Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

1983, április 23-, szombat f A versenyeken a legifjabbak Nyolcezren álltak rajthoz a tavalyi lipcsei sportünnepély is kitettek magukért alkalmával megrendezett cgymérföldes távfutásban (Fotók: zb — KS) Lipcse sportváros Lipcse készül az NDK jú­liusban lebonyolításra kerülő VII. torna- és sportünnepé­lyére, valamint a IX. orszá­gos gyermek- és ifjúsági spartakiádra. A vásárváros minden adottsággal rendel­kezik, hogy e nagy feladat­nak elget tegyen. Nemrég avatták fel a város legna­gyobb negyedében az új sport- és szabadidőközpon­tot. Lipcse hét sportköz­ponttal várja a rendezvé­nyek résztvevőit és vendé­geit. Valamennyi városrész rendelkezik tömegsportot szolgáló létesítménnyel. A sportcsarnokok, -pályák többségükben parkokban épültek, amelyek kiválóan alkalmasak kocogásra. A lé­tesítmények — lehetőség sze­rint — a lipcseiek lakóhe­lyeinek közelében épültek, hogy minél kényelmesebb le­gyen a megközelítésük. A júliusi sportrendezvény­re 30 ezernél is több ver­senyzőt várnak az ország minden részéből. Az orszá­gos gyermek- és ifjúsági spartakiádon 12 ezer részt­vevőre számítanak. A je­lentkezők üzemi, iskolai vagy kerületi selejtezőkön vesznek részt, s ezeken az erőpróbá­kon dől el, hogy indulhat­nak-e a versenyeken. Nagy küzdelmek várhatók a röp­labdában, tekézésben, aszta­liteniszben csakúgy, mint a különböző korcsoportok tor­nászviadalain. Hogy a ver­sengés méreteiről fogalmat alkothassunk, vegyük csak egyetlen város példáját: az Elba-menti Drezdában nem kevesebb mint 870 röplabda­csapat, majdnem 10 ezer asztaliteniszező és több mint 18 ezer tekéző vetélkedik, hogy eljuthasson Lipcsébe. A vendéglátók 124 iskolában, 54 kollégiumban és a lipcsei vásár kiállítási csarnokaiban rendeznek be kényelmes szállást a júliusi versenyek résztvevőinek. A sport lipcsei ünnepe idején Művészet és sport címmel képzőművészeti kiál­lítást rendeznek, amelyen 120 művész mutatja be álkotását. S a hagyományokhoz híven, az idén is nagy kórustalál­kozó egészíti ki a rendezvé­nyeket. A negyvenegy ének­kar mintegy ezer tagját egyesítő hatalmas kórus már meg is tartotta első próbáit a város kongresszusi csarno­kában. Biztosra vehető, hogy épp­úgy, mint az NDK eddigi hat torna- és sportünnepélyén a hetediken is sok nagyszerű sportélménnyel gazdagodnak majd a versenyzők és a né­zők. Az esemény további, sok ezer hívet vonz majd az NDK méltán híres tömeg­sportjának. Husija lovasjátékok Bulgáriában Az első tavaszi napok egyi­két a bolgár ember a lónak és a lovasoknak szenteli. Ez az ősi ünnep a mai napig is él Bulgáriában. Az ország több vidékén, március köze­pétől április végéig sportün­nepségeket rendeznek és lo­vasversenyeket, úgynevezett kusijákat tartanak. A falu ilyenkor korán éb­red, jóval a „lódobogás előtt”. A fiatal menyecskék kovász- talan kenyeret sütnek, amit lófigurákkal díszítenek. Ké­sőbb vidám csoportokban mindnyájan elindulnak a ku- sija színhelyére, a falun kí­vül. Egymás után érkeznek a kiöltözött lovasok. A szépen megtisztított lovak befont farokkal, hunyorból, geráni­umból és borostyánból font koszorúval feldíszítve ér­keznek. Mint minden bolgár ünnepen, itt is táncolják a horót. A körtánc fokozatosan szétszakad, és a felsorakozott lovasok megkezdik a vágtát, amelynek a hossza 300 és 1000 méter között lehet. Amíg a fiatalok táncolnak, az idősebb asszonyok kivá­lasztják a legszebb cipót. Az­zal fogadják a győztest, majd egy gerániumcsokrot nyújta­nak át neki. Amikor törnek a kenyérből, nem feledkez­nek meg a lóról sem. Egy fa­latot a lovasnak, egy ' falatot a lónak adnak. A ló réz­edényben főtt kukoricát is kap. A népünnepélyeken gyakran részt vesznek a Szófiai Testnevelési Főiskola és a Bolgár Lósport Szövet­ség versenyzői is. A lósport napjainkban Bulgáriában az egyik leg­népszerűbb sport. Mintegy húsz lósportegyesület és 12 speciális lovaglóiskola mű­ködik. Bulgáriának az e sportágban elért eredménye­it bizonyítja az a tény, hogy a Nemzetközi Lósport Szö­vetség (FEI) határozata ér­telmében az idén ősszel a Plovdiv megyei Vojvodinó- ban rendezik a Világkupa­döntőt akadályugratásban. A lósport és a lótenyésztés fejlődését segítik a ménesek Tolbuchin, Razgrad, Sumen, Sztara zagora, Plovdiv, Ple- ven és más megyékben, ahol telivér állatokat (kelet-bol­gár, lovagolható telivér, arab, angol és egyéb fajtákat) te­nyésztenek. Margarita Toleva (Sofiapress—KS) A lovasok megkezdik a vágtát (Fór Sofiapress—KS — G. Nikolov felvétele) Űrkutatás a föld szolgálatában A képen látható Szput- nyik—3. szovjet műhold az ötvenes évek végén került a világűrbe az űrkutatás kor­szakának hajnalán. Egyik el­ső volt az azóta fellőtt sok száz szovjet műhold között, amelyek egy része földünket figyeli. Az erőforrás-kutató műholdak segítségével ada­tokat kap az ember a geoló­gia, az ásványkincskutatás, a geodézia, a vízrendszerek te­rületéről. Ezek végzik még a tengerek vizsgálatát, a hó- és a jégkutatást, a halászat irányítását, a lég- és a víz­szennyezettség vizsgálatát. Adatokat szolgáltatnak a műholdak a mezőgazdaság, az erdészet, a környezetvé­delem, a városrendezés stb. számára. Kozmosz műholdak adatai révén gyors ütemben halad előre a kazahsztáni aszályos földek öntözése. A műhol­dak az Ili folyó deltavidéké­ről felvételeket készítettek. Ezek kiértékelése után szov­jet szakemberek kijelölték az' új vízművek építésének területeit. A Zsidelinsz köze­lében épülő vízmű segítsé­gével már 1982-ben szabá­lyozták a deltavidék tavai­nak vízszintjét. A jövőben nádat is termesztenek ezen a környéken. A vízszabályozás lehetővé, teszi a feldolgozás­ra alkalmas nád mennyiségé, nek növelését, de javulnak e térségben a haltenyésztés feltételei is. (APN — KS) Röviden n bálnák hangja Egy nemzetközi konferen­cia fő szenzációja egy ame­rikai kutató, Roger Payne beszámolója volt az egyik bálnafaj „énekéről”. Payne a New York-i Rockefeller Egyetem megbízásából a Bermuda-szigetek környékén végzett mélytengeri kutatá­sokat. A bálnák évi vándor­lása idején hangfelvételeket készített, s azokat kielemez­ve azt észlelte, hogy az ál­latok nemcsak különböző nyüszítő, visító, vinnyogó, sóhajtó hangokat bocsátanak ki a -hangskála ultrahang­tartományától egészen a kis rezgésszámú hangokig^ ha­nem ezek a hangok igen bo­nyolult „énekké” rendeződ­nek. A bálnák „éneke” sok tekintetben hasonlít a ma­dárdalhoz, de nem néhány másodpercig, hanem 8-9 per­cig tart. Ez után az idő után a bálna ismét elölről kezdi a „dalt”, a hangok egymás utáni sora minden alkalom­mal majdnem egészen pon­tosan megismétlődik. Payne úgy véli, hogy a bálnák ennek az „éneknek” a segítségével létesítenek kapcsolatot egymással, ame­lyet 10, sőt, 100 kilométeres körzetben is fenn tudnak tartani. Japán távolodik A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémáija Csendes­óceáni Óceánkutató Inté­zetének munkatársai érde­kes megállapításokat tettek a Japán-tenger, Szahalin és a Japán-szigetek kialakulá­sával kapcsolatban. A geo­lógiai vizsgálatok tanúsága szerint százmillió évvel ez­előtt Japán a szárazfölddel összefüggött. Egy óriási ere­jű földkéregrepedés szakí­totta el a távol-keleti part­vidék déli részétől. Ettől az időtől kezdve mind a szá­razföld. mind a szigetek fo­kozatosan távolodnak egy­mástól. Kb. 60 millió évvel ezelőtt a szárazföld megál­lapodott, de a japán szige­tek tovább „csúsztak” ke­let felé. Ez a mozgás mind a mai napig tart: Japán a legutóbbi 60 év alatt két mé­terrel eltávolodott Ázsiától. Azt, hogy a két szárazföld a Föld életkorához képest nem is olyan régen még összefüggött, nemcsak geo­lógiai, hanem biológiai bizo­nyítékok is alátámasztják. A Japán-tengerbén nem talál­hatók meg azok a mélyten­geri halak és puhatestűek, amelyek a Csendes-óceán­ban élnek. Ennek az az oka, hogy ezek az élőlények nem voltak képesek a két ten­gert egymástól elválasztó gát leküzdésére. Méreg az angolna vérében Egy berlini kutató kísérle­tei azt mutatták, hogy a házinyulak, kutyák, galam­bok és békák, amelyekbe angolnavért fecskendeztek be, görcsszerű tünetek kísé­retében légzés- és szívbénu­lásban elpusztultak. Az an­golnavér szérumának mérge megszünteti az emberi vér alvadékonyságát. A sebekbe kerülő angolnavér erős gyul­ladást okozhat, a szembe fröccsentve heves fájdalmat kelt, a kötőhártya és a szemhéjak gyulladásba jön­nek és gennyet választanak ki. Utána a szem bizonyos ideig nem tűri a fényt. A sütés és a főzés azonban ár­talmatlanná teszi az angol­navért, mert az 60 fok kö­rüli hőmérsékleten felbom­lik. „II száz ló fája” Olasz botanikusok az Et- na lejtőjén 550 méter ma­gasságban felfedezték a vi­lág egyik, valószínűleg, leg­régibb fáját, egy gesztenye­fát, amelyet a régi króni­kák „a száz ló fájának” ne­veznek. A fa főtörzsét már régebben villámcsapás pusz­tította el, de a 64,2 méter kerületű fatönkből három új hatalmas törzs nőtt ki, ame­lyeknek lombteteje 100 mé­ternél magasabb átmérőjű óriási ernyőt képez. Mivel a fa erősen korhadt, kora az évgyűrűkből nem állapítha­tó meg. A botanikusok a fa kerülete alapján korát mint­egy 3600—4000 évre becsü­lik. A „száz ló fája” elnevezés a középkorból származik. A hagyomány szerint II. Jo­hanna nápolyi királynőt egy­szer egy utazás alkalmával zivatar lepte meg, és az uralkodó száz lovagból álló kíséretével együtt a fa alatt talált menedéket. Műanyag patkó Lengyel szakemberek a lovak patkolásának új mód­szerét dolgozták ki: az állat patáit műanyag réteggel von­ják be. Ez az eljárás har­madannyi időt igényel, mint a patkóval való szokványos vasalás. A -műanyag bevo­nat 6—8 hétig tart, utána meg kell újítani. Hajó szállítja az ivóvizet Az Egyesült Arab Emír­ségek part menti helységeibe, szigeteire és nagy építkezé­seire ezentúl közvetlenül le­het hajóról szállítani az ára­mit és az ivóvizet. A nyu­gatnémet Buckau-Walter AG cég egy olyan úszó tengervíz- sótalanító berendezést bocsá­tott az abu dnabi kormány villamossági és természeti kincsek minisztériuma ren­delkezésére, mely csővezeték segítségével a szárazföldre szivattyúzza a tengerből nyert ivóvizet. Ugyanakkor az elektromos energia egy részét is leadja. A hajó fe­délzetén két dízel-generátor és egy szükségáram-aggregát csaknem 3000 kilowatt ára­mot termel. Hordozható vese Izraeli tudósok hordozható művesét hoztak létre. A ké­szülék csak 17 kiló, akkora, mint egy bőrönd, és minden vízvezetékhez csatlakoztatni lehet. A vérmosáshoz szük­séges oldat hőmérsékletét és konecntrációját egy mikro­processzor irányítja. Mivel a művese használa­ta és tisztítása nagyon egy­szerű, elképzelhető, hogy a vesebetegek a jövőben ma­gukkal vihetik a munkahe­lyükre vagy utazásaikra.

Next

/
Thumbnails
Contents