Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS D MEGYEI TANÁCS LAPJA 1083. ÁPRILIS 26., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 07. SZÁM Kiváló címet kapott a Csabai Szőnyegszövő és az Orosházi Üveggyár Ezekben a napokban adják át megyénk vállalatainak, szövetkezeteinek — elmúlt évi eredményeik elismerése­ként — a kiváló címet, il­letve a KISZÖV vándorzász­laját. A Csaba Szőnyegszövő és Háziipari Szövetkezet elnö­ke, Gajka Pál tegnap, hét­főn délután vehette át a KI­SZÖV vándorzászlóját Vigh Imrétől, a Gyulai Háziipari Szövetkezet elnökétől, a KI­SZÖV elnökségi tagjától, a békéscsabai szőnyegszövőben megtartott ünnepségen. A hatszoros kiváló szövet­kezet az elmúlt évben a ke­reslet és az újítások eredmé­nyeként 98 és fél millió fo­rint termelési értéket állított elő, 8 millióval többet, mint az azt megelőző évben. En­nél? nagy része, 52 millió fo­rint értékben tőkés export­ra készült. A nyereség 50 százalékkal nőtt, összesen 9 millió forintot tett ki. Bár a dolgozók létszáma csökkent, a hatékonyság növelésével, valamint egy új szövéstech­nika bevezetésével az egy fi­zikai dolgozóra eső termelési értéket csaknem 20 százalék­kal sikerült növelniük, a munkabér pedig 6,2 száza­lékkal emelkedett. Hétfőn az Állatorvostudo­mányi Egyetemen kiosztották a MÉM, a MEDOSZ és a TÖT által kiírt 1982-es évi országos tejtermelési verseny díjait. A versenyre nyolc ka­tegóriában 768 nagyüzem és 16 200 kistermelő nevezett be, közülük a legeredményesebb 54 nagyüzem és 10 kister­melő kapott elismerést. A díjakat Magyar Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adta át. Az országos értékelő bi­zottság döntése szerint a tej­termelés nagydíjasa a ko- cséri Petőfi Tsz, amely ma­gyartarka tehénállományá­val 5810 kilogrammos átla­got ért el, a Holstein-fríz ke­resztezésből származó tehén- állományának tejtermelése pedig több mint 7000 kilo­gramm volt. Az egy tehénre jutó tejter­melési versenykategóriában magyartarka tehénállomá­nyával az Enyingi Állami Gazdaság szerezte meg az első helyet 5408 kilogrammos átlagos tejtermelésével. A Holstein-fríz keresztezett ál­lománnyal versenyző üzemek közül tavaly a Sárvári Álla­mi Gazdaság volt a legjobb, átlagos tejtermelése 6324 ki­logramm volt. A Holstein- fríz tehénállománnyal „rajt­hoz álló” üzemek közül á Magyar Tudományos »Aka­démia martonvásári kutató- intézetének gazdasága került az élre, átlagosan 7042 kilo­grammos tejtermelésével. Az import tejelő fajtából és keresztezésből származó tehénállománnyal versenyző üzemek kategóriájában ,az első díjat a Békéscsabai Ai­Nagy segítséget nyújt a szövetkezetnek az, hogy nép­szerű, kézi szövésű szőnye­geinek terveit Németh Éva iparművész készíti („Gábor” fantázianevű szőnyege a kö­zelmúltban elnyerte az Ipa­ri Minisztérium nívódíját), a belkereskedelemben kere­sett népművészeti szőttese­ket pedig Hollósy János né­pi iparművész tervezi. — b. á. — * * * (Tudósítónktól) Az Orosházi Üveggyár kol- lektívája az 1982-es mun­kája alapján ismét elnyerte a Kiváló Gyár kitüntető cí­met. A gyári ünnepséget teg­nap, hétfőn tartották. Meg­tisztelte az üveggyáriakat a megye, a város párt-, KISZ-, szakszervezeti és tanácsi tes­tületéinek számos vezetője, képviselője. Az Üvegipari Művek képviseletében ott volt Sápi Lajos műszaki ve- . zérigazgató-helyettes is. Az üveggyár párt-, gazda­sági és társadalmi vezetősé­ge nevében Czövek László gazdasági igazgatóhelyettes mondott beszédet. Visszate­kintett az eredményekre, amelyekért a magas kitün­tetést immár hetedszer nyer­te el a kollektíva, összessé­gében a termelési érték két és fél milliárd forint, ez a terv kétszázalékos túlteljesí­tését jelenti. Tőkésexport- tervét 3,7 százalékkal telje­sítette túl a gyár. Az elő­irányzott eredmény felada­tot 14,8 százalékkal haladták meg. Az árutermelés elérte a 254 ezer tonnát. Mindeze­ket az eredményeket úgy érték el, hogy a gyári kol­lektíva mindenütt, és min­denki a maga területén is­merte feladatát, alkalmaz­kodni tudott a változó köve­telményekhez. Olyan vissza­csatolási rendszert építet­tek ki, amelyen keresztül hatékonyan intézkedni lehe­tett a hibák, hiányosságok megszüntetésére, a tervezett eredmény biztosítására. Sápi Lajos vezérigazgató­helyettes adta át a Kiváló Gyár kitüntető címet tanúsí­tó oklevelet, hét üzem a Ki­váló Üzem címet viselheti, harminchétén vehették át a Kiváló Dolgozó kitüntetést, 43 szocialista brigád pedig az aranykoszorús címeLés jelvényt. Az orosháziak eredménye is hozzájárult ahhoz, hogy az Üvegipari Művek a Kiváló Vállalat ki­tüntető címet megkapta. Az országos ünnepségre ma, kedden, Budapesten kerül sor. Pribék Sándor Moszkvába utazott az MSZMP küldöttsége Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével hétfőn magyar pártküldöttség utazott Moszkvába. A delegáció tag­jai: Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, hazánk állandó KGST- képviselője, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának ve­zetője, a Központi Bizottság tagjai és Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője. A küldöttség részt vesz a KGST-tagorszá- gok képviselőinek a gazda­sági együttműködés időszerű kérdéseivel foglalkozó talál­kozóján. Gáspár Sándor Jugoszláviában Hétfőn a -magyar határ­hoz közel fekvő horvátor­szági Pélmonostor községben folytatott megbeszélést Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra és Bogoljub Nedeljkovics, a jugoszláv szakszervezeti szövetség központi tanácsá­nak elnöke. Gáspár Sándor a jugoszláv szakszervezeti szövetség meghívására va­sárnap érkezett szakszerve­zeti küldöttség élén Jugo­szláviába. A két szakszervezeti veze­tő véleménycserét folytatott azokról a feladatokról, ame­lyek a két országban a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában a szak- szervezetekre hárulnak. Gáspár Sándor hétfőn dél­után Ljubljanába utazott, ahol a szlovén szakszerveze­tek vezetőivel folytat meg­beszéléseket. A szarvasi lakásszövetkezet kitöntetáse Tegnap, április 25-én az esti órákban kibővített ün­nepi igazgatósági ülést tar­tott a Szarvasi Lakás-, Ga­rázs-, Üdülőépítő és Fenn­tartó Szövetkezet. Erre az eseményre abból az alka­lomból került sor, hogy több éves kiemelkedő eredményei­ért kiérdemelte a szövetke­zet a SZÖVOSZ elnöksége által adományozott elismerő oklevelet. A kibővített elnökségi ülé­sen elsőként Darida Pál, a szövetkezet elnöke szólt az eddigi eredményekről, a je­lenről és a jövő elképzelé­seiről. Ezután Bagi Sándor, a MÉSZÖV elnökhelyettese méltatta a szarvasi lakás- szövetkezet kiegyensúlyozott tevékenységét. Majd átadta Darida Pálnak a szövetkezet által kiérdemelt elismerő ok­levelet. Ezt követően átnyúj­totta Magyar Gáborné nyug­díjas főkönyvelőnek a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa által adomá­nyozott Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést. — Balkus — Kiosztották az országos tejtermelési verseny díjait lámi Gazdaság nyerte el fe­ketetarka lapály tehénállo­mányával, amely átlagosan 5574 kilogrammos termelést produkált. A 100 hektár me­zőgazdasági területre jutó árutej-termelésben első he­lyezést szerzett a pusztasza­bolcsi Mező Imre Tsz, 185 091 kilogrammos teljesítményé­vel. Külön kategóriában ver­senyeztek az árutej mennyi­ségét az előző évhez viszo­nyítva legnagyobb arányban növelő üzemek; közülük az újirázi Aranykalász Tsz lett az felső, amely 59 százalék­kal ' növelte tejtermelését.- További 14 kiváló eredményt elérő nagyüzem különdíjban részesült. A kistermelők tehénállo­mányukkal jelentősen hoz­zájárulnak a színvonalas tej­ellátáshoz. A versenyhez csatlakozott gazdák közül sokan értek el kimagasló tej- termelési eredményt. Az ösz- szes árutej-értékesítés alap­ján első helyezést ért el Brhlik András békéscsabai gazda, aki 26 tehenet tart, és tavaly 121 005 kilogramm te­jet értékesített. Az egy te­hénre jutó átlagos árutej- értékesítés alapján az első helyezést Rabóczky István kisapostagi lakos szerezte meg, aki négy tehenet tart, s tehenenként átlagosan 10 752 kilogramm tejet érté­kesített. A hetedik alkalommal meg­rendezett verseny eredmé­nyeiből kitűnik: az 1972-ben- meghirdetett szarvasmarha­kormányprogram megvaló­sítása jó ütemben ha­lad. A magas színvonalú állattenyésztői munka ered­ményeként elterjedtek a nagy hozamú fajták. Általá­nos gyakorlattá vált a kor­szerű tartási, takarmányozá­si technológiák alkalmazása, s a termelést ösztönző felté­telrendszer is előnyösen ha­tott a termelésre. Mindezek nyomán 1972 óta, az egy tehénre jutó át­lag 2100 kilós évi tejterme­lés 4000 kilóra növekedett, s amíg korábban tejtermékből importra szorult az ország, addig most nemcsak, hogy jó színvonalú, egyenletes el­látást biztosít az ipar tej­ből, tejtermékből, hanem exportra is jut. Teljességgel mégsem elégedettek az állat­tartó szakemberek. Az ered­mények ugyanis a más ága­zatokhoz viszonyított nagy­mérvű lemaradást ugyan lé­nyegesen csökkentették, ám további lehetőségeik vannak a hatékonyság javítására, a tejtermelés fokozására. Az állattenyésztésben leg­fejlettebb európai országok­hoz viszonyítva az évi ho­zamban 800—1000 kiló a te­henenként hátrány. Ennek megszüntetése a következő évek feladata. A feltételek adottak: ám jó néhány kér­désben az eddigi módszere­ket korszerűbbekkel kell felváltani. Az egyik legfon­tosabb tennivaló a genetikai tudományos munka folyta­tása, a körültekintőbb takar­mánygazdálkodás és az ol­csóbb férőhelyek technoló­giáinak elterjesztése. Fokoz­ni kell a gyepgazdálkodás hozamát. A gépesítés fokozá­sához korszerűsíteni kell a hazai gyártóbázist. Dobozi fák alatt Fotó: Fazekas László Hazánkba érkezett az algériai külügyminiszter Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hétfőn Budapestre érkezett Ahmed Taleb lbrahimi, az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság külügyminisztere. Az algériai diplomácia ve­zetőjét a Ferihegyi repülőté­ren vendéglátója, Púja Fri­gyes fogadta. Jelen volt Havasi Béla, hazánk algíri, és Abdelaziz Kara, Algéria budapesti nagykövete. (Ahmed Taleb lbrahimi életrajzát lapunk 2. oldalán közöljük.) Május 9-től: Békehónap megyénkben A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága a kö­zelmúltban elkészítette az idei béke- és barátsági hó­nap rendezvénytervezetét. Eszerint az eseménysorozat május 9-én, hétfőn este- 7 órától Battonyán, az ÁFÉSZ dísztermében tartandó me­gyei nyitó nagygyűléssel kez­dődik. A következő két egy­mást követő napon Vésztő, illetve Csabacsüd ad otthont a magyar—lengyel barátsági rendezvényeknek. Hasonló jellegű találko­zókra kerül sor május 12-én Szarvason, és május 20-án Kardoskúton, ahol csehszlo­vák vendégeket fogadnak a helyi párt-, állami, gazdasá­gi és társadalmi szervek. Bé­késcsabán, a MEDOSZ me­gyei bizottságán május 30- án, Mezőgyánban pedig má­jus 31-én magyar—bolgár barátsági nap lesz. Június 7- én magyar—NDK-találkozót tartanak Csárdaszállás köz­ségben. Ugyancsak a tervek között szerepel „A békemozgalom helyzete és feladatai napja­inkban” c. előadássorozat, amelyet a KISZ békéscsabai városi bizottságával közösen szerveznek hat középiskolai tanintézetben. A „Miért fon­tos számunkra a béke?” c. kerekasztal-beszélgetésen pe­dig az általános iskolai út­törővezetők vesznek majd részt szintén hat alapfokú oktatási intézményben. Békés megye vezető pap­ságának békeaktíva-értekez- let kekdődik május 13-án 13 órakor a HNF megyei bi­zottságán. Ugyanebben az időpontban és ugyanezen a helyen május 19-én a fiatal papok tartanak béketalálko­zót. A hagyományos papi bé­kegyűlésre május 27-én, dél­előtt 10 órától kerül sor Bé­késcsabán, a városi tanács dísztermében. A május 29-i megyei - nemzetiségi klubta­lálkozót délelőtt 10 órától az eleki művelődési házban ren­dezik meg. —y—n Nemzetközi kereskedelemfejlesztési szeminárium Nemzetközi kereskedelem­fejlesztési szeminárium kez­dődött hétfőn Budapesten, a Magyar Kereskedelmi Ka­marában, 20 afrikai, ázsiai és közép-amerikai fejlődő ország képviselőinek részvé­telével. A rendezvény része annak a szemináriumsbrozat- nak, melynek előző előadá­sait az ENSZ szakosított szervezete — a Nemzetközi Kereskedelmi Központ — közreműködésével Helsinki­ben, illetve Stockholmban rendeztek. A budapesti sze­mináriumot Keserű Jánosné, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara társelnöke nyitotta meg. Elmondotta: Magyarország számára különösen fontos, hogy mindjobban bekapcso­lódjon a bővülő nemzetközi munkamegosztásba. Hazánk­nak viszonylag kicsiny a bel­ső piaca, s termelésének fe­lét energiahordozókra, nyers­anyagokra, fejlett techniká­ra és fogyasztási cikkekre cseréli a külkereskedelem. Nemzeti érdekünk a diszkri­minációtól mentes nemzet­közi gazdasági együttműkö­dés, a kereskedelem bővíté­se. Az elmúlt években di­namikusan bővültek gazda­sági és kereskedelmi kapcso­lataink a fejlődő országok­kal is. Többek között ez in­dokolja, hogy a Magyar Ke­reskedelmi Kamara megren­dezze a szemináriumot, melynek a hallgatói megis­merkedhetnek a magyar gaz­daság fejlődésével, a hazánk­kal folytatott kereskedelem lehetőségeivel, jogi, pénzügyi és üzleti kérdéseivel. A szeminárium Budapes­ten kedden fejezi be mun­káját. A negyedik, befejező részt Genfben, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban tartják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents