Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-26 / 123. szám

1983. május 26., csütörtök o Körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz A bal part sorsa jóra fordult A hír akár mindennapos­nak is mondható: a körös­ladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz és a Békés me­gyei AGROBER Vállalat együttműködési szerződést kötött. Hogy mégis utána jártunk, annak oka: a me­gyei mezőgazdasági tervező vállalat első ízben lépett ilyen szerződéses kapcsolat­ba egy tsz-szel. ♦ Mielőtt a szerződés tartal­máról érdeklődnék, arra ké­rem Tapodi Imrét, a szövet­kezet építési és meliorációs ágazatának vezetőjét, tér­jünk vissza a kezdetekre, be­széljen a tsz talajjavító munkájáról. — Egyik jogelődünk, az Üj Barázda Tsz vezetése szorgalmazta először, hogy tegyük rendbe a szövetkezet belvizes földjeit — kezdi az ágazatvezető. — A tervezést 1975-ben kezdték, azzal az elgondolással, hogy először a Sebes-Körös bal partján ta­lálható háromezer-hatszáz hektárt mentesítsük a fölös víztől. A generáltervező az AGROBER lett, a kivitelező a mi ágazatunk. Amikor arról kérdezem az ágazatvezetőt, hogy mertek hozzálátni a nagy, és nem kevés szakértelmet igénylő munkához, .megnyugtat: az évek során összejött egy jó szakgárda 9- szövetkezetben, beszerezték a földmunkákhoz nélkülözhetetlen gépeket. A különlegességnek számító alagcsőfektetést pedig a Szarvasi Állami Tangazda­ság Meliorációs Főmérnöksé­gére bízták. Szinte természetes, hogy az elején nem ment minden zökkenők nélkül. Bizonyság erre az a négy év csúszás, amellyel 1982-ben végére értek a munkáknak. Az át­adási határidő kitolódásá­nak okai röviden összefog­lalhatók : gyakran menet közben változtattak az ere­deti terveken, megdrágul­tak a különböző anyagok, eszközök. És ami ennél is fontosabb: a megyében az elsők között kezdtek hozzá a komplex meliorációhoz. Ez bizony magával hozta, hogy némi „tanulópénzt” is meg kellett fizetni. ♦ A kezdetek óta eltelt majdnem tíz év alatt a bal parton folyamatosan dol­goztak a „talajgyógyászok”, és termeltek a növényter­mesztők. Nem vitás, hogy ez utóbbiak nem küldhették el a földjeiken szorgoskodó meliorációsoka't, inkább vál­lalták, hogy átmeneti hozam- csökkenésekkel fizessenek a jövő termelési biztonságáért. És igazuk volt, az ered­mények ezt támasztják alá. Tapodi Imre egy listát tesz elém, amely a bal part utóbbi tíz esztendejének ter­mésátlagait mutatja. Anél­kül, hogy bármit is kiemel­nénk, könnyen megállapít­ható: a hozamok majdnem duplájára nőttek. És mód­juk nyílt olyan növény — kukorica — vetésére, amely­re korábban nemigen gon­dolhattak. Még egyszer te­gyük hozzá: mindezt úgy érték el, hogy egy időben javították a földeket, és ve­tettek, arattak a területen. A valóban szép eredmények pár év múlva várhatók, hi­szen a jobbá tett föld ha­sonló egy új lakáshoz, amelyről mindenki tudja, hogy előbb be kell lakni, és azután szolgálja igazán a gazdáját. ♦ Miközben az ágazatvezető nem kis vállalkozásukról be­szél, bejön a szobába Farkas István, a csabai AGROBER osztályvezető-helyettese. Öt kérem, magyarázza el a nem­rég megkötött szerződés lé­nyegét. Röviden, mérnöki pontossággal fogalmaz: — Együtt éltük át a be­ruházás minden kínját, nemcsak a tsz, mi is sóit ta­pasztalatot szereztünk a majdnem tíz esztendő alatt. Ezért gondoltuk, hogy munkabizottságokat szerve­zünk, amelyek a melioráció hatékonyságát vizsgálják egy éven keresztül. A közös bi­zottságok -elemzik, hogyan térül meg az a hatalmas ösz- szeg, amelyet a tsz pénze és az állami támogatás jóvol­tából a földek javítására fordíthattak. Az értékeléskor figyelembe vesszük a szö­vetkezet adottságait, tehát önmagukhoz hasonlítjuk az egyes területeket, a növé­nyek régebbi és mostani ho­zamait. A munka célja, hogy tapasztalatokat nyerjünk, ezáltal javítsuk tervező, szervező tevékenységünket. Mi árengedményt adunk bi­zonyos tervek elkészítésére, a szövetkezet pedig adatsort szolgáltat. A következtetése­ket közösen hozzuk nyilvá­nosságra. ♦ Hogy milyen is az AGRO­BER és a Magyar—Vietnami Barátság Tsz kapcsolata? A hallottak alapján jó. De el­mondja a két szakember azt is, hogy az elején nem így volt. Sokat vitatkoztak, oly­kor veszekedtek is. Az évek aztán meghozták a nélkülöz­hetetlen összhangot közöttük. Szükség is van erre, mert a Sebes-Körös jobb partján elterülő 5700 hektár növé­nyeit még gyakran megsa­nyargatja a belvíz, azt is rendbe kell hozni. A 2 ezer 200 hektárra tervezett első ütem kiviteli tervei elké­szültek. Bizonyság az emlí­tett jó kapcsolatra, hogy ezúttal már egyáltalán nem kellett módosítani az „agro- beresek” rajzain, műszaki le­írásain. Gond azért akad jócskán a melioráció miatt. A szövet­kezet nem kapta meg azt az állami támogatást,.amire jog­gal számított. Az ez évre tervezett 19 millió forint he­lyett ezért csak tízmillió fo­rint értékű munkát végez­hetnek el. Kicsit keserű száj­ízzel, de tudomásul vették a döntést. Eddig is sokat for­dítottak saját pénzükből a meliorációra, ezután is foly­tatják. Annál is inkább, mert egyre világosabban látni: megérte. M. Szabó Zsuzsa A Szellőző Müvek sarkadi gyárában készülő Falax típusú ventillátorok csehszlovák exportra készülnek. Képünkön a Falax Cs—31,5-es csőventillátor bejáratása történik, mely a csomagolás után kel útra a szomszédos szocialista országba Fotó: Fazekas László Több gép a kisgazdaságoknak Naponta száz Robi kistrak- tor hagyja el már a Veszp­rémi Mezőgazdasági Gépgyár­tó Vállalatot, ahol az idén több mint harminc millió fo­rint értékű gyártósort állít­va munkába, a kereslethez igazították a termelést. Ter­veik szerint ebben az esz­tendőben több mint huszon­ötezer három és fél lóerős kistraktort készítenek, jugo­szláv- gyártmányú Tomos mo­torokkal felszerelve. . A sorozatgyártással párhu­zamosan folytatják munká­jukat a• fejlesztők: a kismo­tor- és gépgyár, a veszprémi Bakony Művek és a Mező- gazdasági Gépgyártó Válla­lat közösen alakították ki a hazai gyártmányú motort is, ezek beépítésével elkészült az a prototípus, amelyet az idén ötszáz darab öt és fél lóerős hazai motorral ellátott kis­traktor követ. %• A Veszprémi Mezőgazdasá­gi Gépgyártó Vállalat évről évre növeli a háztáji és a kisegítő gazdaságok részére előállított termékeinek meny- nyiségét és választékát. Az idén már több mint félmil- liárd forint értékben készül­nek ezek a kisgépek, köztük huszonötezer szőlőprés, ugyanennyi terménydaráló. Megkezdték a kisgazdaságok­nak szánt háztáji fejőgépek gyártását is; ezekből hat és fél ezer darabot adnak át az idén a felhasználóknak. Gyorsan keresetté vált ház­táji robotgépük, amely, mor­zsol, darál, répát szeletel, fát fűrészel és gyalul, aszerint, hogy milyen kisgéppel egé­szítik ki. Ebből a termékből a kereslet szerint gyártanak. Hz elektronikai forradalom a tavaszi BNV tükrében Az elektronikai forrada­lom, amely korunkban vég­bemegy, nem olyan látvá­nyos, mint a nevezetes tár­sadalmi forradalmak. Ennek ellenére forradalomról kell beszélnünk, hiszen az elekt­ronika betört a gazdasági és a társadalmi élet minden területére. Teljesen átalakít­ja a termelésben, a hivata­lokban dolgozók munkáját és életét. A folyamat nem lesz .könnyű és fájdalommentes, hiszen ehhez az emberek életszemléletét is gyökeresen át kell formálni. Az elektro­nizálásnak azonban nincs al­ternatívája, mint ahogy a lélegzésnek sincs. Mi a lényeg ? De mi is voltaképpen az elektronizálás? A fogalmat meghatároz­hatjuk akként is: az egyes munkaműveletek elvégzésé­hez felhasznált energia hal­latlan . mértékű csökkenése. Természetesen, itt á legszé­lesebb értelemben kell fel­fogni az energiát, beleértve az emberi energiát is. Hi­szen a számítástechnika se­gítségével olyan munkafolya­matok is gépesíthetővé vál­tak, amelyeket korábban csak az ember tudott elvé­gezni. Minthogy az autót min­denki ismeri, gépkocsipéldá­val. illusztráljuk az elektro­nizálást! Az egyik szövetke­zetünk szürke kis dobozkát állított ki, amely olyan szer­kezetet rejt magában, hogy­ha fékez a sofőr, nem kap további benzinadagot a mo­tor. A .mérések szerint 4-5 százalékos üzemanyag-meg­takarítást lehet elérni ily módon a városi forgalomban, vagyis a kis berendezés ára 15—20 tankolás után megté­rül. Aki csak egy kicsit is járatos az autók világában, gondoljon arra, hogy milyen sok mozgó alkatrészre, átté­telre, szelepre lett volna szükség, ha hagyományos technikai eszközökkel ákar­ják elérni ezt a célt. Egyéb­ként ez az oka annak, hogy eddig az ésszerűség ellenére sem építettek ilyen berende­zést a motorházba. Az elekt­ronika viszont lehetővé tette ezt is. Hasonló példákat említ­hetnénk még a különböző háztartási gépek köréből, be­leértve a korszerű varrógé­peket is. A mikroelektronika alkalmazása ugyanis koráb­ban elképzelhetetlen bonyo­lultságú szabályozást, auto­matizálást tett itt is lehetővé. Egyre gyakoribb De hol is tart nálunk az elektronikai forradalom? A kérdés már azért is jo­gos, mert a korábbi években is láttunk elektronikát a BNV-n. Ami most új: az elektronikai szerkezettel el­látott . termékek növekvő tö­mege, s legfőképp annak az egyértelmű bizonyítása, hogy az elektronika nálunk is megtalálható az élet minden területén. Az egyik pavilonban pél­dául a Medicor kiállítása fo­gadja a belépőket, a követ­kező felirattal: Mikroelektro­nika az egészségügy szolgá­latában. A standon látottak mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy a mikroelektro­nika valóban megkezdte az orvostechnika teljes mértékű átalakítását. Az elektronizált orvosi műszerek, berendezé­sek ugyanis sok olyan komp­lett vizsgálat elvégzését te­szik lehetővé, amelyekhez azelőtt az egész laboratóriu­mot végig kellett járni vagy pedig — erre is van példa — egyes diagnosztizálásokat el sem lehetett végezni. A korszerű berendezések növekvő mtelligenciaszintje egyébként a korábbinál ke­vesebb szellemi erőfeszítést igényel a kezelőszemélyzet­től. Ennek előnyei sem- el­hanyagolhatók, különösen á fejlődő országokban, ahol még kevés az orvos. Ha sok bonyolult vizsgálathoz — pél­dául az EKG-diagnosztiká- hoz — nincs szükség szak­képzett orvosra, mert a be­épített mikroszámítógép is meg tudja állapítani, egész­séges-e a páciens szíve vagy sem. akkor az orvosnak már csak a betegek leletével kell foglalkoznia. Jellemző az elektronika térhódítására, hogy a 12 ki­állító Pest megyei szövetke­zet közül 8 jelentkezett elektronikai-számítástech­nikai műszerekkel, berende­zésekkel. A Veszprém me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat olyan mikroprocesszo­ros ' folyamatirányító rend­szert mutatott be, amelynek segítségével már számos víz­müvet, szennyvíztisztító te­lepet, városi diszpécserköz­pontot automatizáltak. A Metripond Mérleggyár szinte minden termékében megta­lálható a mikroelektronika, a mikroszámítógép. A gödi Duna menti Tsz elektronikus taxiórát, kilométer-számlá­lót. minimulti mérőcsaládot állított ki. Nemzetközi együttműködéssel Érdekes megfigyeléseket fe­hetünk, ha egy kissé, körül­nézünk a külföldi kiállítók­nál is. Szocialista partnere­ink kiállítóterületének . 20— 40 százalékán elektronikai­számítástechnikai termékek láthatók. A kiállítás szem­léltetően dokumentálja a nemzetközi együttműködést is. A Szovjetunió például olyan számítástechnikai rendszereket is bemutat, amelyekben a szovjet és a magyar szakemberek közös munkája testesül meg. Ilyen volt tavaly az Elektronika 60 számítógép, s ezek közé tar­tozik az idén a TPA Janus nevű modellje. Stuka Károly, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője Eredményesebb a dunai halászat Hűsítő újdonságok Pécsről Hazai alapanyagú üdítő italok­kal gyarapítja termékeinek vá­lasztékát a pécsi Pannónia Sör­gyár; gyengül a jövőben a cit­rusfélék és a Pepsi Cola eddigi egyeduralma, növelik a szőlő-, a szamóca- és a meggyüdítő mennyiségét. Az idén több új­donságot is készítenek: legújabb termékeik: a tonik jellegű, gyógynövénykivonatok felhasz­nálásával készült gyöngykeserü és az illatos almaüdítő — mind­kettőt most hozták forgalomba —, s rövidesen kapható lesz a kajszi- és a málnaüdítő, vala­mint kétfajta délszaki gyümölcs­üdítő. A Baranya, Tolna és Bács- Kiskun megye hűsítőellátásáról gondoskodó Mecsek-aljai válla­lat az idén tízszeresére növeli a hazai alapanyagból készülő hűsítők' arányát. A paksi halászati ‘terme­lőszövetkezethez tartozó 44 kilométer hosszú Duna-sza- kaszon az utóbbi két év alatt hatvanezer kétnyaras pon­tyot helyeztek ki, ezenkívül százötezer előnevelt . süllőt, ötvenezer csukát és tíz—tíz­ezer kecsegét, balint telepí­tettek. Az idén folytatódott a halasítás, amelynek ered­ményeként nemcsak a halá­szok, de a horgászok fogási eredményei is növekednek. A paksi horgászegyesület nyolc­száz tagjának fogási eredmé­nye tavaly személyenként 18 —20 kilogramm volt. Meg­dőlt az a korábbi vélemény is, hogy a víz szabályozásá­val, a paksi terelő kőgát­rendszer kiépítésével kedve­zőtlenebbek a halak életfel- ' tételei. A paksi halászati szövet­kezet tagjai az ívás idején — külön engedéllyel — ivar­érett halakat fogtak ki a Du­nából, az ikrát és a tejet le­fejték, majd a megterméke­nyített ikrát a százhalombat- , tai keltetőbe szállították. Nagy gondot fordítanak a paksi halászok a kiveszőben levő értékes hal, a kecsege szaporítására is, amely a ma­gyarországi Duna-szakaszon csak két helyen él meg: Győr és Paks térségében. A kardosi Egyetértés Termelőszövetkezet háztáji kukoricáját kultivátorozzák a szövetkezet gépei Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents