Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
1983. április 3., vasárnap o Itt nyomják az ezrest! Száz tonna százas Amióta a pénzt kitalálták, folyik a küzdelem a hamisitók ellen. A fémpénzeket viszonylag könnyebben lehetett védeni, a papírpénzek megjelenésével nehezebb lett az állam dolga. Érthető módon egyetlen országban sem szeretik az olyan „kisvállalkozásokat”, melyek a bankjegyek házilagos előállítására szakosodnak, ezért fel is lépnek ellenük. A bankjegyhamisítást a törvény szigorúan bünteti, de mert könnyebb a bajt megelőzni, mint utólag helyrehozni, már kezdettől fogva rafinált módszerek alakultak ki a hamisítások kivédésére. Mindenütt a világon speciális intézmények, pénzjegynyomdák állítják elő a bankjegyeket. Mivel az új ezerforintos közeljövőbeni megjelenése ismét felkeltette a figyelmet a pénz iránt, engedélyt szereztünk, hogy a legilletékesebbtől, a Pénzjegynyomda vezérigazgatójától, Drasehitz Rudolftól tudjuk meg: hogyan készül a pénz Magyarországon? NÉPÚJSÁG---------N agy figyelmet, rendkívüli kézügyességet igényel a rézmetszés. Munka közben az ezerforintos alkotója, Vagyóczky Károly A Pénzjegynyomda bejáratánál nem jelzi tábla, hogy milyen vállalat működik a kapu mögött, de helye nem titok: a budapesti telefonkönyvből bárki megtudhatja, hogy a Markó utcában található. Az előcsarnokban tévékamera figyeli a forgalmat, már az irodaépület portáján is percnyi pontossággal könyvelik az érkezés, távozás idejét, és a személyi adatokat. A formaságok így is pillanatok alatt véget érnek, és máris Drasehitz Rudolf vezérigazgató fogad bennünket, hogy elmondja, amit a Pénzjegynyomdáról el szabad mondani. Különleges technológia — A Pénzjegynyomdát svájci tervek alapján osztrák és svájci gépekkel szerelték fel. Később a korszerűsítések során magyar, Ganz-gyártmányú bankjegynyomó gépek kerültek ide. ma is ezek működnek. Éppen ez a hagyományokhoz való ragaszkodás az egyik^ titka annak, hogy a magyar pénz a legszebbek közé tartozik a világon, és nem lehet tökéletesen hamisítani. A szakember azonnal észreveszi a többnyire ügyetlen próbálkozásokat. A bankjegyről el kell mondani, hogy többféle nyomdatechnikai eljárás kombinálásával készül. Az ugyancsak különleges technológiával előállított diósgyőri papírra ofszetnyomással, mélynyomással és magasnyomással egyaránt felviszik a festéket. Az igazi különlegesség azonban a metszett mélynyomás, ettől lesz a bankjegy olyan, amilyennek ismerjük. Ez az a technológia, melyet a világon mindenütt csak bankjegyek előállítására használnak. Egyszeri és megismételhetetlen — Bárki kipróbálhatja: simítson végig az ujjúval egy új, vagy keveset használt bankjegyet. Lehet érezni, hogy a vonalak kidudorodnak a papírból, ezt nem lehet közönséges nyomdatechnikával utánozni. Ez a metszett mélynyomás jellegzetessége — avat be a titokba a vezérigazgató. A papírpénz védelméről persze nemcsak a nyomda- technika gondoskodik, hanem a tervező is. Vagyóczky Károlynak fiatalon, 44 éves korban adatott meg a nagy lehetőség, hogy megtervezze az új ezerforintos bankjegyet. A képzőművészeti főiskola után került a Pénzjegynyomda művészeti osztályára, most ő az osztály vezetője. — Külföldön előfordul, hogy pályázatot írnak ki egy-egy új bankjegy megtervezésére. nálunk a Pénzjegynyomda megalakulása óta az a szabály, hogy csak saját dolgozó tervezhet bankjegyet. Nem féltékenységből, mert ez különösen jól fizető munka, hiszen ne- - künk ez a munkaköri kötelességünk. Az a magyarázata, hogy a bankjegynyomás különlegesen bonyolult technológiai folyamatok sokaságából áll, ezeket mind tökéletesen ismernie kell a tervezőnek, és ezenkívül a különféle védelmi intézkedések megtétele is speciális szakismeretet kíván. De mire is kell odafigyelni a pénz tervezésekor? Nos, először is arra, hogy a pénz szép legyen. Illeszkedjen a már meglevő bankjegyek sorába. könnyen és félreérthetetlenül lehessen azonosítani, ki kell zárni a hamisítás lehetőségét és alkalmasnak kell lennie gyártásra is. Az első két szempont nem igényel túlzott magyarázatot, a harmadik már érdekesebb, A védelem lényege, hogy a vésett nyomólemez egyedileg, kézi munkával készül. Az ezerforintoson levő Bartók- portrén két és fél hónapig dolgozott a művész, az egész munka két évig tartott. Nagyítóval megnézve látható, hogy rendkívül finom pontok és vonalak millióiból áll össze a portré, és ugyanilyen finomságú vonalhálózat borítja az egész bankjegyet. Ezt a nyomóformát maga a művész sem tudná még egyszer ugyanúgy megcsinálni. elképzlehetetlen, hogy minden vonal ugyanoda kerüljön. Erről a nyomóformáról galván eljárással készül a nyomólemez, az eredeti példány pedig a Pénzjegynyomda páncéltermébe kerül. n pénz is termék Ami nekünk pénz, az a pénzjegynyomdában termék, amelyet ugyanúgy elő kell állítani, mint bármi mást. Persze különleges termék éppen az értéke miatt. Szigorú biztonsági 'intézkedések egész láncolata teszi lehetetlenné, hogy egyetlen egy bankjegy is illetéktelenül elhagyhassa a Pénzjegynyomdát. Már a nyomáshoz használt papír is ívenként megszámolva kerül az úgynevezett papír páncélterembe. Innen viszik a nyomógépekhez a szükséges mennyiséget, természetesen ismét szigorúan megszámolva. Minden műveletet leltározás kö'- vet, eltérés nem lehet, mert addig senki sem hagyhatja el a szigorúan őrzött bankjegynyomó részleget, amíg a hiány meg nem kerül. Selejt persze itt is előfordul, de ezt sem dobják a szemétbe. Az elszakadt íveket összeragasztják, a már elkészült, de selejtesnek minősített bankjegyeket kiluggatják, és így darabonként átveszi tőlük a Magyar Nemzeti Bank. Egyébként a Pénzjegy- nyomda legnagyobb megrendelője központi bankunk, a Nemzeti Bank. Havonta az elrongyolódott, tönkrement papírpénzek pótlására 10 tonnányi banjegyet készítenek a Pénjegynyomdában. Ha ezt beszorozzuk a hónapok számával, akkor kiderül: a jó hangzás miatt kegyes csalás a címben említett száz tonna, és persze nem csak százforintost nyomnak. Remélhető azonban, hogy csökken a jövőben a Pénzjegynyomda terhelése, mert új papír tízesek és húszasok már nem készülnek, a nagyobb címletű pénzek pedig tovább tartanak. Próbapénz is kell A Pénzjegynyomda ugyanúgy tervet teljesítő, nyereségérdekeit vállalat, mint bármely más nyomda. Az előállított bankjegyekért pénzt kap, darabjáért 1 forint 60—1 forint 80 fillér körüli összeget. Fontos tehát, hogy a lehető legkisebb se- lejttel dolgozzanak, ezért lényeges szempont a gyártha- tóság. A bonyolult technika miatt előfordulhat, hogy ami rajzban még tökéletesnek látszott, az a nyomás során nem mutat jól, ezért is kell a megfelelő szakismeret. A Pénzjegynyomda nemcsak pénzt nyom, itt készülnek a különböző, szigorúan ellenőrzött nyomtatványok is. Különféle igazolványok, kötvények, csekkek és hasonló termékek adják a termelés jó részét. És mint minden magyar nyomdát, őket is sújtja a munkaerő- hiány, bármikor jó néhány szakembert felvennének, mert éppen a pénzek szépségét és különlegességét adó technika miatt nagyon kézimunka-igényes a tevékenység. A fizetés pedig — hiába dolgoznak rengeteg pénzzel — náluk sem magasabb. mint a többi nyomdában. A fegyelem viszont jóval szigorúbb, a munka kö- töttebb, nehéz így megtartani a létszámot. Most azonban a gondok egy kissé háttérbe szorultak, a Pénzjegynyomda az új ezerforintos készítésével foglalkozik. Utoljára több mint tíz éve jelent meg új címlet hazánkban. Kézenfekvő a kérdés: mit csinál a tervező a holt időben? — Nem unatkozik akkor sem. Munkatársaim és én rendszeresen tanulmányozzuk a világ országainak újonnan megjelenő bankjegyeit, figyeljük, milyen új védelmi eljárásokat alkalmaznak. Ezeket mi is kipróbáljuk, úgynevezett próbapénzeket készítünk. Ez a tréning ahhoz is szükséges, hogy ne jöjjünk ki a gyakorlatból, mert a rézmetszést állandóan csinálni kell, hogy jól menjen — mondja Vagyóczky Károly. Miért Bartók? Végezetül néhány érdekesség az új ezerforintos bankóról. Mint köztudott, a pénzt Bartók Béla portréja díszíti. Azért esett a nagy magyar zeneszerzőre a választás, mert a tervezés kezdetekor ünnepeltük centenáriumát, világszerte ismerik, és mindenképpen méltó arra, hogy emlékét ily módon is megőrizzük. Medgyessy Ferenc Anyaság című szobrának szépsége, kifejező ereje miatt került a bankjegy másik oldalára, és azért is, mert rézmetsző technikával megörökíthető. Ez a technika korlátozza egyébként a felhasználható művek számát, foltokat használó impresszionista alkotás például nem kerülhet a bankjegyre. Az ezerforintos megrendelője, a Magyar Nemzeti Bank, ők hagyták jóvá a terveket és adtak megbízást a kivitelezésre. Az elkészült munkát hárman hitelesítették: dr. Tímár Mátyás, az MNB elnöke, dr. Fekete János első helyettes és dr. Tallós György elnökhelyettes. Az ő aláírásuk szerepel a bankjegyen. Az ezerforintos azon oldalán, melyet Bartók képe díszít alul, az áll, hogy „Vagyóczky Károly dél. et se." A dél a latin delineavit szó rövidítése, és azt jelenti: rajzolta, az se, azaz sculpisit, a metszette szót jelzi. A másik oldalt is Vagyóczky Károly rajzolta, így az ő neve után áll a dél, de metszeni már Füle Mihály metszette. Erre a munkamegosztásra a kivitelezés gyorsítása miatt volt szükség. Középen a szobor rajza alatt Medgyessy Ferenc neve után a fec rövidítés áll, ez a fecit, azaz készítette szót jelenti. Körülbelül ennyi hozható a nagyközönség tudomására a Pénzjegynyomdáról, az új ezerforintosról, és annak gyártásáról. Az új címlet június 27-től kerül forgalomba. Reméljük, hogy attól kezdve minél sűrűbben lesz szerencsénk hozzá. Kónyái László Gazdasági kapcsolatainkról A Szovjetunióban ízesnek tartják, kedvelik a magyar almát, mi viszont szívesen koccintunk a kitűnő orosz pezsgővel... Moszkvában, Le- ningrádban, és más szovjet helységekben keresettek- a magyar gyógyszerek, nálunk viszont, ha nyersolajról, vasércről, jenyőfarönkröl, vagy fűrészáruról hallunk, önkéntelenül az jut az eszünkbe: első számú szállítónk a Szovjetunió. Meg az, hogy elsősorban nyersanyagot kapunk, s — ami számunkra nagyon előnyös — többnyire késztermékkel fizetünk. Az MTl-fotó felvételeiből készült alábbi képösszeállításunk némi ízelítőt ad arról, mi mindenre terjed ki a magyar—szovjet együttműködés. Elavultak a Siemens—Martin acélművek, a konverteres acélműveké a jövő. A Dunai Vasmű konverter-acélművének első egységét a múlt évben, augusztus 19-én avatták fel. A korszerű technológiát a Szovjetuniótól vásároltuk 1982. december 28-án, nulla óra 13 perckor áramot kezdett termelni a Paksi Atomerőmű. Az erőmű szíve, az atomreaktor, szovjet gyártmány A magyar—szovjet olefin- egyezmény alapozta meg a Tiszai Vegyi Kombinát létét, amely 1974 óta csaknem megháromszorozta a termelést, s hétszeresére fokozta az exportját Magyarország azért tudott az autóbuszgyártó nagyhatalmak sorába kerülni, mert az évi, immár több, mint 13, ezer társasgépkocsiból mintegy hatezret megvesz tőlünk a Szovjetunió, ahol közkedvelt a magyar Ikarus. Felvételünk az Ikarus székesfehérvári gyárában készült, abból az alkalomból, hogy a szereidére került a 60 ezredik magyar busz, amely ugyancsak a szomszédos nagy országnak készült.