Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

o 1983. április 14., csütörtök A KISZ-esek szerepe a fiatalság szabadidős tevékenységében A KISZ Központi Bizottsága 1980. júliusában állást foglalt az ifjúság szórakozásáról. Ebben többek között olvasható: „.. a, fiatalok életében a szórakozás fontos funkciót tölt be, segíti a társadalmi beilleszkedést, szolgálja az életkorra jellemző partnerkeresési, kikapcsolódási, pihenési és műve­lődési igények kielégítését; hozzájárul személyiségük kiala­kulásához ... A fiatalok körében népszerű szórakozási diva­tok, formák, ideológiai, magatartásformáló és művelődési mozzanatokat hordoznak. Hozzájárulnak a társadalmi érték­rend, az életmód és az ízlés kialakításához.” A megye községeit járva egymásnak ellentmondó vé­leményekkel találkozunk, ha a fiatalság szabad idejének értelmes eltöltéséről esik szó. Egységes képet nehéz arról alkotni, hogy milyenek is községeinkben a szórakozási, művelődési lehetőségek. A skála széles, talán túlságosan is az. Csupán egy dologban lehetünk biztosak: megfe­lelő támogatással, anyagi, er­kölcsi segítséggel, és jól át­gondolt irányítással a fia­talok megteremtik maguknak a szükséges feltételeket. Akik félúton járnak A muronyi MEDOSZ Pe­tőfi Művelődési Ház könyv­társzobájában Madarasi Lászlóval, a helyi Hidasháti Állami Gazdaság KlSZ-bi- zottságának titkárával be­szélgettünk. Elmondta, hogy a négy alapszervezet 99 tag­jából jó néhányan más tele­pülésen laknak, ezért megle­hetősen nehéz a szabadidős programokba bevonni a gaz­daságban dolgozó fiatalokat. A gazdaság hét kerületének mindegyikében kulturális megbízott tevékenykedik, akiknek segítségével a na­gyobb rendezvényekre sike­rül mozgósítani a tagságot. A művelődési ház az állami gazdaság tulajdona, de való­jában községi feladatokat ót el. Évente mintegy 330 ezer forinttal gazdálkodik, amit a SZOT, az. állami gazdaság, a helyi Lenin Tsz és a községi tanács ad. — A művelődési házban az utóbbi hónapokban elkezdő­dött valami — mondja, majd így folytatja. — Amióta ta­valy augusztusban új igaz­gató került az élére. Őszin­tén megvallva, rendszeres közművelődésről korábban itt nem volt szó. Az új igaz­gatónő, Benkó Gyöngyi a főiskola elvégzése- után vette át az intézmény irányítását. Lelkesedése azóta töretlen. Rendszeresen részt vesz a bizottsági üléseinken, így közösen tervezhetjük a kü­lönböző szabadidős progra­mokat. Az együttműködé­sünk többek között azért hasznos, mert neki jó kap­csolata van a kulturális élet különböző területein dolgo­zókkal, mi pedig mozgósí­tunk, szervezünk, és ha kell, rendezünk is. Az októberi, nagy sikerű szüreti bál volt az első kö­zös megmozdulásuk, ezt több más rendezvény követte. Rendszeressé váltak a kü­lönböző foglalkozások, elő­adások, műsoros estek. Két­hetente, hétvégén diszkó, ha­vonta egyszer pedig egy együttes lép fel. De legjob­ban annak örülnek, hogy a fiatalok „elkezdtek bejárni” a művelődési házba. A közös munka lassan eredményeket hozott, és a továbblépj anyagi lehetőségei is adottak. Akiknek már sikerült A gyulai járás egyik leg­jobban dolgozó alapszerveze­te, a kötegyáni községi KISZ-alapszervezt. Az itteni fiatalok mindenes kulturális bázisa az önállóan működő fiatal alkotók ifjúsági klub­ja. De az elkülönülés csu­pán formális. A kötegyáni fiataloknak sikerült olyan összhangot teremteni a moz­galmi és a kulturális élet között, ahol elmosódnak a határok. A KISZ-esek a fa­lu fiatalságának zömét moz­gósítani tudják. Ez a klub valóban második otthona az itteni 30 éven aluliaknak. Kilencvenhat az aktív ta­gok száma, kiegészülve 35 úttörő taggal, és azokkal, akik csak időközönként jár­nak el a klubba. Ungvári Mihály jelenleg a községi pártalapszervezet titkára, ko­rábban, 1974-től 1982 őszé­ig KISZ- és klubtitkár volt egy személyben. Tőle kérdez­tük, hogyan sikerült ezt az irigylésre méltó egységet ki­alakítani a kötegyániak kö­zött. — A klubot társadalmi munkában kezdtük el építeni 1967-ben. A ’70-es évek ele­jétől már klubéletről is be­szélhetünk, bár csak ’74-től van hivatalos működési en­gedély. Tulajdonképpen két dolog hozott össze néhány fiatalt. A képzőművészetek szeretete, és a kielégítetlen szórakozási igény. Ez volt a mag, amiből kifejlődtünk. — Mi kell ahhoz, hogy egy községben a fiatalság ennyire egységes legyen? — Először is alapvetőek a működési feltételek. Továb­bá akarni kell, hogy együtt legyünk, és nem utolsósor­ban: dolgozni érte. Az idén a klubnak közös vetemény- f öld je van, rendszeresen gyűjtünk hulladékot. Meg azután olyan apróságnak lát­szó dolgok, hogy például a nyitva tartáskor a vezető mindig ott legyen, kihagyni két hetet sem szabad, mert aki két-háromszor eljön fe­leslegesen, negyedszer már nem teszi. Olyan programok, amik valóban foglalkoztatják a fiatalokat. Természetesen egy adag bizalom is egymás iránt. — Amikor száznál többen járnak egy helyre, elkerül­hetetlen a kisebb-nagyobb csoportok kialakulása. Ne­héz-e az egységet megőrizni? — Mindig arra töreked­tünk, hogy az embereket megtanítsuk az egymás líiel- lett való élésre, a közös ér­dekek felismerésére. — Hogyan állítják össze a programokat? — A „gyerekek” igénye szerint. A gasztronómiától a fotóskörön át a magnózásig. Persze, van itt diszkó, fel­lép együttes, jól sikerülnek politikai vitaköreink, és so­rolhatnám tovább. * * * A bevezetőben említett széles skálán a fenti két pél­da a követésre méltók cso­portjába tartozik, különö­sen igaz ez a kötegyáni KISZ-esek tevékenységére. A kevésbé jól dolgozó alap­szervezeteknek a szabad idős programok szervezésében, kialakításában van kitől pél­dát venni. / Lovász Sándor Szalonnasütés a kötegyáni klub udvarán Fotó: veress Erzsi Először a kisvállalkozásról Továbbképzés közgazdáknak Tavaly novemberben szü­letett az együttműködési megállapodás a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági To­vábbképző Intézete (KTI) és a Békés megyei Tanács kö­zött, mely létrehozta a KTI Dél-alföldi Regionális Bi­zottságát. A szervezet a me­gyében dolgozó gazdasági szakemberek és vezetők kép­zéséről, továbbképzéséről hivatott gondoskodni, előse­gítve a meglevő szellemi po­tenciálnak szervezett, a me­gyei tervek megvalósítását Szolgáló hasznosítását. Eh­hez a KTI minden szakmai támogatást megad, előadó­kat biztosít. A képzés e hónap végén kezdődik, hosszas előkészítő munka után, ugyanis a bi­zottság arra törekedett, hogy személyes kapcsolatokat is kiépítsen a vállalatokkal és szakemberekkel. A közvet­len kapcsolattartás azért fontos, mert a bizottság kép­zési tervében a gyakorlati kérdéseket részesíti előny­ben. Természetesen a kellő elméleti háttér sem hiányzik majd az előadásokból, de azokat úgy igyekeznek szer­vezni, hogy valós problé­mákkal foglalkozzanak. Ez az elv vezérelte a nemrég több száz példányban szét­küldött tematika összeállítóit is. Ennek alapján mintegy öt ven téma közül válogat­hatnak az érdeklődők. Dr. Orosz Tivadar, a KTI Dél­alföldi Regionális Bizottsá­gának titkára szerint a leg­nagyobb érdeklődésre a me­zőgazdasági témájú tanfo­lyamoknál 1 számíthatunk. t Néhány ezek közül: érde­keltség, irányítás a mező- gazdaságban ; mezőgazdasági nagyüzemek ügyvitel-gépesí­tése; pénzügyi döntések a mezőgazdasági vállalatok­nál; mérlegelemzés és ,a gazdasági tevékenység elem­zése a mezőgazdasági nagy­üzemeknél. Valószínűleg so­kan jelentkeznek majd az AFÉSZ-ek gazdálkodásával vagy az ipari szövetkezetek vezetési rendszerének kor­szerűsítésével foglalkozó tanfolyamokra is. Számos té­maajánlatot találhatunk a tematikákban a számológé­pek, a számítástechnika al­kalmazására is. Kellő számú jelentkező esetén — húsz—huszonöt — bármely témakörben indul a képzés, melynek tartama ál­talában két félév,' de van 45 órás és négy féléves kurzus is. Először A kisvállalkozások ügyvitele és adózása címmel indul kétnapos tanfolyam a megyében áprilistól kezdő­dően. Az előadások egy tel­jes gazdasági év valamennyi eseményét (anyagvásárlás, alvállalkozók bevonása, nap­lófőkönyv vezetése stb.) fel­ölelik, és konzultációra is mód, nyílik. A tanfolyamhoz írásos tananyagot, jegyzetet is kapnak a hallgatók. Az előadások pedig mindig ab­ban a városban lesznek, melynek környékén a leg­több a jelentkező. A Közgazdasági Tovább­képző Intézet Dél-alföldi Re­gionális, Bizottságának a te­vékenysége lehetővé teszi sok, tudását felfrissíteni, mélyíteni vágyó gazdasági szakembernek, hogy fárasztó utazások nélkül helyben gya­rapítsa ismereteit. — sz — Sok kicsi így megy sokra Újsághír... „Míg 1975-ben az egy főre jutó társadalmi mun­ka értéke 276 forint volt (Békés megyében), a múlt évben 779 forint. ... A városok kategóriá­jában az első helyet Békéscsaba nyerte el.” Ennek az eredménynek az elérésében nagy szerepe van a lokálpatriotizmusnak, a város szeretetének, mely a lakosság mind hathatósabb környezetvédelmi tevékeny­ségében ölt testet, ugyanak­kor a tanács fejlesztési alap­ját gazdagítja, költségvetését kíméli. Persze, a látszólag jelentéktelennek tűnő, de rendkívül sokrétű társadalmi munka közvetlen résztvevői nem is gondolnak közvetle­nül olyan mély összefüggé­sekre (mint pl. a tanács költségvetésének kímélése), amikor bosszankodva lát­ják: lakóhelyük, utcájuk környékét már megint elcsú­fították felelőtlen — vagy éppen a kijelölt helyen köte­les feladatukat (kábelfekté- tést, csatornajavítást, épít­kezést stb.) folytató embe­rek, akik a feltúrt környeze­tet — bár annak rendbe ho­zására már tanácsi rendelke­zés is van — gondozatlanul hagyták. Az elcsúfított kör­nyék rendbehozása lebeg el­sősorban a szemük előtt! Az, hogy gyermekeik ne a bal­esetveszélyes buckákon, sze­méthalmazokon játszanak, hanem nyerje vissza har­monikus képét a környék. És itt is, ott is, a város sok-sok helyén a tömbbizal­miak összehívják a lakókat, és. megbeszélik velük: — Várjunk arra, amíg hó­napok múltával rendbe hoz­zák környékünket a közte­rületek hivatalos gondozói, vagy lássunk ehhez magunk? A lakásszövetkezet februá­ri gyűlésén is hasonló jelle­gű kérdésekre hívták fel a küldöttek figyelmét az előadók. Kovács Judit tömbmegbí­zott ezután beszélt lakótár­saival, akik egyértelműen A pénz huncut jószág. Könnyen kifolyik az ember kezéből. Hát aki még szórja, mint Kiss Béla, Orosháza, Komjáth út 37. szám alatti lakos. Egy délutánon több mint 12 ezer forintot herdált el. Pedig ha valakinek, hát neki igazán vigyáznia kellett volna a pénzre. Már azért is, mert nem akárhogy ke­reste meg. Garázdaság és könnyű testi sértés miatt a bíróság egy év. szabadság- vesztésre ítélte. A börtönben dolgozott. A múlt év novem­ber 13-án szabadult. Ekkor 12 ezer 900 forint volt a zse­bében. Jó beosztással ele­gendő lett volna ahhoz, hogy újra kezdje életét. Csakhogy a 27 éves, több­szörösen büntetett előéletű férfi nem ezt tette. Zavaros lelki motívumok játszottak' közre, amikor szórni kezdte a pénzt. Talán felujjongott a lelke, hogy hazatért,' s ha­tártalan boldogságában cse­lekedett? Avagy eleve a vé­rében volt, hogy többnek mutassa magát másoknál? A szabadulás napján, délután érkezett autóbusszal Oroshá­zára. Első útja az italboltba vezetett. Egyikből ki, a má­sikba be. Mint akinek tömve van a pénztárcája, és nem gondol a holnapra. Mikor már jól felöntött a garatra, elindult a Kutasi úti cigány­telepre, hogy felkeresse is­merőseit. Ügy jötj, akár egy mesebeli krőzus. Á szó szo­ros értelmében szórta a pénzt boldog, boldogtalannak. Ci­gánygyerekek kísérték, s osztogatta a tízeseket, hú­szasokat, meg a százforinto­sokat. Hadd vigyék szerte szét a telepen a hírt, hogy hazajött. Aztán, ahogy meg­úgy döntöttek, hogy ne vár­janak meg semmiféle hiva­talos intézkedést, önkénte­sen fogjanak hozzá a 30-as ABC-áruház mögötti üveg­tároló építése következtében elcsúfított házuk előtti, mintegy 70—80 négyzetmé­teres kicsiny park — amely­ben korábban gyermekeik játszottak — rendbe hozá­sához. Az építők, s utánuk sajnos, az árut szállítók is, keresztül-kasul taposták a régen szépen füvesített, ki­csiny „zöldövezetet”, s még az azt körülvevő sövényt is tönkre tették. Igaz, biztonsá­gosabb, kulturáltabb lett az üvegtárolás, de a változás — rossz irányú változást oko­zott a környezetben is. Mily bölcs megállapítás, hogy az egyetlen állandó do­log az életünkben a folyto­nos változás, amihez igazod­nunk kell! No, a bölcselke­dés helyett a D lépcsőház la­kói hozzáfogtak megváltoz­tatott környezetük újjáépí­téséhez. Ahogy az idő en­gedte, Berki Attila (a térké­pészeti vállalat dolgozója), Vizsnyai Lajos (gázszerelő), Szilágyi István (aki min­dennap Szeghalomról jár ha­za), és a többiek hozzáláttak a park felásásához. Minden­ki megkapta a feladatát. Ko­vács Judit sövénynek valót szerzett be, Sitkéi Petemé fűmagot, Berkiné a sövény­ültetésben vett részt a többi asszonnyal együtt. A hu­mor sem hiányzott a kis kol­lektíva együttműködéséből. Vizsnyai Lajos, a tréfacsi­náló gázszerelő cukkolta a tömbmegbízottat. — Azt ígérte, hogy lesz sör is! Várjuk ám! — A sörbontót lehoztam, sört azonban nem kapni a boltban... jelent, úgy távozott is. Ismét szórakozóhely után nézett. Mindenki azt csinál a pén­zével, amit akar. A törvény magánszemélyeknek nem tiltja az oktalan pénzszórást. Csak a vállalatokra, a szö­vetkezetekre, még az intéz­ményekre vonatkozik az ész­szerű gazdálkodással kapcso­latos előírás. Igen ám, csak­hogy Kiss elhatározta, visz- szaszerzi az elkótyavetyélt pénzt. November 14-én, haj­nal két órakor találkozott F. Károllyal, akit a környéken Lucifer néven ismertek. Át­adott neki 650 forintot. A 12 ezer forintjából csak eny- nyi maradt. Arra kérte, őrizze meg a pénzt. Vajon ekkor már megfogant benne az elhatározás, hogy Luci­fert behúzza a csőbe, vagy sem, erre a büntetőeljárás során nem derült fény. Tényv hogy aznap délután, ahogy kijózanodott, elment az oros­házi városi-járási rendőrka­pitányságra. Szívet tépő han­gon mondta el, hogy hajnal­ban kirabolták. — Felismerte a tetteseket? — kérdezték a rendőrségen. — Hárman voltak. Csak az egyiket ismertem fel, a Lucifert. Figyelmeztették a hamis vád következményeire. Kiss azonban kötötte az ebet a karóhoz. Előadta az éjszakai történetet. Az Ady Endre utcában hárman megtámad­ták, s berángatták egy kapu­aljija. Zsebeit kikutatták, le­vetkőztették, s a cipőjéből 12 ezer forint körüli összeget tulajdonítottak el. Elvették tőle fekete bőrcipőjét, hosz- szú ujjú kardigánját, iskolai bizonyítványát, szabadulóle­— Sokat érünk a sörbontó­val! — panaszkodott Vizs­nyai, miközben nagy szakér­telemmel vetette Berki ge- reblyézése után a fűmagot. Kovács Judit meg is je­gyezte: a — Olyan hozzáértéssel csinálja ezt, mintha szak­érettségizett volna ebből a tárgyból! — Érettségiztem is! — büszkélkedett Vizsnyai. — Levelező tagozaton ... Azért a sör akkor sem ártana meg! — Mit csináljak, ha nem kapni? — mondta a tömb­megbízott. — De idefigyel­jen! Ha végeznek, meghí­vom egy pörköltre. — Az jó lesz! Milyen pör­költre? — Birka. — Nagyon jó! És ketten leszünk? — Igen. A birkával — ne­vetett Kovács Judit. Közvetlen a ház előtti gyönyörű virágoskert — amelynek gondozása Tuská­né feladata —, és most az újjávarázsolt kis park, amit új sövénnyel ültettek körül az aszonyok, szemet is pi­hentető látvány. Nem be­szélve arról, hogy nyáron biztonságos játszóteret nyújt a kisgyerekeknek. Az elve­tett fűmag már sarjad, és hangtalanul hirdeti: e kör­nyék lakói sokat adnak kör­nyezetük védelmére. Sokat. Ám látszólag csak csepp a tengerben e 70 ez­res lélekszámú városban egy ilyen kicsinyke park létesí­tése. A sok kicsi azonban sokra megy. Ezekből az ap­rónak tűnő társadalmi tevé­kenységekből lettek új jár­dák, rendben tartott vagy bővített óvodák, iskolák, közterületek a városban, ahol a társadalmi munka értéke tavaly 71 millió fo­rintra rúgott. Egy lakosra jutóan pedig 1040 forint az önkéntes munka értéke, ami­vel elsők lettek a városok között, e „névtelen” társa­dalmi munkások! Varga Dezső veiét és egyéb dolgokat. A történet hihetőnek tűnt. A feljelentés során a rendőr- kapitányság F. Károly és két társa ellen csoportosan elkö­vetett rablás bűntette miatt rendelt el nyomozást. Más­nap már házkutatást tartot­tak F. Károlynál és ki is hallgatták. Tagadta a terhé­re rótt cselekményt. Azt azonban elismerte, hogy elő­ző éjjel valóban találkozott Kiss Bélával és 650 forintot átvett tőle megőrzésre. A pénzt meg is találták. Ez­után a rendőrség még több tanút hallgatott ki ebben az ügyben. Kiss története egy­re valószínűtlenebbnek tűnt. Öt is beidézték. Most már nem volt annyira biztos a dolgában. Elmondta, hogy másnap jutott eszébe, hogy előző éjszaka találkozott Lu­ciferrel, és úgy gondolta, hogy ő vette el a pénzt. Ké­sőbb azt is elmondta, hogy amikor a rendőrség házku­tatást tartott F. Károly la­kásán. ő az udvaron várako­zott és a kukába bedobta a szabadulólevelét, hogy a gyanút F. Károlyra terelje. Azért tette, mert kölcsönö­sen nem bírták egymást. Lu­cifer a nagyfiút játszotta. Később más holmija is elő­került, mégpedig egy asszony lakásáról.A bíróság előtt vi­szont ismét megváltoztatta vallomását. Ám ekkor már beigazolódott F. Károly ár­tatlansága, s egyben az is, hogy hamisan vádolták meg. Az orosházi járásbíróság Kissné dr. Verasztó Éva bün­tetőtanácsa hamis vád bűn­tette miatt Kiss Bélát, mint többszörösen visszaesőt, egy év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Az ítélet ellen Kiss fellebbezett. (Serédi) Lucifer ártatlan

Next

/
Thumbnails
Contents