Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-26 / 97. szám
Forintban mérhető szeretet Hogyan lett első a megyeszékhely? 1983. április 26., kedd __________________________________________ Ö nkritikus számvetés és tervezés Társasági ülést tartott a Békés megyei SZÖVKER--------------------------------------------------------IgNiHMTifl A szervezők és irányítók dicsérete is, hogy az elmúlt év eredményei alapján Békéscsaba első lett a városok közötti társadalmi munkában. Mindenekelőtt a megyeszékhely lakóit »illeti az elismerés, akiknek — ne hangozzék profánul a kijelentés — városszeretete forintban is lemérhető. Kereken hetvenegymillió forintban állapították meg azt az önkéntes, fizettség nélküli értéket, amellyel a békéscsabai emberek tavaly hozzájárultak városuk szépítéséhez, gazdagításához. Legyünk azofiban pontosabbak: társadalmi tevékenységüknek valójában van fi- zettsége. Ez pedig éppen környezetük szebbé, kulturáltabbá, egészségesebbé tételében, az új parkok zöldel- lésében, a kiültetett fák lombosodásában ölt testet, és teszi vonzóbbá lakóházaik környékét. Mint ahogyan az általuk épített új járdák, pormentesített úttestek, felújított óvodák, bölcsődék, iskolák is — a városi költség- vetést kímélően — gazdagítják Békéscsabát. — Óriási összeg hetvenegymillió forint. Mégis mi valósult meg ennek értékében? — kérdezzük Balázs Mátyást, aki a tanács részéről a társadalmi munka fő szervezője. — Mindenekelőtt hadd húzzam alá, hogy jó a kapcsolatunk a kerületek pártós társadalmi szerveivel, és segítségükkel szinte minden lakóházig eljutnak a társadalmi tennivalók igényei. Tavaly ilyen fő igények voltak, hogy május 1-re hozzuk rendbe a közterületeket. Az említett szerveken keresztül — melyek a Vantara János vezette városi környezetvé-: delmi operatív bizottság legfőbb segítői — mintegy 15 szövetkezet, 25 intézmény, 10 iskola, 11 szakközépiskola, illetve kollégium, és 127 vállalat kollektívája kapcsolódott be ily módon a társadalmi munkába. A résztvevők száma 78 568 volt, akik összesen 1,4 millió társadalmi munkaórát teljesítettek. Egy lakosra bontva ez 1040 forint. — S most a kérdés lényegéről. Ügy értékeljük, hogy jó eredmény született a tavaszi és őszi fásításban, parkosításban, összesen hétezer facsemetét, 15 ezer cserjét és 4200 tő rózsát ültettek el a lakók és az új városrészeken mintegy 33 100 négyzetméterrel nőtt a parkosított terület. Jól sikerült az „Egy játszótér — egy KISZ-szervezet” akció. Megvalósításában kitettek magukért a városukat szerető fiatalok: felújítottak minden játszóteret. Ugyancsak eredményes volt az óvodák szépítéséért indított akció: 28 ezer virágpalántát ültettek el udvaraikon és környékükön. — A sportstadion építésének előkészítésében vannak-e újabb eredmények? — Olyan nagyok ugyan nincsenek, mint 1981-ben, amikor is hétmillió forint volt a társadalmi hozzájárulás összege az építési költségekhez, de jelentősnek minősíthető a tavalyi adományozás is. A város szocialista brigádjai, dolgozói a kommunista műszakok „bevételét” (mintegy 3,2 millió forintot) adtak az új stadion megvalósítására. Ezentúl — sportszeretetüket példázza ez is — Pósteleken, és a Lencsési úti lakótelepen egy- egy nagy méretű pályát füvesítettek, láttak el kapukkal, az ör utcai részen pedig kiskapukat állítottak fel a fiatalok labdajátékhoz. Biztosították egy bitumenes pálya világítását. A Lenin úti kisstadionban pedig parkosítottak, felújították az öltözőket és megoldották a tér- világítást:' — Érdemes még — sok más mellett — említeni a közlekedés színvonalának emeléséhez való társadalmi hozzájárulást. Az elmúlt évben hat különböző méretű gépkocsiparkoló " építésében működtek közre úgy, hogy a város is adott anyagot ehhez az érdekelt vállalatoknak. Sajnos, sok még, különösen a külső városrészeken a nem pormentesített földút. Épen ezért nagy, s a költségvetést kímélő eredmény, hogy tavaly ezeknek tégla- és cseréptörmelék, illetve kavics feltöltésével újabb 8500 folyóméteren váltak útjaink pormentessé. Emellett 3200 folyóméternyi betonlapos új jérda létesült társadalmi munkával. A műemlék jellegű templom tatarozásának megkezdésében ugyancsak nagy szerepe van a társadalmi munkának, az adakozásnak,. melyeket a népfrontaktivisták és a lel- készi hivatal szerveztek, ilyen módon kezdődött el a korábban elhanyagolt, régi temetők parkosítása is. Sok ilyen kisebb-nagyobb munka teszi ki a 71 millió forintot. — A szervezés módszereiről tudunk, legutóbb a körzeti tanácstagi beszámolókon is felhívták a lakók figyelmét ezekre a tennivalókra. De ez korábban is így történt, és most mégis eredményesebb volt a társadalmi munka, mint korábban. Miért? — Két fő okból. Először, mert konkrétabb, az emberek közvetlen érdekeit szolgáló feladatokat tűztünk célul a társadalmi munkában. Vitathatatlan, hogy ha „elmosódnak” a célok, vagy nagyon távol esnek környezetünktől, akkor nehéz azok megvalósítására mozgósítani. A másik ok pedig az, hogy előkészítettebb, szakmailag jobban irányított volt tavaly a társadalmi munka. Joggal bosszankodnak sok helyen. ha az ígért facsemetéket, s más anyagot nem bocsátunk időben az emberek rendelkezésére. Ez lelohasztja az önkéntes munkások kedvét. Ezúttal — bár sok még ebben is a tennivalónk — jobb volt a helyzet, mint korábban, és ami a fődolog: szakmailag is jobban irányított. Nagy segítségünkre voltak a parkosítások szakszerű megvalósításában Laczjcó Ló- rántné és Krausz P. Erzsébet a kertészeti vállalat mérnökei; az utak, járdák építésében pedig Dorogi Ernő és Kovácsné Várkonyi Magdolna, a Városfejlesztési Lebonyolító Iroda technikusai. — Már tavaly is buzgón jártak az emberek kiskertjeiket művelni, s a megnövekedett másodállások, kisvállalkozások, gondoljuk, nehezítették a - társadalmi munka szervezését... — Ez valóban így van, de hangsúlyozom: a jól kitűzött, közvetlenül a lakosság érdekeit szolgáló célok azért — ahogy az eredmények mutatják — még a kiskert- művelőket, kisvállalkozókat is mozgósították. A lakóhelyek szerinti igyekvés eredményeire érdemes odafigyelni. A Lencsési úti lakótelepiek több mint ötmillió forinttal állnak az élen. Őket az ötödik kerület követi, csaknem ötmillióval, aztán a harmadik kerület négymilliós, utánuk a második kerület közel négymilliós tétele jön. A hatodik kerület 3,5 milliós, a negyedik kerület 3 milliós társadalmi munka értékét az első, illetve a hetedik kerület zárja be. A lakossági hozzájárulás ösz- szege kereken 31 millió forint, s ugyancsak ennyi — természetesen szintén a városban lakó — vállalati, intézményi, szövetkezeti dolgozók társadalmimunka-ér- téke. A többi — mintegy nyolcmillió forint — a KISZ- isták szervezésében valósult meg. — Mik okoznak nehézségeket, miben volna javítanivaló? — A jelzetteken túl mindenek felett a nagyobb társadalmi ellenőrzés óvhatná jobban, amit az önzetlen munka létrehoz a városban. Egy koncert után például 94 frissen kiültetett facsemetét törtek le garázda, felelőtlen fiatalok az ötödik kerületben. Felborítanak, összetörnek szeméttárolókat, játszóterek berendezéseit, parkok padjait hordják el, a homokozókat teleszórják üvegszilánkokkal, a városba hajtők gépkocsijukból az úttestre szórják papírhulladékaikat, sokan füvesített járdaszéleken parkolnak, és sorolhatnám tovább. Ezeknek a torz jelenségeknek visszaszorítása gazdagíthatná tovább a várost — fejezte be tájékoztatását Balázs Mátyás. Varga Dezső Néhány nappal ezelőtt tartotta társasági ülését a Békés megyei SZÖVKER, mely hosszabb idő óta a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ gesztorságában végzi árubeszerző, értékesítő, ipari és szolgáltató tevékenységét. Szendi Béla társasági igazgató az 1982. évi tevékenység értékelésekor mértéktartóan szólt az eredményekről, majd önkritikusan mondott véleményt a gondokról. Bevezetőként a takarékos gazdálkodást említette, melyben jó eredményeket értek el. Kedvezően alakultak a hatékonysági mutatók is. Mindezek — és még több más tényező — együttes hatása eredményezte, hogy az ÁFÉSZ-ek, mint tagszövetkezetek, csaknem 8 millió forint visszatérítésben részesülhettek, mely növelte mérleg szerinti eredményüket. Jó jel továbbá, hogy fellendülőben van a kishatármen- ti, valamint az áruházi csereforgalom. A jövőt illetően ígéretesnek látszik az a nagykereskedelmi tevékenység, melynek gyakorlására a múlt év decemberében kapott engedélyt e társaság a Belkereskedelmi Minisztériumtól. Az sem mellékes tényező, hogy a SZÖVKER állóeszköz-állományának bruttó értéke a múlt év végén már meghaladta a két és fél millió forintot. Ugyanakkor a tagszövetkezetek csaknem 20 millió forinttal — mint vagyoni hozzájárulással — támogatják az általuk létrehozott társaságot. 1982-ben a tagszövetkezetek csaknem 290 millió forint értékű élelmiszer, ruházati és vegyes iparcikk beszerzésére adtak megbízást a társaság szakmai apparátusának. Ez arra biztatta a SZÖVKER vezetőit, hogy a múlt év kezdetén 320 millió Napjainkban rendkívül aktuális téma vizsgálatát tűzte ki a gyulai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság. „Az időskorúakról való társadalmi gondoskodás helyzete Gyulán és a járás községeiben” című téma- vizsgálat az elmúlt és az idei évre terjedt ki. A népi ellenőrök ebben a témában tájékozódtak a Gyula város Tanácsa V. B. egészségügyi és igazgatási osztályán, Sarkadon és Dobozon a tanács vb szakigazgatási szerveknél, a sarkadi Lenin, a dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben, valamint Gyulán a Kötőipari Vállalatnál és az öregek napközi otthonaiban. Egyebek között vizsgálták a szociális segélyezés rendszerét, tapasztalatait, az öregek napközi otthonainak működését, a vállalati, szövetkezeti, társadalmi gondoskodást, a szociális étkeztetést, valamint a tartási és életjáradéki szerződések tapasztalatait. Széles körben ismert, hogy az időskorúakról való társadalmi gondoskodás a szocialista társadalom érdeke és elemi kötelessége, és éppen emiatt hazánkban kialakult rendszer építőmunkánk egyik kiemelkedő ' eredménye. Ezzel igyekszünk elérni, hogy az idős emberek anyagi biztonságban éljenek, és a társa-’ dalom hasznos, megbecsült tagjainak érezhessék magukat. Ezeknek a célkitűzéseknek megvalósításában legfontosabb feladatokat a taforintban határozzák meg az. 1982. évi forgalmi ár- és üzletpolitikai tervüket. És itt kezdődött számvetésének önkritikus része. Ugyanis a teljesítés több mint 7 millió forinttal maradt el' a tervezettől. Ezért azonban az ÁFÉSZ-ek némelyike bírálható. Következésképp nem mindegyik ' szövetkezet tartotta fontosnak megfelelő mennyiségben igénybe venni a társaság által beszerzett áruféleségeket. ‘ Szendi Béla igazgató szóbeli kiegészítőjének befejező részében arról szólt, hogy 1983-ban a Békés megyei SZÖVKER-társaság mintegy 328 és fél millió forintos forgalom, továbbá 8 millió forintos nyereség teljesítését tervezi: Az önkritikus számvetést őszinte hangvételű vita követte. Először Kissné Bacsó Aranka, a mezőberényi ÁFÉSZ főosztályvezetője, majd Nátor István, a békéscsabai ÁFÉSZ főosztály- vezetője és Puskás Zoltán, a battonyai ÁFÉSZ elnöke mondott véleményt a SZÖVKER munkájáról. Ezt követően Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke értékelte a gazdasági társaság '1982. évi tevékenységét. Az eredmé-' nyék elismerésén túl bírálta azokat a negatív jelenségeket, melyek akadályozói voltak a múlt évben a dinamikus előrelépésnek. Ilyennek említette többek között az áruforgalom stagnálását, ezen belül is a tranzitforgalomban tapasztalható lemaradást. _ Továbbá azt, hogy hosszabb idő óta nem megfelelő a kapcsolat a tagszövetkezetek és a SZÖVKER- társaság szakapparátusa* között. Ez tükröződött vissza abban a nagy szóródásban is, mely az árubeszerzésben, valamint az árukihelyezésnácsi egészségügyi szakigazgatási szervek látják el. Hogy mennyire szükséges volt a vizsgálat, erre csak néhány adat. Gyulán az ösz- szes lakosság csaknem 20, Sarkadon több mint 10, Doboz nagyközségben pedig 16 százaléka idős korú. Érdekes megfigyelés az is, hogy az időskorúakon belül a nők aránya lényegesen magasabb a férfiakénál. Gyulán az elmúlt évben csaknem 400-an részesültek valamilyen szociális ellátásban. Sajátos megállapítás volt a városban, hogy 50—60 olyan idős ember van, akik valamilyen gondoskodási formára rászorulnak, igényjogosultságuk is meg van ehhez, mégsem veszik igénybe. Különösen sok tapasztalatot ho-^ zott az öregek napközi otthonaiban az a kérdőív, amelyet a népi ellenőrök állítottak össze, és amelyeket az otthonok lakói töltöttek ki. Ezek az adatok jól jelzik, hogy nagy részük jónak tartja a napközi otthonok működését, elégedettek második otthonuk tisztaságával, rendjével, és mindössze 10 százalékuk mondott el az itt kiosztott ebédek minőségével kapcsolatban minőségi vagy mennyiségi problémát. Akadtak olyan kívánságok is, hogy az ebéd mellett kapnának reggelit, többszöri filmvetítést, ismeretterjesztő előadást kértek és azt is, hogy az étlap összeállításánál kérjék ki véleményüket. Államunk jelentős összeget ben jelentkezett. De a társadalmi vezetés sem funkcionált megfelelően. Hátráltató tényezőként említette a technikai feltételek hiányát, s az állóeszközök elavultságát is. Majd hangsúlyozta a szövetség elnöke: a tagszövetkezetek is érezzék jobban sajátjuknak a SZÖVKER-t. És ez a nagyobb megbízásokban, a fokozottabb árurendelésekben jusson kifejezésre. Egyébként, hogy a forgóalap-ellátottság javuljon, a MÉSZÖV elnöksége 4 millió forintot ad kölcsönös támogatási alapjából a SZÖV- KER-nek — mondotta Tanai Férenc. Ezzel a társaság hitelképességét is szilárdítani kívánja a megyei szövetség. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a termelékenység fokozására, vagyis a megyén belüli árualapok felkutatására. Ehhez adva vannak az ipari szövetkezetek és azok az ÁFÉSZ-ek, melyek feldolgozó részlegekkel is rendelkeznek. Csak így lesz képes a Békés megyei SZÖVKER-társaság ebben az évben a tervezett forgalmat 8—10 százalékkal növelni, mely alapvető feltétele a dinamikus fejlődésnek, a nagyobb gazdálkodási eredmény elérésének — hangsúlyozta a szövetség elnöke. Ezt követően az elnöklő Szabó György határozati javaslatok elfogadását indítványozta. Majd személyi kérdésekben döntött a társasági ülés. Elfogadta Paulik János társasági elnök lemondását. A SZÖVKER-társaság új elnöke Szebelédi János lett. Ugyanakkor a társadalmi vezetés megerősítésére három elnökhelyettest választottak a tagszövetkezetek képviselői. Balkus Imre fordít az időskorúak helyzetének javítására. Ez abból is megállapítható, hogy Gyulán az idén több mint kétmillió forintot fordítanak rendszeres és rendkívüli segélyre. Ez az összeg Sarkadon 1 millió 700 ezer forint, Dobozon meghaladja az egymillió forintot. Gyulán a hat öregek napközi óthonában az idei köLtségek meghaladják a kétmillió forintot. Érdekes az is, hogy míg a Széchenyi utcai öregek napközi otthonának kihasználtsága eléri a 180 százalékot, addig ez az arány a Marx térinél mindössze 57 százalék. Ezekben az otthonokban több mint 250 időskorúról 15 gondozó gondoskodik. Ezt a létszámot kevésnek találták nemcsak maguk a gondozónők, de a népi ellenőrök is. A népi ellenőrök vizsgálata pozitív eredménnyel zárult. Megállapították: a tanácsok, gazdálkodó szervek szociálpolitikai munkájukban kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az időskorúakról való gondoskodás feladatainak. Az ezzel kapcsolatos határozatokat rendszeresen végrehajtják, és azt is jól- esően állapították meg, hogy az időskorúak is elismeréssel szólnak államunknak arról az erőfeszítéséről, hogy hátralevő éveiket biztonságban, nyugalomban éljék le, érezve a társadalom megnyugtató gondoskodását. Béla Ottó Az elmúlt évben készült el a csabacsüdi általános iskola napközi otthonos konyhája, és a száz személyes ebédlő. Ezzel megoldódott a diákok étkeztetése, mely az elmúlt években Sok gondot okozott Fotó: Fazekas László Társadalmi gondoskodás időskorúakról NEB-vizsgálat — megnyugtató eredménnyel
