Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

1983. április 23-, szombat o Ki mire kap hitelt? energiagazdálkodás raciona­-----------------------------------------------­S enki többet harmadszor...?! Kos-árverés Tótkomlóson A tavalyi esztendő külö­nösen nehéz feladatokat rótt a magyar bankszakemberek­re. Jóllehet, napjainkban erőteljesen mérséklődtek a nemzetközi kamatok, egy esztendővel ezelőtt rekord- magasságban mozogtak. Nemcsak ez, hanem a kül­földi betétek egy részének kivonása, valamint az ese­dékes törlesztések és kama­tok is nehezítették a hazai pénzügyi tevékenységet. Mindez a gazdálkodás fel­tételeinek szigorítását köve­telte, következésképpen a hitelpolitikában több módo­sító intézkedés született. Egyebek közt emelték a be­ruházások jövedelmezőségi követelményét, évközben há­rom alkalommal is módosí­tották a hitelkamatlábakat. Első helyen az export A szigor más területeken is megmutatkozott. A bank felülvizsgálta a korábban kötött hitelszerződéseket, és ahol a beruházások indoko­latlanul elhúzódtak, éltek a hitelfelmondás lehetőségével. A népgaz'dasági helyzetből fakadóan indokoltnak talál­ták a hiteltörlesztések gyor­sítását olyan esetekben, ami­kor a vállalati pénzforrások a tervezettnél kedvezőbben alakultak. Mindeközben nőtt azok­nak a gazdálkodó szerveze­teknek a száma, amelyek többször, illetve tartósan el­mulasztották fizetési kötele­zettségeik teljesítését. Ilyen körülmények között a pénz­ügyi életben továbbra is lét- jogosultsága van az évek óta fokozódó szigornak. Az idén a vállalati beru­házásokat kiegészítő hitelke­ret nem kevesebb, mint ta­valy — azonban a korábbi beruházási elhatározások fe­lülvizsgálatát ezután is in­dokoltnak tartják. A bank, a folyamatban levő fejleszté­sek áttekintését követően (amennyiben időközben meg­változtak az értékesítési fel­tételek, illetve lelassult a be­ruházási folyamat), esetleg mérsékli a továbbiakban nyújtandó hiteleket, gyorsít­ja a törlesztéseket, és szor­galmazza a saját erő bevo­nását. A bank az idén — az el­képzelések, fejlesztési ötle­tek versenyeztetésével — előnyben részesítve az ex­portbővítő beruházásokat, 8,1 milliárd forint összegű hitelt adhat ezekre a célok­ra. Tavaly és tavalyelőtt egyébként már több mint 10 —10 milliárd forint hitelt engedélyeztek exportbőví­tésre. Energiamegtakarító beruházások A hitelpolitikai irányelvek — az említettek mellett — további három beruházási célt emelnek ki. Ezek: az lizálása, a hulladékok — és másodlagos nyersanyagok hasznosítása, valamint a gaz­daságos anyagfelhasználás és technológia-korszerűsítés. A hatodik ötéves tervidőszak­ban 1982 végéig a bank az ipar és az élelmiszer-gazda­ság energiagazdálkodásának racionalizálására 226 eset­ben. összesen mintegy 5,7 milliárd forint értékű hitelt adott a vállalatoknak és a szövetkezeteknek. A legna­gyobb összeget a Mátra Gáz- betongyár létesítéséhez fo­lyósították. A korszerűsíté­sek eredményeképpen éven­te 187 ezer tonna fűtőolaj ér­tékének megfelelő energia­megtakarítás várható. Az idén — az új pályázati fel­hívás alapján — 1,4 milliárd forint hitelt szánnak ener­giaracionalizálási feladatok megvalósítására. Korszerűbb anyaggazdálkodás A jelenlegi tervidőszakban a Magyar Nemzeti Bank eddig 35 fejlesztést támoga­tott, összesen 4,4 milliárd fo­rint hitellel, abból a célból, hogy javítsa a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítását. A legnagyobb összeg az Özdi Kohászati Üzemek és a Dunai Vasmű salakhányó-feldolgozó üze­mének építését szolgálja. Az 1983. évi hitellehetőségek ezen a téren — a korábban elhatározott fejlesztések hi­teligénye következtében — korlátozottak, ezért erőteljes (fontossági és jövedelmező­ségi) szelekciókra van szük­ség. A kormány gazdaságos anyagfelhasználási és tech­nológia-korszerűsítési prog­ramjának megvalósítása ér­dekében a bank pályázati felhívást adott ki. Az eddigi pályázatok évente egymilli- árd forint értékű olyan alapanyag megtakarítását ígérik, amelyek tekintélyes hányadát eddig konvertibi­lis devizáért vásároltuk. A megvalósítandó fejlesztések egyebek közt a pvc-fólia, a hőre lágyuló műanyagok, a teflon alapanyagok, a festé­kek, a különböző papírok és felső bőrök gazdaságos fel- használását garantálják. A szóban forgó termelési terü­leteken várhatóan 18—30 százalékkal mérséklődik a fajlagos anyagfelhasználás. A gazdaságos anyagfelhaszná­lást szorgalmazó kormány- Drogram megvalósítását a bank az idén összesen 500 millió forint hitellel segíti elő. Az azonban, hogy közpon­tilag kiemelt, a hitelpoliti­kában elsőbbséget élvező fej­lesztésbe kezd egy vállalat, egyáltalán nem mentesíti az általános követelmények: a jövedelmezőség, a gyorsaság, a rövid megtérülés alól. Molnár Patrícia A tótkomlósi Viharsarok Tsz makópusztai juhászata előtt jókora kocsisor jelzi, hogy nem volt hiába a felhí­vás, sokan eljöttek a me­gyénkben első ízben meg­rendezett tenyészkos-árve­résre. * * * Az egyik istállót kicsit át­alakították a mai napra. Két oldalán és középen olyan ketrecek sorakoznak, ame­lyek egy-egy, illetve egy-egy csoport kos elhelyezésére al­kalmasak. Van még idő az aukció kezdetéig, ezt hasz­nálják ki az érdeklődők, hogy alaposabban szemügy­re vegyék az állatokat. Körösi Jenő főállattenyész­tő és Szőke István ágazatve­zető a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz képviseleté­ben nézelődik. A kezükben levő katalógusban bekarikáz­tak már néhány tételt. — Nyolc kost akarunk venni — mondja a főállatte­nyésztő. — Van rá százezer forintunk. Ha nem elég a pénz, csak hetet veszünk, mert a minőséget tartjuk a legfontosabbnak, ezért is jöttünk ide. Korábban is vá­sároltunk kosokat a tótkom- lósiaktól, valamennyi bevált. Javítottak az állományunk gyapjának a minőségén és a súlygyarapodásán. * * * Erdélyi Zoltán a Bács me­gyei Sükösdről utazott ide. magángazdaságban hétszáz anyabirkát tart. Most még­sem ennek a gyarapítása ér­dekében jött — barátjának, a kiskunhalasi Vörös Októ­ber Tsz szakembereinek se­gít kost választani. Hudi Já­nossal már régóta barátok, emberi és szakmai segítséget adnak egymásnak. Erdélyi Zoltán kosait a halasi téesz- ben tartja, cserébe „besegí­tenek" a téesz' anyabirkái­nak termékenyítésébe a „magánkosok”. Kapcsolatuk, barátságuk jó példája a kis­üzem és a nagy együttmű­ködésének. * * * Az istálló előterében gyü­lekeznek a vendégek, egyre nagyobb a sürgölődés. A hangosbeszélőn Timkó Ru­dolf, a Kecskeméti Állatte­nyésztő Vállalat Békés me­gyei kirendeltségének veze­tője köszönti a megjelente­ket, majd Székely Pál, a Takarmányozási és Állatte­nyésztési Minőségvizsgáló In­tézet osztályvezetője foglalja el helyét az emelvényen. Előtte mikrofon, jobbján fa­kalapács: — Ismertetem a feltétele­ket. Aki licitálni akar, öt­ven forint ellenében elvehet egy tárcsát. Egy tárcsaeme­lés egyben ezer forint ár­emelést jelent, csoportok esetében kétezer forintot.. . A rövid tájékoztató után máris az első, eladásra szánt kos adatainak felsorolása következik. A vásárolni szán­dékozók körbeállták az el­kerített területet, ahova a juhászok a kosokat előveze- tik. A kikiáltási ár hétezer forint. Emelkednek a tár­csák. Egyszer, kétszer, há­romszor . . . míg elhangzik, hogy: • — Senki többet harmad­szor?! Senki többet harmad­szor! Az egyes számú kos ára tizennégyezer forint, ve­vője a hatos számú táblát tartó — és lecsap a fakala­pács, hitelesítve az üzletet. Kezdetnek nem rossz, az első állat a kikiáltási ár kétszereséért kelt el. Majd következik a máso­dik, a harmadik . . . * * * Sikerül rátalálni a Vihar­sarok Tsz elnökére, Lachata Pálra. Kicsit félrehúzódunk az árverés zajától, ott ma­gyarázza a rendezvény lé- , nyegét. — Régen szerettünk volna aukciót szervezni. Itt, Ma­gyarországon még nem túl­ságosan divatos, pedig egy- egy ilyen árverés hozzásegít, hogy a tenyészállatok vi­szonylag magas áron kelje­nek el, s ezáltal is nőjön a becsületük. Az így elérhető nagyobb bevétel nekünk le­hetőséget ad a tenyésztői munka további javítására. Azt hiszem, ezzel mindenki jól jár. Az állattenyésztési vállalat dolgozói szervezték az egészet; a kikiáltási ár feletti bevételen velük osz­tozunk, remélem, a végén is azt mondhatjuk, hogy érde­mes volt. Százharmincnyolc kost kínálunk*a négyszázas törzstenyészetünkből. Ez a fésűs merinói és aszkániai keresztezéséből származó ál­lomány Mezőhegyesen gyö­kerezik, a gazdaságtól vettük meg. Jól jártunk az állatok­kal, és tervszerű tenyésztés­sel tovább javítottuk a te­nyésztési tulajdonságaikat. A jó minőséget is jelzi a nagy érdeklődés. * * * Közben sűrűn emelkednek a tárcsák, koppan a fakala­pács. A kovácsháziak lemon­danak egy korábban kisze­melt kosról, mert nem tet­szik nekik a hátsó lába, in­kább másikat választanak. A hármas tárcsát tartó kis csa­pat szinte harcos kedvvel li­citál, ők a vápcsodi Rákóczi Tsz-nek vásárolnak. Néme­lyik kos ugyancsak szép árat ér el — kilencezer forintról egészen tizennyolcezerig tor­násszák fel az árát. És ez így megy egészen tel tizenkettőig, amikor a gyors összegzésből kiderül, hogy 94 kos kelt el, 9—21 ezer forintos áron. A Vihar­sarok Tsz aukcióból szárma­zó többletbevétele 223 ezer forint — tehát 22 százalék­kal több, mintha a kikiáltá­si áron adták volna az álla­tokat. Megérte és reklámnak sem volt rossz ... M. Szabó Zsuzsa Licitálnak a kovácsháziak Fotó: Fazekas László Megvegyük? BFÉSZ-ek a nyersanyag-hasznosításért Országos kereskedelempolitikai tanácskozás Jó ütemben valósítják meg a fogyasztási szövetkezetek a SZÖVOSZ-nak a hulladé­kok, másodlagos nyersanya­gok hasznosítására két évvel ezelőtt indított programját. Az elképzelések valóra vál­tásához a szövetkezeti köz­pont terveket dolgoz ki, meg­valósításukhoz gyakorlati útmutatót ad. Mindezzel a szövetkezeti termelők évente máris több tízmillió forint értékű megtakarítást értek el. Különösen eredményesen működnek a kiselejtezett gépjárművek hasznosítására berendezkedett ÁFÉSZ-mű- helyek. Már öt helyen sze­dik szét a kiöregedett teher­autókat, traktorokat és tar­goncákat, mentik a még hasznosítható alkatrészeket. Az idén megközelítően öt­millió forint értékű tengelyt, sebességváltót, szelepet, mo­torblokkot értékesítenek; egy részüket a szövetkezeti targoncák javítására hasz­nálják fel. Egyes helyeken nem volt szükség beruházásra egy-egy jó ötlet megvalósításához. A nyírbátori, a hatvani és a gelseie ÁFÉSZ megszervezte a lefutott gumiabroncsok fel­vásárlását, ezeket újrafutó- zásra átadja az erre beren­dezkedett téeszüzemeknek, s a feljavított gumikat vissza­adja a felhasználóknak. Pénteken, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara székhá­zában országos kereskede­lempolitikai tanácskozást rendezett a Belkereskedelmi Minisztérium. A tanácskozá­son részt vett Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke is. Juhár Zoltán miniszter megnyitójában az első ne­gyedévi eredményeket érté­kelve elmondta, hogy a kis­kereskedelmi forgalom mind folyó-, mind összehasonlító áron meghaladta a múlt év első három hónapjának érté­kesítését, s — a vegyes ipar­cikkek kivételével — jobban növekedett a tervezettnél is. A miniszter felhívta a válla­latok figyelmét, hogy a be­szerzések az év első három hónapjában nem követték az áruforgalom növekedését, a készletek 1,5 százalékkal csökkentek. Ennek oka nem az áruhiány volt, hanem az, hogy a vállalatok egy része így akarta mérsékelni költ­ségeit. Bár a készletek csök­kentése kétségtelenül köny- nyebb, mint a hatékony gaz­dálkodás, nem engedhető meg, hogy a vállalatok kizá­rólag ilyen módon szorítsák le költségeiket. A miniszter a továbbiak­ban ismertette a belkereske­delmi és a társminisztériu­mok között a közelmúltban folytatott tárgyalások ered­ményeit. A többi között el­mondotta, hogy a MÉM ve­zetői szóvá tették: a mező­gazdaság és az élelmiszer- ipar termelési képességeit nem használja ki eléggé a kereskedelem. A boltok nagy részében nem jelenik meg az a választék, amit az élelmi­szeripar termel. Jogos az a kritika is, hogy gyakran nem kapni záróráig tejet és ke­nyeret az üzletekben. Ennek a követelménynek pedig az élelmiszer-kereskedelem még kockázati alapja terhére is köteles eleget tenni. A belkereskedelem to­vábbra is folyamatos im­portkínálatot biztosít az itt­hon nem, vagy nem elegendő mennyiségben termelt alap­vető fogyasztási cikkekből. Nem vagyunk azonban olyan gazdagok — mutatott rá a miniszter —, hogy olyan ter­mékekért adjunk ki devizát, amelyeket jobb szervezéssel a hazai ipar rentábilisan, jó minőségben, magas színvona­lon tud gyártani. Mielőbb meg kell teremteni a kapa­citást olyan termékek elő­állításához, amelyeket súlyos hiba valutáért vásárolni. Ilyen például a szeg, csavar, háztartási fémtömegcikkek, kerti szerszámok. Az idegenforgalom előtt álló legfontosabb feladat­ként Juhár Zpltán a szol­gáltatások, a programkíná­lat bővítéséi jelölte meg. El­maradásunkra jellemző, hogy míg a nagyobb idegenforga­lommal rendelkező orszá­gokban 15 százalék körül van a különböző programok­ból, a szolgáltatásokból szár­mazó bevétel, nálunk ez az arány alig 5 százalék.

Next

/
Thumbnails
Contents