Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-21 / 93. szám
NÉPÚJSÁG 1983. április 21., csütörtök Előre az 1983. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! Építőipari ifjúsági konferencia a MTESZ székházában Építőipari ifjúsági konferencia kezdődött szerdán a MTESZ székházában, melyen több mint háromszáz fiatal építésügyi szakember tanácskozik, többek között a településfejlesztésről, a lakásépítésről, a lakókörnyezet kialakításának szempontjairól, a kutató-fejlesztő tevékenységről és az innovációról. A kétnapos konferenciát Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter nyitotta meg. Elmondotta, hogy az elmúlt években fokozatosan megváltoztak az építőipar feladatai. Az idén az ágazat tevékenységének már csak 55 százalékát kötik le az új beruházások az 1978- as, 66 százalékos aránnyal szemben. Lényegesen több épületet kell viszont felújítani, korszerűsíteni, átalakítani az építőknek, mint öt évvel korábban. A nagy beruházásoknál, mivel azok jelentős része az exportnövelő termelés bővítéséhez szükséges létesítmény, követelmény, hogy szervezettebb munkával, minél rövidebb idő alatt fejezzék be az építkezéseket. Bár ma még nem túl jelentős, de fokozatosan bővül az építési ágazat exportja is. Számos ipari berendezés kivitele elsősorban úgy növelhető, ha az exportőrök nemcsak a gépeket szállítják, hanem a létesítmény felépítésére is vállalkoznak. A miniszter hangsúlyozta, hogy az ágazatban dolgozó fiatalok feladatai, lehetőségei korántsem csökkentek, sőt az eddiginél még nagyobb szükség van munkájukra, alkotó kedvük kibontakoztatására. Arra, hogy ötleteikkel, javaslataikkal, munkájukkal hozzájáruljanak vállalataiknál az átállás meggyorsításához, a sikeres alkalmazkodás feltételeinek megteremtéséhez. A megnyitó előadást követően a konferencia résztvevői szekcióüléseken olyan szakmai kérdéseket vitattak meg, mint a várostervezési modellek kidolgozása, a korszerű építési rendszerek és technológiák alkalmazásának feltételei, valamint a vállalatok, illetve intézetek kutató-fejlesztő és szervező tevékenységének bővítése. Tudományos, technikai országos pályázat A KISZ Központi Bizottsága a műszaki, tudományos, technikai diákkörök számára országos pályzatot hirdet az 1983 84-es tanévre, együttműködve az Állami Ifjúsági Bizottsággal, a művelődési, az ipari, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal és a Magyar Honvédelmi Szövetséggel. A pályázat célja, hogy a műszaki, technikai és természettudományos témákkal foglalkozó diákkörök számára rendszeres cselekvési, bemutatkozási lehetőséget teremtsen a hagyományokkal rendelkező diákköri formák fejlesztésére, az egyéni érdeklődés, a képességek és a tehetség kibontakoztatására, űj közösségi munkaformák megteremtésére ösztönözzön. Napjaink tudományos-technikai fejlődésé azt igényli, hogy már az iskolák is — az ott megszerezhető tudáson túl — jobban kihasználják a rendelkezésükre álló ismeretforrásokat, szorosabb kapcsolatot tartsanak az ipari és mezőgazda- sági üzemekkel, s egyben részt vegyenek a kutatóintézetek, tudományos egyesületek, egyetemek és főiskolák munkájában, gondolva a jól képzett, gyakorlati ismeretekkel is rendelkező utánpótlás biztosítására. A pályázatot meghirdető szervek — amelyek képviselőiből pályázati tanács alakul —, ezért tartják szükségesnek, hogy az ilyen témákkal foglalkozó diákkörök tevékenységét az eddiginél összehangoltabban segítsék, újfajta tartalmi és szervezeti kereteket alakítsanak ki. A pályázatot az 1983 84-es tanévtől kezdve évente hirdeti meg a tanács. A feladatok: olyan diákköri találkozók, szemlék megrendezése, amelyek lehetőséget nyújtanak a képzésre, a tapasztalatcserére, kiállításokra és vetélkedőkre, mindezek komplex értékelésére; továbbá tematikai ajánlások, módszertani útmutatók, központi szakmai rendezvények, a munkát segítő szervezett tanácsadás megszervezése. Az első pályzatot a számítástechnika, a gépjárműtechnika — ezen belül is az energiaracionalizálás, a környezetvédelem —, a rádió- és híradástechnika, valamint a modellezés, elsősorban a taneszköz-, szemléltetőeszköz-készítés szakterületein hirdetik meg. A részletekről az érdeklődők az iskolákban kaphatnak felvilágosítást ősztől. Mixelő kocsikból etetik a sertéseket Esztergomban harmadszor is lesz kutyavásár Országos kutyavásárt rendeznek április 24-én, vasárnap az esztergomi Vadvirág kemping területén. A 9 órakor kezdődő vásár külön látványossága lesz a város kutyakiképző iskolájában tanuló „négylábú növendékek” versenyszerű bemutatója. Szakzsüri dönti majd el, hogy melyikük a legügyesebb és a legmerészebb. A kutyaiskola érdekesnek ígérkező gyakorlatainak szünetében az érdeklődők megnézhetik a közszemlére kitett kutyákat, és vásárolhatnak is az eladásra kínált uszkárokból, tacskókból és vizslákból. Tombola is lesz, a szerencsés nyertes egy törzskönyvezett kölyökkutyát vezethet haza. A vásári forgatagban szereplő kis- és nagykutyák mellett lesznek valódi vásározók is. Félszáz népi iparművész jelentkezett az ország minden tájáról: szíjgyártók, kerámikusok, fafaragók és üvegműves mesterek kínálják majd portékáikat az immár harmadszor megrendezésre kerülő esztergomi országos kutyavásáron. Békés megye mezőgazdasága évente több mint egymillió sertést tenyészt, így érthető, hogy a sertéshizlalással kapcsolatos új technológiák megismerése a szakemberek érdeke. A szerdán Békésen, a Viharsarok Termelőszövetkezetben megrendezett takarmányozási technológiai bemutatón is valamennyi Békés megyei állattartó gazdaság vezető munkatársa megjelent, és tanulmányozta az Agárdi Mező- gazdasági Kombinát új, még csak most terjedő szabadalmát, a Multimix típusú, mobilizált takarmánykeverő és -kiosztó kocsicsaládot. A bemutatott takarmánykeverő és -kiosztó kocsik lényege, hogy ezekkel — a hagyományos technológiával ellentétben — megbízhatóan lehet keverni a különböző komponenseket, mivel ezt a kocsiba beépített mérleg ellenőrzi, és az adalékanyagok keverése is tökéletes. Lényeges még, hogy egy ilyen járművel több sertést tartó épületet lehet kiszolgálni. Gyakorlatilag egy berendezéssel négy—ötezer sertés takarmányozása végezhető percek alatt. A gazdasági megtakarítás jelentős. A szakemberek kedvezően ítélték meg, hogy a Multimix F—2,5 és az FTK— 5 típusú mozgó takarmánykeverők alkalmasak száraz, vagy nedvesen tárolt őrlemények és koncentrátumok, valamint takarmányok és víz, savó, fölözött tej összekeverésére és kiosztására. Eziisthársak, ezüstfa Üjabb tizenegy természeti értéket, közöttük nádast, erdőrészt, fasort és egyes fákat, helyezett védelem alá a Hajdú- Bihar megyei környezet- és természetvédelmi bizottság. Védelmet kapott a Bojt és Nagykereki határában levő 76 hektáros rét, az egykori bihari vízivilág napjainkban is hiteles példája, a rendkívül ritka réti tücsökmadár költőhelye. Ugyanígy a nyírségi homokpuszták hajdan kiterjedt fehérnyár- és tölgyerdőinek három utolsó hírmondója. A Bagamér határában álló három védetté nyilvánított fa, körmérete átlagosan 500 centiméter, a magassága pedi^ 24 méter. Védett lett a homokpusztai kocsányos tölgyesek Vá- mospércs határában levő maradványa is. Ez az erdő egyben a magyar nősziromnak is egyik leggazdagabb lelőhelye. A kismarjai késő barokk stílusú műemléktemplom kertjében tizenhat hatalmas ezüsthárs áll. Ezek azért kaptak védelmet, mert ez a fajta volt a régi tiszántúli erdők természetes, gyakran előforduló fája. Az ezüstfa hazánkban a cserjeméretet is ritkán haladja meg. Debrecen határában egy 15 méter magas ezüstfa díszük. Ez különleges mérete miatt lett védett. II tárgyalóteremből Leszakította az őrmester váll-lapját Az hírlik Csurár István Végegyháza, Rákóczi út 17. szám alatti lakosról, hogy hirtelen haragú ember. Okkal beszélnek így róla. 1972- ben erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt került a vádlottak padjára. Néhány év múlva pedig könnyű testi sértés bűntette miatt ítélte el a bíróság. Az indulat különösen akkor ragadja el, ha felönt a garatra. Természetén és életmódján szabadulása után sem változtatott, holott ki- sebb-nagyobb kilengései miatt szabálysértés címén is felelősségre vonták. Rendszeres munkát nem vállalt. Alkalmi munkából tartotta el magát. Keresetének egy részét italra költötte. A múlt év március 16-án, délelőtt pálinkával kezdte az italozást. Délután elment a végegyházi 123-a's számú presszóba. Már látszott rajta az ital hatása. Emiatt nem akarták kiszolgálni, ő viszont nagy hangon követelte az italt. Először a felszolgálóval, majd a takarítónővel került szóváltásba. A hirtelen haragú ember a takarítónőt meg is lökte. Ekkor jelent meg a presszóban egy rendőr őrmester a járőrtársával. A rendőr őrmester felszólította, hogy a helyiséget hagyja el. Csurár a felszólításnak nem tett eleget. Az őrmester ki akarta vezetni. Eközben Csurár megfordult és leszakította a váll- lapját, a földre dobta, a másik kezével meg az őrmester nyakához kapott. A helyszínen tartózkodó másik járőrtárs segítségével végre sikerült a renitenskedő férfit a presszóból eltávolítani. A Battonyai Járásbíróság Csurár Istvánt hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 10 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. Az ítélet jogerős. — S. J. Végétért a szalonkahúzás Véget ért a tavasz első nagy vadászeseménye, a szalonkahúzás. Az idén a délről érkező, gyorsröptű madarak egyik legjobb hazai vadászterületén, a bükki erdőségekben, ismét gyenge volt a szalonkahúzás. Ez a vadászok szerint megerősíti azt, hogy gyors ütemben csökken a szalonkák száma. Borsodban egy vadász egy alkalommal már az idén is csak két madarat ejthet el. A becslések szerint együttesen mintegy 110—120 szalonka került puskavégre az idei húzás idején. Gombos Lajos kaposvári pipakészítő népművész munkáit határainkon túl is többen ismerik. Remekműveiből már sok — hazánkba látogatott — híres ember kapott ajándékot (Fotó: MTI — Kálmándy Ferenc felvétele — KS) Mennyire szabadok a szabadárak? H osszú időn át megszoktuk, hogy életszínvonalunk folyamatosan emelkedik, és most tudomásul kell vennünk, hogy ez nem holmi automatizmus; az idén a bérek- csak mérsékeltebben növekedhetnek, mint az árak. Ezért azután minden korábbinál jobban figyeljük az árcédulákat. Érdemes is a kirakatokat alaposan végignézni, hiszen az is megesik, hogy pontosan ugyanazt a terméket az egyik bolt olcsóbban, a másik drágábban kínálja. Ilyenkor még sokan hajlamosak holmi csalásra gyanakodni, pedig már megtanultuk, hogy az iparcikkek túlnyomó többsége szabadáras. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy fogyasztói árukat a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek — bizonyos korlátokon belül — saját belátásuk szerint alakítják. Sőt, időnként változtatják is. Ilyen időszakos árváltoztatás például a szezon végi ruházati kiárusítás februárban, illetve augusztusban, amikor a kereskedelem, hogy ne kelljen az árut a következő szezonig raktároznia, engedménnyel kínál egy sor terméket. A vállalatokra, a szövetkezetekre, sőt, az egyes áruházakra bízzák, hogy melyik terméket vonják be a vásárba. Megesik azonban az is, hogy készleteiktől függetlenül alkalmaznak eltérő árakat a boltok. Az árak kialakításánál ugyanis számos szempontot kell figyelembe venniük; saját, tervezett árszínvonalukat, a rendelkezésükre álló kockázati alapot, az adott termék ipari kínálatát, a termékhez hasonló egyéb áruk árát, és így tovább. A végeredmény — a fogyasztói ár — tehát számos ok miatt eltérhet anélkül, hogy bármiféle szabálytalanság történnék.. Egyes árak olykor elképesztően magasak. Láttunk már négyszámjegyű ár jelzést cipőn, csizmán, fel-felbukkan az üzletekben márkás deso- dor, kozmetikum döbbenetesen drágán. A kiugróan magas árak nem okvetlenül járnak együtt kiemelkedően jó minőséggel, érdemes tehát vigyázni a vásárlással. Ám ezúttal sem kell holmi visz- szaélést gyanítani: a szokatlanul magas árak manapság inkább arra utalnak, hogy az illető termék tőkés importból származik. Köztudott, hogy Magyar- ország kénytelen takarékoskodni a tőkés devizákkal, ezért a dollárelszámolású országokból kevesebb árut importálnak. Hogy ez a visz- szafogott import mégse keltsen hiányérzetet a fogyasztókban, ezek hazai fogyasztói árát gyakran, magasan állapítják meg. Ez a kereskedelempolitika azt a célt szolgálja, ’ hogy aki teheti, és aki ragaszkodik mondjuk a francia parfümhöz vagy az amerikai cigarettához, az megvehesse, de a kereslet a magas árak miatt mégse legyen túlságosan nagy. Persze az emberek többségének nem a parfüm, a külföldi cigaretta' magas ára okoz gondot, hiszen a forgalomba kerülő fogyasztási cikkek mintegy 85 százaléka a magyar ipar terméke. Végül is hogyan alakul ezeknek a termékeknek az ára? Miért éppen annyiba kerülnek, amennyibe? A fogyasztási cikkeknek mintegy a fele szabadáras, ami az elnevezéssel ellentétben távolról sem jelent teljes szabadságot sem a termelő, sem a forgalmazó számára. Az árhatóság állapítja meg az irányhaszonkulcsot, azaz a beszerzési és .eladási ár .közötti különbséget, és ettől az irányhaszonkulcstól a kereskedelem csak indokolt esetben tér el. Viszont eltérhet nemcsak felfelé, ha nem lefelé is, mint láttuk például a ruházati vásárok esetében. ' Majd bolondok lesznek lefelé! — gondolhatja az ember, feltételezve, hogy a vállalat számára a magasabb haszonkulcs, az így képződő nagyobb árbevétel — tiszta haszon. Csakhogy — nem tiszta haszon. Az irreálisan magas fogyasztói ár káros lehet a vállalatnak, mert ha a kínálat abból a termékből elegendő, ha a vásárlónak módjában áll választani, akkor az olcsóbbat fogja megvenni, és a drágán kínált áruból eladhatatlan készlet lesz. ■És ha nincs elegendő? Ha a drága is gazdára talál ? Akkor sem tiszta haszon, amire a vállalat ily módon szert tesz. Nézzük csak, unit mond ezzel kapcsolatban a Belkereskedelmi Minisztérium irányelve! „A kereskedelmi vállalatnál éves szinten (a megtartható árrés felett) többletárrés nem keletkezhet. Amennyiben az eladási árak jogszabályszerű kialakítása mellett képződik a vállalatot meg nem illető árrés, azt a fogyasztóknak tovább kell adni.” Vagyis lehet egy árat a jogszabályoknak megfelelően képezni, és ebben az esetben is képződhet a vállalatot meg nem illető bevétel, amit a fogyasztóknak — más termékek árának leszállításával — vissza kell juttatni. Ami újfent jelzi, hogy mennyire szabad az úgynevezett szabad ár. i Nem szóltunk még a termékek másik feléről, azokról, amelyek árát hatóságilag állapítják meg, vagy hatóságilag korlátozzák. Pedig ezek is gyakran okoznak meglepetéseket. Köztudott, hogy általában az alapvető fogyasztási cikkek ára fix, azaz hatóságilag előírt, és ha valami, hát a kenyér igazán alapvető fogyasztási cikknek számít. És mégis azt tapasztaljuk, hogy helyenként árusítanak kenyerét a hatósági árnál drágábban is. Hogy lehet ez? Természetesen úgy, hogy többfajta kenyér létezik; fehér, félfehér, krumplis, sajtos, kukoricás, és így tovább. Ha egy maszek pék süt újfajta kenyeret, akkor köteles árvetést is készíteni. Kenyere lehet drágább az államinál, de csak akkor, ha más — értékesebb — az ösz- szetétele. Ezt pedig az árvetés igazolja, amelyből kitűnik, hogy milyen lisztet, milyen adalékanyagokat használ fel. S ha olyanokat, amelyek indokolják a magasabb árat, akkor a kilónként 13 forintos kenyér sem sérti az árképzési előírásokat. Ezeket az eltérő és változékony árakat tulajdonképpen már volt időnk megszokni, hiszen a vásárcsar- nokpkban, a piacokon évtizedek óta uralkodtak; a termelők mindig annyiért kínálták a répát, a barackot, a cseresznyét, a zöldpaprikát, amennyiért el tudták adni. A piacon, ha drágábban is, de általában többféle terméket kapunk, mint az állami kereskedelemben. Annak, hogy az iparcikkek terén is megengedték a szabadabb árképzést, hasonló a célja: az, hogy az anyagi érdekeltség rákényszerítse a termelőket és a forgalmazókat, hogy a lakosság által keresett cikkeket állítsák elő és forgalmazzák. A mái viszonylag gazdag áruválaszték nagyrészt a szabadabb árképzésnek köszönhető. D e, mint láttuk, az árképzés' szabadsága is korlátozott. Az állam a korlátozásokkal gondoskodik arról, hogy éves szinten a fogyasztói árszínvonal ne emelkedjen nagyobb mértékben, mint amennyit a nép- gazdasági terv előirányoz. Gál Zsuzsa
