Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-24 / 121. szám
1983. május 24,, kedd NÉPÚJSÁG Szabad a taxi? Nemrégiben úgy hozta a véletlen, hogy éppen egy régi ismerősöm taxijába szálltam be. Ismerősöm a beszélgető típusú pilóták közé tartozik. Jómagam is szeretek beszélgetni, így aztán könnyen szót értettünk. Először persze szokás szerint az időjárásról meg más effélékről beszélgettünk, aztán — ahogy ez már történni szokott —, akadt egy közös téma, amelyiknél megállapodtunk. — Milyenek a mai utasok, ki utazik ma taxin. — Mindenféle ember — így első szuszra, a válasz. — Aki jön. Elviszek én bárkit, csak megfizesse. • — Ezt tudom — segítettem az elakadni I készülő beszélgetést. — Mióta sofőrködik? — Több mint húsz éve. — Nahát. Éppen erre akarok kilyukadni. Kik jártak, teszem azt, 1960-ban taxin, és kik járnak ma? — Értem már — készségeskedett. — Akkor bizony kevesen tudták megfizetni a tarifát. Bár egy-egy esküvő alkalmával, vagy egy nagyritka kiruccanáskor azért már volt aki megreszkírozta. Most meg? A forgalmasabb napokon húszan-harmincan is várnak a taxira. Csúcsforgalom alatt annyi az utas, hogy felét sem győzzük elszállítani. Ezt el kell ismerni. Ez így van. Elhallgatott, mert egy zökkenő félredobta az első kerekeket. Amikor újra egyenesbe jött a kocsi, tovább folytatta. — Képzelje, a múltkor odaállít hozzám egy kisfiú, arra kért, vigyem el Budafokra. — Megy oda busz is, mondom, neki, de a kis srác nem tágított. — Van pénzed? — Van hát. — És honnan? — Zsebpénz — válaszol, és ahogy megnéztem magamnak, el is hittem neki. Szépen Volt öltözve. Edzőcipő, dzseki... Mit szólhattam? Kinyitottam az ajtót előtte, aztán irány Budafok. A fene kölyke, még borravalót is adott. — Mit mondjak még. Az egyik kollégám kocsijába vasárnap délben két teknős cigány szállt be. Igazi teknővájók, befont hajjal, mezítláb, kezükben jellegzetes szerszámokkal. Rokonlátogatóba mentek valahová a Dunántúlra. A vonat elhozta őket a metróig, ott aztán taxiba ültek, hogy a Délibe vitessék magukat. Hát, ilyenek vannak ... Érdemes elgondolkodni ezen. Több okból is. Mindenekelőtt qzéri, mert valóban szemléletesen mutatja — mint egy csepp a tengert —, hogy mennyire változott az emberek helyzete, és ezzel együtt életszemlélete, gondolkodása. A teknővájó cigánynak esetleg a múltban is lett volna egy sikeres vásár után annyi pénze, hogy „ki, ha nem én” alapon beleüljön egy taxiba. De vajon, be mert volna-e ülni, s lett volna-e olyan sofőr — tisztelet a kivételnek —, aki be is engedte volna a kocsijába? Nemigen. Megvallom, első hallásra nekem nagyon tetszett a taxit rendelő kisfiú -esete. Kedves jelenet lehetett, amint beült a hátsó ülésre, és megadta a jelt az indulásra. Jobban belegondolva, azért mégsem örülnék annak, ha teszem azt, az én unokáin cselekedne hasonlóan. Túl korai, és túl sok a jóból. Az ország általános helyzetét tekintve, nem tartunk ott, hogy gyermekéinket ilyen allűrökre neveljük. A kisgyermek jellemének formálása szempontjából sém jó az ilyesmi. A sok — és amint a példa mutatja felesleges — zsebpénz könnyelművé, pazarlóvá teheti a gyermeket és nagyképűvé. Néhány ilyen taxizás vagy más egyéb túl korai dolog,' és máris kialakul a majdani könnyelmű, magát érdemtelenül mások fölé helyező jellembi- csaklás. Rokonokat vártam a minap a kelenföldi állomáson. Ott lestem el két fiatalember párbeszédét. — Villamossal megyünk? — Inkább taxival. Miért tolongjunk? Be is ültek egy taxiba. Jól tették. Becsülettel dolgoznak, jól keresnek. Tehetik. Örvendetes, igen örvendetes dolog az, hogy a dolgozó ember Számára ma már minden vonatkozásban sjzabad a taxi... Különvéleményem viszont, hogy az iskolás gyerekek azért ne taxizgassanak. Nekik még nem szabad a taxi. Várják meg a felnőttkort. Vasvári Ferenc Rendezték a lakbéreket Gyulán Gyulán 1084 az állami lakások száma. Az új lakbérek megállapításához ennyi lakást kellett újólag felmérni a Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalatnak. A munkát ez év januárjában kezdték és március végére már valamennyi bérlőt kiértesítettek a felmérés eredményéről. A vizsgálat a lakások alapterületére, felszereltségére és műszaki állapotára terjedt ki. A tanács döntése értelmében Gyulán lakbérövezeteket nem alakítottak ki, mivel a lakások zömének • fekvése megközelítőleg azonos. (A Kuznyeck- és a Törökzugi lakótelepen, illetve a belvárosban vannak.) Az átlagos lakbér 310—320 forintról 640-re emelkedett. A központi intézkedéseknek megfelelően az első évben — ez év július elsejétől — a növekmény 30 százalékával kell többet fizetni. A fennmaradó részt 1988-ig, évente egyenlő arányban felosztva. A megfelelő felvilágosítás, tájékoztatás és a körültekintő felmérés eredménye, hogy mindössze 10 észrevételt, fellebbezést nyújtottak be a kertészeti vállalathoz vagy a tanácshoz. A fellebbezések közül mindössze egyetlenegyet találtak indokoltnak, amikor is az épület falainak nedvesedése miatt 10 százalékkal csökkentették a megemelt lakbért. (A lakbérmódosító tényezőket jogszabály rögzíti. Ezért nem fogadhatták el például azt az érvelést, hogy a lakás földes utcában van, és emiatt nehézkes a közlekedés.) A személyi tulajdonú bérlakásoknál, ha szám szerint nem is, de arányaiban valamivel több volt a fellebbezés. De ezek is tisztázódtak, így napjainkban a lakbérmódosítás miatt Gyulán már nincs tisztázatlan kérdés. Az új lakáspolitikai elvek lehetőséget biztosítanak a tanácsoknak, hogy az állami lakásokat testület döntés után értékesíthessék. A városi tanács úgy döntött, hogy ezzel a lehetőséggel nem él, mert így is nagyon alacsony az állami lakások aránya. Ha ez tovább csökkenne, lehetetlenné válna a lakásgazdálkodás, Inkább a lakások visszaadását szorgalmazzák. Ilyenkor a bérlők háromszorosát kapják kézhez a használatbavételi díjnak — átlagosan háromszor 30—40- ezer forintot. Ezzel egyrészt azt akarják elérni, hogy nőjön a mobilizálható állami lakások száma. Másrészt emelkedjen a fizetőképes kereslet, hiszen 100—120 ezer forinttal, a család megtakarított pénzével és a kedvező hitelfeltételekkel már bele lehet vágni magánerős építkezésbe. L. S. Nyugdíjastalálkozó Kamuion (Tudósítónktól) Már hagyomány, hogy a kamuti Béke Termelőszövetkezet minden, évben vendégül látja nyugdíjas- tagjait. Az elmúlt hét végén is ilyen találkozó volt a termelőszövetkezel vendéglőjében. Tájékoztatták a nyugdíjasokat a.tavaszi munkák állásáról és a közös gazdaság előtt állp feladatokról. Püski János elnök elmondta: az idős tagokat nemcsak sokoldalúan támogatja a termelőszövetkezet, de rendszeresen kikéri véleményüket is, sőt, ha a - munkacsúcsokban szükség van munkájukra, mindig lehet számítani rájuk. Klubhelyiség biztosítja a rendszeres találkozást fis szórakozást számukra. Jó a kapcsolatuk a békési és a muronyi nyugdíjasklubbal. Ezen a találkozón is részt vettek békési és muronyi nyugdíjasok is. Kertész László, a nyugdíjasklub elnöke szerint fontos lenne létrehozni egy öregek napközi otthonát, hogy még , tartalmasabb életet lehessen biztosítani. A találkozó - befejezéseként vidám hangulatú vacsorán vett részt a -mintegy 200 nyugdíjas és az általuk meghívott vendégek. Bérezi Gábor dunántúli talajt különösen kedvelő — rododendron, a hangarózsa. Az egzotikus növény számos Vas megyébe látogató turistát csábít ilyenkor ide (MTI-fotó: Czika László felvétele — KS) Öregdiákok baráti köre (Tudósítónktól) Február közepén alakult újjá Orosházán az idén ötven éves gimnázium öregdiákjainak baráti köre. A napokban Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen fogadta az Orosházáról érkező kör néhány vezetőjét dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Kristó Gyula, a JATE rektora és dr. Kocsondi András rektorhelyettes, valamennyien az intézmény egykori tanulói. Rövid megbeszélésüket követően mintegy hatvan, Szegeden élő volt orosházi gimnáziumi tanár és gimnazista gyülekezett össze az egyetem egyik tanácskozótermében, hogy' meghallgassa Keller Józsefnek, a kör elrfökének tájékoztatóját a célokról és a feladatokról. Az előadó beszélt a szeptember 10-én Orosházán rendezendő fél évszázados iskolai ünnepségről, ahova minden egykori növendéket várnak. Majd Elek László, a gimnázium volt tanára ismertette a kör alapszabályát. A jelenlevők a szegedi csoport ügyvezetőjévé egyhangúlag megválasztották dr. Szabó Mihály öregdiákot, a gyermekklinika adjunktusát. Keller József kérdésekre válaszolva elmondta: az iskola régi tanárainak és diákjainak tanulmányaiból egy kötetet szerkesztenek, amely várhatóan a jövő évben jelenik meg. Szólt arról is, hogy a baráti kör szegedi tagozata után előreláthatóan június első felében létrehozzák a budapesti szekciót is. Koszorús Oszkár Mit és mennyit eszünk? Megmérettetnek a Borsod es a Hajdú-Bihar megyei lakosok is: sorra mindegyik megyébenj elvégzik majd a táplá|lkozás-egészségügyi szűrővizsgálatot, amelyet kísérletként tavaly év végén és ez év elején végeztek Pécsett. Mirt dr. Biró György professzor az Országos Élelmezés- éq Táplálkozástudományi'. Intézet ■ főigazgató főorvosa elmondta, az első ilyen jellegű mérés összegzését mé^ nem fejezték be, de már első következtetéseik alapján is szükségesnek vélik kiterjeszteni . ezeket a vizsgálatokat az ország egész területére. Ezért a táplálkozástudományi szakemberek- az Intézet munkatársai r— az érdekejt megyei szervekkel együtt] ezekben a napokban megkezdték az előkészületeket a. j vizsgálat folytatására. Lehetővé teszik, hogy Pécsett ez év őszétől a város összés lakosát té plálkozás-egészség- ügyi vizsgálatban is részesítsék az általános szűrővizsgálatok során. A két másik megyében pedig — ahol megkezdik a rendszeres komplex szűrővizsgálatokat — bevezetik ezt a mérést is. Kez- .detben csupán annyi lakos tápláltságát elemzik, ameny- nyi e terület össz-lakosságát statisztikailag reprezentálja. A következő években azon- ' bán itt is mindegyik állampolgár egészségi állapotát ellenőrzik a táplálkozás szempontjából is. Megkérdezik: mit, mennyit esznek reggelire, uzsonnára, ebédre, vacsorára, hétköznap és' vasárnap? Milyen gyakran fogyasztanak tejterméket, hús-, zöldség-, gyümölcs-, tésztafélét, üdítőt? Mikor, milyen körülmények között alakultak ki táplálkozási szokásaik? A szűrőállomásokon megmérik a lakosok testsúlyát, magasságát, s a bőr alatti zsírréteg vastagságát. A többi szűréshez is szükséges vérmintából megvizsgálják a szervezet tápláltsági fokát, fehérje-, zsír-, cukor-, szénhidrát.-, ásványi • anyag-, vitaminellátottságát. A szakorvosok érdeklődnek az egyének életmódja, egészségi állapota, a táplálkozással összefüggő panaszai iránt is. Céljuk: megismerni az ország lakosságának tápláltságát, azért, hogy az egészség- védelem hatékonyabban elősegítse a szív- és érrendszeri, illetve más betegségek táplálkozással összefüggő okainak — kockázati tényezőinek — megszüntetését, az egészséges táplálkozási szokások kialakítását. Igyekeznek megállapítani azt is, hogy etnikai sajátosságainknak milyen tápláltság a legmegfelelőbb, életkörülményeink között miként őrizhetjük meg egészségünket, munka- képességünket a helyes táplálkozással. A vizsgálat leleteit számítógéppel összesítik, elemzik, tárolják, s az eredményeket figyelembe véve módosítják, jobbítják e programot. A jövőben például már nem küldik el a lakosokhoz a kérdőíveket — mert azokat számosán n,em juttatják vissza, így fontos kérdésekre nem kapnak választ a kutatók —, hanem a vizsgálat alkalmával az egészségügyi dolgozók segítségével töltik ki. A szűrések eredményét az egészségügyi ellátásban hasznosítják. Pécsett példáúl a laboratóriumi leletek szerint a vizsgált emberek szervezetében levő fehérje mennyisége kielégítő, ami arra vall, hogy ki-ki bőségesen fedezi fehérjeszükségletét: kellő mennyiségű húst, tejet, tejterméket fogyaszt. Ám az ellenőrzött személyek 20 százalékának vérében a zsírnemű anyagok mennyisége és összetétele nem megfelelő a sok zsír fogyasztásának következményeként. Ezek az emberek tehát kockáztatják szív- és érrendszerük megbetegedését. Ugyancsak sok páciensnél észleltek A, B, C vitamin-, vas- és magnéziumhiányt, ami arra figyelmeztet, hogy nem esznek elegendő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt és a vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmazó más élelmiszert. A körzeti orvosok felhívták ,a veszélyeztetett lakosok figyelmét : sürgősen változtassák meg táplálkozási szokásaikat. Balatoni szezonnyitó — Napjainkban nemzedékek közös ügye, .hogy a Balaton ne jusson az öregedő tavak sorsára; az emberi előrelátás, a|z alkotóképesség megmentheti nemzeti kincsünket? a magyar tengert — hangoztatta Kovács Antal államtitkájr, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke vasárnap Balatonfüreden a balatoni szezonnyim és vitorlabontó ünnepségen mondott beszédében. Az állarptitkár hangsúlyozta, hogy az idei szezon a környezetvédelem jegyében kezdődik. A Balaton vizének talán jobb most a minősége, mint tavally ilyenkor. Mégis — mint a kormány március 3-i határozatából is következik — i|gen sok még a teendő. Az állam tervidőszakonként ^ok milliárd forintot költ e] nemzeti kincsünk védelmére. A Balaton vízminőségének romlását meg kell és meg h lehet fékezni. A víz minősége kiállja a nemzetközi szabványok próbáit, ennél azohbdn több kell, magasabb környezetvédelmi normákat kell figyelembe venniük aíz üdülőknek, a ví- kendezőknek és a helyi lakosoknak egyaránt. Gyomaendrődön a ligeti általános iskolába igyekvő tanulóknak naponta többször is át kell haladniuk az igen forgalmas 44-es számú főúton. A kijelölt átkelőhelynél minden reggel, tárcsával a kezükben szolgálatot teljesítő úttörő közlekedési rendőrök segítenek, ügyelnek pajtásaik balesetmentes közlekedésére A napokban a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóság dolgozói az útburkolati jeleket újrafestették Fotó: Sztanyik Károly
