Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek f N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. ÁPRILIS 19., KEDD Ara: 1,40 forint xxxvni. ÉVFOLYAM, 91. SZÄM A magyar nyelv hete Megnyitó ünnepség Székesfehérváron Huszonöt éves a békési vízitársulat Az ember és a víz kapcsolatát évszázadok óta az éltető vízért folyó és a vizek kártételei elleni küzdelem jellemzi. Az ember mindent elkövet, hogy vizet biztosítson magának, akkor, amikor vízműrendszereket épit, vagy amikor víztározó és átvezető művekkel megteremti a mezőgazdaság öntöző rendszereit, vagy komplex meliorációs munkákkal növeli a föld termőképességét. Ugyanakkor küzdelmet, kemény helytállást követel, amikor árvizek, belvizek vagy víz- szennyezés formájában az embert és javait fenyegeti. E gondolatokkal kezdődött tegnap, hétfő délután Békésen, a városi pártbizottság nagytermében a Körös—Berettyó Vízgazdálkodási Társulat fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepség. A jelenlevőket Lázár Lajos, a vízitársulat intéző bizottságának elnöke köszöntötte, ott voltak a megye, a város párt-, állami és társadalmi szerveinek, a felügyeleti szervek képviselői. Az 1-es számú általános iskola énekkarának rövid műsorát követően dr. Csevár Antal, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Szólt arról, hogy hazánkban a társulati mozgalom nem új keletű, nagy Hétfőn a SZOT székházéban nemzetközi tanácskozás kezdődött a szakszervezetek munkavédelmi sajtópropagandájáról. A tanácskozáson múltra tekint vissza. Jogi feltételeit már 1807-ben törvénycikk szabályozta. Az országban az első vízszabályozó társulat 1810-ben alakult, majd röviddel ezután Békés megyében is megalakult az első, a Körös Szabályozási Társulat névvel. A Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat jogelődje 1958. április 18-án alakult mintegy 4300 hektár működési területtel. Ezt követően több vízitársulat alakult megyeszerte, s ezek többszöri összevonásával alakult ki a mai békési társulat, mely több mint 190 ezer hektár területen működik, s 59 tagból áll. Az elmúlt negyedszázadban a társulat jelentős részt vállalt a megye meliorációs munkálataiból. Bényei Gábor, a vízgazdálkodási társulat igazgatója az elmúlt évi munkát tekintette át, az elképzeléseket, a jövő feladatait vázolta, elemezte. Mint mondotta, jól felkészült szakembergárdával, korszerű gépekkel valósítják meg célkitűzéseiket, egyre jobb minőségben. Az ünnepség végén a munkában élenjáróknak az OVH főosztályvezetője és a vízgazdálkodási társulat igazgatója kitüntetést nyújtott át. — száz európai szocialista országok szakszervezeti központjainak a sajtótájékoztatással foglalkozó vezető munkatársai vesznek részt. Hétfőn Székesfehérváron megnyitották az idei magyar nyelv hetét. A sorrendben már tizenhetedik alkalommal megrendezett nyelvhét megnyitó ünnepségén Závo- di Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke méltatta a programsorozat jelentőségét. Ezt követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepi beszédében kiemelte: — Nyelvűnk, nemzeti létünk e fontos feltétele féltett kincsünk, s a féltett kincset mindenkinek kötelessége védeni, ápolni, művelni — hangsúlyozta, majd így folytatta: — Mindazoknak, akik gondolataikat, a vezető testületek határozatait, döntéseit szóban vagy írásban közlik, kötelességük, hogy helyesen, jól beszéljenek magyarul, mondandójukat mindenki számára érthetően, tömören fejezzék ki. A hibás nyelvezet ugyanis a legszebb gondolat befogadását is megnehezíti. Nem Átadták a gyulai várjátékok nivódijait A tavalyi gyulai várjátékok legsikeresebb produkciói közreműködőinek hétfőn a Nemzeti Színházban adták át a Művelődési Minisztérium nívódíjait. Elismerésben részesültek a Ko- dály-est előadói közül Berkes János, Kodályné Pécze- ly Sarolta, Kocsmáros Péter, Korondy György, Melis György, Szabó Anita és Takács Tamara énekesek, Oberfrank Géza és Strausz Kálmán karmesterek, Schäf- fer Judit és Vágvölgyi Ilona jelmeztervezők, Banovich mindegy, hogy az, aki beszél, vagy írásban fejti ki a véleményét, érthetően teszi-e azt vagy sem. Az „írástudók” felelőssége mindazokra vonatkozik, akiket munkakörük, megbízatásuk arra kötelez, hogy előadásokat tartsanak, nyilatkozzanak, vagy éppen csak beszéljenek az állampolgárokkal. Nemcsak a hazánkban élő tizenegy- millió ember által beszélt nyelvet ápoljuk, hanem gondolnunk kell a határainkon túl élő magyarul beszélőkre és gondolkodókra is. Értelmetlen a mostanában igen elterjedt személytelenség, a feltételes mód gyakori használata, s az erőszakos szócsinálások divatja. Az idegen és jövevényszavak közül csak azoknak van helye’ a nyelvünkben, amelyek jól beilleszthetők szerkezetébe. Sarlós István beszéde után Grétsy László kandidátus Nyelvünk a tudomány, a termelés, a közélet szolgálatában címmel tartott előadást. Tamás díszlettervező, Novák Ferenc koreográfus és Sik Ferenc rendező. Székely János Vak Béla király című drámájának színre állítói közül nívódíjat kapott Gáspár Sándor, Gáspár Tibor, Gáti Oszkár, Hernádi Judit, Horváth László, Kern András, Lukács Sándor, Mádi Szabó Gábor, Tahi Tóth László, Velenczey . István színművészek, Jánoskuti Márta jelmeztervező, Fehér Miklós díszlettervező és Marton László rendező. Nemzetközi tanácskozás Fotó: Gál Edit Csárdaszállási ovisok Véget értek az elődöntők A mezőgazdasági nagyüzemek szocialista brigádjainak a helybeli pedagógusok, a szakmai-gazdasági vezetés, a politikai kérdésekből a tsz pártvezetősége segített a felkészülésben a közművelődési vetélkedőkre, s a versengésben a kollektívákkal együtt izgultak a gazdasági vezetők is. Április 17-én befejeződtek a tsz-szövetség területén meghirdetett szocialista brigádok közművelődési vetélkedőinek elődöntői Békés megyében. A versenysorozatba 186 brigád nevezett be, s a 22 elődöntőn mintegy 800-an vettek részt. A témakörök azonosak a művelődési centrumok által meghirdetett vetélkedőrendszerrel, így tehát aktuális kül- és belpolitikai kérdésekre válaszoltak a versenyzők, az irodalmi témakörben Móricz Zsig- mond és Kolozsvári Grand- pierre Emil novelláiból hangzottak el kérdések. A szakmai területről a magyar mezőgazdaság hetilapjainak megadott számaiból készültek a brigádtagok. Egyetemes és magyar történelmi kérdésekkel vagy Kecskeméttel, illetve Egerrel kapcsolatos válaszokat várt a zsűri az elődöntőkön. Ezzel még nem fejeződött be a versenysorozat, hiszen április 23-án Gyomaendrő- dön, április 24-én és 30-án Békéscsabán három középdöntőben mérik össze tudásukat a legjobbak. Ezt követi majd a május 7-i békéscsabai döntő, ahol a benevezett 186 brigád közül 9 kollektíva méri össze felkészültségét, verseng a helyezésekért. A közművelődési vetélkedő nyertesei végezetül pénzjutalmat kapnak a szervező szövetségtől és a termelő- szövetkezettől, amelynek képviseletében indulnak. Ettől az évtől kezdődően pedig a termelőszövetkezetek szocialista brigádjai is bekapcsolódnak a művelődési központok által szervezett vetélkedősorozatba. — számadó — A Kőbányai Sörgyár és a tótkomlósi Haladás Tsz közös beruházásában mintegy 20 millió forintos költséggel valósult meg a közös gazdaság sörpalackozója. A palackozót március 30-án helyezték üzembe, mintegy 30-an dolgoznak itt, s naponta 50 ezer üveg kőbányai világos sört palackoznak . Fotó: Szekeres András II varsói gettó hősei A varsói Nagyszínházban az elmúlt na- pokbap ünnepi nagygyűléssel nyitották meg a nemzeti megemlékezés hónapjának rendezvényeit. Az idei ünnepségek keretében megemlékeznek a varsói gettófelkelés negyvenedik évfordulójáról is. Ebből az alkalomból a lengyel főváros egyik katolikus templomában misét tartottak, amelyen Glemp bíboros érsek mondott szentbeszédet. Az istentiszteleten részt vettek a lengyelországi izraelita közösség képviselői is. A gettófelkelés 40. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát hívtak össze Varsóban. A konferencián 25 ország 120 tudósa a nácizmus népirtásával foglalkozott. A fasiszta hóhérok 1939-ben, nem sokkal Lengyelország lerohanása után elrendelték, hogy az ország zsidó lakossága köteles gettókba költözni. 1940 novemberében megtiltották, hogy a gettó lakói elhagyják lakóhelyüket. A legnagyobb gettó a varsói volt, ahol ebben az időben 460 ezer ember zsúfolódott össze, embertelen körülmények között. (Hasonló viszonyok uralkodtak természetesen a többi város gettóiban is.) Éhség, járványok pusztították a szerencsétleneket. Ehhez járultak a náci hóhérok vadállati kegyetlenkedései. Aztán hamarosan megindultak a, transzportok Auschwitz, Treblinka és a többi haláltábor gázkamrái felé. 1943. április 19-én, a gettófelkelés napján a feljegyzések szerint már csak mintegy 40—50 ezer csontig lesoványodott, halálra szánt ember élt a gettó falai között. Himmler ekkor adott parancsot, hogy martalócai hatoljanak be a gettóba, rombolják le, és megmaradt lakóit szállítsák a megsemmisítő táborokba. A tábor fiataljai azonban felkészültek: a maguk készítette, és a lengyel ellenállási mozgalomtól kapott fegyverekkel szembeszálltak a támadókkal. „A hősiesen küzdő gettólakók a végsőkig védtek minden egyes állást, a romok és égő házak között” — írja e példátlan küzdelemről a PAP lengyel hírügynökség. A felkelés vezetői május 8-án elestek a harcban, s ezután megszakadt a kapcsolat a felkelők egyes csoportjai között. Ennek ellenére még sokáig folytatták az egyenlőtlen küzdelmet, s tömegével semmisítettek meg hitlerista katonákat és tiszteket. A felkelés idején a lengyel ellenállók mindvégig támogatták a gettó lakóit. Amikor az ellenség sokszoros túlereje már lehetetlenné tette az ellenállást, a lengyel földalatti mozgalom megszervezte a megmaradt zsidó harcosok evakuálását. A felkelők egy része csatlakozhatott a partizánokhoz, hogy velük együtt harcoljon tovább. A gettó a harcok alatt teljesen megsemmisült. A varsói felkeléssel egyidejűleg több más gettóban és táborban is (Chestochowa, Bedzin, Bialystok, Tarnow, Treblinka) fegyvert fogtak a fiatalok, s mindenütt támogatást kaptak a lengyel ellenállási mozgalomtól. S bár a veszteségek óriásiak voltak, ezekből a gettókból lényegesen több ember szabadult élve, mint azokból, ahol nem vették fel a harcot. A varsói felkelés a gettólázadások történetében a legnagyobb arányú volt. A példátlan bátorsággal vívott harc az emberi méltóságért folyt, és a felkelés najaja, április 19. a lengyel történelem legtragikusabb, de egyben az egyik leghősiesebb napjává vált. Gáti István NSZN-beli iparvállalatok anyagvizsgáló berendezései Tizennyolc NSZK-beli ipar- vállalat mutatja be ipari anyagvizsgáló berendezéseit a tegnap kezdődött és április 21-ig nyitva tartó Testex- po ’83 szakkiállításon. A rendezvénynek a kőbányai vásárváros 25-ös pavilonja ad otthont. A kiállítást előadássorozat is kíséri, amelyen az NSZK-beli szakemberek az ipari termékek mihőségét javító vizsgálati módszereket ismertetik és legújabb kísérleteikről is számot adnak. A kiállítás megnyitóján a Gépipari Tudományos Egyesület vézetői — mint az esemény szervezői — elmondták : gépiparunk versenyképességének egyik feltétele a gyártmányok minőségének rendszeres és pontos ellenőrzése, már az alapanyagok műszeres vizsgálatától kezdve. A gyártmányok nagyobb részét úgynevezett roncsolásmentes eljárással kell megvizsgálni. Ehhez szükségesek a modern ultrahangos vagy röntgenkészülékek. A most kiállító NSZK-beli cégek Európa legrangosabb, ilyen műszereket előállító vállalatai.
