Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-19 / 117. szám
1983. május 19., csütörtök Küldöttgyűlés után múlt év decemberében rendkívül kritikus hangvételű küldöttközgyűlésen értékelte a Békés megyei KISZÖV az ipari szövetkezetek 1982. évi munkáját. A kritika elsősorban a tőkés export több mint 13 százalékos csökkenése miatt érte a szövetkezeteket, mert az egyéb gazdasági mutatók nem voltak rosz- szak. A VI. ötéves terv első két évében 12 százalékkal nőtt a termelés, miközben a létszám csaknem 1700 dolgozóval csökkent. így az egy tőre jutó termelési érték 21 százalékkal emelkedett, jobban, mint az országos átlag. Nőtt a rubelelszámolású export mennyisége is. Ilyen előzmények után értékelte a KISZÖV küldött- közgyűlése május 17-én az ipari szövetkezetek ez évi terveit. Általánosságban •megállapítható, hogy a szövetkezetek megértették az 1983. évi igényeket tartalmazó irányelveket. A szövetkezetek nagy többségénél felfedezhető a változtatás, az előrelépés szándéka, minden olyan cél esetében, ahol a népgazdaság és a szövetkezeti érdek azonosítható. Ugyanakkor, §?inte minden szöveges értékelésben visz- szacseng a nehéz kül- és belgazdasági körülményekre, a tőkés világ recessziójára a belső fogyasztás mérséklődésére. a fejlesztési lehetőségek beszűkülésére való hivatkozás. Nyilván mindezek konkrét megnyilvánulásaként értékelhető, hogy megyénk ipari szövetkezeteinek mintegy fele termelését jóval az elvárt ütem alatt tervezte. A termelés — bázishoz mért — tervezett növekedése megyénkben ipari szövetkezeti szektorban 3,5 százalék, amely rendkívül alacsony a várt 5—5,6 százalékhoz képest. Az okok megoszlanak. A Szirén és a Plastolus egyes termékei iránti kereslet csökkenésére, az ENCI és a Csaba Szőnyegszövő a létszámmal összefüggő kapacitáshiányra hivatkozik, másutt pedig az anyagmentes kooperációból eredő árbevétel arányának növekedésével magyarázzák a visszafogott terveket. A fő baj azonban nem a termelés lassúbb növekedési üteme, hanem az, hogy a termelési szerkezet olyan irányú és mértékű, jelentősnek tekinthető változtatásáról, korszerűsítéséről, amely lehetőséget kínálna a nem rubel viszonylatú, s egyáltalán, a gazda.ságos export dinamikus fejlesztésére, az import mérséklésére, a termelés gazdaságosságának növelésére, csak elvétve beszélhetünk. Pedig érdemes vállalni a fejlesztéssel járó kockázatot, ezt bizonyítják a pillangószelepek, a fémtömlők, a vegyes tüzelésű kazánok, a litografált fémdobozok, az új típusú rágcsáló- irtók, a zokniáruk, a modern szőnyegek és a saját anyagos szabadidő-ruházati termékek piaci sikerei. Nyilván a termelési szerkezet fejlesztésének elmaradásából adódik, hogy az idei évre tervezett tőkésexportértékesítés csak 2,5 százalékkal több, mint a tavalyi, jóval kevesebb, az elvárt mértéknél. Már jobb a helyzet az importpótló termékek gyártásánál, a belföldi áruellátásban pedig további előrelépés tapasztalható. Az idén csaknem 10 százalékkal több árucikket szánnak a megye ipari szövetkezetei belföldi felhasználásra, mint tavaly. Jól igazodnak a szövetkezetek a kereslethez, kielégítik a rétegigényeket, gyártanak kis szériás divattermékeket: ezeket a jó tulajdonságokat kellene kamatoztatni a tőkés exportban is. Takarékoskodnak a szövetkezetekben az energiával is. Folytatják a már megkezdett programokat, sőt azokat újabb és újabb területekre terjesztik ki. A takarékosság ügyét jól szolgálja a legtöbb helyen bevezetett ösztönző prémiumrendszer is. Megfelelő a szövetkezetek beruházási politikája. A korábbi évekhez képest javult az anyagi-műszaki összetétel, csökkent az építési hányad aránya, a beruházások elsősorban a tőkés exportot fejlesztő gépi berendezések beszerzését szolgálják. Külön említést érdemel, hogy a megye szövetkezetei jelentősen fejlesztik a szakmunkásképzést. Jelenleg három helyen épül tanműhely és további háromra már be- nvújtották a pályázatot. Ezek a beruházások a szakmunkásképzési alap támogatásával jönnek létre. Egyéb építő jellegű beruházásokra az idén nem nagyon lesz pénz. A Békés megyei KISZÖV igyekszik minden segítséget megadni a szövetkezetek nem rubelelszámolású exportjának bővítéséhez. Ennek érdekében 14 — a megye szövetkezeteivel eddig kapcsolatot nem tartó — külkereskedelmi vállalattal léptek érintkezésbe. Ennek hatására több terméket sikerült új piacokon értékesíteni. A jövőben még jobban segíti a közös munkát, hogy néhány héten belül az In- tercoop Külkereskedelmi Vállalat irodát nyit Békéscsabán. Ö szövetkezetek elképzeléseit, lehetőségeit figyelembe véve a KISZÖV arra számít, hogy fokozódik a differenciálódás ebben a szektorban. Ezt a folyamatot jónak ítélik és a KISZÖV a maga eszközeivel még elő is segíti. Mivel komoly sikerre csak a gazdaságosan termelő, jól exportáló, dinamikusan fejlődő szövetkezetek számíthatnak, ezért nem a rosszakat támogatják, a jóktól elvett pénzzel. hanem a meglevő szűkös erőforrásokat, a legjobbak fejlesztésére fordítják. Csak így jöhetnek létre olyan, fejlett technológiát alkalmazó, korszerű termékeket gyártó ipari szövetkezetek, amelyek hosszú távon állni tudják az egyre élesebbé váló nemzetközi versenyt. Lónyai László Rz agrárgazdaság korszerűsödő külkereskedelmi szervezete Korszerűsödik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar exportszervezete; ebben az ágazatban az utóbbi évek során több mint tíz külkereskedelmi társaságot, illetve irodát hoztak létre, s bővült a párhuzamos exportjoggal rendelkező külkereskedelmi vállalatok száma. A párhuzamos exportjog kiterjesztésével a szakkülkereskedelmi vállalatok mellett a Generalimpex, az Interag, a Hungarocoop, a Hunga- gent,_í'az Intercoop, a Kon- sume’x és a Skála-Coop is bekapcsolódott az agrártermékek külkereskedelmébe. Az újonnan bekapcsolódott vállalatok közül a Generalimpex forgalma bővült a leggyorsabban. A kishatár- menti, illetve az áruházi cserében a Hungarocoop, a Konsumex és legújabban pedig a Skála-Coop tűnt ki. Mindezek eredményeként jelenleg az agrártermékek külkereskedelmében újonnan részt vevő vállalatok már 5—10 százalékkal részesednek az éves konvertibilis exportból, s a forgalmuk fokozatosan bővül. A Külkereskedelmi Minisztérium — ha a feltételek megvannak — támogatja, hogy a termelők önállóan szervezzék a külpiaci értékesítést. Tavaly mintegy 90 eseti engedélyt adott ki a minisztérium egy-egy jónak ígérkező üzlet lebonyolításához, és az engedélyek jelentős részét a termelők kapták. Már több olyan külkereskedelmi szervezet is működik, amelyet önálló külkereskedelmi joggal rendelkező szövetkezetek, állami gazdaságok, és vállalatok hoztak létre. A zömében virágok exportjával foglalkozó Hunga- roflornak 11 tagja van, a vetőmagvakkal külkereskedő Hungaroseedet pedig 16 vállalat, téesz és állami gazdaság hozta létre. A tapasztalatok kedvezőek. A termelők önálló szervezeteik révén közelebb kerültek a piachoz, s ma már lényegesen jobban alkalmazkodnak a módosuló igényekhez, így számos új cikk exportját kezdhették meg. A kínálkozó újabb korszerűsítési lehetőségek kihasználására bővítették kooperációs tevékenységüket is. Mindezek eredményeként az önálló külkereskedő termelők a mező- gazdaság, illetve az élelmiszeripar összes exportjából 7-8, importjából pedig 20 százalékos arányban részesednek. Az agrárgazdaság korszerűsödő külpiaci szervezetének sajátos formájaként számos külkereskedelmi társaság, illetve iroda alakult. Létrehozásukat az indokolta, hogy az ágazat termelésében mintegy 1200 termelőszövetkezet, sok állami gazdaság vesz részt, ám termékeiket, cikkeiket koncentráltan, nagy tételekben érdemes exportálni; ilyen esetben a termelők „elaprózott” részvétele a külpiacon indokolatlan. A termőterület hasznosításának iskolapéldáját láthatják a képeinken, melyek Mezőkovács- háza és Medgyesegyháza között készültek. Az utak mentén húzódó széles árkokat feltöltik, a sok helyütt 10—20 méter szé les műveletlen, gazos területeket feltörik, s így jelentős termőterületet nyernek az út menti gazdaságok. A megtisztított és elegyengetett területet gyorsan be is vetik rövidebb tenyészidejű kukoricával Fotó: Veress Erzsi A Békésszcntandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet kiállítással egybekötött „perzsa- vásárt” rendezett a napokban Szarvason a főiskola épületében. A kedvezményes vásáron különösen az asszonyok és a lányok válogattak szívesen a sok szép szőnyeg között Fotó: Veress Erzsi Békés, cukorkaűzem Új termékük a Propur Még a csapból is méz folyik! Mesébe illő a mondat, de ez a valóság. A HUN- GARONEKTÁR békési gyárában, a mézekalács- és cukorkaüzemben valóban méz folyik a csövekben, igaz, nem valamennyiben, és nem akármelyikben. Csak ott, és azokban, ahol a méz „kiszerelését” csinálják, ahol korszerű gépekkel adagolják az édes nedűt a tisztán sorakozó üvegekbe. Propolisz a mézben Nincs még egy esztendeje, hogy Békésen az új gépekkel, berendezésekkel felszerelt új üzemcsarnokban megkezdték a méz csomagolását. A nagy kannákban érkező mézet — 1300 tonnát évente — tisztítják, hevítik, majd üvegekbe töltik. A Dunától keletre ők látják el az országot a méhek féltett kincsével. De szállítanak külföldre is. Most éppen lépesmézet az araboknak. Nagy ládákban sorakoznak a „lépek”, a méhek gondosan lezárt raktárai. Még a dolgozóknak is szokatlan az új munka, újdonságnak számíti e viaszból rakott építmények darabolása. A sláger azonban a Pro- pur. Az első propoliszos (egészségvédő, gyógyító anyag, méhek készítik) készítmény, amely államilag ellenőrzött minőségben kerül a fogyasztókhoz. A napokban érkeztek a boltokba az első szállítmányok, fél kilogrammos csomagolásban. A méz kb. egy százalék tisztított propoliszt, sötétbarna, alkoholban oldott méhszur- kot tartalmaz. Bár az ára — az alapanyagok drágasága miatt — elég magas (74,30 Ft), a termék mégis igen keresett. Egyébként a méz máris „vezértermék”, az üzem bevételének döntő hányadát ez adja. Újítás és „régiesítés” Noha a méz, különösen a propoliszos a figyelem középpontjába került, ez nem Lassan egy éve már, hogy a MÁV Békéscsabai Körzeti Üzemfőnökség Radnóti Miklós Szocialista Brigádja szocialista szerződést kötött a Szabó Pál téri Általános Iskola 8. osztályával. A létrejött kapcsolatot azóta is ápolják, így a brigád tagjai társadalmi munkában segítettek az iskolának a park- rendezésben, a diákok pedig részt vettek, illetve vesznek a kollektíva ünnepségejelenti, hogy a többi, hagyományos békési termékről elfeledkeztek. Sőt, nagy terveik vannak. Hégely Sándorné januárban vette át az üzem vezetését. Két, a műhely falánál árválkodó gépre mutat. — Drazsírozó gépek. Harminc—negyven tonna virágport csomagolunk évente, mostantól szeretnénk drazsé formájában is forgalomba hozni. Hamarosan üzembe helyezzük a gépeket. Régi. úgy is mondhatnánk névadó termékük a mézeskalács. Értékesítése az utóbbi időben gondot okoz. — Hat esztendeje, még 1000—1100 tonna mézeskalácsot szállítottak el innen, főként a tőkés országok piacaira. Ma már nem kell e sütemény sem belföldön, sem külföldön, alig tudunk eladni 300 tonnát. Ezért új figurákkal kísérletezünk. A mézeskalács kutyát, kacsát, macit talán jobban fogják kedvelni a vásárlók. Egyelőre azonban a megszokott, egyszerű formában sorakoznak a sütemények az óriás tepsiben. A cukorkákat — gyógypemetefű, méz- és malátacukrot — hatalmas, 150 literes üstökben in, rendezvényein, műsorral lépnek fel. E jó kapcsolat szellemében látta vendégül bensőséges hangulatú találkozáson az iskolásokat a kis közösség. A brigád a közelmúltban kapta meg az aranykoszorús jelvényt. Ennek tiszteletére, és az édesanyák köszöntésére gyűltek össze a napokban a MÁV békéscsabai oktatási központjában a vendégek és vendéglátók. főzik. Ezek sem olyan népszerűek már, mint hajdanán. — Pelyhesítve, selymesítve állítjuk elő a cukorkákat, de nincs valami nagy sikerünk vele. Jobban kedvelik az emberek a régi, „pelyhesítet- len” fajtát, ezért visszatérünk arra. Milliós kis tétel A kókuszcsemege, és a különféle nyalókák változatlanul nagy népszerűségnek Örvendenek. Százötven tonna gömbnyalókát szállítanak a svéd, ciprusi, osztrák és egyéb tőkés piacokra. A méz után ez jelenti a legnagyobb tételt termelésükben. Pici kis műanyag flakonba adagolják a limonádéport. Darabja 1,50 Ft, bizony jq néhány tonnát eladnak, mire ebből összejön a 9 millió forintos árbevétel. Az üzem nemcsak „vesz” a méhektől, hanem „ad” is nekik. Nagy mennyiségű méhtápszert, fumerát állítanak elő, segítve a hasznos kis állatok téli táplálkozását. Végül is a méz a legfontosabb termékük. Szatmári Ilona Foto ^ Fazekas László Elsőként a diákok gratuláltak a szép elismeréshez, kívánva egyben további^sike- res és eredményes munkát. Ezután kedves, pergő előadásukban a diákélet mindennapjainak megannyi nagyszerű, és kevésbé kellemes pillanatát elevenítették meg, majd meghívták a brigád tagjait közelgő ballagásukra. A baráti találkozó végén kis fogadáson köszönte meg a kollektíva a gyerekek kedvességét. b. á. Ápolják a barátságot
