Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-19 / 117. szám
NÉPÚJSÁG 1983. május 19., csütörtök Búcsú Romhányi Józseftől Romhányi József író, érdemes művész 'hamvasztás előtti búcsúztatását tegnap tartották a Farkasréti temetőben. A hatvankét éves korában elhunyt művész ravatalánál pályatársai, barátai, tisztelői és családtagjai adóztak emlékének. Baranyi Ferenc költő a Magyar írók Szövetsége nevében búcsúzott az elhunyttól. Társai, barátai nevében Fényes Szabolcs zeneszerző tisztelgett koporsója előtt, felidézve számos daljáték szövegírójának, fordítójának alakját. Rajéczky Benjámin zene- történész, egyház- és népzenekutató, Romhányi József egykori oktatói, évfolyamtársai nevében búcsúzott az elhunyttól. Értékes kezdeményezések a szocialista brigádvezetők tanácskozásán (Folytatás az 1. oldalról) jobb üzemszervezéssel a termelékenység 50 százalékos növelését segíti elő. Több vállalatnál a gyorsan változó feladatokhoz jobban alkalmazkodó versenyszabályzatot hagytak jóvá. A Salgótarjáni Öblös- üveggyárban például a hagyományos, egész évre szóló vállalások helyett rövidebb távra, egy-egy fontosabb feladatsorozathoz kapcsolódó felajánlási rendszert vezetnek be. A vállalat vezetői ezt azzal segítik, hogy munkahelyenként konkrétan ismertetik a feladatokat, illetve azt, hogy miben kérik a brigádok segítségét. Ugyanennél a vállalatnál sok szó esett arról is, hogy gyakori az alapanyaghiba. és az ebből származó selejt. A jelek szerint ezek a bírálatok eredményesek voltak, mert a vezetői intézkedések hatására azóta kevesebb az anyaghiba. Az ország legnagyobb cipőipari üzemében, a martfűi Tisza Cipőgyárban a brigádértekezleten hasznos javaslatokat kértek a brigádoktól, azóta kishíján száz ötlet érkezett a vállalat vezetőihez az elfekvő anyagok hasznosítására, a hulladékok feldolgozására. Az ötleteknek háromnegyed része megvalósíthatónak bizonyult. Ezek is elősegítik, hogy az idén legalább 15 millió forint értékű megtakarítást érjenek el. Nagy nyomatékkai hangzott el az is, hogy a mennyiségi eredmények helyett elsősorban a minőség legyen a döntő a dolgozók munkájának megítélésében. A Magyar Gyapjúfonó és -Szövőgyár albertfalvai fonóüzemében februárban történt tűzeset mintegy 100 millió forintos kárának enyhítését szolgálják egyebek között a szocialista brigádok kezdeményezései. A tatabányai gyáregység Kandó Kálmán komplex brigádja például felajánlotta, hogy az albertfalvai fésűsfonodában tűzkárt szenvedett gépekből kettőt megment, vagyis felújít, alkatrészeit megjavítja. Azóta a munkát elvégezték, és a két gép a jövőben a vállalat tatabányai gyáregységében termel. Ugyanebben a gyáregységben azt is vállalták a szocialista brigádok, hogy a tűz miatt kieső fonodái termelésnek egy részét pótolják. A 22 ezer hektáron gazdálkodó Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban mind a 104 szocialista brigád részt vállalt abból, hogy az idén a termelés értékét két százalékkal növeljék, a költségeket pedig egy százalékkal csökkentsék. Ha ezt a célt sikerül elérniük, akkor a tervezett 260 millió forint nyereséget további 45—50 millióval megtetézhetik az idén. A brigádvezetői tanácskozás középpontjában ennek megfelelően az állott: ki mit tud tenni az eredménytöbbletért. A műhelyekben felhasznált alkatrészek és egyéb anyagok értéke 65 millió forintra rúg évente, a Hunyadi gépjavító brigád tehát azt vállalta, és arra hívta fel a többi műhelyek munkáskollektíváit is, hogy a kiselejtezett gépek még beépíthető alkatrészeit újítsák fel. A vetőmagüzem Jókai brigádja az energiaköltség további mérséklését kezdeményezte. A kombinát vezetősége pedig bejelentette, hogy félmillió forinttal ösztönzi az idén a munkahelyek energiatakarékosságát. Úi szolgáltatás Az IBUSZ a vidéki lakosság utazási lehetőségeinek megkönnyítésére július 1-től új szolgáltatást vezet be: több, a szocialista országok-, ba szervezett és Budapestről induló társasutazásra a vidéken egyénileg jelentkező utasokat díjtalanul szállítja autóbusszal — esetleg vonattal — Budapestre és visz- sza. A decentralizált imKtás révén a vidéki utasok lakóhelyükön, vagy annak kezeiében csatlakozhatnak csoportjukhoz. A résztvevődet nyolc útvonalon kialakított különjáratokkal juttatják el idegenvezetők kíséretében a fővárosba, amelyek — Salgótarján kivételével — minden megyeszékhelyet és számos vidéki várost érintenek. A járatok a csoportok indulási idejéhez igazodnak, így az estleges szállásköltség is megtakarítható. A televízió népszerű Derrick sorozatának két főszereplője, Horst Tappert és Fritz Wepper — Derrick és Klein felügyelők — a Magyar Televízió vendégeként Budapesten tartózkodnak. A művészek fellépnek a Főzőcske adásban. Május 9-én a Csemege Édesipari Gyárba látogattak (Fotó: MTI — Friedmann Endre felvétele — KS) Gyorsjelentés az építőipar ezévi első négy hónapjáról Az építőipari vállalatok és a szövetkezetek — az ÉVM gyorsjelentése szerint — 5013 új lakást adtak át az év első négy hónapjában. Majdnem 200-zal kevesebb lakás készült el, mint tavaly ilyenkor, de a kedvező időjárást kihasználva mintegy 2000-rel több új otthon építését kezdték meg, mint a múlt év első négy hónapjában. Az egy évvel ezelőttinél jóval többet, összesen 1038 lakást adtak át a fővárosban a 43-as számú és a Budapesti Lakásépítő Vállalat dolgozói. Vidéken a Békés, a Hajdú, a Győr, a Nógrád és a Veszprém megyei ÉVM Vállalat, valamint a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói gyorsították meg jelentősen a lakásátadások ütemét. Az ÉVM-válla- latok jelenleg 40 ezer lakás kivitelezésén dolgoznak, s ebből 27—28 ezret kell átadniuk az év végéig. Az idei népgazdasági terv szerint az ország építőiparának termelése 3 százalékkal csökken, ám ezen belül a magánépítés teljesítmenye 2.5 százalékkal növekszik, az építőipari vállalatoké pedig 5.6 százalékkal mérséklődik. Az év első négy hónapjában az ÉVM-vállalatok termelésének értéke még valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit, a vízügyi építő vállalatoké majdnem 4 százalékkal növekedett, s bár a szövetkezeteké a számítottnál jobban mérséklődött, a kivitelező szervezetek összességében mégis mindössze 2 százalékkal kevesebb építési-szerelési munkát végeztek, mint tavaly ilyenkor. Az építési piac élénkülése is lassította a termelés mérséklődését, hiszen az év első hónapjaiban a megbízók és a kivitelezők között megkötött szerződések értéke 5 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában. A megbízásokon belül pedig a korábbi 18-ról 20 százalékra növekedett a fenntartási munkák aránya. Az elutasított építési igények összege az első negyedévben 31 százalékkal csökkent, ami jelzi a kereslet-kínálat összhangjának erősödését is. Az új igényekhez elsősorban a kisebb építőipari részlegek alkalmazkodnak, ezeknek teljesítménye várhatóan az idén sem csökken, s lehetséges, hogy meghaladja a tavalyit. Az elmúlt napokban a gyulai Erkel Művelődési Központ meghívására a városban töltött néhány napot Moldován Ilka György és felesége. A házaspár az erdélyi Székről érkezett, hogy a neves és híres széki muzsikát tanítsa be a Békésbandával. A zenész házaspárról videófelvételt készített a békéscsabai művelődési ház, valamint a szegedi ÉDOSZ-tánc- együttes vezetője Fotó: Béla Ottó Pályakezdő ápolók, asszisztensek Gyarapodik a betegápolók száma az egészségügyi intézményekben : ebben a tanévben csaknem 4500 fiatal szerez általános ápolói és asz- szisztensi szakképesítést az egészségügyi szakközép- és szakiskolák nappali tagozatain. A pályakezdők — miként az Egészségügyi Minisztériumban elmondták — több szakterületen helyezkedhetnek el: az egészségügyi szak- középsikolák végzősei 23 féle munkakörben dolgozhatnak majd, és szerezhetnek speciális szakképesítést, például gyermekápolói, körzeti, üzemi ápolói, EKG- vagy hae- matológia asszisztensi szakon. Mindegyik végzősre számítanak, mert bár évről évre egyre több fiatal választja ezt a pályát, még mindig kevés az ápoló. Az országban a szakdolgozói állások 3,1 százaléka betöltetlen. Tavaly az egészségügyi szakiskolákban végzettek 98,6 százaléka kezdte meg pályáját, 77,1 százaléka három műszakban teljesít szolgálatot. Az egészségügyi szakközépiskolákban végzett tanulók 83,8 százaléka gyakorolja hivatását, 70,8 százaléka a betegek ágya mellett. A pályakezdők közül számosán abba az intézménybe kérték felvételüket, ahol a kötelező évközi és a nyári gyakorlatokat végezték, vagyis oda pályáztak, ahol azt tapasztalták: segítik a fiatalok szakmai képzését, a szakdolgozók az orvosok megbecsült partnerei a gyógyításban. A következő tanévekben előreláthatóan még több ápolót és asszisztenst képeznek majd. A fővárosi egészség- ügyi szakközépiskolákban például 3, a Pest megyeiekben 2, a Fejér megyeiekben egy újabb osztályt létesítenek. Az oktatási intézmények közreműködésével az eddigieknél még részletesebben, szemléletesebben tájékoztatják az általános iskolák tanulóit erről a pályáról és nemcsak a lányokat, hanem a fiúkat is ösztönzik: vállalják ezt a hivatást. Szép ói képeslapok A nyári idegenforgalmi szezon körültekintő felkészülést igényel. Hazánk különböző tájait felkereső sók millió külföldi, de a növekvő számú hazai turista és üdülő sem szokta elmulasztani, hogy otthon maradt rokonait, ismerőseit képeslapokon üdvözölje, vagy maradandó emlékként vigye magával az élményeket felidéző képeslapokat, albumokat, leporellókat. A Képzőművészeti Kiadó a korábbi éveknél is nagyobb meny- nyiségben és választékban jelentetett meg városképes színes levelezőlapokat. Az első fél évben — ahogy tájékoztatójában közölte a kiadó — több mint ötmillió 2 forintos levelezőlapot adtak forgalomba, mintegy hatszáz témával, a 3,50 forintos levelezőlapokból pedig tizenhárom milliót 140 féle új témával. A nyugati országokba utazók pedig az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően kilenc ország nevezetességeiről készült 12 lapos képestömböt vásárolhatnak. A Képzőművészeti Alap tehát időben és jól felkészült az idegenforgalmi szezonra a tavalyinál is igényesebb kivitelű levelezőlapokkal, tömbökkel, megkönnyítve a fényképezőgéppel emlékfotókat készítők munkáját is. Marketing és versenyképesség M arketing és versenyképesség ... Ez a két, összekapcsolt kulcs- fogalom adta meg annak a sajtótájékoztatónak az alaphangját, amelyet dr. Juhász Ádám ipari államtitkár tartott az Ipari Minisztérium épületében. A témát nem azért részletezzük, mintha a vállalatok nem tudnák, mint jelent a marketing. Akinek fontos volt, az rég elővette az angol—magyar szótárt, a köz- gazdasági lexikont, és megtanulta, mit rejt ez az idegen kifejezés: piacszervezés, piacbefolyásolás, tágabb értelemben a vállalatok egész értékesítési munkája, a piackutatástól kezdve a reklámig, illetve az üzletkötésig. Csak a rend, a teljesség kedvéért tértünk ki erre, hiszen megismételjük: a vállalatoknak nincs iskolás magyarázatokra szükségük. De az bizony már rájuk férne, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák, amiről talán kitűnően vizsgáztak a vezetőképző tanfolyamokon a marketing szakemberei. Hogy e megállapítás világosabbá váljék, hadd utaljunk az államtitkár gondolataira. A versenyképességhez három tényezőre van szükség: 1. Kitűnő ipari termékre; 2. Élenjáró előállítási technológiára, némi leegyszerűsítéssel példás műszaki fejlesztésre; 3. Az értékesítő munka minőségi megjavítására vagy művészetére. Az államtitkár joggal fejtegette, hogy a harmadik követelmény érvényesül nálunk még a leggyengébben. Ugyanis már rég az értékesítést kellett volna a figyelem homlokterébe állítani, s annak alárendelni a termelést. Ezzel szemben még most is termelésközpontú szemlélet uralkodik. Még akkor is, ha a gazdasági vezetők még ifjú korukban megtanulták azt a marxi tételt, hogy az áru olyan termék, amely csere útján kerül a fogyasztóhoz. De amikor a gyakorlatban kell intézkedni, mintha elfelejtenék, hogy a csere piackutatást igényel, annak a felmérését, szükség van-e a kérdéses iparcikkre egyáltalán, s ha igen, hogyan, mennyiért állítható elő, gazdaságos. kifizetődő lesz-e az exportja stb. Bár napjainkban már nagyon sok az új ipari vezető, mintha még ma is hatnának a régi, több évtizedes beidegződések. A piac, a marketing nem kellő súlya, szerepe nyilvánul meg abban is, hogy számos patinás nagyvállalatunk — Ikarus, Ganz Villamossági Művek stb. — eddig nem kért önálló külkereskedelmi jogot, holott — gondoljunk csak az évi 13 ezer autóbuszra — igazán esélyesen pályázhattak volna. (A legújabb hírek szerint az Ikarus talán módosít a korábbi álláspontján.) Pedig — ez nem kíván részletes magyarázatot — az önálló külkereskedelmi jog nagyon kedvező lehetőség a marketing művészetének gyakorlására, alkalmazására. Az értékesítési munka kellő erkölcsi megbecsülésének hiányát jelzi az is, hogy a piacszervezéssel, marketinggel foglalkozó apparátusnak még ma sincs megfelelő rangja vállalati szervezetben. A legtöbb helyen az anyagbeszerzők munkáját is nagyobb elismerés övezi, mint a marketinghálózatét. Történik mindez akkor, amikor számos vállalatunk nehéz sóhajokkal panaszkodik a cserearányromlásra, vagyis arra, hogy a tőkés piac keveset akar fizetni a termékeikért, miközben sokat kér az importárukért. Szónoki kérdésként hat ezek után, hogy nem kellene-e felülvizsgálni az eddigi álláspontokat, a több évtizedes beidegződéseket, s_a szó szoros értelmében is számot vetni azzal a közhelyként hangoztatott megállapítással: Magyarország a nemzeti jövedelmének tekintélyes részét a külkereskedelemben realizálja . . . Egyébként még a verseny- képesség másik két tényezőjében — 1. Kitűnő ipari termék kell; 2. Élenjáró előállítási technológiára van szükség — is megmutatkozik a marketingtevékenység viszonylagos elhanyagoltsága. Például abban, hogy a műszaki fejlesztés még mindig nem elég piac- orientált nálunk. Ennek a részletezése, a miértek kifejtése azonban már külön írást kívánna. N em szeretnénk az egyoldalúság hibájába esni, különösen a BNV idején nem. Hiszen a Budapesti .Nemzetközi Vásáron a saját szemünkkel láthatjuk majd azokat az itthon készült beruházási javakat, termékeket, amelyek a tőkés piacon is keresettek, exportjuk gazdaságos. E gyártmányok — amiként a korábbi BNV-k legtöbb díjazott kiállítási tárgya — azért kelendők, mert a vállalatok, amelyek előállították, már a gyakorlatban is átültették az ismert követelményt: a termelés a piackutatásánál kezdődik. Magyar László Izotópos talajnedvesség-mérés az miöldön A csapadékszegény tél után az évszázad legmelegebb májusa szikkasztja a határt: az ország nagyobb részén már erősen szomjaznak a kultúrnövények; főleg a frissen kikelt, zsenge kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és egyes kertészeti kultúrák fejlődése lassult le. Az ország 28 öntözőgazdaságát egyesítő Tiszaföldvári Mező- gazdasági Vízgazdálkodási és Meliorációs Társaság — a Mezővíz —, amely izotópos vizsgálatai szerint a hét elején a besenyszögi Lenin Tsz lucernatábláin negyven, a jászkiséri Lenin Tsz legelőin 45, a nagyrévi Tiszazug Tsz borsótábláján 44 milliméter volt a csapadékhiány. A kunszentmártoni Körösmenti Tsz határában még ennél is nagyobb vízhiányt regisztráltak a műszerek. E jelzések alapján egyre több gazdaságban kapcsolják be az öntözőberendezéseket. A társasághoz tartozó 18 ezer hektár öntözhető területből eddig 1600 hektár búza, több ezer hektár legelő, lucerna, zöldségféle, kukorica, cukorrépa, burgonya kapott mesterséges csapadékot. A me- zőhéki Táncsics Tsz-ben a nyolcszáz hektár búzán kívül a kukoricára is legalább ötven-hatvan milliméter csapadékot juttatnak. Felkészült a gazdaság a cukorrépa öntözésére is, mivel az elmúlt évek tanulsága szerint ezzel tonnákkal növelhető a hektáronkénti hozama. Éjjelnappal működnek az öntöző- berendezések a tiszaföldvári Lenin, a cibakházi Vörös Csillag, a besenyszögi Lenin Tsz határában is. A Mezővíz Társaság tagszövetkezeteinek terve szerint a nyári aszályos időszakban együttesen 15—16 ezer hektárra juttatnak mesterséges csapadékot. A legnagyobb arányban a Tisza II. vízlépcső öntözőrendszeréhez tartozó Szolnok, Csongrád és Békés megyében levő gazdaságok élnek az öntözés lehetőségével.
