Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
0 1983. április 3., vasárnap NÉPÚJSÁG A „szent emberek” — egykor varázserőt tulajdonítottak nekik — arccal a tenger felé (Fotó: UPI — MTI — KS) A sziget térképe (Fotó: TERRA KS) n Húsvét-sziget titkai Két és félévszázada próbálják megfejteni a Húsvét-sziget rejtélyeit, expedíciók tucatjai ásták fel földjét, etnográfusok és archeológusok vitatkoznak róla. Egy francia kutató így fogalmazott: ha az ókori Athént találnánk meg az Antarktisz jege alatt, azt is könnyebben megmagyarázhatnánk, mint a Húsvét-sziget ember formájú kőszobrainak eredetét és rendeltetését. A VILÁG KÖLDÖKE A magányos sziget tovább őrzi tehát titkait, hiszen még a pontos nevét sem tudjuk a száztizennyolc négyzetkilométernyi földterületnek, (összehasonlításképpen: négy és félszer kisebb, mint Budapest.) A térképen szereplő elnevezés Roggeveen holland kapitánytól származik, aki 1722 húsvétján fedezte fel az európaiak által még nem ismert szigetet. Az akkor ott élő bennszülöttek szigetüket Rapanuinak hívták, de a tudományos kutatók nem hiszik, hogy ez lenne az ősi neve. A mondák szerint az ott lakók a Világ Köldökének nevezték földjüket. Más elbeszélések szerint az Ég Határa a legrégebbi elnevezés, amellyel a szigetet illették. Az ősi nevek mögött a szigeten lakók elhagyatottsá- gának érzése húzódik meg. A dél-amerikai kontinens olyan messzire fekszik a Húsvét- szigettől, mint Írország Kanadától. Tahititői, az óceáni Húsvét-szigeti anya gyermekével szigetvilág „fővárosától” még távolabb esik. A polinéziai szigetvilág legkeletibb előőrse, mondják egyesek, bár ez a megfogalmazás némileg pontatlan. Akár keletről, akár nyugatról nézzük, a Húsvét-sziget távol fekszik a fő hajózási útvonalaktól, ezért is alakulhatott ki sok évszázaddal ezelőtt az a mikrokultúra, amelynek értelmezése mind a mai napig vi'atott. Kik faragták a hatalmas kőszobrokat, mi volt a jelentése a sziklákra vésett „madárember” alakoknak, mire szolgáltak a barlang-labirintusok? Thor Heyerdahl, a neves norvég kutató már a második világháború előtt, majd nem sokkal utána, és az ötvenes évek közepén utazást szervezett a térségbe, így a Húsvét-szigetre is. Ezek sorában talán a legkiemelkedőbb a híres Kon-Tiki expedíció — a norvég tudós egy balsafa* tutajjal jutott Peruból az óceáni szigetvilágba —, ezzel Heyerdahl bizonyítani kívánta, hogy a több ezer csendes-óceáni sziget az amerikai kontinens felől népesült be. „A JÖVŐ EMLÉKEI” A norvég kutató szerint a Húsvét-sziget első bevándorlói időszámításunk szerint körülbelül 400 táján ér-' keztek a dél-amerikai Peruból: Kon-Tiki és vele együtt menekülő hívei. Ök teremtették a hatalmas vulkáni tufából faragott szobrokat, és ezek fő alakjait. Évszázadokkal később,— az ezredforduló után — jöttek az újabb bevándorlók Kolumbiából. Heyerdahlnak nézete elfogadtatásáért két évtizedes kemény küzdelmet kellett vívnia azokkal a tudósokkal szemben, akik a régi elmélet híveként azt vallották, hogy Polinézia és a Húsvét- sziget csakis Ázsia felől népesülhetett be. Heyerdahl kutatásainak egyik legvitatottabb pontja: hogyan faraghatták ki, és állíthatták helyükre a 10—20 tonnás — a legnagyobb 50 tonnás — szobrokat a kezdetleges eszközökkel, és a viszonylag kis számú lakosság segítségével. Erich von Däniken svájci „múltbalátó” a nálunk is bemutatott „A jövő emlékei” című filmjében többek között azt állítja, hogy földöntúli lények alkották a hatalmas kőkolosszusokat. Däniken azonban „elfelejtette” megmutatni a mozinézőknek a Húsvét-szigeten található kőfejtőt, ahol még ma is láthatóak a félig kész szobrok. Heyerdahl bebizonyította, hogy viszonylag egyszerű emelőszerkezettel 180 ember izomereje elegendő egy kőóriás mozgatásához. További kérdés: miért hagyták abba az ismeretlen szobrászok munkájukat? A legendák szerint több, mint 300 évvel ezelőtt háborúskodás tört ki a- „hosszú fülűek”, és a „rövid fülűek” között. Az elnevezés onnan származik, hogy az egyik törzs kultikus okokból mesterségesen — fa- és kagyló- peckek segítségével — megnyújtotta fülkagylóját. A harcban a „rövid fülűek” győztek, de a küzdelem egy^ úttal az addig virágzó kultúra leáldozását is jelentette. A „szent embereket” ábrázoló kőszobrok faragása abbamaradt. A feledés homályába merült az ősi írás, és a sziklarajzok jelentése is. BENNSZÜLÖTT PUCCSKÍSÉRLET A holland tengerészek 1722 húsvétján kőkorszakbeli állapotokat találtak itt. Utánuk spanyol, angol, francia, amerikai tengerészek és perui rabszolgakereskedők szálltak partra. Ez utóbbiak ezer embert vittek el guanó kibányászására a Dél-Ame- rikához közel eső szigetekre. A behurcolt betegségek tucatjával szedték áldozataikat. Így történhetett, hogy a századfordulóra alig százan maradtak a szigeten. A Hús- vét-szigetet végül Chile annektálta 1888-ban. A huszadik század, a tudományos technikai forradalom jóllehet megváltoztatta a körülbelül kétezer bennszülött életét, ám a nagy távolság legyőzése nem sikerült maradéktalanul. Hetente egy repülőgép érkezik Chiléből, de ez is csak tranzitállomásnak használja a Húsvét-szigetet. Évente egy hajó köt ki, amely építőanyagot, gyógyszert, dieselolajat és egyéb felszerelést hoz magával. A szigeten a fő közlekedési eszköz még ma is a ló, a néhány tucat gépkocsi rendszám nélkül közlekedik. A nagy ritkán odavetődő turistahajók igazi szenzációszámba mennek. Mindez igazán nem jelent erős kötődést Chiléhez. Többek között ezért is történhetett meg, hogy a hatvanas évek elején a bennszülöttek „puccskísérletet” hajtottak végre. El szerették volna érni, hogy szigetük Francia Polinéziához tartozzon, hiszen Dél-Amerikához nem sok közük van. Az akkori chilei kormány egy kisebb hadihajót és 40 katonát küldött a Húsvét-szigetre, akik egy puskalövés nélkül „leverték” a lázadást. g. f. P. Egy küóriás mcgmozdításához 180 ember izomerejére van szükség (Fotó: könyvillusztrációk — KS) Vigyázat, lavinaveszély! A hegyvidékek minden évszakban csalogatják a kirándulókat, a pihenni vágyókat. Ugyanakkor váratlan csapdákat is rejtenek. A hegyekben az időjárás szeszélyes és kiszámíthatatlan. A legveszélyesebb természeti erők egyike a lavina, amely akkor keletkezik, amikor a hegyoldalak hótakarójára újabb hótömeg nehezül, vagy ha a hó már nem tapad a hegyoldalhoz. Szlovákiában is több olyan terület van, ahol a lavina már megmutatta pusztító erejét — a Magas- és Ala- csony-Tátra, a Kis- és Nagy- Fátra . . . Igaz, az itteni lavinák nem érik el az Alpokban, vagy a világ más óriáshegységeiben romboló „kollégáik” nagyságát és erejét, de így is komoly problémákat okoznak. Hegyi eróziót váltanak ki, magukkal sodorják az értékes termőtalajt, csökkentik az erdőfelü- leteket, s éppen ott, ahol vízgazdálkodási szempontból igen fontosak lennének. Emel_ lett veszélyeztetik a turisták és a sportolók életét. A lavinaomlás megelőzésére és az óvintézkedésekre a szlovák hegységekben már eddig is nagy gondot fordítottak a Hegyi Szolgálat tájai. A gyakorlati igények azonban szakértői munkahely kialakítását követelték meg. 1927 ősze óta működik az Alacsony-Tátra legnagyobb turista- és télisportközpontjában, a Chopok- csúcs alatti Jasnában a Hegyi Szolgálat keretében a Lavinamegelőzési Központ. A központ kutatja a lavina keletkezésének meteorológiai és toDográfiai okait, s azok hatását a hótakaró mechanikus és fizikai tulajdonságaira. Rendszeresen feldolgozza a mérési adatokat és ezek eredményei alapján határozza meg a „fehér veszedelem” veszélyességi fokát. A szlovákiai hegységekben elszórt több megfigyelő állomás összeköttetésben áll a jasnabeli központtal'. Az állomások megfigyelései alapján a központ munkatársai híreket közölnek a sajtóban, a rádióban és a televízióban az esetleges lavinaveszélyről, tájékoztatják a közönséget a hó állásáról és a leglátogatottabb hegyi üdülőhelyek közlekedési szolgáltatásairól. Lavinaomlás esetén módszeresen irányítják a mentési munkákat. Ha a lavinaomlás veszélye akuttá válik, robbantásokkal utat nyitnak a hógörgeteg előtt, így előzik meg annak fenyegető következményeit. A központ dolgozói bírálják el az új gazdasági, üdülési vagy sportobjektumok felépítésének lehetőségeit, s minden egyéb beavatkozást a hegyvidék természetes környezetébe. A munkacsoport hosszú erőfeszítésének eredménye az az atlasz, amelyben Szlovákia minden exponált hegyvidékének lavinaútvonala szerepel. Gabriela Chmeliková (ORBIS—KS) Jugoszlávia Viták — nehéz helyzetben A közelmúltban széles körű vita folyt a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságában a tömegtájékoztatás időszerű eszmei-politikai kérdéseiről, a sajtó szerepéről a jelenlegi, nem könnyű helyzetben. Megállapították, hogy a jugoszláv tájékoztatási rendszer jelentősen hozzájárult társadalmunk önigazgatási szocialista fejlődéséhez, s egyben rámutattak azokra a fogyatékosságokra, helytelen tendenciákra is, amelyek az utóbbi időben az újságírók egy részének körében tapasztalhatók. Különösen szembeötlők a kísérletek, amelyek a nemzetek és nemzetiségek közötti összhang megbontására irányulnak. A nacionalizmussal szemben semmiféle engedékenység nem engedhető meg — szögezi le a határozat. A dokumentum a sajtó legfőbb feladatául a párt ideológiájának és programjainak népszerűségét, a forradalmi hagyományok, a hazafiság. a testvériség és egység, az elért vívmányok és eredmények hirdetését tűzi ki. Ha ezt elmulasztja, és kizárólag a nehézségekről, problémákról és kudarcokról beszél, nem várható el, hogy a fiatalok és általában a dolgozók ismerjék és elismerjék a társadalom értékeit. Az utóbbi időben Jugoszláviában megszaporodtak a viták, mindenekelőtt a gazdasági problémákról. A közellátási nehézségek, az étolaj, a hús, a mosópor, a kávé és más közfogyasztási cikkek hiánya . kétségtelenül rontja a közhangulatot. Az idei évre előirányzott stabilizációs intézkedések első eredményei csak lassan mutatkoznak. Emiatt érthető a türelmetlenség, amit egyesek meglovagolnak és igyekeznek a nemzetiségi ellentétek szítására felhasználni. A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Tanácsának február végi ülése az áremelkedések mértéke feletti aggodalmának adott hangot. Attól tartanak, hogy az előirányzott 20 százalékos infláció háromszor nagyobb lesz a tervezettnél. A Szocialista Szövetség (népfront) országos választmányának elnökségi ülése az idei gazdaságfejlesztési határozat végrehajtására mozgósított. Egyben követelte, hogy nyíltan vitassák meg, miért nem valósultak meg eddig a stabilizációra vonatkozó korábbi határozatok. Március elején Petar Sztambolics elnök az államelnökség nevében jelentést terjesztett a képviselőház elé. A jelentés megállapítása szerint a jelenlegi nehézségek olyan korábbi hibákra vezethetők vissza, mint például az irreális beruházások, a nagyfokú költekezés és a külföldi pénzeszközök nem megfelelő ínódon történt felhasználása. Ismeretes, hogy Jugoszlávia mintegy négy és fél milliárd dollár értékű kölcsön felvételéről tárgyal különböző nemzetközi pénzintézetekkel és kormányokkal. A közvélemény egy része aggódik, hogy ezeknek a kölcsönöknek a sorsa sem lesz más, mint a korábbiaknak. A kormány hivatalos indoklása szerint az újabb kölcsönökre a feldolgozó ipar nyersanyagszükségletének biztosítása érdekében van feltétlenül szükség. Az így előállott termelésnövekedés teszi majd lehetővé a tartozások törlesztését és a további nyersanyag-behozatalt. A viták országszerte tovább folytatódnak a gazdasági, társadalmi és politikai kérdésekről. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége fokozott aktivitással igyekszik mozgósítani tagságát, az ország valamennyi dolgozóját a felmerült nehézségek okainak feltárása és azok legyőzése érdekében. Gáti István Vietnam Fiatalok a mezőgazdaságban A Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a mező- gazdasági minisztérium, a Vietnami Kommunista Párt V. kongresszusának útmutatását követve, a múlt év nyarán elhatározta, hogy az ifjúságot mozgósítja az élelmiszer-termelés növelésére. A határozatot tettek követték. Tízmillió fiatal, az ezen a területen dolgozók több mint fele, teljes erővel látott hozzá az élelmiszerprobléma felszámolásához. Fél év elteltével ma már megvonható az erőfeszítések eredményének első mérlege. A fiatalok sok ezer szakosított brigádot hoztak létre a takarmánytermelés, a műtrágyagyártás, a vízgazdálkodás és a növényvédelem feladatainak ellátására. Majdnem kétmillió ifjú dolgozó vett részt az öntözőművek karbantartásában és kiépítésében, a zöldtrágyater- melésben és más munkálatokban. Az ifjúsági szövetség az állami szervekkel karöltve vállalta a tudományostechnikai újdonságok elterjesztését a mezőgazdaságban. Több mint 700 ezer fiatal vett részt a növénytermelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tanfolyamon. A fiatalok a rizsföldek tízezer hektárainak intenzív megművelésére is vállalkoztak, arra, hogy az előirányzott terméseredményt 10—20 százalékkal túlszárnyalják. A Vörös folyó kilenc tartományában 80 ezer hektár rizsföldet műveltek meg az év második felében. Az állami szervek mindenütt segítik az ifjúsági szövetség munkáját, s azzal együtt jelölik ki az egyes járások, községek és szövetkezetek területén az elvégzendő feladatokat. Az ifjúsági szövetség ipari szervezeteihez tartozó fiatalok is magukévá tették az élelmiszerprogram pártfogásának gondolatát. A Hanoi melletti Hai Hung tartományban a szövetség 35 alapszervezete védnökségt szerződést kötött a terület mezőgazdasági szövetkezeteivel. Fiatal munkások szivattyú- és öntözőberendezés-alkatrészekkel látják el őket, társadalmi munkában mezőgazda- sági eszközöket készítenek, gépeket javítanak. A Ha Bac megyei fiatalok terven felül 10 ezer permetezőfelszerelést készítettek növényvédelmi célokra.
