Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
Hem kell parádés berendezés IgNflMM------------------1 983. április 9., szombat o II lényeg, hogy tej legyen Csősz Mihályné rendet tart a fejőházban A Szeghalmi Állami Gazdaság egyike megyénkben azoknak a keveseknek, ahol nem mondanak le a juhtej kínálta haszonról. S ami ennél is több: a'birkák fejősével kívánják gazdaságossá tenni az ágazatot. A birkafej és közvetlen előzménye a károlydereki korszerű, szakosított anyatartó telep létrehozása. Az ötezer anyát befogadó létesítmény felépítésében jelentős segítséget nyújtott a gazdaságnak az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Az 1980 végén átadott és betelepített istállók egy korszerű fejőházzal egészültek ki, s a gazdaságnak módja nyílt,, hogy az éppen induló fejőgépprogram keretében egy Alfa-Lóval juhfejőgépet is beszerezzenek. A gép állványrendszerét forintért vették meg a szolnoki Agro- cooptól. A kétszer 24 állásos, kímélő fejősre alkalmas berendezést 1981 februárjában indították el. A három, fejőházban dolgozó asszonyt, a fejőgépszerviz és az Agro- cöop dolgozói tanították be a munkára. Mint egyikük, Csősz Mihályné mondta, nem különösebben nehéz a munkájuk, s az osztott műszak sem kényelmetlen. A gépekkel eddig semmi baj nem volt. Rendszeresen mérik a tej zsírtartalmát, átadják a szállítóknak, majd kimossák a berendezés csöveit, hűtőtartályát. Érdemes néhány mondatban szólni a 'tej felvásárlójáról. A tejipar hajdúböszörményi gyára nemcsak mint felvásárló fontos, része van a fejés szeghalmi beindításában is. Szakemberei biztatták ugyanis erre a gazdaság vezetőit. Több meggyőző érvet hoztak fel a fejés mellett. Talán a legfontosabb, hogy minőségtől függően 20 —22 forintot fizetnek a tej literjéért. A másik, hogy a tejből kaskaval sajtot készítenek, amely az előrejelzések szerint sokáig -és sok dollárt hoz a népgazdaságnak. A külső biztatás mellett a gazdaság szakemberei is megtalálták a fejés mellett szóló érveket. Kurpé István főállattenyésztő szerint a juhtej bevétele segíthet megoldani az ágazat gondjait. Arról van szó, hogy a két- hasznú tartás —; mint sok más helyen — a szeghalmi üzemben sem gazdaságos. A hús ára nem fedezi a hizlalás költségeit, a gyapjú- mennyiség sem növelhető egyik percről a másikra jelentősen. Azt nem állítják a gazdaság szakemberei, hogy az ágazat a tartalékait mind kihasználta, annál inkább, hogy gyors lépésre fejés nélkül nem számíthatnak. Könnyen megérthető, hogy miért. A tej ugyanis, mint új bevételi forrás jelentkezik, olyan pénz, amelyről addig lemondtak. Ráadásul a belőle származó árbevétel jóval nagyobb, mint a tejtermelésre fordított költségek, azaz: egyértelműen hasznos. Hozzátartozik a teljes képhez, hogy jelenleg évente 20—30 liter tejet fejnek egy anyabirkától, ami nem sok. Hiszen vannak olyan fajták, amelyek ennél jóval többre képesek. A szeghalmi gazdaságban is található néhány Kelet-fríz fajtájú kos, amelyben 600 liter van „genetikailag rögzítve”. A tervszerű keresztezések eredményeként meg is születtek ezek első utódai, amelyek jövőre már termelik a tejet. Várhatóan négy-ötször any- nyit, mint saját anyjuk. Száz liter tej fejősekor anyánként kétezer forint árbevételt hoznak majd a gazdaságnak, viszonylag csekély költség- növekedés ellenében. A fejés még szélesebb körű elterjesztése újabb meg- • oldásokat kényszerít ki a munkaszervezőktől. Tóth Zoltán telepvezető szerint a dolgozók már megszokták ezt a munkarendet. De figyelni kell a birkára is! Amíg ugyanis a fejőházban tartózkodik — 2—3 órán keresztül — nem legel, nem táplálkozik, s ez kiesést jelent az előző „életmódjá- • hoz” képest. A kevesebb felvett takarmány pedig gátja lehet a még több tej termelésének. Éppen ennek elkerülésére bekerítik az akiok melletti legelő egy részét, hogy ne a juhászok törvényszabta munkaidejét hosszabbítsák, hanem a birka kapjon lehetőséget, hogy éjjel is legeljen. Hogy mennyit, azt a kerítésen belüli villanypásztorokkal adagolják majd. Megbeszéltük Kurpé Istvánnal azt is, hol, milyen típusú üzemben érdemes vállalni a juhfejést. Véleménye szerint csak ott, ahol ezer-ezerötszáz anyabirka van, és gazdaságosan kihasználható a fejőgép. Fejőgépről lehet csak szó a jövőben, hiszen manapság már nemigen akad juhász, aki vállalná a kézi fejés nehézségeit. A szeghalmiak Alfa-Laval gépe nem épp olcsó mulatság — a magyar állvány- rendszer ellenére is 800 ezer forintba került. Beszerzése azért sem ajánlható jó szívvel, mert a juhtartó üzemek nem a leggazdagabbak, ráadásul a népgazdaság sem dúskál a dollárban. Szerencsére, vannak már olcsóbb hazai berendezések, s köztük olyan is, amely mobil rendszerű, akár a legelőn is megfejhető velük a birka. Szakmai körökben ezek nem új dolgok, mégis: úgy tűnik, mintha kevesen tudnának róluk. Legalábbis, a fejősre vállalkozók csekély száma erre utal. És még valamire: sokan félnek pénzt befektetni az éppen csak hogy jövedelmező juhászaiba, nem biztosak a kaskaval piacában és így^ tovább ... Érveik csak 'részben fogadhatók el, annyira, amennyire minden vállalkozás elindítását mérlegelni kell... M. Szabó Zsuzsa Tóth Zoltán a fríz kosok utódait mutatja Fotó: Fazekas László Kertbarátok tanácsadója A bogyósoknál — ribiszke, málna, köszméte, szamóca — ilyenkor elsősorban a vessző- és levélfoltosság, a szürkep.enész, a levéltetű, a sodrómoly és a kaliforniai pajzstetű ellen kell alaposan, legalább két-három alkalommal védekezni — ajánlja a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A bogyósok védelmét — a termés korai és elhúzódó érése miatt — a tavaszi és a szüret utáni, augusztusi időszakra kell koncentrálni. Különösen a kaliforniai pajzstetű — amely 2-3 év alatt gyakorlatilag az egész ribiszkebokrot tönkreteheti — és a szamóca szürkepenészes gyümölcsrothadása a veszélyes. A szürkepenész ellen a Fundazol nyújt kitűnő védelmet, ha a virágzás elején, teljes virágzásban és a virágzás végén, három alkalommal permetezzük az ültetvényt. A tavaszi permetezés elég körülményes, mert gyakran fúj a szél, esik az eső. Ajánlatos megvárni a legalkalmasabb időt. A vegyszeres védekezésnél magunk és mások érdekében is szigorúan tartsuk be az előírt óvórendszabályokat. Állategészségügyi amatőrfilmszemle Az idén rendezik meg második alkalommal Dabason — szeptember 23—24-én — az országos állategészségügyi amatőrfilmszemlét. A mezőgazdasági témakörrel foglalkozó filmesek seregszemléjére az állategészségügy kérdéseivel foglalkozó — hasonló szemléken még nem szerepelt — amatőrfilm nevezhető be. A kétnapos rendezvénysorozat célja az állategészségügy, az állat-, élelmiszer- és takarmányhigiéniai eredmények bemutatása. Az alkotók foglalkozhatnak a gyógyszergyártás, a fertőtlenítés, a környezetvédelem és az állati eredetű hulladékok hasznosításának kérdéseivel is. A nevezéseket 1983. július 31-ig, a filmeket szeptember 10-ig kell eljuttatni a Dabasi Járási Hivatalhoz. Munkát keresők, figyelem! Ezzel a címben szereplő felhívással egyre ritkábban találkozunk. A gazdasági helyzet nem indokolja, a szabályozók nem ösztönzik a létszámbővítést. A kondoro- si Nagyközségi Tanács hirdetőtábláján is csak egyetlen papírlap lóg, a Taurus Gumiipari Vállalat munkástoborzó hirdetése, jó keresetet ígérve férfiaknak és nőknek, Budapesten. A kon- dorosiak viszont helyben akarnak dolgozni, és ezen „akaratuk” gyakran akadályokba ütközik. Helyben, de hol? Makra Mátyás, a nagyközségi tanács elnöke: — Bár sok nálunk a munkára jelentkező, kevés a ténylegesen munkába álló. Mert helyben és egy műszakban szeretnének dolgozni, hogy mellette elláthassák a háztájiban nevelt állatokat, megművelhessék kertjeiket, vagy egyszerűen csak többet lehessenek otthon, a családdal, a gyerekekkel. A községben kevés a munkaalkalom, a környező településekre fárasztó bejárást pedig érthetően nem szívesen vállalják. A helyi Egyesült Tsz 1600 dolgozót foglalkoztat, az ÁFÉSZ 185-öt, a GMV kon- dorosi részlege hetvenet, a tekkel rendelkező fiatalok is szeretnének helyben munkál vállalni, még akkor is, ha az szakmájuktól távol esik. Ez azonban egyelőre csak vágy. Kondoroson nincs munkaalkalom és vajon ki akarna most a beruházások csökkentése, a termelés kényszerű visszafogása idején munkahelyet, telepet létesíteni? Arra még akad vállalkozó, hogy meglevő épületbe munkát helyezzen ki, ám a kevésbé nyereségestől, kevésbé gazdaságostól szeretne szabadulni mindenki, így érdekeik nehezen egyeztethetők össze a kondoro- siakéval. A hatvanas évek végén indult nagy ipartelepítési hullámnak vége, a község erről lekésett. II tsz-nek is nehéz Zsjak András, az Egyesült Tsz elnökhelyettese: — A tsz-nek nagy szüksége volt az emberekre. A zöldségtermesztési programra, annak jejentős élőmunkaigényére építve, féltünk ipart telepíteni ide, nehogy elvonja a munkaerőt a mező- gazdaságtól. De a zöldségtermesztési program nem az elképzeléseink szerint alakúit, megrendelések és támogatás híján veszteséges a kertészkedés, a zöldségtermő területet radikálisan csökaz új szakosított szarvasmarhatelepen. Ettől viszont idegenkednek, az állatok gondozását, fejését férfimunkának tartják. Az időszakos munkaerőfelesleg lekötését szolgálja a Békéscsabai Konzervgyárral kötött szerződés. A sárgarépa és a hagyma tisztítását a gyár igényei alapján csinálják, vagy kellene csinálni, és ez ismét csak nehézségek forrása. Mi a lényeg? Szőke Gyuláné, a tsz zöldségtermesztési főágazatának vezetője: — Amíg a téesz nem tudja vállalni a folyamatos foglalkoztatást, az asszonyokon is múlik, hogy mikor jönnek dolgozni. És. néha — épp, amikor kellene a sok munkáskéz — eltűnnek, alig tudjuk összeszedni a szükséges létszámot. Máskor meg, amikor a munka kevés, mind jönne dolgozni. Rapszódikus a munkába járás és rapszódikus a foglalkoztatás is. E „rapszódiát” harmonikussá tenni roppant nehéz. Mert például a konzervgyár éppen akkor rendel több hagymát, amikor palántázni kellene. És a palánta nem várhat, a hagymának meg semmi baja nem lesz, ha csak egy-két hét múlva tiszA hagyma várhat takarmánykeverő száznegyvenet, a szarvasi Szirén telepe pedig száztízet. Alig kétezer ember. És döntő többségük férfi, részint a munka jellege, részint magasabb szakképzettségük révén elsősorban őket alkalmazzák. — Viszonylag sok a munkát keresők között az olyan 30—40 év körüli nő, aki eddig a háztartásban dolgozott és így semmiféle szakképzettsége nincs. Pontos számuk és szándékaik megállapítását egy most készülő felméréstől várjuk. De nemcsak a háztartásbeliek, hanem a szakképzettséggel, egészség- ügyi, közgazdasági ismerekenteni kellett. Vagyis gondot jelent a foglalkoztatás, és mivel a zöldségtermelők zöme nő, elsősorban a nőké. A mezőgazdasági munka idénymunka, de dolgoztatni állandóan kellene. Az ipar nem idény jellegű és ha munkát ad, azt folyamatosan kell ellátni, erre pedig a tsz nem vállalkozott. — Szüntelenül keressük a megegyezést, olyan munka- lehetőséget, ami nekünk is, az iparnak is, a dolgozóknak is jó. Most az asszonyok egy része Szentesre, Fábiánse- bestyénre, Szegvárra jár fóliaházakba dolgozni. Itt a téeszben is tudunk munkát adni vagy húsz asszonynak títják meg. Igen ám, de mire rákerül a sor, a konzervgyár már befejezte a hagyma feldolgozását, így új megrendelő után kell nézni. A téesznek is, az egyéni munkavállalóknak is sok szempontot kell figyelembe vennie, mérlegelnie, amikor arról dönt,, hogy elvállaljon.-e valamilyen munkát. A gond tehát nem is az, hogy nincs munka, hanem az, hogy megfelelő nincs, a megfelelő időben. Ám a szövetkezetnek és valamennyi kondorosinak alapvető érdeke, hogy mihamarabb rátaláljon a számára legkedvezőbb munkaalkalomra. — szatmári — Targoncajavító melléküzemág Ecsegfalván Az ecsegfalvi Egyetértés Termelőszövetkezetben kis létszámmal — hat—nyolc szakembernek ad munkát — négy éve indították el a targoncajavító melléküzemágat. A mezőgazdaságra jellemző lehetőséget adtak arra, hogy a közös gazdaság kiegészítő üzemet hozzon létre, ezzel többletárbevételt, nyereséget előállítva. A munkát a ve- csési Ferihegy Tsz adja, ahol ez az ágazat 90 millió forint árbevételt hoz egy évben. Az ecsegfalviaknak ennek töredékét, mindössze 1,5 millió forintot, mégis mindkét gazdaságnak megéri. Korábban a vecsésiek vállalták a javítást, s adtak át ebből a Békés megyei termelőszövetkezetnek. Biztosították az alkatrészeket, ellenőrizték az Ecsegfalván elvégzett munkát. Az elmúlt évben nem volt zökkenő- mentes a targoncajavítás, kevesebb gépet javítottak, gondot okozott az alkatrészhiány, kisebb nyereséggel zárt tehát az ágazat. A nagyüzem is, a kisüzem is kereste a kölcsönösen jó megállapodást, és kiegyensúlyozott kapcsolat megteremtésének lehetőségét. A változásról a tsz elnöke, Ágfalvi János a következőket mondja: — A tavalyi kisebb meny- nyiség után az idén hatvan targonca javítására vállalkozunk, s há adódik, van további javítókapacitás. A ve- csésiekkel olyan megállapodást kötöttünk, hogy az- elektromos, a lengyel és a balkán targoncát ezentúl — közvetlenül nem csak a Ferihegy Tsz-en keresztül — javításra elvállalhatjuk. — Milyen javításokat igényelnek ezek a gépek? — Általában nagyjavításokat csinálunk, elektromos fékeket, kapcsolórendszereket cserélünk, igény szerint átfestjük ezeket a masinákat. Ügy néznek ki egy-egy nagyobb generálozás után a targoncák, mintha újak lennének. A javítás tehát szolgáltatássá lép elő, hiszen a korábbi években is volt arra példa, hogy Békés megyei üzem targoncája hibásodott meg, most azonban közvetlenül Ecsegfalvára szállíthatják azokat. Nem közömbös ez az üzemanyagárak szempontjából sem, hiszen így csak a papír utazik. — számadó — Fotó: F. L.
