Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-19 / 91. szám

1983. április 19., kedd NÉPÚJSÁG Ülést tart a Varsói Szerződés Magyar napok Párizsban katonai tanácsa . A Román Szocialista Köz­társaság fővárosában, Bu­karestben tartja soron kö­vetkező ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek ka­tonai tanácsa. Az április utolsó harmadában sorra ke­rülő ülésen a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének és honvédelmi miniszteri bi­zottságának 1983. évi prágai ülésein hozott határozatok szellemében megvizsgálják az egyesített fegyveres erők mindennapi tevékenységé­nek néhány kérdését. Madridi találkozó A döntés határán Nehéz az olvasók figyel­mét ébren tartani a madridi Európa-értekezlet iránt. Har­madik éve üléseznek har­minchárom európai és a két észak-amerikai kormány küldöttei, vitájuk nem egy­szerű, az eredmény máig is kétséges, mi több — három­esélyes. Voltaképpen két eltérő társadalmi rendszerhez tar­tozó államok eszmei-politikai küzdelmének, egyben szük­ségszerű egymásra utaltsági érzetének is terepe ez a ta­lálkozó. Feladata a nyolc esztendővel ezelőtt Helsinki­ben aláírt — a politikai, a gazdasági, a kulturális, a humanitárius együttműkö­dést elősegítő — okmány ed­digi végrehajtásának föl­mérése, ennek alapján a to­vábblépés lehetőségeinek a kutatása, új megállapodások kötése. Mint 1975-ben, ma is vannak kelet—nyugati ér­dekellentétek, ugyanúgy ösz- szekötő kapcsok — de most a nemzetközi helyzet hűvö­sebb, feszültebb, s ez érző­dik Madridban: erősebben érvényesülnek a különbsé­gek és nehezebben, ami ösz- szeköt. Mit kívánnak a szocialista országok? Ök a hangsúlyt a gazdasági kapcsolatokra, a katonai enyhülésre helyezik, amely hosszú, nyugodt fej­lődési szakaszt biztosíthatna az egész földrésznek. Lénye­gében nincs ez ellen kifogá­suk a nyugat-európaiaknak sem, de az ő kívánságlistá­juk első helyén azok a téte­lek állnak, amelyeket emberi jogok néven foglalnak ösz- sze. Félreértés ne essék, a szocialista országok is ké­szek az emberi kapcsolatok továbbfejlesztéséről tár­gyalni, de a nyugatiaknak meglehetős hátsó gondolataik is vannak: fel szeretnék használni az idevágó intéz­kedéseket arra, hogy támo­gassák, élesszék Keleten a rendszer belső ellenzékét, olyan lépéseket erőszakolja­nak ki, amelyek ellentétesek egyes szocialista államok ha­gyományaival, belső rendjé­vel. Ezek a szándék- és ér­dekkülönbségek megmutat­koznak a madridi találkozón a beszédekben és javaslatok­ban. Maga a tény például, hogy Lengyelország belső ügyei szóba kerültek, ennek egyik jele. De éppen mert feszült a nemzetközi helyzet, és mert Nyugat-Európa tudja: lét­érdeke a béke megőrzése, Madridban megmutatkozik az érem másik oldala is, a tudat, hogy a földrész két fele között fent kell tartani az együttműködést. Mi sem bizonyítja ezt a felismerést jobban, mint hogy a tárgyaló- asztalon fekvő záródoku­mentum-tervezet szerzői semleges államok, köztük Ausztria, Jugoszlávia, Svéd­ország, Svájc. Ezt az ok­mányt, kijavított, a hosszú viták során csiszolódott vál­tozatát a szocialista küldött­ségek alapjában elfogadható­nak tartják. Hajlik efelé most már a nyugat-európai­ak nagy többsége is, de me­rev, hűvös az amerikai ma­gatartás. Az a szemlélet és politika, amely általában Washingtonban uralkodik, itt is megnyilvánul. Kér­dés: vajon mennyire érvé­nyesítik akaratukat Wa­shingtonnal szemben a nyu­gat-európaiak, akik minden atlanti érdekközösség és Amerika-barátság ellenére sem szeretnék, ha ez a talál­kozó kudarccal végződne. Most már a politikai szán­dékon múlik, lesz-e meg­állapodás Madridban, vagy sem. Március vége felé ta­vaszi szünetre mentek a küldöttségek, április 19-én, ma térnek vissza. Az ezt kö­vető hetekben dől el, meg­van-e az a bizonyos jószán­dék az atlantiakban, érvé­nyesülnek-e Európa közös érdekei. Ha igen, úgy elfo­gadják a gyakorlatilag csak­nem kész, s a semlegesek ál­tal előterjesztett zárónyilat­kozatot. Megállapodnak olyan külön konferencia ösz- szehívásában, amely az euró­pai katonai szembenállást lenne hivatva csökkenteni, a kölcsönös bizalmat erősíteni. Elfogadnak más pontokat a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok erősíté­séről. Hadd hangsúlyozzuk, az érdekek kölcsönös figye­lembevételével. Sikertelen­ség esetén azonban vagy valami semmitmondó közle­mény aláírásával búcsúznak el egymástól, vagy folytató­dik a vég nélküli vita. Kár lenne, ha e két utóbbi vál­tozat valamelyike következ­ne be. Washingtonon múlik, hogy az első, a tartalmas és kiegyensúlyozott okmányé legyen a győzelem. Senki nem fizetne rá, aki valóban együttműködést akar. Tatár Imre Bruno Kreisky osztrák kancellár hétfőn a finn, a svéd, a jugoszláv, a ciprusi, valamint a San Marino-i kormányfőkkel közösen fel­hívást intézett a helsinki ok­mányt aláíró országok ál­lam- és kormányfőihez a madridi értekezlet mielőbbi sikeres befejezése érdeké­ben. A találkozó lezárásának elodázása azzal a veszéllyel járna, hogy a minimálisra apadna mindaz a pozitívum, amely az 1975-ös, Helsinki­ben kezdődött tárgyalásso­rozatot jellemezte, hangoz­tatja a hétfőn nyilvánosságra hozott felhívás. A kezdeményezést aláíró európai kormányfők a továb­biakban rámutatnak arra, hogy a finn fővárosban nyolc évvel ezelőtt aláírt doku­mentumot összes, eddig ta­pasztalt hiányosságai ellené­re is az aláíró államok kö­zötti kapcsolatok jövőbeni alapjának kellene tekinteni. A madridi tárgyalások há­rom éve alatt nem sikerült megteremteni azt az egysé­get, amely a jelentős enyhü­lési folyamat továbbviteléhez és fejlesztéséhez szükséges lenne. A közös felhívás alá­írói ezt látva attól tartanak, hogy a madridi találkozó to­vábbi elhúzódása már nem az eredeti célokat szolgálná. A Bécsben is közzétett nyilatkozat megfogalmazói hangot adtak szilárd meg­győződésüknek, mely szerint politikai elhatározás nélkül nem menthető meg a madri­di találkozó, egyszersmind az európai enyhülési folyamat. Kudarc esetén nemcsak az enyhülési politika, hanem az egész kontinens szempont­jából is kiszámíthatatlan fo­lyamatokkal kellene számol­ni — fejeződik be a hat eu­rópai semleges és el nem kö­telezett ország kormányfői­nek közös felhívása. Hétfőn délután a párizsi kereskedelmi és iparkamará­ban megnyitották a magyar gazdasági és műszaki napo­kat, amelyeket Lázár György és Pierre Mauroy miniszter- elnökök védnökségével Marjai József miniszterel­nök-helyettes és Edith Cres­son francia külkereskedelmi és idegenforgalmi miniszter elnökletével rendeznek. A napok keretében magyar szakemberek előadásokat tartanak gazdaságpolitikánk kérdéseiről s a magyar ipar­nak az új technológiák terén elért eredményeiről. A megnyitó ünnepségen részt vett a francia gazdasági élet számos vezető képviselő­je. Philippe Clément-nák, a párizsi kereskedelmi és ipar­kamara elnökének megnyitó szavai után Marjai József miniszterelnök-helyettes mondott beszédet. Rámuta­tott. hogy a magyar—francia gazdasági kapcsolatok gyor­sabb fejlődését eddig egymás jobb ismeretének hiánya is hátráltatta s a rendezvény*- sorozat éppen ezen kíván se­gíteni. Kölcsönösen keresni kell az utakat és módokat a kapcsolatok fejlesztésére. Ügy véli, ehhez mindkét ré­szen megvan az akarat. A világgazdaság most új kihí­vást intéz az országokhoz s a legtöbb lehetőség az együttműködésre az új tech­nológiák közös kidolgozásá­ban és alkalmazásában mu­tatkozik. Magyarországnak nincsenek különleges kíván­ságai, hanem az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alap­ján való együttműködésre törekszik, hangoztatta a kor­mány elnökhelyettese. Beck Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­kének, Henry Baquiasnak, a francia külgazdasági kap­csolatok vezérigazgatósága vezetőjének és Nyerges Já­nosnak, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályveze­tőjének felszólalásai után Medgyessy Péter pénzügymi­niszter-helyettes tartott elő­adást a vegyes kereskedelmi és iparvállalatok kérdéseiről. * * * Marjai József miniszterel­nök-helyettes hétfőn megbe­szélést folytatott Gabriel Ventéjol-lal, a francia gaz­dasági és szociális tanács el­nökével, majd Renaud de la Geniere-rel, a Banque de France kormányzójával. Dél­ben Jacques Sternnel, a Cii-Honeywell, a legnagyobb francia elektronikai vállalat elnök-vezérigazgatójával és vezető munkatársaival tár­gyalt. Délután Marjai József Edith Cresson miniszternél tett látogatást. A két ország közötti kereskedelem idősze­rű kérdéseit tárgyalták meg s megállapodtak a további te­endőkben. Bomba robbant a bejrúti amerikai nagykövetségen Nagy erejű bomba robbant hétfőn a déli órákban az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségénél, amelyért az iszlám szent háború elne­vezésű illegális szervezet vál­lalja a felelősséget. Az áldozatok többsége a követséget védő biztonsági személyzet tagjai, vízumkérő libanoni állampolgárok, va­lamint a környéken közleke­dő járókelők, autósok közül került ki. öt amerikai ten­gerészgyalogos holttestét ta­lálták meg. A hétszintes épület keleti szárnya összeomlott és a többi része is súlyosan meg­rongálódott, a robbanás nagy tüzet okozott. A bejrúti fa- langista rádió jelentése sze­rint a kamikaze-akció úgy zajlott le, hogy egy diplomá­ciai rendszámú, 150 kiló rob­banóanyagot tartalmazó gép­kocsi vezetője nagy sebesség­gel behajtott a követség ka­puján. Amin Gemajel libanoni el­nök utasítására a hadsereg és a rendőrség körülzárta a merénylet térségét és azon­nali vizsgálatot indított. A robbanást követően ameri­kai hadihajók jelentek meg a tengerparton álló követsé- gi épülettel szemben. Reagan amerikai elnök a bejrúti amerikai nagykövet­ségen történt robbanás híré­re azonnal összehívta nem­zetbiztonsági tanácsát a Fe­hér Házba. Robert Dillon, a bejrúti amerikai nagykövet mintegy fél órával a robbanás után telefonon arról tájékoztatta a külügyminisztériumot, hogy a robbanás következtében sem ő, sem közvetlen mun­katársai nem sérültek meg. Philip Habib és Morris Dra- per amerikai különmegbízot- tak a robbanás idején nem tartózkodtak az épületben, amelynek konzuli osztálya Dillon szerint „teljesen meg­semmisült”. A mentési munkálatok elő­rehaladtával óráról órára növekszik a nagykövetség el­len elkövetett bombamerény­let áldozatainak száma. Kór­házi adatok szerint a késő délutáni órákig negyven ha­lottat és száz sebesültet szállítottak el a robbanás színhelyéről. A korábbi hírekkel ellen­tétben Robert Dillon ameri­kai nagykövet is az épület­ben tartózkodott, de sértet­lenül úszta meg a merényle­tet. A Bejrútban időző Phi­lip Habib amerikai külön­megbízott és helyettese, Mor­ris Draper a nagykövetségtől távol folytatta tárgyalásait. Az áldozatok egy részét a tengerbe hajította a robba­nás ereje. A robbanás súlyos károkat okozott a környező épületekben és sok gépko­csi is kiégett, elpusztult. A hétszintes épület középső része összeomlott, az áldozatok száma becslések szerint eléri a negyvenet (Teiefotó) Az ETA haláliistája Az ETA baszk terrorszervezet több spanyol politikus meg­gyilkolására készült. Ez derült ki azokból a rendőrség által le­foglalt dokumentumokból, ame­lyek között megtalálták a ki­végzendők névsorát is. Az ETA halállistáján szere­pelt — többek között — Fernan­do Ledesma igazságügyminisz­ter, Luis Usera, a Hispano— Americano Bank elnöke és több más ismert közéleti személyi­ség. A rendőrség Diego Prado el­rabolt gyáriparos után kutatva talált rá az ETA „madridi kom­mandójának** egyik rejtekhelyé­re. Az értékes dokumentumok mellett nagy mennyiségű fegy­vert és robbanóanyagot is le­foglaltak a hatóságok. A terrorizmusról nyilatkozott a Diario—16 című napilap va­sárnapi számában Jósé Barrio- nuevo spanyol belügyminiszter. Egyebek között hangsúlyozta, hogy először azt a pénzügyi, tá­mogató bázist kell felszámolni, amelyre az ETA épül. HÍREK HÍREK HÍREK MA: EMMA NAPJA A Nap kél 5.49 — nyugszik 19.38 órakor A Hold kél 10.08 — nyugszik 1.39 órakor ÉVFORDULÓ Százhuszonöt évvel ez­előtt, 1858. április 19-én szü­letett, és 79 éves korában, 1937-ben halt meg Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi professzor, 1923- tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Illyés Gyula temetése Elhunyt nagy költőnk, Ily- lyés Gyula búcsúztatása áp­rilis 22-én 14 órakor lesz, végakaratának megfelelően, a farkasréti temetőben. A nagyközönség 13 órától ró- hatja le -kegyeletét. — BÉKÉSCSABÁN a TIT Értelmiségi Klubjában ápri­lis 20-án, szerdán este 7 órakor dr. Hursán György igazgató, a TIT földtudomá­nyi szakosztályának alelnö- ke Csehszlovákiába, a Ma- gas-Tátrába kalauzolja el az érdeklődőket a TIT és az IBUSZ ország-világjárók baráti köre élménybeszá­moló sorozatának áprilisi második előadásán. — A KONDOROSI műve­lődési házban tegnap, hét­főn délután rendezték meg az ifjúsági bérleti hangver­seny Kórusmuzsika című előadását. A műsorban a bé­késcsabai Bartók Béla ve­gyes kar és a gyulai Erkel Ferenc vegyes kar mutatko­zott be. — TOKIÓI BALESET. A csodával határos módon menekült meg a haláltól az a tokiói diáklány, aki a ja­pán főváros metrójában a peronról leugrott a sínek közé egy ernyőért, s nem tudott visszamászni. Az ál­lomásra befutó vonat és a peron között 13 centiméte­res rés van. A lány félel­mében a falhoz tapadt, s csak a hátát súrolta a vo­nat. Ha egy kicsit is „tel- tebb” — már nem él. — ÁRVÁLTOZÁSI KÖZLE­MÉNY. Az üdítő italokat, szörpöket, ásvány- és szik­vizeket termelő és forgalma­zó vállalatok közlik, hogy a belföldi és import alap- anyagárak emelkedése, va­lamint a forgalmazási költ­ségek növekedése miatt áp­rilis 18-tól, hétfőtől a sza­badáras kategóriába tartozó üdítő italok fogyasztói ára átlag 10, az ásványvizeké és szikvizeké 7—10, a szörpöké 6,5 százalékkal emelkedik. A 2, illetve 2,5 decis .üdítő ita­lok például 30, a félliteres harmatvíz 20 fillérrel, a fél­literes málnaszörp 1,70-nel drágul. — KAZINCZY-VERSENY. Az idén is megrendezték a Kazinczy Ferencről elneve­zett szép magyar beszéd ver­seny helyi vetélkedőit, ame­lyeken sok ezer gimnazista, szakközépiskolás diák és szakmunkástanuló vesz részt. Az országos döntőt — április 22-től 24-ig — a hagyomá­nyoknak megfelelően az idén is Győrött rendezik meg 117 résztvevővel. — BETÖRÉS JERUZSÁ­LEMBEN. Betörők jártak a jeruzsálemi iszlám művészet intézetében, és 5 millió dol­lár értékű becses ritkaságot, régi órákat, könyveket, fest­ményeket raboltak el. A rendőrség szerint a betörők „műértők” voltak: a múze­um tárlóiból csak a legérté­kesebb darabokat emelték el. Hírügyeletünk telefonszáma: 27-360 Meleg idő Várható időjárás ma estig: át­menetileg többfelé megnövek­szik a felhőzet. Kisebb eső leg­följebb a Dunántúl déli és nyu­gati részén fordulhat elő. Nap­közben élénk, helyenként erős lesz a déli szél. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet nyugaton 5, 10, keleten 0, plusz 5 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 21 -fok között alakul. Távolabbi kilátások szerdától szombatig: meleg idő várható, nappali gomolyfelhő-képződés- ből elszórtan záporok kialakul­hatnak. A legalacsonyabb haj­nali hőmérséklet plusz 4, plusz 9 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 19, 24 fok között valószínű. Jelentős meny- nyiségű csapadék az ország te­rületének 10 százalékán várható. —- GYULÁN, az Erkel Fe­renc Művelődési Központ­ban április 19-én délután 4 órakor kezdődik a Bródy Imre Szabadegyetem közmű­velődési tagozatának foglal­kozása. Jenei Kálmán köz- művelődési felügyelő egy szarvasi bizottságnál tett ta­pasztalatcsere-látogatás ered­ményeiről számol be. — A MAGYAR NEMZETI BANK hitelmegállapodása. A Magyar Nemzeti Bank képviselői hétfőn 200 millió dollár összegű hitelmegálla­podást írtak alá Budapesten. A hitelt amerikai, arab, ja­pán, . NSZK-beli és osztrák bankok által vezetett, 19 pénzintézetből álló bank- konzorcium nyújtja. A hi­telt a szerződés aláírásától számított három év múlva kell egy összegben visszafi­zetni. — A BÉKÉS MEGYEI uta­kon az elmúlt évben a leg­kevesebb baleset március­ban történt, a legtöbb pedig augusztusban. A balesetek növekvő számánál kimutat­ható az alkoholfogyasztás, er­re az összes baleset 24 szá­zaléka utal. — BÉKÉSCSABÁN az ifjú­sági és úttörőházban április 21-én, csütörtökön este 7 órakor kezdődik a bemutató klubmozi újabb vetítése. Gazdag Gyula: Elveszett il­lúziók című színes magyar filmjének főbb szerepeit Má­té Gábor, Udvaros Dorottya, Robert East, Boguslaw Lin­da, Margittai Ági és Béres Ilona alakítják. — KÖZÜTI INFORMÁCIÓ. Murony belterületén, a mu- ronyi bekötő út 0—430 kilo­méterszelvényében levő vasúti átjáró átépítése miatt április 19-én 12—13 óra kö­zött teljes, illetve részleges útlezárás lesz. A forgalom- elterelés a Békés—Kondoros összekötő úton és a Mező- berény—Békéscsaba összekö­tő út egy szakaszán keresz­tül történik. A forgalmat te­relőőrök irányítják. VALUTAÁRFOLYAMOK (BANKJEGY ES CSEKK) Érvényben i»83. Április i»-töl vételi eladási árf. 100 egys. Pénznem forintban Angol font 6240,46 6626,46 Ausztrál dollár 3499,70 3716,18 Belga frank 83,17 88,31 Dán korona 468,13 497,09 Finn márka (a) 744,94 791,02 Francia frank 555,37 589,73 Görög drachma (b) 46,13 48,99 Hollandi forint 1471*15 1562,15 Japán yen (1000) 169,79 180,29 Jugoszláv dinár (a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3273,27 3475,74 Kuvaiti dinár 13 787,27 14 640,09 Norvég korona 564,38 599,30 NSZK-márka 1664,29 1767,23 Olasz líra (1000) 27,98 29,72 Osztrák Schilling 236,52 251,16 Portugál escudo 41,37 43,93 Spanyol peseta 29,72 31,56 Svájci frank 1954,30 2075,18 Svéd korona (a) 539,28 572,64 USA-dollár 4037,58 4287,32 (a) vásárolható legmagasabb bankjegycím­let: 100-as. (b) vásárolható legmagasabb bankjegycím­let: 500-as. Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfele­lően vannak érvényben.

Next

/
Thumbnails
Contents