Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

1983. április 23., szombat Hguiimw A Kiskunfélegyházán pár éve feltárt honfoglalás kori sírban lószerszámdísznek használt páviai, milánói, toulousi és brioudi dénáro­kat találtak a kutatók. Nem kalandozó eleink tudatlansá­ga akasztatta hűséges társaik nyakába az értékeket, hi­szen már a vándorló ma­gyar törzsek is ismerték a pénzt, mint csereeszközt. A tetszésüket nem nyerhette meg a szerzett veret; több­re becsülték a nagyobb, a szebb, a megszokott arab dirhemeket, bizánci solidu- sokat. .Történelmi-családi okok miatt az első magyar pénz, István király ezüst dénárja mégis nyugati — bajor — mintára készült. Méghozzá olyan jól sikerült a magyar ötvös kezemunkája, hogy a szakértők egyértelmű véle­ménye szerint nemcsak Eu­rópa egyik legjobb, hanem egyik legszebb kora közép­kori pénze lett. A mester az érme előlapjára a király lándzsát tartó kezét és a LANCEA REGIS feliratot, hátlapjára a pénzverő város nevét és a karoling-templom képét véste. A XI. században megőrizte első pénzünk az értékét, azt követően azonban megkez­dődött a magyar pénzverés színes története. Európa sze­les- országútjain éltünk ugyanis, ahol forgott a fegy­ver! s a hazai és külföldi pénzérmék sokasága is — s olykor becsúszott egy-egy pénzhamisítás. István dénár­jával is próbálkoztak ille­téktelen kezek. A történelem fura fintora, hogy e hamis másolatok maradtak fenn. évszázadokig csak ezeket is­merték a kutatók, mígnem 1968-ban Pécs környékén fel­színre bukkantak az első igazi LANCEA REGIS-ek . .. A krónikák az első pénz­romlást a XII. századhoz kötik, amikor is gazdasági gondokkal küzdő kirá­lyaink a szó szoros ér­telmében aprópénzt verettek. Annyira piciny ezüstöt, hogy azon az akkor már szoká­sos királyi képmás sem fért el, s egyik-másik dénár súlya sem haladta meg a 0,1 grammot. Megjelent az obulus (a féldenár), majd III. Béla rézből veretett pénzt. A kereskedőket azon­ban nem kellett félteni; ve­retlen ezüsttömbért, bizánci aranyért cserélt az áru gaz­dát. Károly Róbert azután ren­det csinált. 1320 körül ki­hirdette a nemesére királyi monopóliumát, megalapította a később híressé vált kör- möcbányai verdét, és firen­zei mintára kibocsátotta az első magyar aranypénzt, a- florenust, a .forintot. Készít­tetett a király a „vékony- pénzűek” számára is fizető- eszközt. garast. Igaz, ezüst­ből. Utódai ezt még ,,meg- toldották” a parvussal, (né­pies nevén a fillérrel), és a kvartinggal, azaz a fityinggel. A magyar pénz történeté­nek is fontos fejezete Má­tyás uralkodása. Nagy mér­tékben veretett ezüstpénze­ket, és 1467-es pénzügyi re­formjával először határozta meg az érmék egymáshoz viszonyított értékét. Egy aranyforint 100 dénárt ért. Az Igazságos idejében egy nyúl 2, egy pár cipő 8. egy juh 15, egy tintatartó 75 dé­nárt ,,kóstált”. Egy lóért vi­szont 10—11 (hátaslóért 20— 25), egy pár ökörért 3. hu­szonöt fácánért 1, egy hordó borért 7 aranyat kértek. Egy arany pedig — miként az év­századok során általában — 3,4 grammot nyomott. Tehát ilyen piaci árak voltak, ak­kor — ahogy mai, külföldre kalandozó magyarjaink szá­molnák —, amikor például az esztergomi érsek egyik háziorvosa 200. a‘másik 300 aranyat keresett évente. Má­tyás pénzének nagy tisztele­te volt határainkon belül és kívül egyaránt. III. Iván moszkvai nagyfejedelem pél­dául Magyarországról kért kölcsön bányászokat és pénzverőket az első orosz aranypénz, az ugorszkij ké­szítéséhez. S még egy érde­kesség: az idő tájt került fel az érmekre a kis Jézust ölé­ben tartó Madonna alakja, mely a magyar pénzeknek egészen 1939-ig állandó áb­rája maradt. Még a XVI. században osztrák mintára nyomott tallérokon is látha­tó. hátlapjukon, az osztrák sas árnyékában. A nagy alakú, szép és ér­tékes tallérok mellett megje­lentek a krajcárok is. A csaknem színarany arany­forintok, vagy ahogy a XVII. század második felétől ne­vezték, a dukátok azonban változatlanul vezető szerepet játszotatk. Élt az ősi és leg­biztosabb ..minőségellenőr­zési” mód is: fogukhoz ver­ték a kalmárok... A Rá- kóczi-szabadságharc rézpén­zei, a Pro libertate felirat nyomán elnevezett libertá­sok a hazai hagyományok­hoz híven szépek, magas művészi színvonalon készí­tett érmék voltak, csak vaj­mi keveset értek. Kongók voltak, szemben a pengő ne­mesfémpénzekkel. Kétszáz­huszonhárom rézpolturáért adtak 1 aranyforintot. Az első magyar papírpén­zek Kossuth Lajos nevéhez fűződnek. 1848. augusztus 6­án jelentek meg az első Kossuth-bankók, 2, majd 1, 5. 10 és 100 forintos címle­tekben. Véget ért a magyar pénzek latinnyelv-korszaka. Az 1848-ban kiadott dukáton ugyan még ott van V. Ferdi­nand király neve, de a kör­irat már magyar, nyelvű! Az 1849-ben kibocsátott réz 1, 3 és az ezüst 6 krajcárosok már magyar címerrel és fel­irattal kerültek forgalomba. S rövid idő után nemzeti ereklyévé váltak. A XIX. század vége felé Európa országai sorra át­tértek az aranyalapú valutá­ra. a Monarchia sem tehetett mást. Üj pénze a korona nevet kapta; s általános fi­zetőeszköz lett a papírpénz. Viharos idők jártak azonban az „angyalos” pénzekre. A Tanácsköztársaságnak pénz­ügyileg is a legnagyobb ne­hézségekkel kellett szembe­néznie; új érméit a legne­vesebb művészek tervezték. Ferenczi Béni. Beck. ö. Fü- löp. ám kivitelezésükre a 133 nap nem volt elegendő. Pa­pírpénzeket bocsátottak ki. úgynevezett fehér pénzeket, amelyek hátoldala üresen maradt. . . A korona megérte az I. vi­lágháborút, és — alig élte túl, nemsokára felváltotta a pengő. A pengő — mint általában minden új pénz — nagy ter­vekkel indult. Az 1925. évi XXXV. te. még azt rögzítet­te: ..1 kg színaranyból 3800 pengő értékű aranyérme ve­rendő ...” Ezek azonban csak a próbaverésig jutottak. Közbeszólt a világválság. A II. világháború kitörésekor az ezüst, a nikkel és a bronzpénzek is kikerültek a forgalomból; pótlásukra alu­mínium-, cink és vaspengő­ket bocsátottak ki. De a ha­zai pénz történetének ezt a korszakát már az élő emlé­kezet is őrzi... A háború után a történelem folyamán példátlan mennyiségű pénzt bocsátottak ki. Az 1946. au­gusztus 1-én az új forint átváltási arányai szemlélte­tik az infláció nagyságát: egy forint 400 ezer quadrillió sima pengőt ért.. . Ami pedig a mai, a mi fo­rintunkat illeti, gyakran áll viták kereszttüzében — például családi költségveté­seknél. Hát — körültekintve a világban — ne panaszkod­junk. Kopogjuk le. És verjük a fogunkhoz. Szakemberek egyébként azt mondják, hogy mind az érmék, mind . a bankjegyek földkerekségünk legszebb, legigényesebb pén­zei közé tartoznak. Deregán Gábor Hazai tájakon Örvényes és környéke Az ürvényesi malom (MTi-futó - KS) A Balatonba ömlő Pécsely- patak mentén, a Tihanyi félszigettől nyugat felé ha­ladva igen szép környezet­ben, kellemes pihenő-fürdő­hely öt 1 ik szemünkbe: ör­vényes. Egyike a Balaton­part legkisebb és leghangu­latosabb településeinek. Ta­polcáról kirándulva is köny- nyen megközelíthető épp­úgy, mint Aszófő felől, de az északi balatoni főút.is érinti. A nagy fürdőhelyek telített­sége még szerencsére nem érte el. hangulatát, színeit hamisítatlan. jellegzetesen balatoni-falusi jellege adja. Néhány különösen érdekes műemlékkel találkozhatunk öi'vényesen. A műút mentén, a vasút­állomást éppen elhagyva sze­münkbe ötlik egy kis domb, meglehetősen jó állapotban levő romokkal. Megszemlélve láthatjuk, hogy egy szép, ré­gi sírkövekben gazdag teme­tőtől övezett templom rom­jainál állunk, mely a XIII. század első felében épült, románkori, egyhajós temp­lom maradványait jelzi. A szentély és diadalíve még ma is áll. A túlsó oldalon lefelé sé­tálva a Pécsely-patak a mű­emléknek nyilvánított ked­ves. hangulatos, régi vízima­lom kerekeit hajtja. Eredeti bútorokkal, edényekkel, a malomipar számos régi, még mindig használható szerszá­mával ismerkedhetünk meg ebben a miniatűr múzeum­ban. Sőt, a malom ma is ugyanúgy őröl, ahogyan több száz éve egyfolytában per­gett le a tiszta, finom liszt kövei között. Rekonstruálá­sa igen gazdag tapasztalato­kon alapszik: örvényes ré- gesrégi malmostelepülés, már az Árpád-házi királyok oklevelei is megemlékeznek az örvényesi vízimalmokról. Természetesen a mai malom­múzeum nem ennyire ősi: a XVIII. században épült, de a már előtte régen ott működő malom helyére. A benne el­helyezett népművészeti gyűj­temény darabjai egytől egyig a falu különböző malmaiból származnak, tehát valóság­hűen, eredeti tárgyakkal do­kumentálják a község szép múltját, iparaink közül az egyik legősibbet, és talán a legszebbet. A falu hangulatos, nagy gyümölcsöskertekkel, szőlők­kel tarkított házai között sé­tálva' rövidesen szemünkbe ötlik egy szép barokk temp­lom a XVIII. századból: mellékoltára és szószéke ké­sőbbi, a klasszicizmus ide­jén készült. A Szent Imréről elnevezett templommal egy­idős a szintén barokk stílusú kőhíd is, melyet Nepumoki Szent János szobra díszít. A római időknek is ma­radtak fenn emlékei örvé­nyes határában. A Pécsely- patak hangulatos völgyében tovább barangolva szinte el­feledkeztünk a hátunk mö­gött csillogó Balatonról. Egyik percről a másikra jel­legzetes dunántúli táj tárul elénk: a játékosan kanyargó, tiszta vizű patakocska kis erdőfoltokat, vadvirágos ré­teket nádszigeteket csobog körül. Sétánk során rövide­sen nagy kiterjedésű rom­mezővel találkozunk: a III. századból származó római épületeket láthatunk, rende­zetten, szépen feltárva. Pon­tosan ' látszanak a hajdani villák alaprajzai, a tágas, ké­nyelmes termek, a nagy ve­randák, medencék; a pihe­nést kereső és a táj szépsé­gét csodálóan kívánó ember természethez igazodó építmé­nyeinek emlékei. Különleges­ség közöttük egy kovácsmű­hely maradványa — eszkö­zeit s az itt talált számos kőíaragványt, oszlopmarad­ványt, edényekt, használati tárgyakat, ékszereket a Ti­hanyi Múzeumban őrzik. Kellemes, hosszú sétákat tehetünk, és a jó bort ked­velőknek örvényesről szép kirándulás ígérkezik Dörgi- csére, Vázsolyba. Aki vi­szont a balatonvidéki népi építkezés további szép pél­dáit kívánja megtekinteni, indulhat Balatonudvari felé is, ott szintén láthat érde­kességeket: a balatoni műút közvetlen közelében fekszik a régi, védett temető, ahol a XVIII. század végétől kezdő­dően találhatók sajátos, szív alakban kifaragott, népies barokk stílusú sírkövek. Révy Eszter Nincs szükség utónévre, így ismerik Bombayban és New Yorkban, Harkovban és Poriban, Marseille-ben és Székesfehérvárott. A férfi­kor derekán; kopaszodóan és pocakosodva. A mindent eltakarni is jó korszakán már szürkül, fehéredik. Igen, eltakarni. Nagyszerűséget és kétséget, örömet és extázist. Nem sztár. „Cs^k” zenész. Művész. A világ legelsői kö­zé választották a szakma, vagyis a dzsessz szakértői, kritikusai. Mosolya, arca, mozdulata azóta sem válto­zott. Egy létezik számára: a zene. Oldódás és kín, láto­más és valóság. Nyújtani egy valamit, a szépség élményét másoknak. Akikkel együtt lép a pódiumra, és akik a széksorokban ülnek. A kö­zönségnek, nekünk. Az elmúlt hetekben jelent meg újabb nagylemeze Pe- ge Live címmel. Nem kell angolul tanulni-tudni ah­hoz, hogy megértsük a cí­met. Hiszen aligha lefordít­ható. Csak az érti meg, aki hallgatja. Aki érzi és magá­ba ötvözi ennek a zenének üzenetét, csodáit. Sokak szerint nehéz ter­mészetű. Ennyi a mostani mérleg egyik serpenyőjé­ben. A másikban azok a sokáig elnyújtott pillanatok, amikor ráhajol a bőgőre. A jobb kéz ujjai érintik és marják a húrokat. Hárfává, Violettává, hegedűvé, brá­csává; cimbalommá, harso­nává, üstdobbá lesz a hang­szer. Akarata szerint. Tehet­sége szerint. Ez van tehát a másik serpenyőben. A szer- teszéjjel szórt tehetség. An­nak milliónyi sugara. Az értő zenész által mindig egésszé és harmonikussá egyesíthető darabkák töme­ge. Ítéljünk? Azt tesszük! A közönség most is tapsol... Nyelvnyújtogatás, összeka- csintás a többiekkel, aztán „hölgyeim és uraim, hadd mutassam be... ” Zeneka­rai, akikkel színpadra és pó­diumra, a közönség elé lép, mondhatni: alkalmiak. Nem lehet hinni a plakátnak. Mást kapunk, mint áínit ígérnek. Többet és jobbat? Vitatkozni és bírálni lehet, de egy bizonyos: mást ugyan, de zenét. Bárki legyen az, aki vele játszik, átveszi moz­dulatait, ráhangolódik hul­lámhosszára. Ettől (is) lesz nagyszerű . .. * Pege Aladár és együttese — Tornóczki Ferenc gitár, Muck Ferenc szaxofon és Szabó Ferenc dob — ápri­lis 12-én este teltházas kon­certet tartottak “a békéscsa­bai ifjúsági és úttörőház nagytermében. Műsorukon — többek között — az új nagy­lemez számai mellett a Gö­rög kávé, a Fekete cica, az Autobahn, a Hajnal, a Szél­malom című dzsessz- és dzsessz-rock számok szere­peltek. (nemesi) Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents