Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-23 / 95. szám
1983. április 23-, szombat o Ki mire kap hitelt? energiagazdálkodás raciona-----------------------------------------------S enki többet harmadszor...?! Kos-árverés Tótkomlóson A tavalyi esztendő különösen nehéz feladatokat rótt a magyar bankszakemberekre. Jóllehet, napjainkban erőteljesen mérséklődtek a nemzetközi kamatok, egy esztendővel ezelőtt rekord- magasságban mozogtak. Nemcsak ez, hanem a külföldi betétek egy részének kivonása, valamint az esedékes törlesztések és kamatok is nehezítették a hazai pénzügyi tevékenységet. Mindez a gazdálkodás feltételeinek szigorítását követelte, következésképpen a hitelpolitikában több módosító intézkedés született. Egyebek közt emelték a beruházások jövedelmezőségi követelményét, évközben három alkalommal is módosították a hitelkamatlábakat. Első helyen az export A szigor más területeken is megmutatkozott. A bank felülvizsgálta a korábban kötött hitelszerződéseket, és ahol a beruházások indokolatlanul elhúzódtak, éltek a hitelfelmondás lehetőségével. A népgaz'dasági helyzetből fakadóan indokoltnak találták a hiteltörlesztések gyorsítását olyan esetekben, amikor a vállalati pénzforrások a tervezettnél kedvezőbben alakultak. Mindeközben nőtt azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a száma, amelyek többször, illetve tartósan elmulasztották fizetési kötelezettségeik teljesítését. Ilyen körülmények között a pénzügyi életben továbbra is lét- jogosultsága van az évek óta fokozódó szigornak. Az idén a vállalati beruházásokat kiegészítő hitelkeret nem kevesebb, mint tavaly — azonban a korábbi beruházási elhatározások felülvizsgálatát ezután is indokoltnak tartják. A bank, a folyamatban levő fejlesztések áttekintését követően (amennyiben időközben megváltoztak az értékesítési feltételek, illetve lelassult a beruházási folyamat), esetleg mérsékli a továbbiakban nyújtandó hiteleket, gyorsítja a törlesztéseket, és szorgalmazza a saját erő bevonását. A bank az idén — az elképzelések, fejlesztési ötletek versenyeztetésével — előnyben részesítve az exportbővítő beruházásokat, 8,1 milliárd forint összegű hitelt adhat ezekre a célokra. Tavaly és tavalyelőtt egyébként már több mint 10 —10 milliárd forint hitelt engedélyeztek exportbővítésre. Energiamegtakarító beruházások A hitelpolitikai irányelvek — az említettek mellett — további három beruházási célt emelnek ki. Ezek: az lizálása, a hulladékok — és másodlagos nyersanyagok hasznosítása, valamint a gazdaságos anyagfelhasználás és technológia-korszerűsítés. A hatodik ötéves tervidőszakban 1982 végéig a bank az ipar és az élelmiszer-gazdaság energiagazdálkodásának racionalizálására 226 esetben. összesen mintegy 5,7 milliárd forint értékű hitelt adott a vállalatoknak és a szövetkezeteknek. A legnagyobb összeget a Mátra Gáz- betongyár létesítéséhez folyósították. A korszerűsítések eredményeképpen évente 187 ezer tonna fűtőolaj értékének megfelelő energiamegtakarítás várható. Az idén — az új pályázati felhívás alapján — 1,4 milliárd forint hitelt szánnak energiaracionalizálási feladatok megvalósítására. Korszerűbb anyaggazdálkodás A jelenlegi tervidőszakban a Magyar Nemzeti Bank eddig 35 fejlesztést támogatott, összesen 4,4 milliárd forint hitellel, abból a célból, hogy javítsa a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítását. A legnagyobb összeg az Özdi Kohászati Üzemek és a Dunai Vasmű salakhányó-feldolgozó üzemének építését szolgálja. Az 1983. évi hitellehetőségek ezen a téren — a korábban elhatározott fejlesztések hiteligénye következtében — korlátozottak, ezért erőteljes (fontossági és jövedelmezőségi) szelekciókra van szükség. A kormány gazdaságos anyagfelhasználási és technológia-korszerűsítési programjának megvalósítása érdekében a bank pályázati felhívást adott ki. Az eddigi pályázatok évente egymilli- árd forint értékű olyan alapanyag megtakarítását ígérik, amelyek tekintélyes hányadát eddig konvertibilis devizáért vásároltuk. A megvalósítandó fejlesztések egyebek közt a pvc-fólia, a hőre lágyuló műanyagok, a teflon alapanyagok, a festékek, a különböző papírok és felső bőrök gazdaságos fel- használását garantálják. A szóban forgó termelési területeken várhatóan 18—30 százalékkal mérséklődik a fajlagos anyagfelhasználás. A gazdaságos anyagfelhasználást szorgalmazó kormány- Drogram megvalósítását a bank az idén összesen 500 millió forint hitellel segíti elő. Az azonban, hogy központilag kiemelt, a hitelpolitikában elsőbbséget élvező fejlesztésbe kezd egy vállalat, egyáltalán nem mentesíti az általános követelmények: a jövedelmezőség, a gyorsaság, a rövid megtérülés alól. Molnár Patrícia A tótkomlósi Viharsarok Tsz makópusztai juhászata előtt jókora kocsisor jelzi, hogy nem volt hiába a felhívás, sokan eljöttek a megyénkben első ízben megrendezett tenyészkos-árverésre. * * * Az egyik istállót kicsit átalakították a mai napra. Két oldalán és középen olyan ketrecek sorakoznak, amelyek egy-egy, illetve egy-egy csoport kos elhelyezésére alkalmasak. Van még idő az aukció kezdetéig, ezt használják ki az érdeklődők, hogy alaposabban szemügyre vegyék az állatokat. Körösi Jenő főállattenyésztő és Szőke István ágazatvezető a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz képviseletében nézelődik. A kezükben levő katalógusban bekarikáztak már néhány tételt. — Nyolc kost akarunk venni — mondja a főállattenyésztő. — Van rá százezer forintunk. Ha nem elég a pénz, csak hetet veszünk, mert a minőséget tartjuk a legfontosabbnak, ezért is jöttünk ide. Korábban is vásároltunk kosokat a tótkom- lósiaktól, valamennyi bevált. Javítottak az állományunk gyapjának a minőségén és a súlygyarapodásán. * * * Erdélyi Zoltán a Bács megyei Sükösdről utazott ide. magángazdaságban hétszáz anyabirkát tart. Most mégsem ennek a gyarapítása érdekében jött — barátjának, a kiskunhalasi Vörös Október Tsz szakembereinek segít kost választani. Hudi Jánossal már régóta barátok, emberi és szakmai segítséget adnak egymásnak. Erdélyi Zoltán kosait a halasi téesz- ben tartja, cserébe „besegítenek" a téesz' anyabirkáinak termékenyítésébe a „magánkosok”. Kapcsolatuk, barátságuk jó példája a kisüzem és a nagy együttműködésének. * * * Az istálló előterében gyülekeznek a vendégek, egyre nagyobb a sürgölődés. A hangosbeszélőn Timkó Rudolf, a Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat Békés megyei kirendeltségének vezetője köszönti a megjelenteket, majd Székely Pál, a Takarmányozási és Állattenyésztési Minőségvizsgáló Intézet osztályvezetője foglalja el helyét az emelvényen. Előtte mikrofon, jobbján fakalapács: — Ismertetem a feltételeket. Aki licitálni akar, ötven forint ellenében elvehet egy tárcsát. Egy tárcsaemelés egyben ezer forint áremelést jelent, csoportok esetében kétezer forintot.. . A rövid tájékoztató után máris az első, eladásra szánt kos adatainak felsorolása következik. A vásárolni szándékozók körbeállták az elkerített területet, ahova a juhászok a kosokat előveze- tik. A kikiáltási ár hétezer forint. Emelkednek a tárcsák. Egyszer, kétszer, háromszor . . . míg elhangzik, hogy: • — Senki többet harmadszor?! Senki többet harmadszor! Az egyes számú kos ára tizennégyezer forint, vevője a hatos számú táblát tartó — és lecsap a fakalapács, hitelesítve az üzletet. Kezdetnek nem rossz, az első állat a kikiáltási ár kétszereséért kelt el. Majd következik a második, a harmadik . . . * * * Sikerül rátalálni a Viharsarok Tsz elnökére, Lachata Pálra. Kicsit félrehúzódunk az árverés zajától, ott magyarázza a rendezvény lé- , nyegét. — Régen szerettünk volna aukciót szervezni. Itt, Magyarországon még nem túlságosan divatos, pedig egy- egy ilyen árverés hozzásegít, hogy a tenyészállatok viszonylag magas áron keljenek el, s ezáltal is nőjön a becsületük. Az így elérhető nagyobb bevétel nekünk lehetőséget ad a tenyésztői munka további javítására. Azt hiszem, ezzel mindenki jól jár. Az állattenyésztési vállalat dolgozói szervezték az egészet; a kikiáltási ár feletti bevételen velük osztozunk, remélem, a végén is azt mondhatjuk, hogy érdemes volt. Százharmincnyolc kost kínálunk*a négyszázas törzstenyészetünkből. Ez a fésűs merinói és aszkániai keresztezéséből származó állomány Mezőhegyesen gyökerezik, a gazdaságtól vettük meg. Jól jártunk az állatokkal, és tervszerű tenyésztéssel tovább javítottuk a tenyésztési tulajdonságaikat. A jó minőséget is jelzi a nagy érdeklődés. * * * Közben sűrűn emelkednek a tárcsák, koppan a fakalapács. A kovácsháziak lemondanak egy korábban kiszemelt kosról, mert nem tetszik nekik a hátsó lába, inkább másikat választanak. A hármas tárcsát tartó kis csapat szinte harcos kedvvel licitál, ők a vápcsodi Rákóczi Tsz-nek vásárolnak. Némelyik kos ugyancsak szép árat ér el — kilencezer forintról egészen tizennyolcezerig tornásszák fel az árát. És ez így megy egészen tel tizenkettőig, amikor a gyors összegzésből kiderül, hogy 94 kos kelt el, 9—21 ezer forintos áron. A Viharsarok Tsz aukcióból származó többletbevétele 223 ezer forint — tehát 22 százalékkal több, mintha a kikiáltási áron adták volna az állatokat. Megérte és reklámnak sem volt rossz ... M. Szabó Zsuzsa Licitálnak a kovácsháziak Fotó: Fazekas László Megvegyük? BFÉSZ-ek a nyersanyag-hasznosításért Országos kereskedelempolitikai tanácskozás Jó ütemben valósítják meg a fogyasztási szövetkezetek a SZÖVOSZ-nak a hulladékok, másodlagos nyersanyagok hasznosítására két évvel ezelőtt indított programját. Az elképzelések valóra váltásához a szövetkezeti központ terveket dolgoz ki, megvalósításukhoz gyakorlati útmutatót ad. Mindezzel a szövetkezeti termelők évente máris több tízmillió forint értékű megtakarítást értek el. Különösen eredményesen működnek a kiselejtezett gépjárművek hasznosítására berendezkedett ÁFÉSZ-mű- helyek. Már öt helyen szedik szét a kiöregedett teherautókat, traktorokat és targoncákat, mentik a még hasznosítható alkatrészeket. Az idén megközelítően ötmillió forint értékű tengelyt, sebességváltót, szelepet, motorblokkot értékesítenek; egy részüket a szövetkezeti targoncák javítására használják fel. Egyes helyeken nem volt szükség beruházásra egy-egy jó ötlet megvalósításához. A nyírbátori, a hatvani és a gelseie ÁFÉSZ megszervezte a lefutott gumiabroncsok felvásárlását, ezeket újrafutó- zásra átadja az erre berendezkedett téeszüzemeknek, s a feljavított gumikat visszaadja a felhasználóknak. Pénteken, a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában országos kereskedelempolitikai tanácskozást rendezett a Belkereskedelmi Minisztérium. A tanácskozáson részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke is. Juhár Zoltán miniszter megnyitójában az első negyedévi eredményeket értékelve elmondta, hogy a kiskereskedelmi forgalom mind folyó-, mind összehasonlító áron meghaladta a múlt év első három hónapjának értékesítését, s — a vegyes iparcikkek kivételével — jobban növekedett a tervezettnél is. A miniszter felhívta a vállalatok figyelmét, hogy a beszerzések az év első három hónapjában nem követték az áruforgalom növekedését, a készletek 1,5 százalékkal csökkentek. Ennek oka nem az áruhiány volt, hanem az, hogy a vállalatok egy része így akarta mérsékelni költségeit. Bár a készletek csökkentése kétségtelenül köny- nyebb, mint a hatékony gazdálkodás, nem engedhető meg, hogy a vállalatok kizárólag ilyen módon szorítsák le költségeiket. A miniszter a továbbiakban ismertette a belkereskedelmi és a társminisztériumok között a közelmúltban folytatott tárgyalások eredményeit. A többi között elmondotta, hogy a MÉM vezetői szóvá tették: a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar termelési képességeit nem használja ki eléggé a kereskedelem. A boltok nagy részében nem jelenik meg az a választék, amit az élelmiszeripar termel. Jogos az a kritika is, hogy gyakran nem kapni záróráig tejet és kenyeret az üzletekben. Ennek a követelménynek pedig az élelmiszer-kereskedelem még kockázati alapja terhére is köteles eleget tenni. A belkereskedelem továbbra is folyamatos importkínálatot biztosít az itthon nem, vagy nem elegendő mennyiségben termelt alapvető fogyasztási cikkekből. Nem vagyunk azonban olyan gazdagok — mutatott rá a miniszter —, hogy olyan termékekért adjunk ki devizát, amelyeket jobb szervezéssel a hazai ipar rentábilisan, jó minőségben, magas színvonalon tud gyártani. Mielőbb meg kell teremteni a kapacitást olyan termékek előállításához, amelyeket súlyos hiba valutáért vásárolni. Ilyen például a szeg, csavar, háztartási fémtömegcikkek, kerti szerszámok. Az idegenforgalom előtt álló legfontosabb feladatként Juhár Zpltán a szolgáltatások, a programkínálat bővítéséi jelölte meg. Elmaradásunkra jellemző, hogy míg a nagyobb idegenforgalommal rendelkező országokban 15 százalék körül van a különböző programokból, a szolgáltatásokból származó bevétel, nálunk ez az arány alig 5 százalék.
