Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-21 / 93. szám
1983. április 21., csütörtök / HZHilUkTiW Népfront vita után Ki gondoskodjék az öregekről? — „Csak a bukdácsoló patakok csevegnek, Folyók a torkollatnál csendesednek, öregség, bölcs fegyelmezője vérnek Taníts meg, hogy csendemhez csendben érjek." Áprily: Kérés az öregséghez. Mint ismeretes, az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a korosodás 60 évvel kezdődik; s igazi öregeknek a 74 év felettieket tekinti a társadalom. Ugyanakkor egy más vonatkozású statisztikai adat viszont arra is rávilágít, hogy a nem dolgozó idősek között több a neurotikus, mint a dolgozók között. Az utóbbiak számára érvényes az örök igazság: az élet értelmét a munka adja. Bármilyen közhelyszerű is ez a megállapítás, különösen az élemedett korba jutott emberek vitalitása, a fölöslegessé válás tudatának kiiktatása szempontjából lehet óriási jelentősége. Noha a gerontológia viszonylag elég fiatal tudomány, mégis napjainkban meglepően nagy irodalma van. Hiba lenne azonban csupán orvosi kérdésként kezelni az öregedéssel járó problémákat, amelyek egyre inkább komplex társadalmi üggyé válnak a jövőben. Az országos átlag fölött A téma súlyára, szerteágazó voltára való tekintettel más, fontosabb napirendi pontot nem is tárgyaltak meg azon az ülésen, amelyet a Hazafias Népfront nő- és rétegpolitikai munkabizottsága a közelmúltban rendezett meg Békéscsabán. Dr. Horváth Éva, megyei főorvos, a HNF megyei elnöke a szociális gondozás helyzetét ismertette részletesen beszámolójában. A hozzászólások magas száma is bizonyította, hogy az előterjesztés, valóban tartalmazta azokat a leglényegesebb, gondolatébresztő elemeket, amelyeket a saját környezetben észlelt jelenségekkel, tapasztalatokkal is kiegészítették a résztvevők. Az anyag bevezető részéből kitűnt, hogy 1980-ban Békés megye időskorú lakosságának számaránya megközelítette a 23 százalékot, míg az országos átlag csak 20,3 százalék volt. (Jelenleg már több mint 100 ezer nyugdíjkorhatáron felüli ember él megyénkbep.) Többségük nem szorul ellátására, ugyanis nyugdíjuk (és egyéb jövedelmük) biztosítja részükre a megélhetést. Akadnak viszont olyanok, akik nem nélkülözik az anyagi támogatás ilyen, vagy olyan formáját. Kétségtelen. a legideálisabb állapotról akkor lehet beszélni, amikor az öregek együtt laknak gyermekeikkel, unokáikkal — feltéve természetesen azt, ha kényelmesek az otthoni körülmények. Ám a kislakások nem teszik lehetővé az idős szülők jogos elkülönülési óhajának maradéktalan kielégítését, ami azután különféle családi konfliktusokhoz vezethet. Kevesebb otthon Olykor azok az idősek kerülnek nehéz helyzetbe, akiknek gyermekei városba költöztek, ők viszont már nem akarnak, vagy nem is tudnának az ottani modernebb (zaklatottabb?) környezetbe beilleszkedni. A magányosan élő, és alacsony jövedelemmel rendelkező öregek bizonyos hányada kezdetben anyagi támogatásra, később pedig már intézményi ellátásra szorul. Van, aki életjáradéki, vagy öröklési szerződés megkötésével igyekszik biztosítani önmaga számára a gondozást, illetve az ellátást, ami egyébként a gyakorlatban is jól bevált formának tekinthető. (Ellenkező esetben a szerződést a bíróság felbontja, és újra indokolttá válik az egyén számára az állami segítségnyújtás.) A megyei főorvos az előadás további részében a te- rüléti gondoskodás különböző formáival foglalkozott, amelyek a tanácsok feladatkörébe tartoznak. Mindenesetre figyelemreméltó eredménynek számít, hogy például az egy személyre jutó rendszeres és rendkívüli szociális segélyezésben az országos átlag fölött van Békés megye. A szociális étkeztetés tekintetében viszont még nem használtak ki minden lehetőséget az egyes települések. Sajnos, mérséklődött az öregek napközi otthonainak (ŐNO) kialakítási üteme az utóbbi években. Pedig — mint köztudomású — a Bélmegyeren megnyílt első ilyen -intézményt hamarosan sok másik követte. Az V. ötéves terv végéig előirányzott 44 ÖNO helyett mindössze 37-et hoztak létre. Új viszont alig épült a megyében. Hasonlóan sok értékes adatot tartalmaztak a! házi szociális, valamint intézményi gondozásról, továbbá a szociális otthonokról, és intézetekről szóló fejezetek is, kedvező vitaalapot teremtve a kérdések, vélemények őszinte kifejtésére. Még fejlődni kell Az alábbiakban ezek közül is ismertetünk néhányat, amivel utalni szeretnénk egyben a tanácskozáson megfogalmazott állás- foglalásokra és népfrontfeladatokra. Egy korábbi szociológiai felméréssel kapcsolatban az egyik felszólaló elmondta, hogy a megkérdezett idős emberek 3-4 százalékának van fürdőszobája. Közel 50 százalékának pedig helytelen a táplálkozása, és a pasz- szív pihenés jellemzi őket. A válaszadóknak mindössze 15 százaléka folytat közéleti tevékenységet... A legtöbben anyagi támogatást szeretnének kapni a társadalomtól, s akad egy jelentős csoport, amely a vásárlásban, a takarításban, és a ház körüli munkákban vár segítséget. A tanácskozáson az úgynevezett humán szolgáltatásokkal összefüggésben egyebek között elhangzott az is, hogy változtatni kellene a szemléleten, ugyanis sok öregember nem szívesen enged be idegent a saját lakásába. A gyulai városi főorvos a HNF-fel kialakult együttműködés kedvező tapasztalatairól beszélt. Az illetékes szervek azt tervezik, hogy mind a hat ÖNO-ban megteremtik a szociális foglalkoztató feltételeit. Békéscsabán viszont nem az ilyen jellegű intézmények kialakítása, hanem a megfelelő, szakképzett munkaerő alkalmazása jelenthet fő akadályt. Ugyanakkor fejleszteni kellene a szociális otthonokat is, amelyekben elég magas a fekvőbetegek száma. Szeghalmon a nyugdíjasok háza iránt nőtt meg az igény. Sok érdeklődő a cél érdekében jelentős anyagi hozzájárulást is vállalna magára. Ugyancsak szeghalmi felszólaló adott hangot annak is, hogy sok, hosszabb ideje be- ' tegeskedő kisnyugdíjas drágának találja az egyes gyógyszerfajtákat. Békésszent- andráson olyan ÖNO-t igyekeztek szervezni, amely télen lehetővé tenné a bentlakást. Az ülésen felszólaltak még a megyei pártbizottság, a Hazafias Népfront, a szak- szervezet, a KISZ, az úttörő- elnökség, a szociális otthonok és más intézmények képviselői is, s valamennyien — saját helyzetüket, lehetőségeiket figyelembe véve — elmondták javaslataikat, észrevételeiket az időskorúak társadalmi gondozásával, életfeltételük javításával kapcsolatban. Bukovinszky István A munkásőrség Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett szarvasi városi-járási parancsnokság békésszentandrási alegysége társadalmi munkával munkásőrteret létesített Bé- késszentandráson. A 120 óra munkával befejezték az előkészítő munkát és a faültetést. A felnőtt munkásőrök mellett védnökséget vállaltak az úttörő munkásőrök és a helyi diákotthon tanulói, akik locsolják, ápolják, gondozzák a parkot, a teret Fotó: Cziglédszky Sámuel Jobb konyhabútorok Űj gyártósor kipróbálását kezdték meg a Tisza Bútoripari Vállalat 4-eS számú szolnoki gyárában. Az 50 méter hosszú, elektronikusan vezérelt gépsor a bútorlapok megmunkálását — marását, fúrását és csiszolását — végzi el emberi kéz érintése nélkül. Irányítását mindössze öt kezelő látja el. A hasonló munkákhoz eddig négy különböző gépre és meglehetősen sok nehéz fizikai munkára volt szükség. A korszerű berendezés új gyártási eljárások meghonosítását is lehetővé teszi. Itt és ezen készülnek majd hazánkban először nedvesség ellen tökéletesen védett bútorlapok. A háziasszonyok egy régi gondja is megoldódik azzal, hogy az új gyártósoron a konyhabútorok lapelemeit olyan anyaggal és olyan módon ragasztják, Kogy 160 Celsius fok hőmérsékletet is minden károsodás nélkül elbírnak, tehát a tűzhely közelében is tarthatók. Az elmúlt napokban új látványossággal gazdagodott Gyula. Az Országos Meteorológiai Szolgálat segítségével a SZOT gyógyüdülő tetején létesített csillagvizsgálóteraszon bemutatóállomást szereltek fel. Az állomást Weingartner Ferenc, az Országos Meteorológiai Szolgálat földfelszín-megfigyelési főosztály vezetője adta át Márki Zay Lajosnak, az állomás vezetőjének. A berendezések a meteorológiai világszervezet, a WMO által meghatározott paramétereknek megfelelnek. így helyet kapott egy hőmérőház teljes felszereléssel, hőmérőpárral, amely méri a maximumot és minimumot, hőmérséklet- és nedvességíró, csapadékmérő és szélzászló. Érkezik még a bemutatóálomásra légnyomásmérő, talajhőmérő, napfénytartammérő. Az elképzelések szerint a bemutatót elsősorban az üdülő vendégei tekinthetik meg, de lehetőség lesz szervezett, csoportos bemutatókra és iskolai csoportok fogadására. Képünkön Weingartner Ferenc főosztályvezető méltatja az állomás jelentőségét, mellette Márki Zay Lajos. Fotó: Béla Ottó 11 szerződés színe és fonákja A gebin korlátozásáról és a szerződéses üzletforma be-, vezetéséről szóló miniszter- tanácsi rendelet 1981. január elsején lépett .életbe. Ennek főként gazdasági okai voltak. Lényege: a vállalatok, szövetkezetek egyes üzleteket szerződés alapján önálló vezetésre adtak át azoknak, akik a cég nevében, de saját felelősségükre és kockázatukra kereskednek, gazdálkodnak. Mi történt eddig, mennyire terjedt el az új üzemeltetési forma, mik a tapasztalatok T Erről tartott kerek- asztal-beszélgetést a közelmúltban a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei szervezetének kereskedelmi és szolgáltatási szakosztálya Békéscsabán. A találkozón ott voltak a kereskedelmi és a vendéglátóipari vállalatok, a MÉSZÖV, a városi tanács, az OTP, a PM Ellenőrzési Főigazgatóság és a fogyasztók megyei tanácsának képviselői. Nincsenek csodák Az elénk eszmecsere és vita során kiderült: megmozdult a magyar vendéglátás. Régen esedékes lett volna ez a reform. Az álló víz sokáig nem mozdult, a vendéglátósok kedvük szerint lubickoltak a langyos vízben, hiszen tódultak az emberek az éttermekbe, a presszókba. Az élelmiszerárak emelkedése viszont új helyzetet teremtett. A vendég kétszer is meggondolja, míg átlépi a vendéglő küszöbét, esetleg a kocsma, a borozó pultját támasztja. .Tehát mindenképpen lépni kellett. Ügy fogalmaznak mostanában: az új üzemeltetési forma bevált. Jól járt a fogyasztó, a vállalat és a népgazdaság. Jelenleg országosan ötezer ilyen kereskedelmi egység üzemel. Ez az összes kiskereskedelmi boltok 29, a vendéglátóipari üzletek 71 százalékát teszi ki. Megyénkben tavaly december 31-ig 269 üzletet vezettek szerződéses formában. A legtöbben a vendéglátóboltokra pályáztak, kevésbé kapós az élelmiszerüzlet. Miért? A vállalkozók szerint aligha számíthatnak többlet- nyereségre, örülnek, ha a költségek megtérülnek, és a kis üzletek ellátják a lakosságot. Az élelmiszer-kereskedelemben átlagosan 10 százalékos az árrés (haszon), ebből nem lehet csodákat művelni. És mi van az iparcikkboltokkal? Nos, az Uni- verzál Kereskedelmi Vállalat nem kapkodta el a szerződéskötést. Július elsején hirdetik meg az első 12 üzletet. Igaz, itt sokkal nagyobbak a készletek, mint a vendéglátásban vagy az élelmiszer-kereskedelemben. Lesz olyan bolt, amelyik egymillió forint értékű áruval rendelkezik. Érthető, hogy a boltvezető megnézi: milyen cikket vesz át, mert félő, hogy a bóvli a nyakán marad, ami bizony a bukásához vezethet. Bizalmatlan szállítók Ez még a jövő. Térjünk vissza a vendéglátáshoz, ahol a leggazdagabbak a tapasztalatok. Némelyik üzlet nagyobb lett, megszépült, a nyitva tartás jobban igazodik a vendég kívánságához, színesebb az étlap, lehet kapni házi készítésű ételeket. Ugyanakkor tisztábbak lettek az abroszok, a mellékhelyiségek. Nem utolsó szempont az sem: bővült a szolgáltatások köre, kulturáltabb lett a szórakoztatás. Általában. Mert valljuk be: ha egy-egy ilyen üzletet közelebbről megnézünk, elkáprá- zik a szemünk. Nem az elégedettségtől. Sok helyről eltűnt a cigaretta, a sütemény, az édesség. A kifogás roppant egyszerű. Ezek a cikkek nem kevés pénzt kötnek le, kicsi a haszon, és egyi- kük-másikuk romlandó is. Aligha érdemes velük foglalkozni. A határozat megjelenésekor nagy volt a remény: a boltvezetők korlátlanul élnek a szabad beszerzés lehetőségével, több helyről, személytől vásárolnak. Nem egészen vált be a feltételezés. Saját áru alig kerül az üzletekbe és a közvetlen beszerzés sem jellemző. Változatlanul gondot jelent az ipari és a nagykereskedelmi vállalatok bizalmatlansága. Akad olyan cég, amelyik még készpénzért sem hajlandó a szerződéses üzletvezetőt kiszolgálni. Mások nem fogadnak el külön megrendelést, fizetésképtelenségtől tartanak. Az önkiszolgáló raktárak sem oldanak meg mindent, hiszen nincs minden üzletvezetőnek gépkocsija és kevés a fuvartérítés. A felmérések szerint a boltok árbevétele átlagosan 20 százalékkal nőtt. Emelkedett a nyereség, jobb lett a gazdálkodás, csökkent a létszám. A megyei vendéglátóipari vállalatnál például a 99 szerződéses üzletben' 200-zal kevesebben dolgoznak, mint annak előtte. Nem mindig tisztességes úton A hiedelmekkel ellentétben nem lettek milliomosok az éttermek, presszók és bisztrók vezetői. Igaz, éhen sem halnak. Még a vállalatok, szövetkezetek vezetői sem tudják: mennyi a jövedelme a beosztottnak, a főnöknek. Teljes a sötétség és a bizonytalanság. Rebesgetik: néhány szakács 12 ezer forintot tesz zsebre havonta, elképzelhető, hogy mennyi jön össze az üzletvezetőnek. Persze, aligha 8 órát dolgoznak. Nem ritka az éjjel-nappali nyitva tartás. A törvényes munkaidő csak álom, esetleg a szakszervezet ábrándozik róla. Az viszont beigazolódott, hogy nem mindenki képes a kötelező átalánydíjat fizetni. Leginkább azok kerülnek a tönk szélére, akik híján vannak a szakértelemnek, a pénzszerzési lehetőség sodorta őket a vendéglátásba. Nehéz lenne eldönteni; hogy ki a hibás ebben: a rendeletalkotók, a vállalat, esetleg a vállalkozó? Mindenesetre az eddiginél jobb felkészítésre, szélesebb körű oktatásra van szükség. A fizetési fegyelmezetlenségek, a szerződésbontások is ide vezethetők vissza. Az elmúlt évben a vendéglátóipari vállalatnál 18 szerződést bontottak fel, az idén hármat. Egyelőre 2,5 millió forintjuk úszik. Sok vagy kevés? Ezen lehet vitatkozni. Azon már kevésbé: ha valaki bajban van, igyekszik a hiányt pótolni. Nem mindig tisztességes úton, amelynek a vevő, a vendég látja a kárát. A fogyasztói érdekvédelem a mai napig sincs kellően tisztázva. Kivették az ellenőrzés jogát a vállalatok, a szövetkezetek kezéből, az állami és a társadalmi ellenőrzés viszont képtelen megbirkózni ezzel a feladattal. Mindent egybevetve: a szerződéses üzletvezetési forma rugalmas, gyors intézkedéseket kíván. Nem tűri a lassú, a bürokratikus irányítást. Ezen mindenképpen, minél előbb jó lenne változtatni' Seres Sándor
