Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS D MEGYEI TflNáCS LOPJA 1983. ÁPRILIS 12., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM Magyar—román határmegbízottak találkozója Gyulán Az elmúlt hét végén tar­tották meg Gyulán a ma­gyar—román határmegbízot­tak találkozóját. A magyar partnerek ha­zánk felszabadulásának év­fordulója tiszteletére hívták meg a román határőröket, akik Diaconu Neculai vezér­őrnagy, a nagyváradi, Teaca Petre ezredes a temesvári, valamint Nechita Niculai százados, az aradi határőrség parancsnokai vezetésével ér­keztek hazánkba. Gyulán a határátkelő állomáson fo­gadta a román delegációt Heizer György ezredes és Pál János alezredes. A vá­rosban dr. Marsi Gyula, a városi, és Klampecki Károly, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte a vendé­geket. A delegáció programjában szerepelt — a tájékoztató meghallgatása után — a vá­rossal való ismerkedés. Meg­tekintették a művelődési központot, a Kohán Képtá­rat, ellátogattak a Várba, felkeresték a fürdőt és a SZOT-szállót. A délutáni órákban ellátogattak a gyulai Munkácsy Termelőszövetke­zet múzeumába, ahol Sótyi János, a tsz elnöke és Stei­gerwald József, a múzeum vezetője tájékoztatta a ven­dégeket. A delegáció tagjai ezt kö­vetően ellátogattak a med- gyesbodzási termelőszövetke­zetbe és a pusztaottlakai ba­romfinevelőbe. Fotó: Béla Ottó 11 DÍVSZ főtitkárának nyilatkozata Az idei év egyik legjelen­tősebb békeakciója lesz a jú­nius 21. és 26. között Prágá­ban összeülő világközgyűlés a békéért és az életért, a nukleáris háború ellen. A nagyszabású nemzetközi ta­lálkozó ifjúsági programját a hét végén Bécsben 37 nemzetközi, regionális nem­zeti ifjúsági és diákszerve­zet, valamint a békemozgal­mak fiatal képviselői vitat­ták meg, s javaslatot dol­goztak ki megvalósítására. A bécsi találkozó munkájának eredményéről Barabás Mik­lós, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség főtitká­ra nyilatkozott az MTI munkatársának. — A kétnapos találkozón megvitattuk, hogy az ifjúsá­gi és diákszervezetek, a fia­talok hogyan járulhatnak hozzá a prágai közgyűlés si­keres megvalósításához — mondotta. — A bécsi tanács­kozás végén az ifjúsági és diákszervezetek, valamint a békemozgalmak képviselői nyílt levelet fogalmaztak, amely egyben meghívó a közgyűlés ifjúsági program­jaira. Ide június 23—26. kö­zött 700 fiatalt várnak, azo­kat, akik — akár tagjai va­lamilyen szervezetnek, akár nem — egyetértenek azzal, hogy a béke megvédése ér­dekében a világ ifjúságának az eddigieknél nagyobb részt kell vállalnia a közös fel­adatokból. Olyan programjavaslatot dolgoztunk ki Prágába, amely eltér a hagyományos­tól: nem „papírízű” vitákat, tanácskozásokat akarunk szervezni. Elsősorban a DÍVSZ kezdeményezésére olyan programok megvalósí­tását javasolták a bécsi ta­lálkozó résztvevői, amelyek vonzóak, mozgósító erejűek a fiatalok nagyobb tömegei számára is. Bécsben is kife­jezésre jutott a fiatalok bé­keszándéka, ám a jelenlegi nemzetközi helyzet feszült­séget kiváltó okairól, a le­szerelés megvalósításának útjáról-módjáról eltérő né­zetek is elhangzottak. Ezért fontos feladat, hogy Prágá­ban tisztázzuk ezeket a kérdéseket, s arra töreked­jünk, hogy lehetőség szerint közelítsük egymáshoz az ál­láspontokat — mondotta Ba­rabás Miklós. — Az ifjúsági program a közgyűlés idejére létreho­zandó békefaluban, a Prága határában álló egyetemi vá­rosban zajlik majd. A politi­kai rendezvények között nyílt fórumok, kerekasztal- beszélgetések kapnak helyet. A bécsi találkozó résztve­vői felajánlották, hogy a világközgyűlés idején tár­sadalmi munkát végeznek. Mindezek mellett természe­tesen a kulturális rendezvé­nyek és a sportversenyek sem maradnak ki a programból — zárta- nyilatkozatát Ba­rabás Miklós. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését április 12-re összehívták. A Politikai Bizottság a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottság­nak. (MTI) Marx-konferencia Berlinben Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel magyar pártküldöttség utazott Berlinbe, hogy részt vegyen azon a nemzetközi tudományos konferencián, amelyet Marx Károly szüle­tésének 165. és halálának 100. évfordulója alkalmából rendez a Német Szocialista Egységpárt. A küldöttség tagja Huszár István, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Tár­sadalomtudományi Intézet főigazgatója és Lick József, a párt politikai főiskolájá­nak rektorhelyettese. Korunk legfőbb feladata a béke biztosítása, a nukleá­ris háború veszélyének szám­űzése — állapította meg a Marx Károly konferencián elhangzott megnyitó beszé­dében - Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnö­ke. Bevezetőben rámutatott arra, hogy Marx tanításai korunkban eleven valósággá váltak. Marx Károly — mondotta — életművének tekintette, hogy nemcsak ér­telmezni kell a világot, ha­nem meg is kell változtatni. Honecker méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom világméretű jelen­tőségét. Az Októberi Forra­dalom Marx, Engels és Le­nin tanításainak győzelme volt, amely új korszakot nyitott meg, a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átmenet korszakát. Ez a győzelem emelte hatalomra a parasztsággal szövetségre lépő munkásokat. „Ez a mai létező szocializmus világtör­ténelmi jelentősége” — hangsúlyozta Honecker. „Korunkban a Szovjetunió, a szocialista világrendszer léte lehetővé teszi még a gazdaságilag elmaradott or­szágoknak is, hogy a kapita­lista fejlődés elkerülésével áttérhessenek a szocializmus alapjainak megteremtésére” — mondotta Honecker. „A létező szocializmus még fiatal a kizsákmányoló társadalomhoz képest. Az emberiség merőben új, eddi­gi történelmében nem ismert utakra lép. A tudományos szocializmus megalapítói nem tudtak minden tekintet­ben érvényes receptekkel szolgálni. Nem is volt szán­dékukban. Az alapigazságo­kat, az alapvető felismerése­ket azonban kidolgozták. A szocialista országok vezető pártjai szoros együttműkö­désben tanulmányozzák az új társadalom felépítésében szerzett tapasztalatokat, és oldják meg a megérlelődött kérdéseket. Ily módon álT landóan gazdagodik a Marx által megalkotott elmélet, és a cselekvés útmutatójául bizonyul”. Tanácskozás a vasas üzemek kulturális tevékenységéről A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa titkársága Irházi Lajosné vezető titkár elnökletével tegnap, a me­gye vasas üzemeiben folyó szakszervezeti kulturális ne­velőmunka és munkahelyi művelődés helyzetét tárgyal­ta meg. Az adott témában az SZMT kulturális, agitációs és propagandaosztálya foly­tatott megelőzően alapos vizsgálatot, s a testület az ez alapján készült írásos be­számolót vitatta meg. Az értekezlet munkájá­ban részt vett meghívott­ként Krizsán Sándor, a Vas-, Fém és Villamosenergiai Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének munkatársa, valamint Nyíri Sándor vasas szervező. A felmérés alapján ké­szült beszámoló megállapít­ja, hogy a szakszervezeti döntési hatáskörbe tartozó jóléti, kulturális alapok fel­osztása szinte minden mun­kahelyen más gyakorlat sze­rint történik. Az egyes mun­kahelyek egy főre jutó kul­turális kiadásai is nagyon eltérőek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakmai oktatás lehetőségeivel terv­szerűen, jól élnek a vállala­tok, üzemek, viszont egyéb művelődési kiadásokat már kevésbé terveznek meg, il­letve az arra fordítható ösz- szegek igen csekélyek. A napirendi pont megvita­tását követően a testület tagjai elfogadták a vasas üzemekben folyó szakszerve­zeti, kulturális nevelőmunka és munkahelyi művelődés továbbfejlesztését célzó ja­vaslatokat, s megerősítették álláspontjukat, miszerint ezt a kérdést az SZMT továbbra is érdekvédelmi tevékeny­ségként fogja gondozni. Az előrelépésre a nagyüzemek figyelmét is felhívják a ta­pasztaltakra, amelyről egy megyei tanácskozás kereté­ben a vasas szakszervezeti bizottságok tisztségviselőivel és titkáraival is szót válta­nak. A Vasas Szakszervezet Központi Vezetősége pedig felhívja a nagyvállalatok fi­gyelmét a határozott intéz­kedésre. Természetesen az adott munkahelyek szakszer­vezeti bizottságainak_és a szakmaközi bizottságoknak is felkészültebben, tervsze­rűbben kell a jövőben a kul­turális nevelőmunkában és a munkahelyi művelődés ter­vezésében, szervezésében részt vennie — hangzott el az összefoglalóban. _ (bse) Foglalkozása: űrhajós | prilis 12-én, ma ünnepük a Szovjetunióban az űrhajózás napját. Huszonkét év telt el azóta, hogy Jurij Gagarin elindult 1 óra 48 perces útjára, s napjainkra az űrhajózás az élet megszokott jelenségévé vált. Az űrhajós is megszűnt szinte mese­beli hős lenni. S mégis, jóllehet Gagarin óta már több mint százan jártak hosszabb-rövidebb ideig a világűr­ben, ez a szakma továbbra is különleges, gyakorlói még belátható ideig nem sorolhatók a tisztes, nyugodt polgári foglalkozást űzök közé. Bár az űrrepülések időtartama nem egészen két órá­ról 211 napra nőtt, s már régen nem magának az űr­repülésnek a ténye, hanem az űrállomáson, a világűr­ben esetleg hónapokon át végzett kísérletek, tudomá­nyos kutatások tartalma jelenti a szenzációt, űrhajós­nak lenni továbbra is romantikus, veszélyekkel teli foglalkozás. Minden kozmonauta bizonyos fokig felfe­dező. Bármilyen alapos legyen is az űrhajó rajtját meg­előző, átlagosan másfél év hosszúságú felkészítés, bár­milyen jól ismerjék is a kozmonauták makettek alap­ján az űrhajó, az űrállomás felépítését, műszereit, bármennyit gyakorolják is járművük irányítását, még­is az ismeretlenbe indulnak, ahol minden kis hiba ko­moly következményekkel járhat. Mielőtt valaki gép­kocsiba ülne, órákon át tanulja a vezetést. A pilóta mögött is ott ül a gyakorlógépen a tapasztalt ok­tató, aki könnyen korrigálhatja tanítványa hibáit. Gyakorlóűrhajó azonban nem létezik, az űrhajósnak mindent a rajt előtt kell megtanulnia. Arról, hogy eredményes volt-e a felkészülés, csak repülés közben lehet megbizonyosodni. Bármilyen bonyolult, s alkalomadtán kockázatos feladat legyen is azonban az űrrepülés, önmagában ma már nem cél, mint huszonkét évvel ezelőtt, ha­nem eszköz az űrhajósokra váró összetett, számos tu­dományos területet érintő, s a népgazdaság számára is egyre számottevőbb hasznot hozó kutatási progra-*■ mok végrehajtásában. A legújabb szovjet űrállomá­son, a múlt év április 20-án fellőtt Szaljut—7-en 211 napos rekordtartamú űrutazást végrehajtó Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev feladata már a bio­lógiai kísérletektől a csillagászati megfigyeléseken át az anyagvizsgálati programokig és a földi ásvány­kincs-lelőhelyek pontos felderítéséig terjedt. Az pedig már rutinművelet számba ment, hogy utánpótlást szállító automatikus teherűrhajókat és két látogató­expedíciót is fogadtak. A második expedíció tagjai között volt Szvetlána Szavickaja (képünkön), a Szovjetunió, s egyben a vi­lág második űrhajósnője is, akinek útjára csaknem húsz évvel azután került sor, hogy Valentyina Tyeres- kova a nők számára is megnyitotta a Kozmoszba ve­zető utat. Szavickaja hétnapos vendégeskedése az űr­állomáson most azt bizonyította, hogy a női szervezet is minden komolyabb károsodás nélkül, hosszabb időn át el tudja viselni az ember számára idegen súlyta­lanság körülményeit. S mivel ma már az űrállomás, illetve a Szaljut—7-ből, a Szojuz űrhajókból és esetleg más űreszközökből kialakítható űrkomplexumok mé­retei lehetővé teszik, hogy rajtuk nagyobb létszámú, férfiakból és nőkből álló személyzet is dolgozzon, a nők bevonása az űrutazásba minden bizonnyal nem marad kihasználatlan lehetőség. Mint arra a szovjet űrkutatási program több irányítója, köztük Filipcsen- ko vezérőrnagy is utalt a múlt év őszén, Szavickaja után ismét lehet hölgyvendége az űrállomásnak. | z automatikus üzemmódban a Föld körül ke­ringő Szaljut—7 bármely pillanatban kész lá- ____ togatók fogadására. S hogy lakóira talán már csak napokat kell várnia, azt jelzi, hogy március 2-án felbocsátották, majd az űrállomással is összekapcsol­ták a Kozmosz—1443 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik az űrhajósok munkájához szükséges felsze­reléseket is vitt magával, így a Szaljuttal összekap­csolva fogja megvárni, hogy újabb lakók érkezzenek az űrállomásra. " Fazekas László I

Next

/
Thumbnails
Contents