Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-24 / 96. szám
NÉPÚJSÁG 1983. április 24,, vasárnap Jékely Zoltán hetven éve Jékely Zoltánnal 1982. január 28-án találkoztam utoljára. A pontos dátumot az Angyalfia című prózakötetébe írt dedikációja jelzi. ,,..^a nagy télből való feltámadás reményében...” — írta ajánlásként, s szóban hozzáfűzte: nagyon ólálkodik körülötte a halál. Még álmában se hagy nyugtot neki. A múlt éjaszaka például egy régen elhunyt barátja invitálta meg. Egy föld alatti folyón ringó ládába kellett beszállnia, amelynek egyik fele üres volt. Egymás mellett feküdtek; így úszott velük a kettős koporsó-ladik. „Én azonban nyugodt voltam — fűzte hozzá sietve Jékely Zoltán —; tudtam, hogy visszatérek az evilági életbe.” Ekkor villant eszembe először, hogy elveszíthetjük őt, akit addig halhatatlannak hittem életszeretete miatt. Néhány- hét múlva meghalt; nem élte meg a tavasz beköszöntését ... De mégis, mintha az álombéli verőfényes barlangcsarnokon át visszatért volna közénk — őt ünnepeljük, őt köszöntjük hetvenedik születésnapján. Tudatosan fogalmazok így: köszöntjük. Akire emlékezünk, azt mintha föltámasztani (vagy éppen temetni) akarnánk — szellemileg. Jékely Zoltánt nem kell feltámasztani, de életműsorozatát ki kellene adni. Az ugyanis tény: mintha nem az őt megillető helyet foglalná el a magyar irodalmi köztudatban ... 1913. április 24-én született Nagyenyeden. A Bethlen Gábor fejedelem által alapított híres kollégium szellemi erőterében nevelkedett. Joggal hihette, hogy „Enyed a világ közepe”, hiszen a város — iskolája révén — olyan szellemeket adott a magyar művelődéstörténetnek, mint Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Bőd Péter, Bolyai Farkas, Körösi Csorna Sándor, Barabás, Miklós, Kemény Zsigmond, s a névsort hosszan folytathatnánk Sütő Andrásig. Az apa, Áprily Lajos az enyedi kollégium tanára, Zoltán születésekor már ismert költő volt. Ritka eset: az apa költősége nem nyomta' el, hanem felszabadította a már gyermek Jé- kelyben felizzó poéta-tehetséget. Jékely Zoltán előbb Enyed- ről Kolozsvárra, majd 1929- ben Budapestre költözött a családdal. A frissen végzett Eötvös-kollégista diáknak Éjszakák címmel itt jelent meg első verseskötete 1936- ban. A költőként bemutatkozó Jékelyről hamarosan kiderült, hogy bravúros művelője a szépprózának, az esszének és a műfordításnak is. Kitűnően tudott románul, németül, franciául és olaszul. De hogy mennyire varázslatosan birtokában volt a magyar nyelvnek, arról novellái és elbeszélései mellett éppen a műfordításai győzhetnek meg leginkább. (Hány meg nem írt verset és prózai munkát temethettek a nagy műgonddal és felelősséggel magyarul életre keltett idegen nyelvű szövegek!) Kötegnyit tesz ki a lefordított munkák katalógus- cédulája. Dante Üj élete, Goethe Faustja, Thomas Mann Kiválasztottja, Jarry drámái, Jules Barbey D’Aurevilly kisregényei a magyar nyelv más-más forrásait buzogtatják föl. Külön emeljük ki legkedvesebb Jékely Zoltán portréja fordítói munkáját, Széchenyi Naplóját, amelynek első felét ő ültette át magyarra. Az elmúlt években megjelent prózakötetei, az Angyalfia és az Édes tenger prózaírói művészetéből adtak ízelítőt. A megcsúfolt vendég- barátság vagy a Szemtől szembe az ötödik macedón légióval című elbeszélések maradandó részeit képezhetik majd egy XX. századi magyar prózai antológiának. Leendő életműsorozatában bizonyára külön kötetben jelennek meg verses drámái, színművei. Remélhető, hogy majdan színházaink is felfedezik őket. Jékely Zoltán költő. Akik ismerték, bizonyára akkor is ezt mondták róla, ha egyetlen verset se ír. De Jékely - nek nem egy versét költészetünk legszebb darabjai közé emelte az idő. Költészetéből erőt lehet meríteni. S akik ezt tudják, bizonyára gyakran fellapozzák Az idősárkányhoz címmel legutóbb kiadott régi és új verseit. Kovács István Üzemegészségügy a fejlődés útján Megyénkben nincs hagyománya az üzemegészségügynek. Az iparilag fejlett vidékeken a gyári orvosok munkájának tapasztalatai alapján fejlődhetett a mai korszerű üzem-egészségügyi hálózat. Nálunk. a rövid múltra visszatekintő, de most már rohamosan fejlődő területet dr. Tóth Mihály megyei üzem-egészségügyi szakfőorvos ismeri leginkább: — Valójában a Békés megyei üzemegészségügy létét 1960-tól számítjuk — mondja. — A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál 19 évig gyűjtöttem a tapasztalataimat üzemorvosként. Az egészségügyi integráció alakulásával 1978. szeptember elsején lettem a megye üzem-egészségügyi életének szakfelügyelője. Néhány szám érzékelteti a fejlődést: 1970-ben 149,5 üzemorvosi órát tartottunk számon," 1979-ben közel 230-at, s a VI. ötéves terv végére majdnem 340 órában rendelhetnek az üzemorvosok. A munkánk lényege az, hogy az esztergapadon, a mező- gazdasági munkagépen, az állattenyésztő-telepeken dolgozókhoz visszük az egészségügyi feltételeket az ember védelméért, a megfelelő munkakörnyezet kialakításáért. A gazdasági vezetők is egyre világosabban látják, hogy szükség van az üzemorvosra, ott pedig főként, ahol a munkások létszáma 500 feletti, vagy a munkafeltételek ezt indokolják. Az előnyöket felismerik a vezetők is, hiszen a folyamatosan orvosi ellenőrzés alatt állók egészségesebbek, a betegségek megelőzése hatékonyabb. Az alkalmassági vizsgák, az időszakos, az esetenkénti orvosi vizsgálatok munkaidő-kiesés nélkül helyben végezhetők. Az üzemorvos összetett feladatrendszerébe tartozik még többek között az üzemek higiénés körülményeinek ellenőrzése, a foglalkozási rehabilitáció, a szűrővizsgálatok szervezése. A rendelők felszereltsége általában ott a legjobb, ahol megfelelően alakult a munkakapcsolat az orvos és az üzem politikai és gazdasági vezetése között. Példaként említhetem az Orosházi Üveggyárat, a csabai BÉ- KÖT-öt; vagy a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátot. Szerencsére egyre több jó példát sorolhatok. — Van még bőven olyan munkahely az iparban és a mezőgazdaságban is, ahol nincs üzemorvos. A sajátos teendők viszont itt is léteznek, ilyenkor mi a megoldás módja? — Az üzemorvosok rendelőjében évente több mint 300 ezer vizsgálat történik. A megye körülbelül 200 ezer aktív keresője közül mindössze 70 ezernek biztosított a munkahelyén az üzemegészségügyi ellátása. Célunk a centrumokban és a járási központokban az üzem-egész- ségügyi szakrendelések bővítése. Megyei üzem-egészségügyi szakrendelés jelenleg csak Gyulán van. Azoknak a dolgozóknak, akiknek nincs üzemorvosa, ide kell jönniük. „Békéscsabán április elejétől rendel főállású városi üzemi főorvos, aki a megyeszékhely üzemorvosainak szakmai felügyeletét is ellátja. A gyulai megyei rendeléshez hasonlóan feladata a másodfokú munka-egészségügyi viták eldöntése is. A dolgozók, vagy a vállalatok fellebbezése nyomán újratárgyalásra kerülő foglalkoztatással, alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos egészségügyi viták kerülnek ilyenkor elénk. Orosházán napi két órában városi üzemegészségügyi szakrendelés, Szeghalmon pedig munkaköri alkalmasságot elbíráló rendelés fogadja a beteget. Ez utóbbit is üzemorvosi szakrendeléssé kívánjuk fejleszteni. — Az üzemorvosi pálya kevésbé volt vonzó a fiataloknak, a mezőgazdaságban dolgozó orvosok státuszára vedig talán még nehezebben találtak embert. Van-e változás ezen a területen? — Általában rendezték a fizetéseket, de ez még nindig nem sokat javított a helyzeten. A megoldás részben az lenne, amiről például egy tanácskozáson, hallottam, hogy részesüljenek az üzemorvosok is azokban a kedvezményekben, amelyek megilletik egy-egy szakma dolgozóit, például a bányaüzemi orvosok esetében. A tervünk az, hogy a tsz-szö- vetség" vezetőivel is megtárgyaljuk az üzem-egészségügyi fejlesztés lehetőségeit. Egyre több téeszben igénylik az üzemorvost. Az 500 embernél többet foglalkoztató vagy fokozott leterheléssel járó munkahelyeken van lehetőség üzemorvos, foglalkoztatására. Az üzem, vagy téesz gondoskodik a nem egészségügyi jellegű dologi költségekről, a szakmai feltételeket pedig az egészség- ügyi ágazat, a kórházi háttér biztosítja. A mezőgazdasági üzemi körzeti orvosi állásokban öten dolgoznak, a hatodik állás kialakítása folyamatban van. Állandóan gondolkozunk az újabb módszereken, az emberek sokoldalú egészségügyi ellátásának biztosításán. A napokban állapodtunk meg vezető szakorvosokkal arról, hogy megkeressük a megye üzemeit, ahol allergiát kiváltó bőrizgató anyagokkal tevékenykednek. Az itt dolgozókat, egészségük alakulását ezután ilyen szempontból is figyelemmel kísérjük. Olyan szakképzett orvosokat szeretnénk látni az üzemorvosi pályán, akik nemcsak tudásukban, de szemléletükben is azonosulnak ezzel a felelősségteljes egészségügyi területtel. A jövő útja az lesz, hogy a már meglevő körzeti orvosi állások mellé úgy szervezünk újakat, hogy az ott dolgozó orvosok több kisebb üzem egészségügyi ellátását is biztosítják majd. így az üzem-egészségügyi ellátás elterjedtebb lesz, mert több üzemi körzeti orvos dolgozik, és a felnőttkörzetekben is kevesebb beteg juthat 1-1 orvosra. Bede Zsóka Esztergályos tanulók az üveggyárban Dénes Béla szakoktatóval az Orosházi Üveggyár egyik tanműhelyében találkozom, ö meséli: — Van egy másodéves esztergályos tanuló kislány, aki idejár gyakorlati foglalkozásra. (Ma az iskolában van.) Szász Évának hívják. Egyszer, amikor érkezett a gyárba egy számvezérléses esztergapad, az ő csoportja is elment megnézni azt a kitűnő masinát. Mindenkinek nagyon tetszett. Az ismertetés után Szász Éva tette fel az első kérdést: „És mennyit lehet ennél a gépnél keresni?” Nagyon elégedett volt amikor megtudta, hogy 6—7 ezer forintot. Persze, teljesítmény szerint. — Mit szólsz hozzá? — kérdeztem Gajdács György első éves esztergályos tanulótól, aki hallja azt, amit Dénes Béla mond. — Ez már igen. Ennyiért érdemes lenne ahhoz a géphez kerülni. — Tudod, hogy mik a feltételek? — Jól tanulni, dolgozni és talán éretségizni is. v — Kit tartasz a társaid közül a gyakorlati munkában a legjobbnak? — Hován Pált. Most elmélyedve dolgozik az egyik gépnél. Megszólítom. Kezet nyújtok és bemutatkozom, ám ő kézfogás közben nem néz rám, a nevét sem mondja. Fiatal még, nem tudja, hogyan illő bemutatkozni. De most nem firtatom ezt. Inkább az érdekel, miképp vélekedik a munkájáról. — Egyelőre nem nehéz. Majd később lesz, amikor nagy pontosságot követelnek ... — Tudod, hogy teljesítménybér van, ami pedig pontatlan és rossz, azért nem jár pénz? — Igen, tudom, a szakoktató elvtárs már említette. A szomszédos esztergagépnél dolgozik Varga Zoltán. A bemutatkozás neki sem megy. — Esztergályos akarsz lenni... Miért? — érdeklődöm. — A bátyám és a nagybátyám is esztergályos. Ok ajánlották ezt a szakmát. Megnéztem, tetszett.. Azt is megtudtam, hogy havonta öt—hatezer forintot lehet keresni, ami elég jó pénz. Jámbor Andor jó kedélyű fiú. Most is mosolyog. — Mindig ilyen vagy? — Ha „begurulok”, akkor más a helyzet. — Szoktál verekedni? — Nem. — Milyen volt az első félévi tanulmányi eredményed? — A matek négyes, a történelem négyes, a többi hármas, csak a munkavédelmi ismeretekből volt kettes. — Miért nem tanulsz jobban? „ — Eddig elég sokat lovagoltam az orosházi Üj Élet Tsz lovain, most majd kevesebbet fogok. — Ha jól tanulsz, többre viheted és jobban is kereshetsz majd .. . Talán még lovad is lehet. — Nagyon szeretném, ha lenne. Nyergem már van. — Mi a véleményed a tanáraidról, oktatóidról? — Jók. — Milyen szempontok alapján? — Megkövetelik, amit meg kell csinálni, az jó legyen. Megértők is ... — Volt már szükséged a „megértésükre” ? — Egyszer otthon hagytam a tornafelszerelésemet. Engedélyt kaptam, hogy hazamehessek érte. — Nem büntetett meg a tornatanárod? — Nem, csak figyelmeztetett, hogy ilyen hanyagságot még egyszer nem néz el. Birkás Imre szakoktató a szakszervezeti főbizalmi. Az üveggyárban tanuló fiatalok helyzetéről így beszél: — Kitűnő műhely, gép és kellő anyag áll a rendelkezésükre. A tanulóknak külön öltözőjük, fürdőjük van. Az ebédet három forintért kapják. A vidékieknek kollégiumi ellátást biztosítanak... — Mit tudnak az elsőévesek a szakszervezetről, amelynek bizonyára valamennyien a tagjai? — Évente öt foglalkozást tartunk a szakszervezeti bizalmiaknak, akik (tanulók) az ismereteiket átadják társaiknak. Természetesen a bizalmiakat már most bevonják egyebek közt a munka- védelmi őrhálózat megszervezésébe, a kedvezmények, jutalmak elbírálásába. Ádász Zoltán diszpécser összekötő a vállalat és az iskola között. Tapasztalata szerint az általános iskolából nem a legjobb tanulók jelentkeznek vasasnak. De a legtöbben jól megtanulják a szakmát és később igen jól ellátják a feladatukat. ■— Van lehetőségük a továbbtanulásra? — Többen mestervizsgát tesznek és jelenleg például évfolyamonként nyolcán járnak a szakmunkások szak- középiskolába. Jó néhányan már előbb technikusok lettek és nem hiányoznak a sorból az üzemmérnökök sem. — Én is itt kezdtem a pályafutásom — mondja Vékony Bálint üzemmérnök, az üveggyár személyzeti és oktatási főosztályának az előadója, aztán megjegyzi még: — A tanulást a gyár támogatja. Az az álláspontunk, ha minőségi termelést akarunk, az oktatásnak is minőséginek kell lennie. — Persze, a nevelésnek is — fűzöm hozzá. — Igen, úgy kellene nevelni a fiatalokat, hogy ön- tudatosabbak, bátrabbak legyenek. Érezzék azt, hogy semmivel sem kevesebbek, mint mások. Ez egyébként a jó szakmunkásoknál forintban is megmutatkozik. Pásztor Béla Fotó: Szűcs László Takarékos szabászati komputer A tanműhelyben Miről ir az Autó-Motor? Az utazás a fő mondanivalója az Autó-Motor 9. számának, amely április 26-án kerül az olvasókhoz. A lap az utazási szezon kezdetén 14 oldalas tanácsadóval áll az autós, motoros turisták' rendelkezésére. Ismerteti egyebek között az érvényben levő vám- és pénzügyi jogszabályokat, a benzinárakat és az úthasználati díjakat. Foglalkozik az autók és motorok utazás előtti felkészítésével, az indulás előtt megköthető biztosításokkal és azzal, hogy a szaküzletekben milyen új térképek, útikönyvek kaphatók. Ezenkívül bemutatja a lap az új csehszlovák lakókocsit, a Paraván 385-öt. A motorsport kedvelői tudósítást olvashatnak a szentendrei és a lacházi motorcrossversenyről. Speciális szabászati komputert helyeztek üzembe a szegedi ruhagyárban a szabásnál keletkező hulladékok csökkentésére. Számításaik szerint segítségével évi egyszázalékos szövetmegtakarítást érnek el, mintegy három és fél millió forint értékben. A berendezés ára így még az idén megtérül. A gép alkalmazásával már az üzletféllel való tárgyalás közben választ kapnak arra, hogy milyen optimális anyagkihasználással tudnak eleget tenni a megrendelésnek, ami az előzetes kalkuláció' fontos feltétele. Nem mindegy ugyanis, hogy. egy-egy férfiöltöny körülbelül száz «lkat- részét miként rajzolják le és vágják ki a szövetvégből úgy, hogy minimális hulladék keletkezzen. A minden lehetőséggel számoló legoptimálisabb arányokat, rajzkombinációkat csak a számítógép képes megmondani. A szabászati komputer beszerzését az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagilag is támogatta, a ruhagyár szakemberei most azzal kísérleteznek, hogy a gépet milyen egyéb számítási, nyersanyag- és alkatrésznyilvántartási, vagy más feladatokra használhatják fel.
