Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

1983. április 26., kedd Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! Zsákutcába jutottak a genfi tárgyalások ündropov-interjú a Der Spiegelben A szovjet sajtó hétfőn közzétette Jurij Andropov- nak, az SZKP KB főtitkárá­nak a Der Spiegel című nyu­gatnémet politikai hetilap kérdéseire adott válaszait. Az európai középes ható- távolságú nukleáris fegyver­zetek korlátozásáról Géni­ben folyó tárgyalásokról szólva Jurij Ándropov meg­állapította, hogy azok zsák­utcába jutottak. A tárgyalá­sokat a Szovjetunió javasol­ta, s azzal az elhatározással kezdte meg, hogy el lehet érni a Szovjetunió és a NA- TO-országok európai közepes hatótávolságú nukleáris esz­közeinek tsökkentését, a nukleáris szembenállás szint­jének radikális, kölcsönös le­szállítását. Az Egyesült Ál­lamok célja a genfi tárgya­lásokon, mint kiderült, az volt, hogy — bármilyen áron is — jelentősen tovább nö­velje a NATO meglevő nuk­leáris arzenálját. Csökkente­ni csupán a szovjet rakéták számát akarja. Az Egyesült Államok kor­mányzata kitart korábbi egy­oldalú álláspontja mellett, s a legkisebb szándékát sem mutatja annak, hogy figye­lembe vegye a másik fél tör­vényes érdekeit és becsüle­tes, kölcsönösen elfogadható megoldást érjen el. Javasla­tait előterjesztve az Egye­sült Államok minden esetben arra törekszik, s ez számá­ra a legfőbb, hogy kárt okozzon a Szovjetunió biz­tonságának és saját javára bontsa meg a kialakult egyensúlyt. Ez az alapvető oka a genfi sikertelenségnek. Az utóbbi időben az Egye­sült Államokban, és néhány más NATO-országban a Szovjetunió hajthatatlansá- gáról beszélnek. De hát való­jában miben is kellene en­gednünk? Azt követelik tő­lünk, hogy csupán a raké­tákról kössünk megállapo­dást — a meglevő közepes hatótávolságú szovjet raké­tákról, és az Európába tele­píteni szándékozott ameri­kai rakétákról. Az amerikai­ak egyszerűen elutasítják a megállapodást a közepes ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zök más fajtáiról. Kijelentik: erről nem akarunk tárgyal­ni, és kész. Azt kívánják tő­lünk, hogy úgy tegyünk, mintha nem lenne tudomá­sunk a tengeri és szárazföl­di telepítésű, a Szovjetunió­ra és más szocialista orszá­gokra irányított angol és francia rakéták több, mint négyszáz robbanófejéről. A tárgyalások általáno­san elfogadott normáinak megsértése, a kölcsönösen el­fogadható megállapodás el­érésétől való vonakodás ab­ban is megnyilvánul, hogy az amerikai kormányzat nemcsak nyugaton, Európá­ban, hanem keleten, Ázsiá­ban is egyoldalú leszerelé­sünkre törekszik. Washing­ton feltételeket akar diktál­ni nekünk, azt követeli, hogy ne helyezzük el közepes ha­tótávolságú rakétáinkat a Szovjetunió ázsiai részén. Az amerikaiak hallgatnak ar­ról, hogy sok nukleáris esz­közt összpontosítottak elle­nünk Ázsiába, a csendes- és az Indiai-óceánon, a Távol- Keleten. Az Egyesült Álla­mok olyasmit követel a Szovjetuniótól, amit ő maga nyilvánvalóan nem kíván megtenni. Ha a Nyugat elfogadná a múlt év decemberében elő­terjesztett javaslatunkat, ak­kor a Szovjetuniónak és a NATO-tagországoknak 162 rakétája maradna, vagyis pontosan annyi, amennyivel ma a NATO — Anglia és Franciaország — rendelke­zik. Mindkét félnek megma­radna 138 közepes hatótá­volságú repülőgépe is. Hang­súlyozni szeretném, hogy ezek a számok nem számíta­nak szentnek és sérthetetlen­nek. A kölc.sönösség elve alapján csökkenteni lehetne őket, ha a NATO ebbe be­leegyezne. A Szovjetuniónak mindezek a javaslatai érvé­nyesek ma is. Biztosítják a valódi egyenlőséget és a valódi egyensúlyt. A Szovjetunió továbbra is következetesen arra törek­szik, hogy megtalálja a kö­zös nyelvet az amerikai fél­lel. Korábban tett javasla­taink továbbra is érvényben maradnak. Ha az amerikai 'kormányzat valamely prob­lémával kapcsolatban olyan javaslatot terjeszt elő, amely az említett kérdésnek az egyenlő biztonság szellemé­ben történő megoldására irányul, akkor mi azt feltét­lenül kedvezően fogjuk ér­tékelni — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára a Der Spiegel nyugatnémet hetilap­nak adott nyilatkozatában. ENSZ-tanácskozás a namíbiai rendezésről Hollai Imre beszéde a megnyitó ülésen Hz algériai külügyminiszter életrajza Ahmed Taleb Ibrahimi al­gériai külügyminiszter 1932. január 5-én született. Orvos­nak készült; tanulmányait Algírban és Párizsban vé­gezte. Fiatal korától bekapcsoló­dott a mozgalmi munkába: egyik ■ alapítója, majd — 1952 és 1955 között — első elnökhelyettese, illetve elnö­ke volt az algériai Muzul­mán Diákok Általános Szö­vetségének. A következő két esztendőben a nemzeti fel- szabadítási front franciaor­szági szövetsége elnöksége tagjaként tevékenykedett. Politikai nézetei miatt 1957-től 1962-ig, Algéria füg­getlenségének kivívásáig francia börtönökben rabos­kodott. Szabadulását követő­en három évig orvosi hiva­tását gyakorolta: az algíri Mustapha kórházban gyó­gyította betegéit. Ahmed Taleb Ibrahimit 1965-ben felsőoktatási mi­niszterré nevezték ki, majd — 1970-től — tájékoztatási és kulturális miniszter volt. 1977 és 1982 között a köztár­sasági elnök miniszteri ran­gú tanácsadójaként tevé­kenykedett. 1982 májusában, Mohamed Szeddik Benjahia külügyminiszter tragikus ha­lála után külügyminiszterré nevezték ki. Az algériai diplomácia ve­zetőjét 1979-ben az FLN — a nemzeti felszabadítási front pártja — Politikai Bi­zottságának tagjává válasz­tották. Ahmed Taleb Ibrahimi je­lentős kulturális tevékenysé­get folytat: publikációi az országhatárokon túl is megjelennek. A damaszku­szi és a kairói akadémia le­velező tagjává választotta, s egyik alapító tagja a frank­furti Arab és Muzulmán Tu­dományok Intézetének. „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Na­míbia mielőbb elnyerhesse függetlenségét” — hangsú­lyozta Hollai Imre, az ENSZ-közgyűlés ülésszaká­nak elnöke a namíbiai nép függetlenségi harcának tá­mogatására rendezett nem­zetközi értekezlet megnyitó ülésén. Az ENSZ égisze alatt ren­dezett nemzetközi értekezlet hétfőn kezdte meg tanácsko­zását a francia fővárosban, az UNESCO székházában. E konferencia összehívását az ENSZ közgyűlése tavaly de­cember 20-án határozta el. Hollai Imre a megnyitó ülésen mopdott beszédében emlékeztetett arra, hogy a Biztonsági Tanácsnak né­hány éve hozott 385. és leg­utóbbi 435. számú határoza­tai felcsillantották a re­ményt, hogy megkezdődhet az a folyamat, amelynek so­rán Namíbia népe elnyeri majd függetlenségét. Ezek a remények eddig nem váltak valóra. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a megoldást a valósá­gos Namíbia-kérdéstől telje­sen idegen probléma felveté­sével akarják késleltetni. Az ENSZ közgyűlésének 37. ülésszaka azonban határozot­tan visszautasította azt a manővert, hogy Namíbia már régóta esedékes felsza­badulásának kérdését össze­kapcsolják egy olyan kérdés­sel, amely Angola szuverén jogait érinti. A mostani konferenciát azért hívták össze — hang­súlyozta Hollai Imre —, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítsák erre a problémára. Dél-Afrika e po­litikájával nemcsak a szom­szédos államokat fenyegeti, hanem a világ békéjét és a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerét is. „Mi, e konferencia részt­vevői a nemzetközi közös­ségnek rendíthetetlen erköl­csi akaratát fejezzük ki: mindent meg kell tenni an­nak érdekében, hogy Namí­bia mielőbb elnyerhesse füg­getlenségét,, — mondotta vé­gül Hollai Imre. A konferenciát Javier Pé- rez de Cuellar, az ENSZ fő­titkára nyitotta meg, majd Amadou Mahtar M’Bov, az UNESCO főtitkára és Edém Kodjo, az afrikai egység­szervezet főtitkára üdvözölte a nemzetközi értekezletet. A megnyitó ülés után az értekezlet megkezdte munká­ját, amely a tervek szerint pénteken ér véget. Shultz Egyiptomban George Shultz amerikai kül­ügyminiszter hétfőn délután Egyiptomba, közel-keleti kőrút­jának első állomására érkezett. Shultz kinevezése óta most jár először a térségben. Célja az, hogy életet leheljen a halódó Reagan-tervbe, és személyesen vesse latba befolyását Dél-Liba- non izraeli kiürítése érdekében. Az amerikai diplomácia fejét Kamal Hasszán Ali miniszterel­nök-helyettes és külügyminiszter fogadta. Shultz a repülőtéren el­mondotta, hogy Reagan elnök feladatául szabta: tegye nyilván­valóvá, hogy a történtek — az amerikai nagykövetség felrob­bantása Bejrutban, a PFSZ és Jordánia egyezkedsének megsza­kadása — ellenére, „az Egyesült Államok feltett szándéka hozzá­járulni a közel-keleti béke hely­reállításához”. Ausztria, Kreisky nélkül A csaknem öt és fél mil­lió osztrák választópolgár mintegy kilencven százaléka élt szavazati jogával és dön­tött 183 parlamenti mandá­tum sorsáról. A kérdés az volt: vajon az immár tizen­három esztendeje egyedül kormányzó osztrák szocialis­ta párt megőrzi-e abszolút többségét vagy koalícióra kényszerül. A választók akarata nyo­mán ez a második lehetőség következett be. Ez egyben annyit jelentett, hogy az osztrák szocialista párt (SPÖ) ország-, sőt világszerte tisz­telt veterán politikusa, a köztársaság kancellárja — előzetes bejelentéséhez híven — megválik a kormányfői tisztségétől. Általános tapasztalat a tő­kés országokban, hogy az a párt, amely ilyen hosszú ideje áll a kormányrúdnál, eleve veszít esélyeiből. Kü­lönösen igaz ez akkor, ha a külső és belső körülmények megnehezednek, hiszen a nemzetközi gazdasági vissza­esés egyetlen országhatárnál sem hajlandó megtorpanni. Ha így nézzük, dr. Bruno Kreisky pártjának eredmé­nye — tehát az a tény, hogy bár az abszolút töbséget el­vesztette, a relatív többséget megőrizte és > a parlament legerősebb pártja maradt — nem tekinthető egyértelmű kudarcnak. Senki nem von­ja kétségbe, hogy éppen a kancellár egyetemesen tisz­telt személye óvta meg a pártot az esetleges nagyobb veszteségtől (valamint az, hogy politikája nyomán az osztrák gazdaság mutatói nem romlottak más orszá­gokéhoz hasonló mértékben). Jogos a kérdés: akkor miért helyezte eleve kilátásba a hetvenkét éves kormányfő, hogy az abszolút többség el­vesztése esetén nem kívánja megtartani a kancellári bár­sonyszéket? Az okot inkább sejthetjük, mint tudhatjuk. Alighanem arról van szó — az idős politikus egészségi állapotán kívül —, hogy a koalíció óhatatlanul kisebb mozgásterét s több kompro­misszumot jelent, és Kreisky éppen e csaknem másfél év­tizede nemlétező korlátokat nem volt hajlandó vállalni. Az SPÖ öt mandátumot vesztett, az ellenzéki főerő, a néppárt négyet nyert (a fennmaradó egy mandátum a mérleg nyelvévé előlépett liberális-polgári FPÖ-t, a szabadságpártot gyarapítja). Ez a változás a parlamenti matematika szabályai szerint elég a koalíciós kényszerhez, de nem elég az igazi hata­lomváltáshoz. Bár Mock, a néppárt vezére „diadalról” beszél, a megfigyelők éppen arra mutatnak rá, hogy a nyertesek ezúttal nem igazi győztesek. Csaknem biztosra vehető ugyanis, hogy a leg­erősebb pártnak megmaradó SPÖ nem is' gondol nagyk­oalícióra, és a 39 éves dr. Norbert Steger szabadság- pártjával lép szövetségre. Ez annyit jelent, hogy a nép­párt — valamelyest megerő­södve — megmarad az ellen­zék padsoraiban. Mi, magyarok, úgy búcsú­zunk Kreisky kancellártól, hogy nem felejtjük mit tett a világszerte mintaszerűnek minősített osztrák—magyar kapcsolatok kikovácsolásáért. Minden okunk megvan ar­ra a meggyőződésre, hogy a közösen lerakott alapok, kö­zös érdekeink e pillérei a jö­vőben is a jótékony stabi­litás jelképei lesznek a vál­tozó világban. Harmat Endre HÍREK HÍREK HÍREK MA: ERVIN NAPJA A Nap kél 5.37 — nyugszik 19.48 órakor A* Hold kél 18.52 — nyugszik 5.38 órakor ÉVFORDULÓ Száz évvel ezelőtt, 1883. április 26-án született, és 57 éves korában, 1940-ben halt meg Mánuel Sári varrónő, a magyar forradalmi nőmozga­lom kiemelkedő személyisé­ge, a kommunista nőmozga­lom harcosa, 1919-től a Kommunisták .Magyarorszá­gi Pártjának tagja. ¥ — A BÉKÉSI 2. sz. Általá­nos Iskolában édes anya­nyelvűnkről beszél ma, áp­rilis 26-án délután 3 órakor Tasnádi Jolán, a TIT ma­gyar nyelvi szakosztályának tagja. — GYULÁN a járási hiva­tal tanácskozótermében teg­nap délelőtt tartotta értekez­letét a Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének nemzetközi béke-barátsági és szolidaritási munkabizottsá­ga. A résztvevők először tá­jékoztatót hallgattak meg időszerű kül-.és belpolitikai kérdésekről, valamint a gyulai béke-barátsági és szo­lidaritási munkabizottság tevékenységéről, majd a bé­ke-barátsági hónap megyei feladatait tárgyalták meg. — A DOMBEGYHÁZI mű­velődési házban ma, április 26-án este 6 órakor nyílik meg a Várkonyi János ké­peiből rendezett kiállítás. A tárlatot, melyen megnyitót mond Koszta Rozália, május 10-ig látogathatják az ér­deklődők. — A CSONGRAD MEGYEI Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat szegedi köz­pontjában tegnap, hétfőn sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a vállalat és a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem I. számú belgyógyásza­ti klinikája együttműködési megállapodást kötött. Esze­rint az élelmiszeripari szak­emberek, valamint az élel­miszerek felszívódását ku­tató orvosi munkacsoport összehangolt tevékenységet kezdett a gyógyászatban al­kalmazható új élelmiszerek előállítására. rításon. — A BÉKÉSCSABAI Korzó étteremben április 28-án, csütörtökön este 6 órától „Telekosár” címmel árusí­tással egybekötött • fodrász-, valamint az Univerzál Áru­házzal közös kozmetikai be­mutatót és szaktanácsadást rendeznek. Az érdeklődők­nek az „Ez a divat munka­társai szolgálnak tanáccsal. — AZ OROSHÁZI Petőfi Művelődési Központban áp­rilis 28-án, csütörtökön este két előadásban is találkoz­hatnak a színházkedvelők a Népszínház művészeivel. A délután 3 órától és este 7 órától kezdődő előadáson a színház tagjai Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom című darabját adják elő. — NAGYBÁNHEGYESEN a művelődési ház nyugdíjas­klubjának tagjai felajánlot­ták a községi tanácsnak, hogy a közelgő május else­jei ünnep tiszteletére tiszta­sági napot rendeznek. Teg­nap, hétfőn délelőtt csaknem 20 nyugdíjas vett részt a község belterületén, parkjá­ban megtartott tavaszi taka­rításon. Hírügy etetünk .. ... telefonszáma: f«wDU Derült, száraz idő Várható időjárás ma estig: a zápor, zivatar rövidesen kele­ten is megszűnik, az időszak nagy részében országszerte de­rült, száraz idő várható. Dél­után időnként megnövekszik a felhőzet, később a Dunántúlon zápor, zivatar is előfordulhat. A délnyugati szél többnyire élénk, napközben a Dunántúlon időnként erős lesz. A legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 10 fok körül, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25 fok kö­rül várható. Távolabbi kilátások szerdától szombatig: folytatódik az év­szakhoz képest enyhe idő, elég sok lesz a napsütés, de időn­ként kissé megnövekszik a go- molyfelhőzet. Futó záporok el­sősorban a hét közepén alakul­hatnak ki, A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 7, 12 fok kö­zött várható, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet 21, 26 fok kö­zött lesz. Jelentős mennyiségű csapadék az ország területének 20 százalékán várható. ¥ — A TIT BÉKÉSCSABAI Értelmiségi Klubjában ma, kedden este fél 7-kor kez­dődik a Haán Lajos Szabad- egyetem építészeti tagozatá­nak áprilisi második foglal­kozása. Virág Csaba, a bu­dapesti Lakóterv munka­társa* arról beszél az érdek­lődőknek, hová tart a mai építészet. — GYULÁN a TIT termé­szettudományi előadótermé­ben ma, kedden este fél 6-tól előadói konferenciát rendez­nek a magyar nyelv hete al­kalmából. Kálmán Béla aka­démikus, az idegen nevek használatának kérdéseiről tart tájékoztatót. — A BÉKÉSCSABAI tégla­gyári művelődési ház szo­cialista brigádok klubjában ma, kedden délután fél 3-tól külpolitikai fórum keretében Ipper Pállal találkozhatnak az érdeklődők. — MÁJUS 8.: ANYÁK NAP­JA. A következő napokban tanítás után sem ürül ki sok iskola osztályterme, klubja, s nagyobb lesz a látogatók száma az úttörőházakban is: a piros és kék nyakkendős pajtások május 8-ra, az édesanyák köszöntésére ké­szülnek. Tanítóik segítségé­vel képeket festenek, raj­zolnak, agyagból dísztárgya­kat formáznak, hímeznek, s mindezt ünnepi műsorral együtt adják át az édes­anyáknak. — RENDŐRSÉGI HlR. A hét végén az ország terüle­tén összesen 106 sérüléses közúti közlekedési baleset történt. Közülük 6 halálos, 42 súlyos és 58 könnyű sé­rüléses volt. VALUTAÁRFOLYAMOK (BANKJEGY ES CSEKK) Érvényben április 26-töl vételi eladási árf. 100 egys. Pénznem forintban Angol font 6240,46 6626,46 Ausztrál dollár 3499,70 3716,18 Belga frank 83,17 88,31 Dán korona 468,13 497,09 Finn márka (a) 744,94 791,02 Francia frank 555,37 589,73 Görög drachma (b) 46,13 48,99 Hollandi forint 1471,15 1562,15 Japán yen (1000) 169,79 180,29 Jugoszláv dinár (a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3273,27 3475,74 Kuvaiti dinár 13 787,27 14 640,09 Norvég korona 564,38 599,30 NSZK-márka 1664,29 1767,23 Olasz líra (1000) 27,98 29,72 Osztrák Schilling 236,52 251,16 Portugál escudo 41,37 43,93 Spanyol peseta 29,72 31,56 Svájci frank 1954,30 2075,18 Svéd korona (a) 539,28 572,64 USA-dollár 4037,58 4287,32 (a) vásárolható legmagasabb bankjegyeim­let: 100-as. (b) vásárolható legmagasabb bankjegycím­let: 500-as. Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfele­lően vannak érvényben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents