Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-26 / 123. szám
1983. május 26., csütörtök o Körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz A bal part sorsa jóra fordult A hír akár mindennaposnak is mondható: a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz és a Békés megyei AGROBER Vállalat együttműködési szerződést kötött. Hogy mégis utána jártunk, annak oka: a megyei mezőgazdasági tervező vállalat első ízben lépett ilyen szerződéses kapcsolatba egy tsz-szel. ♦ Mielőtt a szerződés tartalmáról érdeklődnék, arra kérem Tapodi Imrét, a szövetkezet építési és meliorációs ágazatának vezetőjét, térjünk vissza a kezdetekre, beszéljen a tsz talajjavító munkájáról. — Egyik jogelődünk, az Üj Barázda Tsz vezetése szorgalmazta először, hogy tegyük rendbe a szövetkezet belvizes földjeit — kezdi az ágazatvezető. — A tervezést 1975-ben kezdték, azzal az elgondolással, hogy először a Sebes-Körös bal partján található háromezer-hatszáz hektárt mentesítsük a fölös víztől. A generáltervező az AGROBER lett, a kivitelező a mi ágazatunk. Amikor arról kérdezem az ágazatvezetőt, hogy mertek hozzálátni a nagy, és nem kevés szakértelmet igénylő munkához, .megnyugtat: az évek során összejött egy jó szakgárda 9- szövetkezetben, beszerezték a földmunkákhoz nélkülözhetetlen gépeket. A különlegességnek számító alagcsőfektetést pedig a Szarvasi Állami Tangazdaság Meliorációs Főmérnökségére bízták. Szinte természetes, hogy az elején nem ment minden zökkenők nélkül. Bizonyság erre az a négy év csúszás, amellyel 1982-ben végére értek a munkáknak. Az átadási határidő kitolódásának okai röviden összefoglalhatók : gyakran menet közben változtattak az eredeti terveken, megdrágultak a különböző anyagok, eszközök. És ami ennél is fontosabb: a megyében az elsők között kezdtek hozzá a komplex meliorációhoz. Ez bizony magával hozta, hogy némi „tanulópénzt” is meg kellett fizetni. ♦ A kezdetek óta eltelt majdnem tíz év alatt a bal parton folyamatosan dolgoztak a „talajgyógyászok”, és termeltek a növénytermesztők. Nem vitás, hogy ez utóbbiak nem küldhették el a földjeiken szorgoskodó meliorációsoka't, inkább vállalták, hogy átmeneti hozam- csökkenésekkel fizessenek a jövő termelési biztonságáért. És igazuk volt, az eredmények ezt támasztják alá. Tapodi Imre egy listát tesz elém, amely a bal part utóbbi tíz esztendejének termésátlagait mutatja. Anélkül, hogy bármit is kiemelnénk, könnyen megállapítható: a hozamok majdnem duplájára nőttek. És módjuk nyílt olyan növény — kukorica — vetésére, amelyre korábban nemigen gondolhattak. Még egyszer tegyük hozzá: mindezt úgy érték el, hogy egy időben javították a földeket, és vetettek, arattak a területen. A valóban szép eredmények pár év múlva várhatók, hiszen a jobbá tett föld hasonló egy új lakáshoz, amelyről mindenki tudja, hogy előbb be kell lakni, és azután szolgálja igazán a gazdáját. ♦ Miközben az ágazatvezető nem kis vállalkozásukról beszél, bejön a szobába Farkas István, a csabai AGROBER osztályvezető-helyettese. Öt kérem, magyarázza el a nemrég megkötött szerződés lényegét. Röviden, mérnöki pontossággal fogalmaz: — Együtt éltük át a beruházás minden kínját, nemcsak a tsz, mi is sóit tapasztalatot szereztünk a majdnem tíz esztendő alatt. Ezért gondoltuk, hogy munkabizottságokat szervezünk, amelyek a melioráció hatékonyságát vizsgálják egy éven keresztül. A közös bizottságok -elemzik, hogyan térül meg az a hatalmas ösz- szeg, amelyet a tsz pénze és az állami támogatás jóvoltából a földek javítására fordíthattak. Az értékeléskor figyelembe vesszük a szövetkezet adottságait, tehát önmagukhoz hasonlítjuk az egyes területeket, a növények régebbi és mostani hozamait. A munka célja, hogy tapasztalatokat nyerjünk, ezáltal javítsuk tervező, szervező tevékenységünket. Mi árengedményt adunk bizonyos tervek elkészítésére, a szövetkezet pedig adatsort szolgáltat. A következtetéseket közösen hozzuk nyilvánosságra. ♦ Hogy milyen is az AGROBER és a Magyar—Vietnami Barátság Tsz kapcsolata? A hallottak alapján jó. De elmondja a két szakember azt is, hogy az elején nem így volt. Sokat vitatkoztak, olykor veszekedtek is. Az évek aztán meghozták a nélkülözhetetlen összhangot közöttük. Szükség is van erre, mert a Sebes-Körös jobb partján elterülő 5700 hektár növényeit még gyakran megsanyargatja a belvíz, azt is rendbe kell hozni. A 2 ezer 200 hektárra tervezett első ütem kiviteli tervei elkészültek. Bizonyság az említett jó kapcsolatra, hogy ezúttal már egyáltalán nem kellett módosítani az „agro- beresek” rajzain, műszaki leírásain. Gond azért akad jócskán a melioráció miatt. A szövetkezet nem kapta meg azt az állami támogatást,.amire joggal számított. Az ez évre tervezett 19 millió forint helyett ezért csak tízmillió forint értékű munkát végezhetnek el. Kicsit keserű szájízzel, de tudomásul vették a döntést. Eddig is sokat fordítottak saját pénzükből a meliorációra, ezután is folytatják. Annál is inkább, mert egyre világosabban látni: megérte. M. Szabó Zsuzsa A Szellőző Müvek sarkadi gyárában készülő Falax típusú ventillátorok csehszlovák exportra készülnek. Képünkön a Falax Cs—31,5-es csőventillátor bejáratása történik, mely a csomagolás után kel útra a szomszédos szocialista országba Fotó: Fazekas László Több gép a kisgazdaságoknak Naponta száz Robi kistrak- tor hagyja el már a Veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatot, ahol az idén több mint harminc millió forint értékű gyártósort állítva munkába, a kereslethez igazították a termelést. Terveik szerint ebben az esztendőben több mint huszonötezer három és fél lóerős kistraktort készítenek, jugoszláv- gyártmányú Tomos motorokkal felszerelve. . A sorozatgyártással párhuzamosan folytatják munkájukat a• fejlesztők: a kismotor- és gépgyár, a veszprémi Bakony Művek és a Mező- gazdasági Gépgyártó Vállalat közösen alakították ki a hazai gyártmányú motort is, ezek beépítésével elkészült az a prototípus, amelyet az idén ötszáz darab öt és fél lóerős hazai motorral ellátott kistraktor követ. %• A Veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat évről évre növeli a háztáji és a kisegítő gazdaságok részére előállított termékeinek meny- nyiségét és választékát. Az idén már több mint félmil- liárd forint értékben készülnek ezek a kisgépek, köztük huszonötezer szőlőprés, ugyanennyi terménydaráló. Megkezdték a kisgazdaságoknak szánt háztáji fejőgépek gyártását is; ezekből hat és fél ezer darabot adnak át az idén a felhasználóknak. Gyorsan keresetté vált háztáji robotgépük, amely, morzsol, darál, répát szeletel, fát fűrészel és gyalul, aszerint, hogy milyen kisgéppel egészítik ki. Ebből a termékből a kereslet szerint gyártanak. Hz elektronikai forradalom a tavaszi BNV tükrében Az elektronikai forradalom, amely korunkban végbemegy, nem olyan látványos, mint a nevezetes társadalmi forradalmak. Ennek ellenére forradalomról kell beszélnünk, hiszen az elektronika betört a gazdasági és a társadalmi élet minden területére. Teljesen átalakítja a termelésben, a hivatalokban dolgozók munkáját és életét. A folyamat nem lesz .könnyű és fájdalommentes, hiszen ehhez az emberek életszemléletét is gyökeresen át kell formálni. Az elektronizálásnak azonban nincs alternatívája, mint ahogy a lélegzésnek sincs. Mi a lényeg ? De mi is voltaképpen az elektronizálás? A fogalmat meghatározhatjuk akként is: az egyes munkaműveletek elvégzéséhez felhasznált energia hallatlan . mértékű csökkenése. Természetesen, itt á legszélesebb értelemben kell felfogni az energiát, beleértve az emberi energiát is. Hiszen a számítástechnika segítségével olyan munkafolyamatok is gépesíthetővé váltak, amelyeket korábban csak az ember tudott elvégezni. Minthogy az autót mindenki ismeri, gépkocsipéldával. illusztráljuk az elektronizálást! Az egyik szövetkezetünk szürke kis dobozkát állított ki, amely olyan szerkezetet rejt magában, hogyha fékez a sofőr, nem kap további benzinadagot a motor. A .mérések szerint 4-5 százalékos üzemanyag-megtakarítást lehet elérni ily módon a városi forgalomban, vagyis a kis berendezés ára 15—20 tankolás után megtérül. Aki csak egy kicsit is járatos az autók világában, gondoljon arra, hogy milyen sok mozgó alkatrészre, áttételre, szelepre lett volna szükség, ha hagyományos technikai eszközökkel ákarják elérni ezt a célt. Egyébként ez az oka annak, hogy eddig az ésszerűség ellenére sem építettek ilyen berendezést a motorházba. Az elektronika viszont lehetővé tette ezt is. Hasonló példákat említhetnénk még a különböző háztartási gépek köréből, beleértve a korszerű varrógépeket is. A mikroelektronika alkalmazása ugyanis korábban elképzelhetetlen bonyolultságú szabályozást, automatizálást tett itt is lehetővé. Egyre gyakoribb De hol is tart nálunk az elektronikai forradalom? A kérdés már azért is jogos, mert a korábbi években is láttunk elektronikát a BNV-n. Ami most új: az elektronikai szerkezettel ellátott . termékek növekvő tömege, s legfőképp annak az egyértelmű bizonyítása, hogy az elektronika nálunk is megtalálható az élet minden területén. Az egyik pavilonban például a Medicor kiállítása fogadja a belépőket, a következő felirattal: Mikroelektronika az egészségügy szolgálatában. A standon látottak mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy a mikroelektronika valóban megkezdte az orvostechnika teljes mértékű átalakítását. Az elektronizált orvosi műszerek, berendezések ugyanis sok olyan komplett vizsgálat elvégzését teszik lehetővé, amelyekhez azelőtt az egész laboratóriumot végig kellett járni vagy pedig — erre is van példa — egyes diagnosztizálásokat el sem lehetett végezni. A korszerű berendezések növekvő mtelligenciaszintje egyébként a korábbinál kevesebb szellemi erőfeszítést igényel a kezelőszemélyzettől. Ennek előnyei sem- elhanyagolhatók, különösen á fejlődő országokban, ahol még kevés az orvos. Ha sok bonyolult vizsgálathoz — például az EKG-diagnosztiká- hoz — nincs szükség szakképzett orvosra, mert a beépített mikroszámítógép is meg tudja állapítani, egészséges-e a páciens szíve vagy sem. akkor az orvosnak már csak a betegek leletével kell foglalkoznia. Jellemző az elektronika térhódítására, hogy a 12 kiállító Pest megyei szövetkezet közül 8 jelentkezett elektronikai-számítástechnikai műszerekkel, berendezésekkel. A Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat olyan mikroprocesszoros ' folyamatirányító rendszert mutatott be, amelynek segítségével már számos vízmüvet, szennyvíztisztító telepet, városi diszpécserközpontot automatizáltak. A Metripond Mérleggyár szinte minden termékében megtalálható a mikroelektronika, a mikroszámítógép. A gödi Duna menti Tsz elektronikus taxiórát, kilométer-számlálót. minimulti mérőcsaládot állított ki. Nemzetközi együttműködéssel Érdekes megfigyeléseket fehetünk, ha egy kissé, körülnézünk a külföldi kiállítóknál is. Szocialista partnereink kiállítóterületének . 20— 40 százalékán elektronikaiszámítástechnikai termékek láthatók. A kiállítás szemléltetően dokumentálja a nemzetközi együttműködést is. A Szovjetunió például olyan számítástechnikai rendszereket is bemutat, amelyekben a szovjet és a magyar szakemberek közös munkája testesül meg. Ilyen volt tavaly az Elektronika 60 számítógép, s ezek közé tartozik az idén a TPA Janus nevű modellje. Stuka Károly, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője Eredményesebb a dunai halászat Hűsítő újdonságok Pécsről Hazai alapanyagú üdítő italokkal gyarapítja termékeinek választékát a pécsi Pannónia Sörgyár; gyengül a jövőben a citrusfélék és a Pepsi Cola eddigi egyeduralma, növelik a szőlő-, a szamóca- és a meggyüdítő mennyiségét. Az idén több újdonságot is készítenek: legújabb termékeik: a tonik jellegű, gyógynövénykivonatok felhasználásával készült gyöngykeserü és az illatos almaüdítő — mindkettőt most hozták forgalomba —, s rövidesen kapható lesz a kajszi- és a málnaüdítő, valamint kétfajta délszaki gyümölcsüdítő. A Baranya, Tolna és Bács- Kiskun megye hűsítőellátásáról gondoskodó Mecsek-aljai vállalat az idén tízszeresére növeli a hazai alapanyagból készülő hűsítők' arányát. A paksi halászati ‘termelőszövetkezethez tartozó 44 kilométer hosszú Duna-sza- kaszon az utóbbi két év alatt hatvanezer kétnyaras pontyot helyeztek ki, ezenkívül százötezer előnevelt . süllőt, ötvenezer csukát és tíz—tízezer kecsegét, balint telepítettek. Az idén folytatódott a halasítás, amelynek eredményeként nemcsak a halászok, de a horgászok fogási eredményei is növekednek. A paksi horgászegyesület nyolcszáz tagjának fogási eredménye tavaly személyenként 18 —20 kilogramm volt. Megdőlt az a korábbi vélemény is, hogy a víz szabályozásával, a paksi terelő kőgátrendszer kiépítésével kedvezőtlenebbek a halak életfel- ' tételei. A paksi halászati szövetkezet tagjai az ívás idején — külön engedéllyel — ivarérett halakat fogtak ki a Dunából, az ikrát és a tejet lefejték, majd a megtermékenyített ikrát a százhalombat- , tai keltetőbe szállították. Nagy gondot fordítanak a paksi halászok a kiveszőben levő értékes hal, a kecsege szaporítására is, amely a magyarországi Duna-szakaszon csak két helyen él meg: Győr és Paks térségében. A kardosi Egyetértés Termelőszövetkezet háztáji kukoricáját kultivátorozzák a szövetkezet gépei Fotó: Fazekas László
