig több mint 30 esztendős, mintegy 650 lakosú település. Az utóbbi időben a kistelepülések kategóriájában rendre a csárdaszállásiak nyerték az élsőr helyet a megyei társadalmi munkaversenyben. Hogyan csinálják? Mi lehet a titok nyitja? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Az ide érkező idegent a forró májusi napon példás rend fogadja a faluban. A helyi Petőfi Termelőszövetkezetet — különösen á rizstermesztésben elért eredményei miatt — országszerte ismerik. A közös gazdaság agrokémiai telepén beszélgettünk azokkal, akik sokat tettek a község arculatának formálásában. Kozma László gépkezelő tősgyökeres csárdaszállási. — Itt születtem. Bizony, azóta sokat változott minden. Gyermekkoromban még petróleumlámpa világított a környező tanyákban. Azután lassan megindult a fejlődés. Lett villany, víz, s az idén megkapjuk a gázt is. Kertész Imre magas, szőke fiatalember, az agrokémiai telep műszakvezetője. Több mint tíz éve, 1972-ben Békésről került a településre. Majd 1978-ban tanácstagnak választották. — Én a munka szervezésében is részt veszek. A helyi tanácstagi csoport ülésein megvitatja a különböző feladatokat. Többek között faültetés, járdaépítés, köves- útkészítés fűződik a helyiek nevéhez. — Mikor és hol volt legutóbb közösségi munka a faluban? — Május 7-én és 8-án járdaépítésszerepelt a programban. Reggel 8-ra hirdettük a kezdést, azután folyamatosan jöttek az emberek, mivel volt egy kis eső. Mintegy ötvenen lehettünk, idősebbek és fiatalok egyaránt. Mindenki maga hozta magával otthonról a szerszámot. — Miért szervezi a társadalmi munkát? '— .Azt hiszem, a faluban élő idősebbek már megtették a kötelességüket, nekünk, fiatalabbaknak kell átvenni a stafétabotot. Szeretek itt lakni. Szabad időmben szívesen horgászok, közel a félhalmi holtág — mondja Kertész Imre. — A téeszben dolgozó me- zőberényi és köröstarcsai emberek is szívesen jönnek a közös megmozdulásokra —• kapcsolódik a beszélgetésbe Bereezki Dénes, a népfront helyi elnöke. Az én feladatom a községi ünnepségék megszervezése is. Hogy mi lehet a mi titkunk nyitja? — tűnődik el. — Szerintem az, hegy valamennyien, akik itt élünk, dolgozunk, magunkénak érezzük ezt a fiatal községet. Most a téeszben átál- lunk a gázra, hiszen ez olcsóbb. Így az itt élőkhek is lehetősége lesz arra, hogy bevezessék a gázt, természetesen lakossági hozzájárulással. Nagy feladatok várnak ránk ebben á munkában. Azt hiszem, a falu és a termelőszövetkezet kapcsolata példás. — Van olyan törekvése az embernek, hogy a szebb és a jobb után vágyik — folytatja a beszélgetést Kozma László. Szerintem, mindez egy ilyen kis településen, mint a mienk, erősíti a közösségi szellemet. Tulajdonképpen mi, akik Csárdaszálláson élünk, egy nagy „család” vagyunk. A közelmúltban elvégeztük a vízhálózat felújítását, megoldottuk a csapadékvíz elvezetését, folyamatban van az iskola felújítása és még sorolhatnám. — Elégedett az eredményekkel? Jelentkezett-e a gond a munkák során? — Nézze, szerintem az ember elégedett sohasem lehet. Mindig többet akar, mint amit elér. Ami a gondokat illeti, nincs ilyen, s higgye el, ezt őszintén mondom. Mi mindent alaposan előkészítünk, mert csak a jól szervezett, értelmes feladatoknak van előrevivő szerepe — mondja szenvedélyesen. Hornok Erzsébet csinos, fiatal lány, még nincs húszéves, március óta dolgozik a Petőfi Tsz-ben. Tőle a fiatalok életéről, társadalmi aktivitásáról érdeklődtünk. — Én 1979 óta vagyok KíSZ-tag: Mintegy 30-an tevékenykedünk a helyi alapszervezetben. Egy-egy közös munkán közülünk is igen sokan vesznek részt. Legutóbb a járdalapokat raktuk le. Azután kézilabdapályát is építünk a faluban. A kerítés- festés elsősorban a lányok, asszonyok feladata — mondja mosolyogva Erzsiké, majd így folytatja: — Van egy ifjúsági klubunk, ott tartjuk a rendezvényeinket, szövetnénk összefogni a község fiataljait. Supkégel Sándor, a helyi Petőfi Tsz elnöke társadalmi tanácselnök-helyettes rendkívül elfoglalt ember. Nap mint nap jelentkező sok irányú kötelezettségei mellett azért jut ideje a társadalmi munka szervezésére is. Így vélekedik az eredményekről. — Községünkben hagyománya van a közösségi munkának. Amióta a megyei tanács és a Hazafias Népfront meghirdette a településfejlesztő társadalmi munkaversenyt, csak egyszer lettünk másodikok, egyébként kategóriánkban mindig az élen végeztünk. Azt hiszem, ez jó példája -annak, hogy itt a falujukat^szerető, azért tenni is akaró, szorgalmas emberek élnek. Tavaly például több mint 1,8 millió forint volt az elvégzett munka értéke. Egy főre vetítve csaknem háromezer forintot tett ki ez az összeg. A jövőben is az eddigi lendülettel szeretnénk dolgozni, hiszen az eredmények köteleznek bennünket — fejezte be a tsz- elnök. Napjainkban, amikor a közös kasszából egyre kevesebb jut a települések fejlesztésére, fontos szerepe van a társadalmi munkának. Ha azt akarjuk elérni, hogy még szebb, otthonosabb legyen környezetünk, akkor közös összefogással, jól szervezetten sokat tehetünk lakóhelyünk arculatának formálásáért. Valahogy úgy, ahogy a csárdaszállásiak tették. Verasztó Lajos Járdaépítés közben a csárdaszállásiak Fotó: Veress Erzsi Gyermekváros épül Kambodzsában Hazánk közvéleményét mélyen megrázta a kambodzsai nép tragédiája. Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság — nemzeti összefogással — gyermekváros építését kezdeményezte a sokat nélkülöző kambodzsai gyerekek megsegítésére. A munkálatok megszervezését és irányítását — a feladatok előkészítését a lebonyolításon át a beüzemelésig — a KISZ Központi Bizottsága vállalta. A magyar mérnökök terve alapján épülő gyermekváros megvalósításán KlSZ-építke- zéseken már korábban tapasztalatokat szerzett 20—20 tagú KISZ-építőbrigádok dolgoznak, három turnusban, 1982. júliustól 1984. január 7-ig, Kambodzsa nemzeti ünnepéig. A fővárostól, Phnom Penh- től 30 kilométerre 22 hektáros területen fekvő volt pedagógiai főiskola 30 romos, kiégett épületét kell újjáépíteni, melyekben ezer árva gyermek bentlakásos nevelésére lesz mód, biztosítva egyben az óvodai, az általános iskolai és az alapfokú szakmai képzést, ^z általános iskola elvégzése után négy szakmában (fémipari, faipari, mezőgazdasági-állattenyésztési és szabás-varrás) kapnak olyan szintű képzést a gyerekek, hogy a gyermek- várost elhagyva önálló életet tudjanak kezdeni. A gyermekváros felépítése nagy feladat. A szolidaritás és a társadalmi összefogás ereje azonban már sokszor bebizonyította, hogy az emberek segíteni akarása hatalmas eredményekre képes. Az ifjúsági szövetség a gyermekváros építéséhez szükséges pénz egy részét jelvények, képeslapok, trikók kiadásával kívánja megteremteni, de ezen túlmenően várja az önkéntes hozzájárulásokat is. A gyermekváros építéséről bővebb információt a KISZ Békés megyei bizottsága ad. (Békéscsaba, Lencsési út. Tel.: 21-150.) Szolidaritási egyszámlaszám: MNB 260- 90 172-5336. (Kérjük feltüntetni: Kambodzsai Gyermek- város építésére.) KISZ BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA Jubilál Csillebérc Az idén 35. születésnapját ünnepli a csillebérci vezetőképző és úttörőtábor. Július 31-én lesz három és fél évtizede annak, hogy nyaranta 10 000 gyermeknek ad élményben, vidámságban gazdag 10—12 napos táborozást. Az idei nyárra is gazdag programmal készülnek. Július 3-án Csillebérc életét, történetét, tevékenységét bemutató állandó kiállítás nyílik. Július végén a baráti országok felnőtt úttörővezetői, iskolái, intézményei küldöttségeinek részvételével nemzetközi szemináriumot szerveznek ..Politizálás a tizenévesek körében” - címmel. Július 3l-én délután nagyszabású rendezvény kezdődik mintegy 1200 táborozó és 200 meghívott vendég, valamint külföldiek részvételével. A meghívottak köre rendkívül széles: a tábor egykori vezetői, építői, volt táborozok, a tábor tevékenységét segítő állami, társadalmi szervek és intézmények képviselői. A tábor jelenéről, terveiről szóló tájékoztatót követően gálaműsorral köszöntik a résztvevőket. A program zárásaként Barátunk a természet! címmel környezetvédelmi és turisztikai szaktábort nyitnak. Az új típusú tábor programjában a résztvevők megismerkednek a természet- és környezetvédelmi tevékenységgel. az ezzel kapcsolatos kutatómunkával, a természetjárás örömeivel. Ellátogatnak majd a táborozok az ócsai tájvédelmi körzetbe és a pilisi parkerdőbe is. Természetesen már korábban kaput nyit Csillebérc. Június 19. és 25. között rendezik meg például az ifjúvezetők táborát. Június 20. és 25. közötK pedig a társadalomkutató és természetkutató úttörők legjobbjai találkoznak. Ha esik, ha fúj, mennie kell Pár hét még, és húszévi hírlapkézbesítés után nyugdíjas lesz Szvoboda Sándor- né. A munkát akkor kezdte, amikor Békéscsabára kerültek, s a körzete is ugyanaz, mint először. — Csak nagyobb lett közben valamivel. Egy ideig a József Attila utcától — a Szabadság tér, Derkovits sor és a Bánszki utcán keresztül — a Dózsa György út 34. számig terjedt. Aztán hozzájött a Corvin és Vajda utca, és még egy rész a Dózsából. S a darabszám is ennyivel szaporodott. — Más nem -is változott az újságfronton? — Lényegesen nem. A sztár mindig a Népújság volt, az is maradt. Naponta 230-at viszek ki, szombatvasárnap 250-et. A többi napilapból összesen nem fogy el ennyi. Ebben megtalálják az olvasók az ország-világ dolgait, s annyi elég is a rádió és tévé mellett. A városról és a megyéről kimerítően viszont csak a helyi lapból tájékozódhatnak. Beleértve még a közvetlen közérdekűeket is, a vízre, villanyra stb.-re vonatkozókat. — Milyen lapok vannak még a népszerűségi listán? — A hetilapok slágere változatlanul a Nők .Lapja és a Rádióújság, 180 és 170-es példányszámmal. Le nem mondaná senki. De érdekes, hogy még a bérházakban lakók is mennyire kedvelik a Szabad Földet. Sok irányú, és azt mondják, mindig van benne valami szenzáció. Másók így vannak az Élet és Tudománnyal. — Ez a körzet a város központjában van, sok értelmiségi, hivatalnok és tisztviselő lakja. Milyen az irodalmi érdeklődés? — Az Élet és Irodalomból 5 darabnak van gazdája, ebből is egy a lánykollégium, egy meg a Gyopár-klub. Folyóiratot — Kortárs, Űj írás, Nagyvilág, Valóság stb. — egyet sem adok el. — Talán mert megdrágultak? — Nem hiszem, mert addig is csak egy helyre hordtam. Ezenkívül, amikor drágábbak lettek a sajtótermékek, csak pár hétig éreztük a hatását, aztán minden le- mondottat újrarendeltek. Eleken vasárnap rendezik meg a Békés megyei nemzetiségi klubok negyedik találkozóját, a nagyközség művelődési házában reggeltől estig tart majd a változatos műsor. Délelőtt a tíz szlovák, román és német kör hagyományápoló művészeti együttesei kétórás előadást mutatnak be a háromszáz klubtagnak s az érdeklődőknek, majd a találkozó résztvevői A Szövetkezeti Könyvértesítő legutóbbi számában figyelmet érdemlő tájékoztató jelent meg. A közlemény bevezetőjében arról olvashatunk, hogy az idei mezőgazdasági könyvhónap alkalmából a Mezőgazdasági Könyvkiadó és a Könyvértékesítő Vállalat terjesztési versenyre hívta az ÁFÉSZ-ek könyvesboltjainak dolgozóit. A felhívásra az ország 52 szövetkezeti könyvesboltja válaszolt, és nevezett be a terjesztési versenybe. Ezek között ott volt több Békés megyei ÁFÉSZ könyvesboltja is. Tömött táskákkal, útra készen Fotó: Gál Edit — Ezen a pályán nem sokan csináltak végig húsz évet hóban, fagyban, rekke- nő hőségben. Miért ragaszkodott hozzá? — Azt szoktam mondani, hogy esik, fúj, az utas és az újságos mehet. Vagyis megszoktam. Igaz, nem könnyű munka, van, amikor 50 kilót pakolok föl, és reggel hatra mindig bent kell lenni, valóban akár esik, akár fúj. És bár ez a körzet négyórás, ennyi idő alatt nem lehet elvégezni, pláne nem inkasz- száláskor. De minden délután szabad. Viszont nincs se szombat, se vasárnap délelőtt. — Akkor az egy és rövidített műszak miatt kedvelik a nők ezt a munkát? « — Ma már nem női pálya. Amikor kezdtem, az volt. Azóta jócskán megfogyatkoztunk, mert az utóbbi időben zömmel férfiak jöttek. Fiatalok, akik ha végeznek, mennek még mást csinálni. Az én utódom azonban nő lesz, a lányom, aki'eddig nyomdában dolgozott. Ismerős a körzetben, mert időnként besegített nekem. — Mindig jókedvűnek ismerte mindenki. Nincs is rossz emléke? — Nincs. Egy napot azért nem tudok elfelejteni. Egy régi, ködös, februári napot, amikor reggel hattól vártuk a pesti vonatot, és csak délután fél négykor jött meg. S aztán vágtunk neki a városnak. Mert az újság csak aznap friss. V. M. előadást hallanak a nemzetiségi politika kérdéseiről. Délután a békési klubok a nemzetiségi szövetségek képviselőivel folytathatnak eszmecserét, este pedig táncházzal, az eleki sváb májüs- fa-kitáncolással ér véget a találkozó. Gondoskodnak a gyermekek szórakoztatásáról: a nemzetiségi találkozó gyermekvendégei játszóházban tölthetik az időt. Megyénkből három ÁFÉSZ jeleskedett elismerést érdemlően a mezőgazdasági könyvhónap idejére meghirdetett terjesztési versenyben. Mindenekelőtt az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ könyvesboltja, mely az „A” kategóriában lett országosan is első. A Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ könyv-zeneműboltja a „B” kategóriában szerezte meg a második helyet. Tisztes eredményt ért el azonban a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ könyvesboltja is, mely a „C” kategóriában harmadik helyezést ért eI- — Balkus — Nemzetiségi találkozó Eleken AFÉSZ-ek a mezőgazdasági szakkönyvek terjesztéséért
