Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-23 / 95. szám
r 1983. április 23., szombat IgmUkfcM A gép csak sóhajtozott... Programozott játékszenvedély A játékszenvedély mindent legyőz Fotó: Veress Erzsi Csökkent a balesetek száma Továbbra is sok az ittas vezető A bajszos fiatalember megfogja a karom: — Ülj le öreg és hegyezd a füled. Amit itt látsz, az egy nagy semmi. Bezsúfolnak ebbe a presszóba hat pénznyerő automatát, nincs aki felügyeljen a játékra. Nekem van tapasztalatom, elhiheted, a Balatonon sokat bűvöltem ilyeneket. Persze, itt is’ megcsapoltam néhányat, de az utóbbi időben elégedetlen vagyok. Gyanítom, nem mindig töltik fel pénzzel a műszereket. Honnan tudom? Ne nézz baleknak! A múltkor az egyik srác nyerésre állt, a gép csak sóhajtozott, a gyerek hiába tartotta a kalapját. Szóltam a főnököknek, hogy figyeljenek már oda ... Egy ötszázast, kisapám Békéscsabán, a sarki Csaba presszó jó néhány éve éjszakai mulató. Lenne. Falán újabban tábla hirdeti: játékterem. Este nyolc óra. A nyitott ajtóban három su- hanc összeölelkezve egyensúlyoz. Diszkrét félhomály, halk zongoraszó. A pénznyerő automaták körül kíváncsiskodók tömege. Némán bámulják a viliódzó fényeket. A tar fejűt figyelem. Rezzenéstelen arccal ül a székben, bal kezével nyomja a gombot, és feszülten vár. Zsebre teszem a kezem, próbálok lezser lenni. — Áruld már el, eddig mennyit nyertél? — furak- sznm a közelébe. — Hé, nem a bíróságon vagyunk — jópofáskodik, majd az orra alatt dörmögi: — Azt tudom, hogy menynyit nyelt el pár óra alatt. . . — Mennyit? — Egy ötszázast kisapám — mozdul tarkóján a bőr és újabb fémtízes után nyúl. Az üzletvezető csöppet sem vidám: — Uram. ezek a masinák betették az ajtót. Nézzen körül. alig van vendég, a törzs- közönség is elhagy bennünket. A sok kibic nem fogyaszt semmit, a felszolgálók is csak tengenek-lenge- nek. Nekünk nincs közünk az egészhez. Egy fillért sem kapunk a pénzváltásért, a felügyeletért. A rendelet szerint 18 éven alüliaknak nem szabad játszani. Állandó a jövés-menés, ember legyen a talpán, aki képes ezt ellenőrizni. Tanulni nem szégyen — Szeret játszani? — kérdem Bezzegh Lászlót, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettesét. — Hogyne — válaszolja kapásból. — Amikor megjöttek a gépek, kipróbáltuk őket. Hihetetlen, hogy milyen hamar rabjává lehet válni a játékszenvedélynek. — Könnyen ment a beszerzés? — ítélje meg. Én csupán a tényt közlöm: 1979 óta húzódik az ügy,, míg végre megkaptuk a 14 automatát. — Nem csodálom, hiszen ehhez valuta kell. — A Belkereskedelmi Minisztérium adott 28 ezer dollárt, amely 1,2 millió forintnak felel meg. Ebből vettünk 8 pénznyerő és 6 videó játékautomatát, ezek nagy része Angliából származik, de van közöttük osztrák és olasz gyártmányú is. — Hogyan mertek belevágni, volt elegendő tapasztalatuk? — Igyekeztünk minél több információra szert tenni. Tájékozódtunk a budapesti, a balatoni vendéglátóipari vállalatoknál, szállodáknál. Tavaly áprilisban ott voltunk egy ilyen bemutatón, amelyet az Elektroimpex és az osztrák Novomatic cég rendezett. Itt nagyon sokat tanultunk. — De nem eleget. Ugyanis a középiskolás diákok által legjobban látogatott Csaba cukrászdába is betették a pénznyerőket. — Az egyértelmű és világos, hogy olyan helyen szabad ezeket felállítani, ahol sok ember megfordul. Szállodák, éttermek előcsarnokaiban, presszókban. A Csaba erre alkalmas. Hamar kiderült viszont: a cukrászdában kétfajta gép nem fér meg. A gyerekek egy része játszott a pénznyerőn, többen figyelték a felnőtteket. Ekkor határoztunk úgv. hogv elkülönítjük őket. Mentségünkre legyen mondva: a jogszabályok is késtek. A mi gépeink januárban itt voltak, február elején már működtek, a rendelet azonban február húszadika körül jelent meg a Magyar Közlönyben. Ez szabályozza többek között, hogy sem állami vállalat. sem szövetkezet nem helyezhet el pénznyerőt IV. osztályú üzletben, ifjúsági klubban és parkban. A szerződéses üzletvezető ebben az esetben magánszemélynek minősül, ami azt jelenti: saját tulajdonú nyerőautomatát nem tarthat. Arra viszont lehetőség van, hogy a vállalattól, vagy más cégtől béreljen ilyen gépet. Egyébként az előzetesen kiadott engedélyek ez év június 30-ig érvényesek. Kihez ömlik a pénz? — Ne haragudjon, ez a szolgáltatás bizonyos kulturáltságot, játékintelligenciát feltételez. Ilyet egyáltalán nem tapasztaltam. — Valóban. Maradjunk a Csabánál. A vendégkör finoman fogalmazva nem a legszerencsésebb. Mindenféle ember megtalálható. Szelektálni kellene, de hogyan? Arra gondoltunk: játékfelügyelőt alkalmazunk, aki vigyáz a rendre, pénzt vált. ellenőrzi, hogy a fiatalkorúak ne játszhassanak és ácso- rogjanak a gépek előtt. Ugyanakkor érdekeltté tesz- szük az ott dolgozókat a kulturált környezet megteremtésében. — Mindenki nyerni akar, de ez csak ritkán sikerül. Panaszolják, hogy kevés az esély. — Mit mondjak? Ez játék. Minden automatát 5 ezer forinttal feltöltünk. Manipulációra nincs lehetőség. Az arány hetven a harminchoz. Tehát elméletben 70 százalékos nyerést garantál. A többi a szerencse dolga. A legnagyobb nyeremény egyszerre 2 ezer, a legkisebb 200 forint. A remény, a játék- szenvedély mindent legyőz és sokan futnak a pénzük után. — A vállalat pedig kasszíroz. Elárulná, hogy mennyi a hasznuk? — Nem szívesen mondok számokat. Csupán annyit: az 1600 dolgozónk tavaly 580 millió forint forgalmat ért el és 17 millió forint volt a nyereség. A Magyarországban olvastam: egy automata havi átlagbevétele 40 ezer forint. — Szerintem ez sokkal több. — így igaz. Elégedjen meg annyival, hogy egyetlen gép 20 nap alatt kifizeti önmagát. De ne feledkezzünk meg a 10—20 százalékos kereskedelmi és a nyereségadóról sem. — Tehát pincér, étel, ital helyett nyeröautomata .. . — Erről szó sincs! Jelenleg a Csaba presszón kívül Gyulán, a Komlóban van három játék- és két nyerőautomata. Azt tervezzük: legalább 100 ilyen masinát veszünk és külön játéktermet hozunk létre. „Csakhogy m0st nincs erre pénz. Ezért tárgyalunk az osztrák céggel, miszerint turistákat fogadnánk Ausztriából, ők meg gépekkel fizetnének. A programot az IBUSZ már elkészítette. Reméljük, hogy kedvező választ kapunk. A kalapos magasba emeli a kezét, ömlik a pénz... A kopasz ráborul a gépre és révetegen bámul a semmibe. A zongorista régi operettslágert dúdol a vágyról, a szerelemről, a kis Katóról. Az éjjel mindenki pénzről álmodik. Seres Sándor , Az elmúlt év baleseti helyzetének jellegzetessége abban foglalható össze, hogy tendenciájában tovább folytatódott a balesetek számának csökkenése, de nem olyan ütemben,, mint ahogy az előző két év tapasztalatai alapján erre következtetni lehetett — állapította-még Grimel Sándor rendőr ezredes, az OKBT ügyvezető elnöke, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács ülésén, pénteken, a Belügyminisztérium művelődési házában. Mint a beszámolóból kiderült, a hazai motorizáció fejlődésének nem szükségszerű velejárója a balesetek állandó növekedése — ezt bizonyítja a tavalyi statisztika, mely szerint 1982-ben, ha szerény mértékben is, de 0.5 százalékkal csökkent a sérüléssel járó közúti balesetek száma. A forgalom biztonságának javulását a veszélyeztető tényezők növekedése ellenére sikerült elérni: tavaly 120 ezer új vezetői engedélyt adtak ki, s jelenleg az ország felnőtt korú lakosságának 37 százaléka, több mint 2,4 millió ember rendelkezik vezetői engedéllyel. Emellett nagymértékben szaporodott a gépjárműpark is, különösen a személygépkocsik száma. Az elmúlt esztendőben 18 ezer 221 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, örvendetes, hogy a halálos balesetek száma 1,9. a súlyos kimenetelűeké pedig 2 százalékkal csökkent, további tennivalókat sürget viszont, hogy a könnyű sérüléses balesetek száma kis mértékben növekedett. Egyébként összesen 24 ezer 264-en sérültek meg, 596-tal kevesebben, mint az előző évben. Tovább növekedett a közút és a vasút kereszteződésében történt balesetek száma. Ezek a tragédiák azért következtek be, mert figyelmen kívül hagyták a sorompók piros jelzését, illetve a járművezetők nem tettek eleget a megállási kötelezettségüknek. Bár tavaly 172-vel kevesebb gyalogost ért sérülés az utakon, mint a megelőző évben, ez az adat senkit sem nyugtathat meg, mert a járművezetők 5103 gyalogost ütöttek el. A balesetet szenvedett 14 éven aluli gyermekek száma 25-tel kevesebb, mint 1981-ben. Azonban elszomorító az a tény, hogy az 1218 gyermekbaleset szenvedő alanyának mintegy egyharmada 6 éven aluli volt. Az összes baleseteknek 22,3 százaléka a fővárosban történt. Az átlagosnál jóval több baleset volt Szabolcs- Szatmár és Szolnok megyékben. A baleseti okok között — a csökkenő tendenciája ellenére is — változatlanul a sebesség helytelen megválasztása áll az első helyen. Sok baleset történik azért, mert az elsőbbségi jogot nem adják meg. A forgalmi akadályokat, torlódásokat sokan türelmetlenül viselik el. s ez is baleseti forrás. Változatlanul súlyos gondot jelent az ittas vezetés. Az összes balesetek 18,8 százalékát követték el olyan vezetők, akik előbb a pohár fenekére néztek, s úgy ültek volánhoz. A legtöbb ittas állapotban okozott halálos baleset Pest, Bács és Szabolcs megyében következett be. Az OKBT ügyvezető elnöke szólt arról, hogy javult a rendőri szervek forgalmat segítő — irányító és ellenőrző munkája, amelyet önkéntes társadalmi segítők ezrei ' támogattak. A több százezer szabálysértési feljelentés és helyszíni bírság mellett a leghatásosabb megelőzési eszköznek továbbra is a vezetői engedély visszavonása bizonyult; erre 22 ezer 395 esetben került sor. Az összes visszavonások 61 százaléka ittas vezetés miatt történt. A közlekedésbiztonsági tanács elsősorban széles körű társadalmi mozgalmakkal, akciók szervezésével s nevelőmunkájukkal, felvilágosító előadások rendezésével járultak hozzá az állami szervek törekvéseihez. A legfontosabb teendőkről szólva a halálos és súlyos balesetek csökkentését, az ittas vezetés elleni küzdelmet, a járművezetők és gyalogosok közötti partnerkapcsolat javítását tette első helyre a beszámoló. Hangoztatta: a propagandában különösen fel kell hívni a figyelmet az olyan veszély- helyzetekre, amilyeneket például az úttestre történő hirtelen, vigyázatlan lelépés. vagy a tilos jelzésen történő áthaladás jelent. Fokozni szükséges a kijelölt gyalogos átkelők biztonságát is. A közlekedés nagyobb biztonságát szolgálja újabb jelzőlámpák, táblák, útburkolati jelek elhelyezése, célszerű alkalmazása és a kijelölt gyalogos átkelőhelyek jobb megvilágítása. A gyermekbalesetek elleni küzdelemben is jobban kell építeni az iskolai oktatásra, de a gyermektragédiák megelőzése nemcsak szülői, iskolai feladat, hanem minden felnőtt kötelessége is. Az ülésen Horváth István belügyminiszter, az OKBT elnöke elismeréseket nyújtott át azoknak, akik eredményes munkát végeztek a közlekedésbiztonság fejlesztése érdekében. Környezetkultúránkról tanácsknztak Hogyan üdülhetnének többen kedvezményesen? A környezetkultúra időszerű kérdéseiről rendeztek országos tanácskozást pénteken Gödöllőn a városi művelődési központban. A pedagógusok, népművelők, közigazgatási és építészeti szakemberek ankétját Jant- ner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes nyitotta meg. Egyebek közt hangsúlyozta: az elkövetkező időszak elengedhetetlen feladata az építészeti műveltség színvonalának javítása. A helyes szemlélet kialakítását a korábbinál erőteljesebben és hatékonyabban kell megkezdeni már az iskolás korban. A tanácskozáson előadások hangzottak el a többi között a környezetkultúra és a szakigazgatás kapcsolatáról, a magyarországi kastélyok hasznosításáról. Több előadó foglalkozott az oktatásnak a szemléletformálásban betöltött szerepével. To- mory László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense a mai magyar falu építészetét elemezve megállapította: a ’60-as években — egyidejűleg a mezőgazdaság igen jelentős fejlődésével — egyre rohamosabban tűntek el a régi házak, s megszűnt a magyar falut olyannyira jellemző építészeti stílus. Az építkezők, hódolván az új divatnak, összességében nem követték a hagyományokat, a sátortetős házakat felváltották az emeletes, gyakran háromszintes, megtört oromfalas, félrebillent tetős, többnyire hivalkodó épületek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a falvakban a megsokszorozódott állatlétszám, az ipar, a fóliás termelés számottevően szaporította a környezetveszélyeztető forrásokat. Ennek példája: a vízfelhasználás megtízszereződött a falvakban, korszerű csatornázásról, szennyvízkezelésről azonban csak a települések jelentéktelen részében lehet beszélni. Kiemelte: a hagyományok ápolása, megőrzése, településeink belső felépítésének rendezése napjaink feladata. Délután a korszerű építészeti kultúra oktatásáról tartottak bemutató foglalkozásokat iskolásoknak. Az igényekhez képest — a szezon rövid időtartama miatt — főidényben kevés a kedvezményes üdülőjegy. Nyáron többszörös a túlje- jentkezés, a dolgozók nagy része ekkor szeretne üdülni. Viszont a főszezonban csak hat üdülési csoportot lehet szervezni. A SZOT az éves négyszázezres létszámnak mindössze 40 százalékát, 160 ezer személyt tud üdültetni ebben az időszakban. A fele felnőtt, a többi gyermek és szakmunkástanuló. A vállalati, hivatali, intézményi üdülőkben hasonló az arány. Ezért nagyon lényeges, hogy az üdülési szabályzat betartásával egymást követő években főszezoni kedvezményes jeggyel még vállalati üdülőbe se kapjon beutalót az, aki az előző esztendő nyarán már részesült. Minden igényt a főszezonon kívül sem lehet kielégíteni. Az elő-, utóidényben azonban még több igénylő kaphatna kedvezményes beutalót, ha a vállalati üdültetés lehetőségeit jobban kihasználnák. Lényeges a különbség a SZOT és a vállalati, üzemi, hivatali, intézményi időszakos üdülők nyitva tartása között. A SZOT időszakos üdülők általában 130—140 napon át üzemelnek, a vállalati üdülők csak 90—100 napig tartanak nyitva, tehát változtatni kellene az időhatárokon. Milyen módok kínálkoznak az idény meghosszabbítására? A vállalati üdülők nagyobb számban üdültethet- nének az elő- és utószezonban nyugdíjasokat — a fő- szezoninál kedvezményesebb áron —, valamint fiatalokat. Az is megoldást jelentene, ha májusban és szeptemberben a nem iskolás korú gyermekes családok kapnának beutalót. így a' vakáció alatti főszezon olyan családos beutaltaké lehetne, akiknek nagyobb a gyermeke. Ésszerű lenne, ha a vállalati óvodák szünetét májusra vagy szeptemberre ütemeznék. Ezen időszakokban a vállalati üdülőkbe felnőttek helyett — a személyzettel együtt — leköltözne az egész óvoda. Megfigyelhető, hogy a vállalatok mind nagyobb része szervez külföldi csereüdültetést, és többnyire csak a nyári hónapokban fogadják cseretársaikat. Pedig a partnerek jó néhány csoportja szívesen jönne tavasszal vagy kora ősszel is. Az éves üzemelésű üdülők kihasználtságának javítására is mód nyílik. Néhány jól felszerelt gyógyhelyen vagy hegyvidéken levő téliesített vállalati üdülőben csak a főszezonban van telt ház. Az elő- és utóidényben tanfolyamok, edzőtáborok rendezésével igyekeznek megtölteni az üdülőt. Mégis, csak ritkán ajánlják fel más vállalatoknak a beutalókat önköltséges értékesítésre vagy cserére. Pedig anyagilag is kifizetődő lenne. Az üzemeltetési költségek emelkedése a jövőben arra kényszeríti a vállalatokat, hogy az eddiginél hatékonyabban gazdálkodjanak üdülőikkel, működjenek együtt többek között árubeszerzésben, étkeztetésben, továbbá a kulturális és sportprogramok közös rendezésében is. A SZOT üdülők az elmúlt esztendőben például mintegy félmillió vendégnapra nyújtottak önköltséges étkeztetést a vállalati üdülők beutaltjainak. Elképzelhető, hogy több vállalati üdülő konyhája és étterme is — ha van szabad kapacitása — fogadhatna a szomszéd üdülőkből vendégeket. A vállalati üdültetés néhány kihasználatlan lehetőségét vettük számba. Ha az alapszervezetekben az utóbbi évek foglaltságát részletesen elemzik, biztosak vagyunk abban, hogy felszínre jöhetnek a tartalékok. Egy eddiginél hatékonyabb vállalati beutalás-rendszerrel sokkal többen részesülhetnének az üdültetés jelentős kedvezményéből. Bányai János, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának osztályvezetője
