Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

NÉPÚJSÁG 1983. április 3., vasárnap o GÖMBHÁZ. A bécsi Práterben, az óriáskerék szomszédságában építtette fel Edwin Lipburger furcsa kinézetű házát, egy sza­bályos gömb alakú épületet, amely kulturális célokat fog szolgálni. A nyolc méter át­mérőjű házat betonoszlop rögzí­ti, és szükség esetén egy egész családnak nyújthatna kényelmes otthont NYUSZI VAGY TOJÁS? Húsvéti színes képösszeállí­tásunk élére természetesen egy kis nyuszi képét akartuk tenni, de hamarjában egyet­len tapsifüles fotóját sem leltük a szerkesztőség archí­vumában. Úgyhogy megma­radtunk a másik húsvéti szimbólumnál: a tojásnál. Persze, akadhat férfiolva­sóink között esetleg olyan, aki úgy véli, hogy a jókora csokoládétojások helyett in­kább a köztük ücsörgő ifjú hölgyet fogadná el ünnepi ajándékként... (Foto: AP—MTI—KS) TÜNÉKENY MŰVÉSZET. S ha már a műalkotásoknál tar­tunk, ejtsünk szót a valószínűleg Iegmulandóbb művészeti ágról a hószobrászatról is. Most, a tavasz beköszöntvén, már nyilván Stuttgartban is tócsává olvadt a nemrég még nagy közérdeklődést keltett scllőszobor. Igaz, nem ritkán a jóval dicsőr.b jövőre szánt alkotásokat is ilyen hamar utolérheti a feledés ... LÉGHAJÖS TERVEK. Már próbaútját is megtette az Airship Industries nevű brit társaság „Skyship 500” elnevezésű, kor­mányozható léghajója Párizs fölött (lent balra az Eiffel-to- rony). A brit társaság azzal a kéréssel fordult a francia ha­tóságokhoz, hogy léghajójával rendszeres járatot, egyfajta „légitaxit” indíthasson Párizs két távol fekvő nemzetközi re­pülőtere, a Charles de Gaulle (Roissy) és Orly között. A megközelítőleg 109 kilométer óra sebességgel haladó léghajó a tervek szerint egyszerre tiz utast szállítana SAKKROBOT. Egyre újabb hírek érkeznek a sakkrobo­tok technikai fejlődéséről. A képünkön látható, Hongkong­ban gyártott masina (ame­lyen tíz nehézségi fokozat állítható be, és körülbelül ezer dollárért dobják piacra) például már saját maga te­szi meg lépéseit, miután ér­zékelővel észlelte ellenfele húzását Tudományos innen ,9K ________—____ A moszkvai hiperbarikus központ A terem berendezései, fé­nyei, zörejei mintha egy tu­dományos-fantasztikus film­ből kerültek volna a szem­lélő elé: a karzatról lepil­lantva öt, különböző hosz- szúságú, több, mint két mé­ter átmérőjű fekvő hengert látunk. A tartályokon piciny kajütablakok, előttük nagy irányítópultok számtalan di­gitális és egyéb kijelzővel, képernyőkön ritmikusan hul­lámzó zöld vonalakkal. A hengerekben zöld köpenyes emberek, az irányítópultok­nál ülők fehér köpenyt vi­selnek és elmélyülten fi­gyelnek, csak néha váltanak szót. A helyszín a Szovjet Tu­dományos Akadémia közpon­ti sebészeti kutatóintézetének hiperbarikus, azaz megemelt- légnyomású kezelő terme. Az egyik legnagyobb hen­gerben egy fiatalasszonyon végeznek szívműtétet. Szív- billentyűje a szükségesnek töredékére szűkült, s más betegségei következtében nemigen ajánlatos neki mű­tét közben ^ vérátömlesztést adni. Az utcai ruhás látoga­tó a kisablakon át alig egy méternyi távolságból követ­heti nyomon a műtétet, s azt is látja, hbgy a beteg felett nem függ az ilyenkor szo­kásos véradagoló edény. A hiperbarikus kezelés — és ezen belül a sebészet — egyik legfontosabb eleme, hogy a légnyomás növekedé­sével az oxigén egyre job­ban oldódik a vérplazmában, amely így átmenetileg akár teljesen is átveheti a he­moglobintól az oxigénszállí­tás feladatát. így a magas légnyomás melletti oxigén-belélegezte- tés számos esetben köny- nyíthet a szív- és légzőszer­vi bántalmakban szenvedő­kön, gázmérgezés esetén életmentő lehet. Jó eredmé­nyekkel kecsegtetnek azok, az egyelőre kísérleti stádium­ban levő kísérletek is, ame­lyek alátámasztani látsza­nak, hogy a túlnyomás segít­ségével ezután vállalkozhat­nak a szülésre azok az asz- szonyok is, akiknek ez ed­dig bizonyos betegségek mi­att életveszélyt jelentett vol­na. Egy másik hengerben ál­laton végeznek kísérleti mű­tétet, a harmadikban több ember ül, s 1-2, abszolút at­moszféra nyomású térben maszkokból oxigént lélegez be. Az intézet úttörő szerepet tölt be a hiperbarikus ke­zelési eljárások kutatásában, noha elsősorban a sebészeti vonatkozásaival foglalkozik. Az itt elért eredmények alapján ma már a Szovjet­unió 220 városában működ­nek hiperbarikus kezelőköz­pontok, bár legtöbbjükben egyelőre csupán az ismert, oxigénsátorra emlékeztető berendezések szolgálják a gyógyítást. A sebészeti kutatóközpont még csak 20 esztendős, de az egyik legrégibb és legtekin­télyesebb, 225 éve működő moszkvai klinika alapján alakították ki. A kutatás mellett természetesen gyó­gyítással is foglalkozik, s je­lentős feladatokat lát el . az orvosképzésben, s tovább­képzésben. Évente 500 diák és 300 orvos tanul itt, kül­földről pedig nemcsak sok küldöttség érkezik, hanem számos nyugati országból is sokan jönnek ide hosszabb gyakorlatra. Horváth Júlia Tavasz A természet bonyolult rendjének érdekes állomása a tavaszi ébredés. A növé­nyek induló életvegytani fo­lyamatának feltétele a tar­tósan fagypont fölötti hő­mérséklet. Ezt követően a rügyfakadás, a zöldülés, a vi­rágzás, a lombosodás, az egyes fajok hőigényétől függ. Hazánkban az őszi lombhul­lással, téli nyugalommal al­kalmazkodik a növényzet az éghajlathoz. Az állandóan meleg, nedves trópusi vidé­keken viszont más a hely­zet: az őshonos növényzet folyamatosan fejleszti lomb­ját, s csupán akkor hullik le, amikor már elöregedett. A Kárpát-medencében, te­hát a mérsékelt égövön ún. leválasztó paraszövet képző­dik a levelek illeszkedési alapján. Itt a lombhullás ak­tív felkészülés a télre. Sok évezredes szelekció eredmé­nyeként alakult ki a rügyek téli kezdeti, mély nyugalmi állapota. Hiába viszik me­leg szobába a levágott galy­lyat, az idő előtt nem hajt ki a vázában. Tél végén azonban megszűnnek a fej­lődés belső akadályai. A fák zöldellnek ki leg­utoljára, mert lombozatuk általában távolabb van a felmelegedő talajtól, mint a bokfoké. így kevesebb me­leget élveznek, márpedig a kibontakozáshoz bizonyos hőmennyiség szükséges. A fák rügyfakadásában is ta­pasztalhatók bizonyos idő­beli eltérések. Ennek oka, hogy a rügyek belső felépí­tése nem egyforma. Képünk a virágbontó áp­rilisban készült, a budapesti Tabánban. (KS) Tervek az Odera szabályozására A gyakori lengyelországi árvizek sürgetik a hatékony árvízvédelem kiépítését. Lengyelországban 1958 és 1980 között évi átlagban 4,3 milliárd zloty kárt okoztak az áradások. Különösen súlyos pusztítást okoztak a 70-es években: 1979-ben 10, 1980- ban 30 milliárd zloty volt a kár. A károk kétharmada a Visztula vízgyűjtő területén keletkezett. A múlt év tava­sza azt is bizonyította, hogy a másik nagy folyóval, az Oderával is „számolni kell”. Az Odera szabályozása nem­csak Lengyelország, de. az ugyancsak érintett NDK és Csehszlovákia érdeke is. A folyó vizeinek sokoldalú sza­bályozása mintegy 550 mil­liárd zlotyba kerülne. A lengyel folyók évi víz­hozama 58 milliárd köbmé­ter, ebből csupán öt száza­lékot tárolnak 140 kisebb medencében. Célszerű lenne legalább 20 százalékot fel­fogni völgyzáró gátakban és a kiterjedt csatornahálózat­ban. A tervek szerint 2005-ig 17 közepes és több tucat ki­sebb vízgyűjtőt kívánnak épí­teni, ami a hajózást is meg­könnyítené. A víztárolók je­lentősen csökkentenék az ár­vízveszélyt. Nem kisebb gond a vizek egyre növekvő szennyeződé­se. Lengyel vízügyi szakem­berek szerint 2005-ig csak az Odera vízgyűjtő területén 1065 tisztítóberendezést kell létesíteni. Az Odera völgyé­nek földjei 10—15 százalék­kal többet hoznak hektáron­ként, mint az országos átlag. Ez részben az eddigi talajja­vító munkáknak köszönhető. A földek 70 százalékát álla­mi gazdaságok, illetve szö­vetkezetek művelik. Az Ode- ra-Rrogram keretében továb­bi nagyarányú talajjavító munkák elvégzését, mintegy 16 ezer halastó létesítését, il­A hajózható Glinicki-csator- na, amely iparvidéket köt össze az Oderával (Fotó — HOR — KS) letve felújításé t irányozták elő. Az Odera és mellékfolyói szabályozása lényegesen megjavítaná a környező fal­vak és gazdaságok vízellátá­sát is. Jelenleg a helységek 14, a mezőgazdasági üzemek 84 százaléka van bekapcsol­va a vízhálózatba. A tervek szerint 1990-re valamennyi mezőgazdasági üzem vízveze­tékhez jutna és 1995-ben már mindenhol csatornák vezet­nék el a szennyvizeket. 1990- ig a falvak 12 százalékát is csatornáznák, s 2005-ig az Odera-menti falvak 60 szá­zalékába jutna el a vezetékes víz. Mindezek az intézkedések azt is célozzák, hogy növel­jék a mezőgazdasági terme­lést, különösen a magasabb értékű földeken, Legnica, Opole, Wroclaw, Walbrzych, Szczecin és Koszalin vajda­ságok 47 községének mintegy 500 ezer hektárnyi területén. Lengyelországot jelenlegi súlyos gazdasági helyzete a legnagyobb fokú takarékos­ságra .kényszeríti. Beruházá­sokat mindenekelőtt ott esz­közölnek, ahol azok az ipari, illetve a mezőgazdasági ter­melés növelésére szolgálnak. Nem kétséges, hogy az Odera-program jövőbeni megvalósítása ez utóbbiban segítheti a lengyel népgazda­ságot. <r i. sebességgel vontatja a sze­relvényt. Ez az a sebességi határtérték, amelyet a je­lenlegi vasúti pályák még elbírnak, s alighanem az acélsín-acélkerék kombiná­ciónak is ez a végső sebes­séghatára. Képünkön az erősen áram­vonalas, szupergyors APT- szerelvény egyik kísérleti összeállítását láthatjuk, amelynél a gázturbina egy dinamót forgat, amely áram­mal látja el a tengelyeket külön-külön meghajtó egyen­áramú motorokat. (KS) Szupergvors vasutak A vasút jelentősége világ­szerte ismét megnövekedett. Hogy versenytársaival — a légi és a közúti közlekedéssel — lépést tarthasson, különö­sen a városközi utazási se­bességet igyekeznek új tí­pusú vonatokkal állandóan növelni. Ez idáig a nagyse­bességű vasúti közlekedés alapja a villamos és a Die­sel-vontatás volt, újabban azonban a gázturbinás von­tatás elterjedése figyelhető meg. Több országban a vá­rosközi járatok egyes szaka­szain már nem ritkaság a ljiO—180 km óra csúcssebes­ség, s a 130 km/óra átlagse­besség már szinte normális­nak tekinthető. Az ilyen és ennél nagyobb sebességek elérésének egyik fő feltétele a pályák megfelelő állapota. A hézagmentes, hegesztett síneket mindenütt beton­aljzatra fektetik, és- a kis su­garú kanyarokat kiiktatják a vasúti pályából. A legkor­szerűbb jelzőberendezés­rendszer kiépítése is elen­gedhetetlen a nagy sebessé­gű vasúti pályák mentén. A legnagyobb vasúti ha­gyományokkal rendelkező országban, Angliában, a szu­pergyors szerelvények építé­sének két irányzata van. A HST (High Speed Train) sze­relvényeknél a hét darab modern személykocsit két Diesel-elektromos, 3730 kW névleges teljesítményű mo­torkocsi fogja közre. Az APT (Advenced Passenger Train) szerelvény az előzőnél jóval korszerűbb vonattípus. A 21 méter hosszú motorkocsi burkolata alumíniumlemez, vázszerkezete pedig alumí­niummal bevont négyszögle­tes acélcsövekből készül. Igen könnyű szerkezetet tesz lehetővé, és gazdaságosan szabhatók, hegeszthetők a vázszerkezet elemei. A Leyland-gázturbinával haj­tott motorkocsi 250 km/óra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents