Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-14 / 87. szám
NÉPÚJSÁG 1983. április 14,, csütörtök flz Alkotó Ifjúság pályázat kiállítása a Volánnál Koszorúzások a vasasszakszervezetek jubileumán (Tudósitónktól) Évek óta hagyomány a Volán 8. sz. Vállalatnál a kétévenként megrendezendő Alkotó Ifjúság Pályázat kiállítás. A fiatalok kezdeményezéseinek, jó ötleteinek megvalósított eszközei, illetve munkadarabjai kerültek most kiállításra Békéscsabán. A vállalat szakembereiből álló zsűri különböző szempontok alapján értékelte a benyújtott újításokat, ötletek gazdaságosságát, költségét és felhasználhatóságát. A napokban megnyílt kiállításon 20 műszaki és 5 egyéb kategória szerepelt, melyekből három díjat és a vele járó pénzjutalmat a műszaki kategóriában kaptak a fiatalok, egyéb kategóriában pedig két díjat osztottak ki. Pomázi László, a vállalat főmérnöke hangsúlyozta: örvendetes ez a nagyarányú részvétel, hiszen a kiállítás elsődleges célja, hogy népszerűsítsék a fiatalok alkotásait, az újításokat, amelyek nagy segítséget adnak munkájukhoz, és segítik a vállalat eredményességét is. Még talán annyi ide kívánkozik: a kiállított pályaművekből . három újítás szerepelt a városi alkotó kiállításon is. Ebből kettő az Alkotó Ifjúság Egyesülés adattárába került, ami any- nyit jelent: ha valamely vállalat hasznosítani akarja, illetve szeretné a saját területén alkalmazni valamelyik kiválasztott újítást, akkor itt megtalálja a műszaki leírással együtt. Kép, szöveg: Bikfalvi Ferenc A vasasszakszervezet szövetséggé alakulásának 80. évfordulója alkalmából tegnap az óbudai lakótelepen a szakszervezet elnöksége nevében megkoszorúzták a Teszársz utcai emléktáblát. A VII. kerületi Nefelejcs utca és Peterdy utca sarkán levő Teszársz Károly-emlék- táblánál is megemlékeztek a szakszervezet első elnökéről, és a 80 éves egységes vasasmozgalomról. A Normafánál levő vasas nyugdíjas üdülőben koszorúzási ünnepséget tartottak Háhner József volt szakszefvezeti elnök emléktáblájánál. Koszorút helyeztek el Teszársz Károly Mező Imre úti temetőben levő síremlékénél és a Vasas Művészegyüttes és Ifjúsági Ház előcsarnokában levő domborműnél. A vasasszakszervezet központi vezetősége a jövő héten ünnepi ülést szervez a jubileum alkalmából. MHSZ-testületi ülés Békésen Az újjáalakult tanácsadó testület a napokban tartotta meg első ülését Békésen. Az MHSZ városi vezetőségének székházában rendezett tanácskozáson Drienszky Márton, az MHSZ városi titkára az 1982. évi programok végrehajtását értékelte. Elmondta, hogy az MHSZ városi vezetősége és a klubok az elmúlt évben meghatározott feladatokat alapvetően teljesítették. A lövészversenyeken 14 ezer 500-an, míg az összetett honvédelmi versenyen több, mint 6 ezren vettek részt. A „Nekem szülőhazám” vetélkedő kellőképpen elősegítette a résztvevők értelmi és érzelmi nevelését is. A következő napirendi pontban a testületi tagok a városi vezetőség idei fel- adattervét vitatták meg. A közös tennivalók jobb, színvonalasabb végrehajtását, és az együttműködés javítását hangsúlyozták a felszólalók. Magyar statisztikai zsebkönyv, 1982 Békéscsabán ülésezik a mozgássérültek egyesülete A kiállítás egy részlete A mozgássérült emberek érdekeinek védelmére, gondjainak enyhítésére országos szervezetté alakult a mozgássérültek egyesülete. A békéscsabai városi egyesület dr. Ácsai Pál elnökletével április 16-án, szombaton délelőtt 9 órától rendezi közgyűlését Békéscsabán, a II. kerületi MSZMP-székházban, az Irányi utca 4—6. szám alatt. A találkozó alkalmával számol be az elnök az elmúlt évi tevékenységről és a költségvetés alakulásáról. Ezúttal fogadja el a tagság az 1983. évi munkaprogramot és tervet, hallgatják meg az ellenőrző bizottság beszámolóját, módosítják az egyesület alapszabályát. A közgyűlés feladata lesz a személyi változások eldöntése, az új tisztségviselők és az országos küldöttértekezletre indulók megválasztása. Az egyesület olyan színteret választott az esemény megrendezésére, ahová kerekes székkel és tolókocsival is be tudnak jutni a mozgássérültek. E hagyományossá vált kiadvány évről évre elsőként ad részletesebben számot gazdasági és társadalmi életünk előző évi fejlődéséről, helyzetéről. A Statisztikai Kiadó Vállalat idén is felszabadulásunk" évfordulójára jelentette meg 40 000 példányban, a magyar könyvkiadásban rekordnak számító másfél hónapos átfutási idő alatt. A zsebkönyv első kiadása — az 1931—32-es évek adatanyagának közreadásával — 1933-ban jelent meg, és a sorozat egészen 1948-ig folyamatos volt. Hosszabb kényszerszünet után a soron következő 16. kötet csak 1956-ban jelenhetett meg, azóta viszont kiadása töretlen. Mind tartalmában, mind kivitelében sokat fejlődött az évek során, és az iránta megnyilvánuló kereslet jelentős példányszámemelést tett szükségessé. A kis alakú könyvecske 240 oldalon, számos színes ábrával és grafikonnal szemléltetve adja közre a legfrissebb, 1982. évi adatokat. Részletesen beszámol a népességről, a családokról, a foglalkoztatottságról, a jövedelmekről és a fogyasztói árakról. A lakásépítés és lakásállomány adatait a legutóbbi népszámlálásból nyert információk teszik gazdagabbá. Megismerhetők a zsebkönyvből az egészségügy, az oktatás és a közművelődés helyzetét jellemző mutatók. A népgazdaság és az egyes ágazatok tevékenységének,eredményeinek szokásosan bőséges ismertetése során külön fejezet foglalkozik az energiagazdálkodással. A fontosabb termékek termelési, export- és importadatait a külgazdasági egyensúly változását tükröző számok követik. Üjdonság, hogy helyet kapott a kötetben néhány, az új típusú gazdasági szervezetekre vonatkozó információ is. A zsebkönyvben szereplő nemzetközi adatok (a világ népessége, a legfontosabb cikkek termelése, az inflációs ráták országonként stb.) megkönnyítik a világgazdaság főbb folyamatainak megismerését. A kiadvány rövidesen megjelenő angol, német, illetve orosz nyelvű változata a külföldi kapcsolatok ápolásának, az objektív tájékoztatásnak hasznos eszköze. Pályázat Korszerű táplálkozásról az egészségnevelési délutánon iskolaszövetkezeteknek A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége az Országos Tanács Ifjúsági Bizottságának kezdeményezésére meghirdeti a „Legjobb iskolai szövetkezeti csoport” címért folyó versenyét. Ehhez az országos felhíváshoz Békés megye is csatlakozik, a MÉSZÖV elnöksége és ifjúsági bizottsága, a HNF és más szervek, tömegszervezetek egyetértésében. A Verseny feltételei: Részt vehetnek mindazok az általános és középiskolai szövetkezeti csoportok, amelyek legalább egy éve működnek, illetve az 1982/83. tanévben működtek, s a gazdálkodási tevékenységet is zömmel diákfiatalok végzik. A részvétel pályázat útján lehetséges, s ezt június 30-ig, az iskolaszövetkezeti évzáró tagértekezletet követően kell benyújtani két példányban a MÉSZÖV általános titkárságához. A MESZÖV-Ök a megyei tanácsok művelődési osztályával, a KISZ-szel, az úttörőelnökséggel egyeztetve a legjobbnak ítélt általános iskolai, valamint középiskolai szövetkezeti csoportok munkáit véleményezve, július 30-ig megküldik — egy példányban — a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Szövetkezetpolitikai Főosztályának. Egyébként a művek elkészítésének szempontjairól, az elbírálásról és a díjazásról a pályázati felhívásban lehet olvasni részletesebben. A békéscsabai barnevál, a tejüzem és az üdítőipari vállalat termékeiből rendeztek bemutatót a Békés megyei Tanács előcsarnokában az egészségnevelési délutánon, április 13-án, Mielőtt azonban a résztvevők megkóstolhatták volna az ízletes ételeket és italokat, dr. Libor János megyei diebetikus szakfőorvos tartott előadást a helyes táplálkozásról. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy ma már egyre többen érdeklődnek a korszerű élelmek iránt, és fogyasztanak olyan ételeket, amelyek összetételükben nem késztetik a szervezetet az egészségre káros folyámatokra, elhízásra. De még mindig nem elegen fogyasztunk ilyen ételeket, amihez az is hozzájárul, hogy ezek a termékek drágábbak, mint a magyar étkezésben hagyományos étkezési anyagok. Ezenkívül a konyhatechnika, és ezeknek a termékeknek a széles körben való megismertetése kívánnivalókat hagy maga után. Holott erre kettős az igény, egyszer a gyógyélelmezésben és a kórházakon kívüli betegtáplálkozásban, másodszor pedig az egészséges emberek között is egyre, többen igénylik a korszerű, nem is minden esetben diétás készítményeket. Ezek a fórumok alkalmasak arra, hogy az emberek megismerjék az egészséget kímélő, vagy megőrző táplálékokat. Legközelebb május 28-án, a szeghalmi ÁFÉSZ tervez hasonló bemutatót és előadást. — sz. j. — Meg is kóstolhatták a korszerű termékeket a vendégek az egészségnevelési délutánon, majd ezután két, az étkezéssel kapcsolatos filmet mutattak be Fotó: Fazekas László Klaiikó Mátyás 1923-1983 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Klau- kó Mátyás elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának volt tagja, országgyűlési képviselő, Békés megye Tanácsának nyugalmazott elnöke április 13-án, szerdán elhunyt. Temetése április 18-án, hétfőn 14 órakor lesz Békéscsabán a vasúti temetőben. A barátok, harcostársak, volt munkatársak 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, AZ MSZMP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGA, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE, AZ MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA, BÉKÉS MEGYE TANÁCSA Megdöbbentő volt a hír: Klaukó Mátyás meghalt. Több éve beteg volt. de látva őt. amint nyugdíjasként is aktívan részt vett a közéletben. reménykedtünk, hogy szervezete legyőzi a betegséget. Most mégis gyászoljuk az elkötelezett kommunistát, a megyéért évtizedeken át dolgozó vezetőt, az elvtársat, a barátot. Nincs a megyének olyan települése, ahol ne ismerték, tisztelték volna, ahol ne tudta volna magát megértetni az emberekkel, akik sorsának javítására tette fel életét. Klaukó Mátyás 1923-ban szegény földműves család tagjaként született Tótkomlóson. A felszabadulás előtt kubikosként dolgozott. 1929-ben került kapcsolatba a munkásmozgalommal, amikor szülőfalujában a munkásotthon ifjúsági tagozatának lett a tagja. A munkásotthonon belül többen az illegális kommunista párt tagjai voltak, s ő rendszeresen részt vett összejöveteleiken. Politikai vitaesteket hallgatott, plakátokat, röpiratokat terjesztett. 1940-től a Mezőhe- gyesi Cukorgyárban dolgozott,'ahol részt vett a bérkövetelési sztrájkban. A sztrájk eredményesen zárult, teljesítették a munkások bérkövetelését, de a megtorlás sem maradt el. A szervezőket, köztük őt is azonnali hatály- lyal elbocsátották. Ezt követően mint kubikos, részesarató, sommás munkás dolgozott. A megye felszabadulása után, 1944-ben Tótkomlóson szervezője volt a földmunkás és az ifjúsági szervezetnek, majd a pártnak, amelynek titkára is volt. Ezután Szarvason dolgozott, 1950-től 1952-ig pártfőiskolán tanult. Ennek elvégzése után a megyei pártbizottság másodtitkára 1956-ig. Az ellenforradalom után — amelynek leverésében részt vett — a párt újjászervezésén fáradozott, először mint az MSZMP megyei ideiglenes intéző bizottságának elnöke. Azokban a nehéz időkben szinte éjt nappallá téve járta a megyét, hitet, erőt öntve az emberekbe. Döntő érdemeket szerzett abban, hogy rövid idő alatt normalizálódott az élet, megerősödött a párt. Az újjászervezett MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára volt 1966-ig. Erre az időszakra esett többek között a mezőgazdaság szocialista átszervezése, amelynek tevékeny részese volt. Az ő munkájának is eredménye, hogy a termelőszövetkezetek gyorsan megerősödtek és a megye mezőgazdasága a ma elismert szintre jutott. Munkásságának jelentős szakasza az 1966-tól 1979-ig terjedő idő, amikor a megyei tanács elnöke volt. E beosztásában sokat tett a városok, a községek fejlődéséért. Az MSZMP IX. kongresz- szusán a Központi Bizottság tagjává választották, majd a X. kongresszust követően a Központi Ellenőrző Bizottság tagja lett. 1958 óta, mint országgyűlési képviselő is sík- raszállt a megye fejlődéséért, a történelmi elmaradottság felszámolásáért. Betegsége miatt 1979-ben nyugdíjba vonult. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. Négy alkalommal kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát, majd a Magyar Szabadság Érdemrendet, a Szocialista Magyarországért kitüntetést és birtokosa a Munkás-Paraszt Hatalomért kitüntetésnek. A nyugdíjas idő számára nem a teljes kikapcsolódást jelentette, hisz a mozgalmi munkából soha nem lehet kikapcsolódni. Mint országgyűlési képviselő, a megyei párt- bizottság, a megyei tanács tagja -fáradhatatlanul tevékenykedett. Még a halála előtti napokban is a tenni- - valókat rendezgette. Megvalósítani már nem tudta őket, életével, elkötelezett munkásságával azonban maradandót alkotott. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Dz elsü: a Debreceni Vasútigazgatóság A vasúti személyszállításban elért eredményeivel a tizennégyezer embert foglalkoztató Debreceni Vasútigazgatóság nyerte a hat hazai vasútigazgatóság 1982. évi munkaversenyét. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, illetve a Vasutasok Szakszervezete Központi Vezetőségének ezért odaítélt vörös vándorzászlaját tegnap Debrecenben, az ez alkalomból rendezett ünnepségen adta át Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár, valamint Szeműk Béla, a Vasutasok Szak- szervezetének titkára Kulcsár Józsefnek, az igazgatóság vezetőjének és Volosi- novszki Jánosnak, a Vasutasok Szakszervezete területi titkárának. A Debreceni Vasútigazgatóság hat megyére kiterjedő tevékenységét a múlt évben az áruszállítás vonatkozásában a pontosság és a minőség javítása, a személyszállítás vonatkozásában pedig az utazás feltételeinek kulturáltabbá tétele jellemezte. .Mind a személy, mind pedig a tehervonatok pontosabban betartották a menetrendet. Az igazgatóság területén közlekedő szerelvények tavaly több, mint 37 millió utast, és 9 millió tonnával több árut szállítottak. Javult a vasút és a fuvaroztatók együttműködése is: tizenhét vállalattal kötött előszállítási szerződést, s ezek alapján elszállított mintegy 200 ezer tonna áru után 2,7 millió forint fuvardíj-visszatérítést fizettek a szállíttatóknak.
